Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-31 / 178. szám

19C8. Július 51, szerda 5. Oldal Az új oktatási évad előtt Szépén fejlődő üzem Kerekegyházán a Habse­lyem és Kötöttárugyár. A község asszonyainak, leá­nyainak biztos munkalehe. tőséget jelent Az ifjúság üzemének is nevezhetjük, hiszen a 256 dolgozó közül 143 fiatal, s közülük ne­velődik ki a törzsgárda. Az üzem vezetői is fiatalok. Munkájukat a lendület, lel­kesedés jellemzi. Szeretik az üzemet örülnek az új gépeknek, a szép munka­termeknek, a kezük alól ki­kerülő, jó minőségű termé­keknek. Eredményeik bizta­tóak. A gazdasági vezetés az üzem megalakulásától hű segítő társának tekinti a KISZ-sezrvezetet, amelynek a dolgozók egyharmada tag­ja, s amely az évek során a kecskeméti járás legjobb szervezetei közé küzdötte fel magát. Éves akcióprog­ramjuk végrehajtását min­dig nagy gonddal szervezik. Ezt bizonyította a napok­ban tartott KISZ-vezetőségi ülés is, ahol az október 15-én kezdődő 1968—1969 évi politikai oktatás előké­szítését beszélték meg. Schmiedt Klára KISZ-tit- kár indítványozta, hogy alapszszervezetükben a po­litikai vitakört szervezzék meg. A javaslat helyeslésre ta­lált, s a vezetőség úgy dön­tött, hogy műszakonként szervezi meg az oktatást Boros Rózsa, a pártalap szervezet titkára a pártve. zetőség egyhangú vélemé­nyét fejezte ki, amikor kérte az üzem vezetőjét, Fricz Lászlót: vállalja el a KISZ-oktatás vezetését, hi­szen jól ismeri az ifjúság életét, a KISZ-szervezet te­vékenységét ért a fiatalok nyelvén. Es még egy: a KISZ-propagandamunka jó lehetőséget kínál az üzemi szintű agitációra. Elhatározták a ve­zetőségi ülésen, hogy egy- egy téma előadására meg­hívják a község párt-, ta­nács-, KISZ-vezetőit, vete­ránokat. Bertusz Pál idős kommunista legutóbbi elő­adására most is szeretettel gondolnak vissza, nagy él­ményt nyújtott a fiatalok­nak. A KISZ-vezetőség tagjai kivétel nélkül hangoztatták a tagság felkészítésének fontosságát, s a szervezett oktatásba minden KISZ- fiatal bevonását tervezik. Augusztusi taggyűlésük leg­fontosabb témája az okta­tás lesz. A propagandaanyagot a tagság 70—80 százaléka ré­szére kívánják megrendelni. Más oktatási formák — a Fáklyavivők és a Tanács­köztársasági Kör — anya­gából is rendelnek egy-egy példányt a KISZ-szervezet részére. Ezzel színesebbé teszik az oktatást, össze­kapcsolják a szocializmus építésének propagandáját a mozgalmi múlt haladó ha­gyományaival. A VCZCtÖSég a propa­gandistával közösen, a tag­ság igényének megfelelően csoportosítja a témákat, s a kötelezőkön kívül szaba­don választott előadásokat is tartanak. A KlSZ-okta- tást összekapcsolják az éves akcióprogramjukban meg­határozott feladatokkal. Sok szó esett a vezetőségi ülésen a múlt év hasznos tapasztalatairól is. A részt­vevők aktivizálása, a vita­szellem kialakítása érde­kében jó módszerként sze­retnék továbbfejleszteni a két-három témát összefog­laló vetélkedőket. Fricz elvtárs elmondta, hogy az ilyen vetélkedő előtt felke­resték a fiatalok, irodalmat kértek, kérdéseket tettek fel. Az is gyakorlat volt, hogy egy-egy téma feldol­gozása után, a következő foglalkozáson röviden visz- szatértek az előző anya­gokra. A pártszervezet ve­zetősége feladatának tartja a KISZ-en kívüli fiatalok politikai nevelését is. Ügy döntött, hogy a szakszerve­zeti oktatáson vegyenek részt, de a KISZ-oktatás egy-egy témájához meg­hívnak KISZ-en kívüli fia­talokat is. A vezetőségi ülés vitája, hangulata, állásfoglalása biztosíték rá, hogy a KISZ következő oktatási évadja újabb eredményeket hoz Kerekegyházán, a Habse­lyem és Kötöttárugyár KISZ-szervezetében. Százéyes a Prágai Nemzeti Színház Száz esztendővel ezelőtt alapították Prágában a Nemzeti Színházat. Az épí­tés költségeit országos gyűj­téssel teremtették elő. A megnyitás évében. 1881-ben leégett a színház épülete, és az újjáépítés után 1883- ban nyitotta meg újra ka­puit. Mind az épület maga, mind a belső dekoráció hírneves cseh művészek al­kotása. A centenárium al­kalmából ünnepségeket rendeznek a csehszlovák fővárosban. Az ünnepség sorozat Smetana „Dalibar” című operájának bemutató­jával kezdődött. (MTI Külföldi Képszolgálat) Tv-notesx Elsüllyedve Műfaját tekintve min­dennapi riportfümnek szak az egyben-másban ta-< Ián pozitív, ám olykor a tűnt a szegedi külvárosban ködös faji mítoszt sem nél* három évtizede alámerült parasztfestő, Süli András — a magyar Henry Rous­külöző divatnak a kezdete, amely a népi-paraszti ere­detű őstehetségek párt* seau — szombaton történt fogását, felkarolását szán* bemutatása a televízió képernyőjén. Valójában egy dékolta, olykor a kelleté­nél is nagyobb lármával, szívszorongató dráma kon- Süli András túlságosan ta­tárjai rajzolódtak ki: a nép mély rétegéből már­vol volt a hivatalos elis* mérés polgári szentélyeitől, már felemelkedő, az ország s egyéni sorsa is kegyetle­gos hírnév útjára induló, ragyogóan eredeti látás­móddal megáldott paraszt­festő hirtelen megféneklé­séről. Fehér-fekete adásban Is megejtő az a naiv, népme­sés látomás, amit a pilla­natokra felvillantott kockák sugalltak, a vona­tos tájról, a parasztszoba belsejéről, a tanyára igyek­vő lovas szánról, a barom­fiudvarról, s mindarról, amit a harmincas évek Al- győje, ez a Szeged melletti kis falucska jelenthetett a még ereje teljében levő pa­rasztlegény számára. De, hiába volt ez a kor* nül megtréfálta, amikor összehozta a szegedi „mű­vésznővel”, az angoracicás mázolmányokat sorozatban készítő giccsfestővel. András bácsi — mert hi* szén az lett belőle három évtized alatt — örökre meg- kép- vált az ecsettől, méltatlan körülmények között él Sze­ged külvárosában. Most már meddő a kérdés: Mi lett volna belőle, ha?.., S a jelen számára szőlő fi* gyelmeztetés talán ötletet is adhat a televíziónak: a pályájuk kezdetén álló népi művészek munkásságának bemutatásához. H. D. Előkészítés az iskolai életre Az 1968—69-es tanévben előreláthatólag 126 000 új tanköteles kezdi meg álta­lános iskolai tanulmányait. A gyerekek 53 százaléka — 66 700 kisdiák — óvodából „érkezik” az első osztályba. Az utóbbi években sok hasznos kezdeményezés bontakozott ki országszerte annak érdekében, hogy a tanköteles sorba lépőket — óvodásokat és nem óvodá­sokat — kellően felkészít­sék az iskolai életre. Buda­pesten és vidéken például a nőtanácsok több helyen megszervezik az úgyneve­zett szoktató foglalkozáso­kat. Ezek célja, hogy a ki­csinyek megismerkedjenek a közösségi magatartás nor­máival, a fegyelmi, alkal­mazkodási követelmények­kel. Mind több helyen szerve­zik meg tanévkezdés előtt a kis diákjelöltek és leen­dő tanítójuk találkozóját. A nagycsoportosokat álta­lában még az óvodában fel­keresi a pedagógus, akinek tanítványai lesznek. Az óvó. dába nem járó gyerekeknek újabban tanfolyam jellegű, iskolára előkészítő foglal­kozásokat szerveznek, hogy ők is minél kevesebb zök­kenővel „startoljanak”. Jól szolgálják a kezdeti nehéz­ségek megelőzését, illetve áthidalását a nőtanács kü­lönböző pedagógiai témájú kiadványai. Ilyen pél­dául az Iskoláskor előtt cí­mű füzet, amely az öt-hat­éves gyerekek szüleinek ad hasznos útbaigazítást, taná­csokat az iskolai életre elő­készítéssel kapcsolatban. Gyermekbénulás Lengyelországban A gyermekbénulásos meg­betegedések száma, amit a nagyszerűen megszervezett oltásokkal már évek óta úgyszólván a nullára sike­rült csökkenteni, az egész­ségügyi hatóságok jelenté­se szerint az idén jelentő­sen emelkedett Lengyelor­szágban, helyesebben az or­szág bizonyos területein. Az év folyamán eddig mintegy 250 gyermekbénu- lásos, illetve erre gyanús megbetegedést jelentettek. Ehhez hasonló magas szá­mot utoljára nyolc évvel ezelőtt. 1960-ban jeleztek. A mostani megbetegedések elsősorban Poznanban és a Poznani Vajdaságban je­lentkeznek. Varsóban ed­dig egyetlen gyermekbénu­lásos megbetegedés sem volt az idén. Az egészségügyi hatósá­gok máris megtették a szükséges intézkedéseket és mint dr. Jan Kostrazewski közegészségügyi miniszter mondotta, már augusztus első hetében országos mé­retű kampányt kezdenek, amelynek keretében min­den 15 évesnél fiatalabb lengyel állampolgárt, azaz több mint tízmillió gyer­meket beoltanak a Szov­jetunióból, Jugoszláviából, illetve az Egészségügyi Vi­lágszervezettől származó oltóanyaggal. A lengyelor­szági gvermekbénulásos megbetegedéseket az idén a III. típusú vírus okozza. fölényeskedett a „Páter” — emberekkel, mint maga, jelentsen csak be. biztos le- nem lehet együtt dolgozni. DANDEX/U A _ KOPASZ QR0S7LAÜ 57. kor becsengetett, a megszo­, , , , . __, kott inas nyitott ugyan aj­M inthogy híreket akart ... _ , Iér[i,%incér. hét abban, még örül is, hogy lát. — Ha gondolja — meg­próbálhatom. Az emeleti szobából kis­vártatva oroszlánüvöltés hallatszott. — Lője le! — Lője le az istenért. Nem elég hogy tönkre tesz még idejön, röhögni a kínjaimon?! A „Páter” a fülét he­gyezte és sóhajtott. Legnagyobb meglepetésé­re fent a lépcső fordulójá­ban egyszerre Eberling vö­rös feje nézett vele farkas­szemet. — Mit csinált, maga sze­rencsétlen? Kiküld két po­jácát. és azt hiszi, hogy ezek a figurák eredményt tudnak elérni?! Először el akarnak lopni egy elhárító Maguk olyanok, mint a vízbe ugró nyakán a ma­a fején főnököm, az az óceán túlsó partján üdül. Aki pedig a szakmánkat megtanulta. mindenkinek lomkő. Egyre mélyebbre vaj volt a fején. Sokszor rántják az embert. kell kezdőkkel operálnunk. A „Páter” mindent ér- Különösen az ilven „nem tett. hivatalos” ügyekben. Szóval kiszuperálták! ültek egymással szem- Nem kell belőle nagy ügyet ben, szaporán kortyoltak csinálni, ebben az ország- ^ mindketten azon törték a fejüket, hogyan lesz ez­ban csak Canaris embe­reire számíthat. Mondja már... Legfeljebb valame­lyik barátja lesz a góré. Eberling kiadta a dühét. Lassan lejött a lépcsőn és helyet mutatott a Páter- nak. Az inas gyászos arcai konyakot szervirozott. Le­ültek egymással szemben, két beijedt kövér ember. — Tudom én... — mondta Eberling — a ma­után. — Hadügyminisztérium? — kérdezte a „Páter” — Ott egye meg a fene. Inkább elmegyek nyuga­lomba. Legalább harmincöt szolgálati évem van. Nyug­díjnak sem megvetendő. És akkor nem kell tömöm a fejemet azon ... — Bár én mehetnék ga helyzete sem irigylésre nyugdíjba — mondta a kapni és erre Becsben nem ~ aKarnaK lopni egy emarito méltó. Időről időre ernbe- Fbben a nillanat­«"issr*. msz srasuí ääi as guldas aran Eberlinghez OTOSZÍlán_be!H megbeszélő- iepCcbe is tekintete, mert valóban egy utazott. sekre — de a férfi most le- — Nem bírtam a ma- ™rn L levitézlett, „nem hivatalos” ho-Ske^fvaSfvona: tört volt csalmem s^morú. g^yt ezért jöttem, főnök. j^T^vott"könnyebb"; ügyekkel f0glalk0ZÓ «>*­Ián nem tudott a parancs­nokkal beszélni. Noha Eberling korábban határo­zottan megtiltotta neki, hogy a lakásán keresse. Meglepődve fogadta az Mindenki inas — „pincér” a „Páter” köszönését, de azután bel­jebb invitálta. — Nem hiszem, hogy követhet el hi­cialista ugyan honnan vár­jon nyugdíjat. Mert én — újra dühbe gu kát. rult — ilyen marhákkal — Ez nem hiba. ez bűn. vagyok körülvéve, mint És ne szólítson főnöknek, maga. Elküld Wocheckért Nem vagyok a maga főnö- egy krejzlerájost. Az illető Nagy jövőt jósolok annak ke. Elegem volt az ilyen elmegy és mi abban bí- az asszonynak. Fiatal, eszes szolgálatosdiból. Lemondok, zunk, hogy majd tálcán és helyén van a szíve, öt hiába is akar a kormány- hoz nekünk egv Wochec- nem fogják el, legyen nyu- napja volt: Eberling’ ottho- senkit nem enged magához, zat a titkosszolgálatnál tar- kot. godt. na előtt nem állt őr. Ami- — Engem fogadni fog — tani. Nem vállalom, ilyen — Akinek nagy vaj volt most mégis a kis villához Eberling úr nagyon örülni autózott. fog önnek, pillanatnyilag Ez a nap a meglepetések elég nehéz stádiumban van, — Vajon Janával mi lett? — kérdezte Eberling. — (Folytatjuk.) A Természet Világa júliusi száma A népszerű tudományos ismeretterjesztő folyóirat­ban ez alkalommal is sok érdekes írást találhatunk. Az antarktiszi szovjet expedíciók egyik résztve­vője, Hirling György színes élménybeszámolója a jég­mezők ismeretlen világába vezet él. Az őszi olimpiai játékok egyre inkább Mexikóra irányítják a fi­gyelmet. A „Kik voltak az olmekek??” című cikk Mexikó ősi lakóival ismer­tet meg bennünket. A fo­lyóirat májusi számában jelent meg Marx György egyetemi tanár „Világító­tornyok az univerzumban: a quasarok” című tanul­mánya; rendkívül érdekes csillagászati cikk második részét közli most a folyó­irat. A televízió Tudós Klubjának „Tananyagrob­banás?” című -vitája is he­lyet kapott a lapban. Fizikai, biológiai, orvosi, mezőgazdasági kérdésekről olvashatunk még sok színes kis írást a folyóiratban, amelynek új számát tudo­mányos hírek, külföldi fo- lyőiratszemle és könyvis­mertetés tesz teljessé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom