Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-30 / 177. szám
1968. Július 30, kedd 5. oldal ## Szociális szövetkezeti ..." A Kecskeméti Óvónőképző Intézet falán márvány- tábla idézi az első kecskeméti ipari termelőszövetkezet emlékét. Fennmaradt iratokból, újságcikkekből korábban már kiderítették megalakulásának, rövid működésének körülményeit Tudjuk, hogy vidéken akkoriban még sehol sem dolgoztak közösben iparosok. Az emléktáblán Csorba Márton neve is olvasható. Alapító vezetőségi tag volt. özvegye már kilencven felé jár, a szociális otthon lakója. Szívesen beszélt a férjéről. Főként férjem tervezgetett — Márton Tataházán szü- letett. A műbútor asztalosságot tanulta. 1899-ben La- josmizsén esküdtünk... öt iskolát végzett csak, de bújta a könyveket, még a pesti nagybátyja, aki mozgalmi ember volt, az is sokallta már. Lajosmizsén nem találta meg a számítását, ez is külön regény lenne. Ide jött Kecskemétre Laczi Sándorhoz. Egyedül neki voltak gépei... A szakegylet sztrájkja után nem vették vissza őket. Nem is nagyon bánták. Főként férjem tervezgetett: dolgoznak tovább szociális szövetkezeti alapon. Két jogász, dr. Lőwy Sándor és Vágó Béla segített nekik. Velük már korábban találkozott férjem a mozgalomban ... Szépnek találtatni, örültem a szövetkezetnek. Pedig a fizetés mindenkinek egyforma volt, a férjem meg jó dolgos és négy gyalupadot vitt be. Zabo- reczki építész megkedvelte őket, munkát adott nekik. Egy darabig rendben ment minden. Egyszeresük látja az uram: néhányan kártyáznak — noha dologidő volt. Szól nekik. Akár a falnak. Később feleseltek: nem azért csinálták, hogy hajcsár álljon mögöttük. Elhatározták: minden hónapban más lesz a vezető. Ebből azután feszültség lett. Férjem kiállt. Mondták neki a mozgalmi vezetők: ezt nem lett volna szabad. Lehet, de ő önérzetes ember volt. Az igazságért meghalni Azután a gépgyárban dolgozott. Így úszta meg a háborút. Főbizalmi lett. Népgyűléseket is tartott. Ezért a Tanácsköztársaság után internálták. A városházán volt fogságban, közben egy év után napközben hazaengedték dolgozni. 1919 novemberében a börtönben egy cellában volt szegény Tóth Laciról. Teát vittem nekik ...Én sírtam, sírtam, ő meg rámripako- dott: — Ne ess úgy kétségbe, az igazságért meghalni a legszebb halál... Pedig az aranyosom csendes beszédű volt. A rendőrkapitány szerencsére valamiért megkedvelte és amikor kiengedték azt tanácsolta, hogy mielőbb hagyja el az országot. Eladtunk mindent, csak a szerszámokat tartottuk meg. Romániából is többször kiutasítottak bennünket. Pedig semmiféle szenvedélye nem volt, csak a munkának meg a mozgalomnak élt. Jő életet élt a férjem Különösen feltűnő ember volt az én uram. Makacsul hitt, pedig csalódott is. Elvtársak voltaki azt akarták ami ma van, sokan mégis a saját érdeküket védték. Vagy amit annak hittek. Megbocsásson, úgy látom, ma is vannak ilyenek. Aztán meg az emberek nem voltak érettek az ilyesmire. Csak érezték, hogy nyűglődnek a régiben, homályosan sejtették, hogy mit akarnak. Hát így volt kérem. Szegény uramat villamosbaleset érte, de megélte a fel- szabadulást. Lassan egy évtizede, hogy eltemettem. Azt hiszem jó életet élt a férjem. Sokat gondolkozom ezen. Bólintok. Csorba Mártonná joggal büszke néhai férjére. A szövetkezeti eszme korunk egyik vezető gondolata. Ö már hatvan esztendővel ezelőtt érezte ezt és társaival a gyakorlatban is bizonyította: céltudatos összefogással kirekeszthetők a tőkések a termelési folyamatból. Heltai Nándor Csendes húcsúzás A kecskeméti Szarkás nagy kiterjedésű tanyavilág. Kedves, szép vidék, az udvarokat sűrűn borítják a fák, amelyeket a szorgalmas tanyai emberek nemcsak homokfogónak ültettek ide, hanem gyümölcs- termőnek. Ebben a rekke- nő hőségben védelmet kap az ember a terebélyes fák alatt. Az iskóla is dús lombú kert közepén van. A betontól egy kilométernyit földúton kell megtenni, míg elérjük. De az ide igyekvő Kerekegyháza-Papdűlőről gyerekek ennél sokkal töb- és Hetény-Szarkásról is jár- bet — 4—5 kilométert is nak ebbe az iskolába kis — gyalogolnak naponta, nebulók. Jelentős, új feladatok a népművelők előtt Készülődés az évfordulókra Ez év őszén ünnepeljük az Őszirózsás Forradalom 50. évfordulóját, majd a Kommunisták Magyarországi Pártja meg- megalakulásának félévszázados jubileuma következik és a jövő tavasszal a Tanácsköztársaság 50. évfordulóját ünnepli az ország népe. Két év múlva, 1970- ben pedig negyedszázada lesz annak, hogy hazánk felszabadult az ellenforradalmi fasizmus uralma alól. Az évfordulókra készülődve a megyei tanács művelődésügyi osztálya röviden összefoglalta azokat a feladatokat, amelyek népművelőinkre hárulnak. A népművelés dolgozóira igen. sok munka vár h megemlékezésekkel, ünnepségekkel ^kapcsolatban és ezeket minél hamarabb el kell kezdeni. Részt vállalnak ebben a művelődési házak, a könyvtárak, de nem maradnak ki a különböző kulturális intézmények sem, mint például a múzeumok, művészeti intézmények, moziüzemi vállalat Az egész társadalom mozgósítása a cél, hiszen az évfordulók mindegyike a szocialista társadalom ünnepe egyben. Különösen szép feladat hárul a honismereti szakkörökre. Alkalom ez az időszak munkásmozgalmunk forradalmi hagyományainak megismerésére, feldolgozására és megismertetésére, ifjúságunkhoz, valamint felnőtt dolgozóinkhoz való közelhozá- sára. A helytörténeti kutatómunka során mindenütt olyan tényeket lehet feltárni, rendszerezni és ismertetni, amelyek erősítik a hazafias nevelés érzelmi alapjait. Ajánlatos hogy a jubileumi évfordulók megünneplésébe minél intenzívebben kapcsolódjanak be a fiatalok. A honismereti szakkörökbe tömörült ifjúságon kívül hálás feladat vár e tekintetben az ifjúsági klubokra, ahol már ezekben a napokban meg lehet kezdeni az ünnepségekre való előkészületet. A megyei népművelési tanácsadó a felkészüléshez komoly segítséget nyújt. A hármas évforduló alkalmából rendezett ünnepségeket, tömegrendezvényeket ez év október 30-a és 1969. március 21-e között tartják meg. Az ünnepségek megrendezésében részt vállal a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és a helyi tanácsok. A megyei díszünnepségre a Kecskeméti Katona József Színházban kerül sor 1969. március 20-án este. A színház művészbrigádja kamaraműsort állít ösz- sze és azzal keresi fel a munkásszállásokat, az állami gazdaságok és tsz-ek dolgozóit. Iskolai ünnepségeken emlékeznek meg október 30-ról, és március 21-ről (tavasszal ezen a napon lesznek az úttörő- és kisdobosavatások). November 24 ét, a KMP és a KIMSZ megalakulásának 50. évfordulóját a párt- és KlSZ-szervezetek külön program szerint ünnepük meg. Az úttörőcsapatok, KISZ-szervezetek, ifjúsági klubok október 30 és március 21 között mindenütt veterán—ifjúsági találkozókat, ankétokat rendeznek. Jelentős szerepet kap az évfordulókra való előkészületben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is. B. J. in PANhEVU A ‘KOPASZ 0RÓS2LÍWB/M 56. Mint mindenütt, itt is volt egy felelős szállítmányvezető, aki mindenről pontosan tudott, és aki azzal is tisztában volt, hogy az éjszakai határátkelés nem éppen veszélytelen feladatot jelent. Két napja, amikor a magyar határon begördültek, társa előtt is felfedte a helyzetet. Elmondta, hogy a régi és megszokott feladatnál most sokkal veszélyesebb munka vár rájuk. Az országba behozni valakit sokkal könnyebb feladat, mint innen kiszöktetni a bújkáló- kat. Egyikük sem volt kezdő a szakmában, a cég ugyanis csak egykori frontkatonákat alkalmazott. A teherautó vezetőfülkéje is inkább hasonlított egy háborús járőrszolgálatot teljesítő gépkocsi utasterére, mint alumínium tömböket szállító, békés sofőrök munkahelyére. Erről persze a két gépkocsivezető nem tehetett. Valaha mindketten SS tiszti iskolát végeztek, és azóta egyfolytában katonai fegyelem alatt élnek. A különbség most mindössze annyi, hogy a táncosnők és énekeseik lapból kivágott fényképei nem a laktanyai körlet helyiségeit, és szekrényeit, hanem a gépkocsi vezetőfülkéiét díszítik. Ezt a vezetőfülkét igen ügyesen kiképezték. Az ülőhelyek mögött szabályos szobácska helyezkedett éL fekvőhelyül bőrburkolatú heverő szolgált, kis felcsapható asztallap pedig a menetközben való olvasást. írást is lehetővé tette. Az asztallap fémcső- lábakkál volt rögzíthető. Ha viszont ezeket a lábakat kiemelték és összeillesztették. és a belsejükbe rejtett teleszkópokat kihúzták, nagy hatósugarú rádióantennára tettek szert. Ez az antenna a kocsiból kinyújtva és innenső végével a heverőbe rejtett rádiókészülékhez csatlakozva a legnagyobb távolságokról is lehetővé tette, hogy müncheni főnökeikkel a sofőrök értekezhessenek. Ez az értekezés persze igen egyoldalú volt. A rádiókészülék ugyanis csak a vétel céliára volt alkalmas és mindössze egy hullámhosszon dolgozott. Az adott sávon reggeltől estig zenei műsort sugárzott egy „amatőr”. A gépkocsivezetők eligazítása arra is kiterjedt pontosan hány órakor kell a berendezésüket üzembe helyezni. Azt is tudták, ha a parancs nem változik, milyen dalt sugároz majd az a távoli rádióadó. Abban az esetben, ha a grama- fontű „megbotlik”, vagy a zeneszám közvetítését bármilyen zavar nehezíti, az eredeti parancsot nem szabad végrehajtaniok. Most is. nem sokkal a magyar főváros elhagyása után a kéttagú csoport vezetője készenlétre helyezte vevőberendezését. A nagyteljesítményű készülék csendes zümmögéssel dolgozni kezdett, és néhány másodperc múltán a „varázsszem” zöld fénye is ragyogni kezdett. A vevőberendezés csak fülhallgatóval működött, olyan aprócska alkatrészszel, amelyet úgy lehetett a fülbe illeszteni, hogy a rohanó gépkocsiba belátó gyalogosok, vagy akár rendőrök, sem vehettek észre semmit. A müncheni adó a megbeszélt zeneszámot sugározta. A gépkocsivezető alaposan megfigyelte a muzsikát, majd kikapcsolta a rádiót. szétszerelte az antennát és a társa mellé ült. — A feladat nem változott — közölte lakonikus rövidséggel. A gépkocsi mintha vesztett volna sebességéből. Mindketten az utat figyelték. Tudták, hogy néhány száz méter után egy parkoló kocsi hátsó helyzetjelző lámpáinak kell elővil- lanniok... • ü.' A „Páter” aggódott... Sokan gyanúsították azzal, hogy egyfajta jóstehetség rejtőzik benne, sok mindent előre megérez és főleg a nem várt megpróbáltatásokat jelzi érzékeny idegrendszere. Mint máskor, ilyen esetben, most is motorikus nyugtalanság vett erőt rajta. Legszívesebben kettéosztotta volna önmagát, hogy egyik fele Eberlimgnél Münchenben, másik fele pedig a határon, az átkelőhely közelében legyen. A hír, hogy Wocheck ellen merényletet kíséreltek meg. és a két merénylőt elfogták, nem is érte őt váratlanul. Szokásához híven, a nagy bajban is a kevés biztató körülményt mérlegelte leginkább. Schirmbaum és Gemner fogoly. — gondolta — de Jana szabad és bízott abban, hogy az asz- szony a parancsnak megfelelően „lezárja” a Wocheck-ügyet. (Folytatjuk.) Dr. Laczi Józsefné igazgatónő az iskola körül sétál és nézegeti a falakat. Aztán bemegy a tantermekbe és szemügyre veszi a bútorokat, felszereléseket. Jegyzettömb a kezében, meg ceruza. — Feljegyzem, mire kell az utódom figyelmét felhívni. — Az utódét? — Igen. Az új tanévet már nem én nyitom meg ebben az iskolában. Kitelt az idő ... Elszomorodik, kicsit megrándul az arca. De aztán erőt vesz magán. — Nyugdíjba megyek augusztus végével. Nehéz elképzelni, hogy dr. Laczi Józsefné igazgatóasszony megválik ettől az iskolától, a kedves környéktől, amelyet annyira szeret. — Régen volt az — emlékezik —, amikor a hejő- papi elemi iskolában először katedrára léptem. Nagyon nehéz volt akkor elhelyezkedni, évekig segédtanítóként dolgoztam. Két osztályt kellett vezetnem, összesen 119 gyereket tanítottam. Elmondani is sok, három mai osztály ez, vagy még annál is több. Hejőpapról Szendre, majd Szákra került — Komárom megyébe —, ahol ugyancsak küzdelmes tanítósors várt rá. De 6 sohasem hátrált meg a nehézségek elől. — Mióta tanít ebben az iskolában? — Tizenhét éve. Hosszú idő. nehéz a búcsúzás ... Nem könnyű megszámolni, hány társadalmi megbízatása van az igazgatónőnek. Mert bár ennek a gondokkal teli iskolának az igazgatása maga is elég nagy feladat, ő nem elégedett meg ennyivel. Nézzük csak: Megyei tanácstag 4600 ember gondjait képviseli, ez a széles tanyavi- lég mind őhozzá tartozik. Előzőleg négy cikluson keresztül városi tanácstag volt, éa — bár az a körzet kisebb a mostaninál — nincs egyetlen lakosa a választókörzetének, akit személyesen ne ismerne. Szinte nincs nap, amikor be ne nyitna ebbe vagy abba a tanyába: mi újság, miben lehetne segítségükre. Népfronttitkár. Ez a tanyai népfrontbizottság egyike a legjobbaknak a kecskeméti tanyavilágban. Nem is lehet röviden jellemezni azt a kulturális és társadalmi munkát, amely errefelé folyik. Könyvtáros. Ezer kötet könyv a gondjaira bízva. Nőtanácsi tisztségviselő. A község asszonyainak ezer gondját hordozza. Lakón nyilvántartó könyv vezető. Felmérője és ismerője az egész hozzátartozó tanyavilágnak. — Ki fogja ezeket csinálni, ha elmegy? — Biztosan akad majd, aki elvégzi. A tanyai pedagógusok között nagyon sok az áldozatos, önfeláldozó ember... Olyan, mint dr. Lacziné, akad vajon? Súlyos szívtrombózis után, egy komplikált töréssel, begipszelt lábbal, két pedagógust helyettesített nemrégiben hosszabb időn át. Saját munkáján felül! Ahogy kinéz az iskola ablakán a szépen ápolt kertbe, könnycsepp gördül le az arcán. Nem a munkától búcsúzik, csak az iskolától. Balogh József
