Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-31 / 178. szám

2. oldal 1968. Július SÍ, szerda Tűzharc a néger negyedben Az indianai Garyban. a kijárási tilalom ellenére éj­szaka ismét tűzharcra ke­rült sor rendőrök és orv­lövészek között a város né­ger negyedében. A város­ban már harmadik napja folynak a zavargások és az ügyész közölte, hogy leg­alább 127 személyt állíta­nak bíróság elé Clevelandbem a rendőr­főnök közölte, hogy bár pil­lanatnyilag elültek a zavar­gások, a helyzet aggoda­lomra ad. okot KÖZLEMÉNY a szovjet-csehszlovák párttalálkozó keddi napjáról MOSZKVA (TASZSZ) Július 30-án a Tisza men­ti Ágcsemyőn folytatódott az SZKP KB Politikai Bi­zottságának és a Csehszlo­vák Kommuunista Párt Központi Bizottsága Elnök­ségének találkozója. A ta­nácskozást őszinte, elvtársi szellem jellemezte. Felszó­laltak a találkozó résztve­vői: az SZKP KB Politikai Üzletemberek McMyért Humphrey alelnök ma­gabiztosságát látszik alá­támasztani az a nyilatko­zat, amely szerint feloldja elkötelezettségük alól az olyan államok delegátusait, akik a pártkonvenció első szakaszában őt volnának kötelesek támogatni. Egy­úttal felszólította de­mokratapárti ellenfelét, McCarthy szenátort, hogy tegyen hasonló értelmű nyilatkozatot. New Yorkban néhány amerikai pénzember beje­lentette, hogy megalakítot­ták az „Üzletemberek McCarthyért” csoportot, amely ötmillió dollárral támogatja a szenátor elnök- választási hadjáratát, ha a konvención sikerül elnyer­nie a Demokrata Párt je­löltségét. K A Republikánus Párt hadjáratának két éllovasa, Nixon és Rockefeller foly­tatják a közvéleménykuta­tási párbajt. A legutóbbi Gallup-jelentés Nixon fölé­nyét mutatta, mire Rocke­feller saját költségén haj­tatott végre egy közvéle­ménykutatást, amelynek tanúsága szerint 8 nagy ipari államban 6 vezet Nixon előtt (MTI) Paraszltiintetés Ausztriában Klagenfurtban és Karinthia más városaiban traktorokkal vonultak fel a parasztok, hogy tiltakozzanak a kormány agrárpolitikája ellen. (Rádiótelefoto — AP—CP) Bizottságának és a CSKP KB Elnökségének tagjai. * Eközben Csehszlovákia több városában felelőtlen elemek olyan természetű kampányt indítottak, amely csak árt az ágcsernyői tár­gyalás ügyének. Cikkek születnek, nyilatkozatok hangzanak el, amelyek ar­ra biztatják a találkozó csehszlovák résztvevőit, hogy „ragaszkodjanak ön­álló álláspontjukhoz”, vagyis eleve lehetetlenné akarják termi a megbeszé­lésen részt vevő felek ál­láspontjának közeledését. Sajnálatos módon Ladislav Novomesky író is e han­gulatkeltők hatása alá ke­rült és a szlovákiai Smena című ifjúsági lapban a kö­vetkezőket írta: „Ügy gon­dolom, hogy barátaink szá­mára nem az a fontos, ami Csehszlovákiában végbe­megy, hiszen tudniuk kell, hogy itt nyugalom és rend van, s az élet normálisan zajlik. Számukra az a fon­tos, ami itt lehetne.” No­vomesky, akárcsak a kam­pány más résztvevői is, fi­gyelmen kívül hagyja a való tényeket, melyeket az öt testvérpárt varsói levele a nyilvánosság elé tárt; a Varsói Szerződést sértő nyi­latkozatokat (amelyektől Csehszlovákia vezetői csak igen elkésve határolták el magukat) a sajtóban, a rá­dióban és a televízióban az ország szocialista szö­vetségeseinek lejáratását szolgáló cikkeket és mű­sorokat, a „Kétezer szó” cí­mű nyilatkozatot, amely egyenesen a fennálló rend megdöntésére szólított fel, s más jelenségeket, ame­lyek méltán keltenek őszin­te aggodalmat Csehszlová­kia barátaiban. Szovjet hadtáp-szervek gyakorlatoznak Minszkből a szovjet had- tápgyakorlatok törzse je­lentette, hogy a Szovjetunió nyugati területein néhány nappal ezelőtt elkezdődött hadgyakorlatok folytatód­nak. A gyakorlatban dol­gozzák ki a csapatok kü­lönböző szállítási eszközök­kel való ellátásának kér­déseit. Mint Sz. Marjahin hadse­regtábornok, a hadgyakor­latok vezetője közölte, a gyakorlatokba, amelyek Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság területén folytatódnak, be­kapcsolódnak ezen országok hadseregeinek hadtápszer- vei is. (MTI) Tiltakozás az enciklika ellen Délafrikai kommunisták a csehszlovák helyzetről LONDON (MTI) A Dél-afrikai Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága nyilatkozatban foglal­kozik a Csehszlovákiában kialakult helyzettel. A köz­lemény szerint a dél-afrikai kommunisták teljes mér­tékben támogatják a cseh­szlovák kommunisták azon jogát, hogy határozott in­tézkedéseket hozzanak a bürokratikus torzulások, a gazdasági hibák és a hely­telen pártvezetési módsze­rek 'kijavítására. A nyilatkozat ugyanak­kor megállapítja, hogy a forradalmi éberség gyön­gülését felhasználva ellen­séges erők támadássoroza­tot indítottak a munkásha­talom alapjai ellen. Az an- tiszocialista és reakciós erők — jelenti ki a közle­mény — Csehszlovákiában gondosan kitervelt ellenfor­radalmi kampányt folytat­nak, hogy felszámolják a szocialista vívmányokat. | amely általában a Vatikán­NEW YORK VI. Pál pápa legújabb enciklikája, amelyben el­utasítja a mesterséges szü­letésszabályozó eszközök használatát, rendkívül nagy visszhangot váltott ki vi­lágszerte. A New York Ti­mes szerkesztőségi cikkben foglalkozik a pápai meg­nyilatkozással. Többek kö­zött megállapítja: „VI. Pál pápa világunkban a béke és az emberi méltóság egyik legszenvedélyesebb védel­mezője. Tragikusan ironi­kus mégis, hogy az az en­ciklika fog leginkább em­lékeztetni rá, amely kizá­rólag csak a háború és a szegénység erősödését szol­gálja.” RÓMA A római Messaggero, „biztosítékokra £1 var WASHINGTON (MTI) Rusk amerikai külügy­miniszter keddi sajtókonfe­renciáján kijelentette, hogy „Hanoinak pozitív választ kell adnia arra, mi történ­ne az amerikai bombázá­sok teljes beszüntetése után” ha azt akarj a, hogy erre sor kerüljön. Az amerikai külügymi­niszter lényegében elutasí­totta azt az érvelést, hogy a hadműveletekben bekö­vetkezett viszonylagos csen­desség megfelelő válasz Washingtonnak. „Tudnunk kell, mi történik, ha a bom­bázásokat megszüntetjük, s erre a kérdésre felelős sze­vetlen választ kell kap­nunk” — mondotta. Rusk nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok a párizsi tárgyalások elhú­zódása, vagy kudarca ese­tén felújítja-e a totális há­borút a VDK ellen, s azt mondotta, hogy a megbe­széléseken a katonai kérdé­sekkel kell kezdődnie a rendezésnek. Egyéb kérdésekről szólva a külügyminiszter közölte, rövidesen megállapodás jö­het létre a Szovjetunióval arról, hogy mikor és hol kezdődnek meg a tárgyaié. hoz közelálló keresztény demokrata párt irányvona­lát képviseli, hangoztatja, „az enciklika egy kisebb­ség teológiai véleményét tükrözi csupán”. „A népen sedési robbanás következ­tében a világ előtt álló problémák megoldását — folytatja a lap — nem le­het egyetlen ember döntés sére bízni.” Egyes vatikáni szóvivők félelmüknek adnak hangot amiatt, hogy a nyilatkozat komoly ellentéteket fog szülni a világ 550 millió katolikusa előtt álló leg­fontosabb kérdéssel kap­csolatban és különösen sú­lyos kételyeket fog ébreszt teni a hithű katolikusok között. A liberális katoliku­sok aggodalommal fogad­ták a pápai nyilatkozatot — mutatnak rá római meg­figyelők. mélytől közvetett vagy köz- szerekről. sok a rakétaelhárító rend- rint a beteg jól érzi ma­Nőnek nő „adott’* szívet A houstoni Szent Lukács kórházban hétfőn éjjel vég­rehajtották a világ 29. szív- átültetését. A műtétnek az ad különleges jelentőséget, hogy a szívátültetések tör­ténetében először ültették át egy nő szívét egy má­sik nőbe. Both Brunk 49 éves houstoni asszony a kórházban rövid idővel ez< előtt elhunyt 40 éves Betty O’Neal szívét kapta meg. A legutóbbi jelentések sze­gét. (AP) Hogyan lett a kis Axelből a nagy. Cäsar Ha valaki a mai modern ka­pitalizmus jellemző tulajdonsá­gait tipikus országon akarja szemléltetni, legkényelmesebb azonnal előásni néhány adatot vagy akár a legfrissebb sajtót, az NSZK-ból, és ezekből ha­marosan meg lehet állapítani egy fejlett ország kortüneteit, de kórtüneteit is. Nos, így a lapokat olvasva néha meglepődik az ember. A közelmúltban a híres, nagy hagyományokkal rendelkező Henschel-céget bekebelezte a Rheinsthal-konszern, a jónevű Tévést megvásárolta az Inter­national Standard Electric, a világhírű Braun-cég skalpja pedig a Gilett-Compani zsák­mánya lett. Ja, a konkurren- ciaharcban sem ismernek par­dont. Ha a trősztösödés csak ilyen ütemben halad tovább, akkor Nyugat-Németországban 1975-ig mintegy 20 ezer közép- vállalat olvad be a mammut- vállalatokba, vagy szűnik meg végérvényesen. Persze képzeletünkben az ilyen csődök és beolvadások természetesek, ha az iparról beszélünk. Éppen ezért tűnik kissé szokatlannak, ha a gyár­ipar kríziseihez hasonlóan a sajtó, sőt sajtóipar kríziseiről hallunk. Már pedig miért ép­pen a sajtót, ezt a leggyor­sabban jövedelmező üzletet ke­rülnék el a válságok, a felien-* dülés vagy akár a koncentrá­lódás Jellemző eseményei? Itt egy frankfurti újság a kezemben, a második lapon egy kép ... tüntetőket ábrá- zol. És hozzá a tudósítás... már a cím sokat sejtet: „Elég a Springer-diktatúrából!” — Hogy-hogy? Egy nyugatnémet lap Springer-ellenes cikket kö­zöl? Érdekes. A Springer-név Németországban lassan már annyit jelent: Az Újság. ö ugyanis a sajtókirály; Axel Cäsar — Springer. De nézzük csak ezt a tudó­sítást! 1500 ember a tiltakozó gyűlésen, miután három nap­pal ezelőtt az előbb említett Cäsar máról holnapra beszün­tette a düsseldorfi Der Mittag című lapot, és így néhány száz munkás pillanatok alatt mun­ka nélkül maradt. S hogy miért tette mindezt? Egysze­rűen azért — mint itt a cikk­ből kiderül — mert a piacot a Bild-Zeitung számára meg akarta tisztítani a konkuren­ciától. Tehette — övé volt mindkét lap. Az ilyen újsághalálokon csak mi ütközünk meg. Nyugaton már természetesnek veszik. Néha egyenesen hihetetlennek tűnik, hogy olyan lapok is dobra kerülnek, mint a több mint 130 éves közkedvelt, New York Herald Tribune, a stock­holmi Tidningen vagy a nyu­gat-berlini BZ, vagyis Berliner Zeitung. Olaszországban, Pranciaor szágban és Angliában is hal­dokolnak a kisebb, fővárosi és a vidéki lapok, de ez a sor­vadás, vagy nevezzük koncent­rációnak, — legszembetűnőbb mégis az NSZK-ban. Egész Nyugat-Európa legnagyobb lap­kiadó vállalata a Springer- konszern. Naponta átlag mint­egy 7 millió különböző újság hagyja el a sajtócézár nyom­dáit. A négy és fél milliós pél­dányszámú Bild Zeitung, vala­mint a többi nagy napilap és hetilap, mint például a Bild am Sontag, a Die Welt, az előbb említett BZ, a majdnem 4 millió HÖR ZU, a Bravo, az Eltern, no meg a közelmúlt­ban az Ullstein kiadótól meg­vásárolt szaklapok évi több mint egymilliárd márka tiszta profitot jelentenek Axel Cäsar Springernek. Nos, elképzelhető, hogy ilyen nagy példányszám és szinte egyeduralmi helyzet az újság­piacon milyen közvélemény­formáló lehetőségeket és te« gyük hozzá: milyen veszélye­ket rejt magában. A német fel­nőtt olvasók több mint 60 szá­zaléka ezekből a lapokból in« formálódik, az ifjúság számá­ra készült kiadványok pedig csaknem teljes egészükben a konszern ellenőrzése alatt áll­nak. A fiatalok politikai és er­kölcsi nevelése tehát voltakép­pen egy ember kezében nyug­szik. Olyan emberében, aki — mint eredményei igazolják — ügyes üzletember, és rossz po­litikus. Szinte nap mint nap megpróbál érlemleges politikai szerephez jutni, de kísérletei eddig rendre meghiúsultak. Axel Cäsar Springer a politi­kai élet porondján úgy látszik nem szalonképes. Még 1958-ban megpróbált hivatalos megbízás nélkül országa képviseletében személyesen találkozni a szov­jet vezetőkkel, de Hruscsov a szó szoros értelmében kidobta a politizálhatni akaró sajtóki­rályt. Ezután Amerikában is szerencsét próbált, de ott sem több sikerrel: Kennedy még- csak nem is fogadta Springert. Ezután szinte botrányszámba menő baklövéseket követett el lapjai hasábjain, illetve kővet­tetett el főszerkesztői és szer­kesztői útján, akik azután ál­talában belebuktak ezekbe a kalandorkodásokba, Springer viszont rendíthetetlen maradt. Legutóbbi nagy botrányai kö­zül csak kettőt említenénk. Springernek, nem oktalanul, szálka a szemében a televízió, ezért szervezett hadjáratot in­dított a Zweites Deutsches Fernsehen ellen, amely adásai­ban gyakran kritizálta a saj­tóipar mágnását. Springer zseb-« magnetofonokkal és egyéb tit­kos felszerelésekkel ellátott egész kémbandát bérelt fel, hogy a ZDF embereiről komp­romittáló anyagokat készítse­nek. Szerencsétlenségére a ma­nőverre fény derült és ez nagy presztízs-veszteséget jelentett a közvélemény előtt. Hamarosan újból a ív-fóru­mán érte nagy vereség. A Pa­noráma-műsor keretében Gün­ther Grass a nálunk is jól is­mert, haladó író leplezte le azt a hazugságkampányt, ame­lyet a Springer-lapok indítot­tak az NDK-ban élő Arnold Zweig ellen. Beszédében „fa­siszta véleményterrornak” ne­vezte az idős írót ért támadás- sorozatot, és felszólította a ve­zető nyugatnémet írókat, hogy bojkottálják a Springer-lapo- kat. Felhívására számos kiváló művész csatlakozott a mozga­lomhoz, és bár a konszern lap­jai összehasonlíthatatlanul job­ban fizetnek a cikkekért, elbe­szélésekért, versekért, mint a többi folyóiratok, a bojkottot vállaló írók kitartanak állás­pontjuk mellett. A konszern tulajdonosa a kö­zelmúltban a Die Welt című lapra kényszerítette rá véle­ményét, illetve politikai állás- foglalását. Mint régebben a Göbbels-sajtó most ez a Sprin- ger-lap fedezte fel — idézem — „súlyos ellentmondásokat a szakszervezetek és a munkás­ság között”. A vezetőket is megpróbálta kijátszani egymás ellen azzal a nyilvánvaló cél­lal, hogy a szakszervezetek fi­gyelmét elterelje az aktuális politikai gondok megoldásáról, konkréten: a szükségállapot­törvény elleni harcról. A lep­lezetlenül munkáscllenes kí­sérlet kudarcba fulladt. Egyre többen ismerik fel a trösztösödési folyamatban rejlő veszélyeket, nemcsak azt, hogy az ifjúság és a felnőttek szel­lemi megnyomorítása van fo­lyamatban olyan hatalom ál­tal, amely a népek barátságá­nak és a béketörekvéseknek ellensége, hanem azt is, hogy tenni kell ez ügyben valamit. Bár a Springer-lapok kisajátí­tására vagy ellenőrzésére tör­vényes lehetőség nincs a füg­getlen lapok támogatásával olyan ellensúlyt lehetne terem­teni, amely a konszern mono- pólhelyzetét megrendíthetné. S hogy a téma mennyire aktuá­lis és jelentős, ezt bizonyítja, hogy az utóbbi időben szinte nem is volt Bundestag-ülés, amelyen valamelyik felszólaló ne említette volna a sajtókon­centráció felszámolásának idő­szerűségét. A helyzet tanulmá­nyozására a bonni kormány vizsgáló bizottságot jelölt ki, amely tanulmányozta a sajtó- viszonyokat és jelentésében beszámolt arról, hogy az utóbbi években 172 napilap és 13 heti­lap esett áldozatul valamilyen formában a konszemesedés- nek; 52 végleg megszűnt, 81 beolvadt más lapokba, 53 pe­dig a régi márkás címen je­lenik meg ugyan, de már egé­szen más érdekszövetségek áll­nak mögöttük. Radnóti László

Next

/
Oldalképek
Tartalom