Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-30 / 177. szám
1968. Július 30, kedd 3. oldal Vita a pártdemokráciáról Nem mindennapos beszélgetésre került sor a minap a Kecskeméti Konzervgyár tanácskozó termében. Pártaktivisták ül ték körül az asztalt, s a pártdemokráciáról vitatkoztak. Hogy mennyire fel készültek a téma megtárgyalására, azt bizonyította az is, hogy emlékeztető cédulákkal sűrűn tűzdelt és gondosan kijegyzetelt Lett in-művek, MSZMP kongresszusi jegyzőkönyvek feküdtek az asztalon, a résztvevők előtt. Az üzemi pártbizottság titkára többek között elmondta, hogy évekig kutatták, hol az a határ, ahol még nem nyúlnak át a gazdasági vezetők tevékenységi körébe. Már megtalálták a pártellenőrzés helyes módszereit, s ezek továbbfejlesztése a céh Fontos a tájékoztatás A gondolatsort a gyár igazgatója azzal folytatta, hogy az egyszemélyi vezetés és a pártdemokrácia — s ezt az élet igazolja — szorosan összefügg egymással. Ha nem számolnának be a gazdasági vezetők az üzemi pártbizottságnak a célkitűzésekről, gondokról, eredményekről, nem kaphatnák meg ellenszolgáltatásként azit a politikai támogatást, amely a sikeres termeléshez elengedhetetlenül szükséges. Természetesen nemcsak a pártszervek, hanem az üzem dolgozóinak széles körű tájékoztatása is igen fontos. A termelés első vonalában állnak ők és a célkitűzések ismeretében igen hasznos javaslatokat, észrevételeket tehetnek. Az egyszemélyi vezetés eredményessége tehát elképzelhetetlen a dolgozók véleményének meghallgatása nélkül. A pártszervekre és tömegszervezetekre hárul az a feladat, hogy az üzem dolgozóit mozgósítsa a gazdasági és politikai feladatokra. A vitában részt vevők a későbbiek folyamán nemcsak elméleti megállapításokat tettek, hanem konkrét példákat is mondtak. Vietnami műszakok Mostanában, amikor valamelyik vezető termelési, vagy politikai tájékoztatást tart, megtelik a nagy ebédlőterem. Ám nemcsak meghallgatják az előadót, hanem véleményt is nyilvánítanak. Egyik alkalommal például 24-en kértek szót. A dolgozók aktivitását egyébként legfényesebben az igazolja, hogy az első félévben a gyenge mezőgazdasági terméseredmény ellenére is 21 millió forint értékű áruval termeltek többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A párt-, a KISZ- és a szakszervezeti aktivisták tevékenységének hatékóny- ságót igazolják a jól sikerült vietnami műszakok, amelyek nyomán 54 ezer forintot fizethettek be a szolidaritási alapra. A pár- tonkívüliek politikai érdeklődésének növekedését jól érzékelteti többek között az a tény, hogy tavaly háromszázain jártak szakszervezeti szemináriumra, és számuk az oktatási évad végére sem csökkent. Az újabb bktatási évadra jelentkezők száma pedig máris meghaladja a 450-et. A tanácskozás résztvevői azonban nem szorítkoztak csak az eredmények regisztrálására. Sok szó esett arról is, hogyan lehetne továbbfejleszteni a pártdemokráciát, ezzel együtt az üzemi demokráciát. Az egyik felszólaló azt fejtegette például, hogy a pasz- szivitás oka nem csupán az egyes személyekben rejlik. Jó néhány párttag van a gyárban, aki szinte egy évtizeden át ugyanarra a pártoktatásra járt, s ezáltal a politikai fejlődésben megtorpant. Azután vannak, akik nem mesterei a szavaknak és az olyan tanácskozáson, ahol a magasabban képzett, a mondatokat jól formáló vezető beosztásúak viszik a szót, ők nem is hallatják a hangúkat. Sok jó elviére van, aki szívesen elvégzi a rábízott feladatot, de ha tömeg előtt kell beszélnie, nem jön ki hang a torkán. Pártcsoportok szerepe Talán ebben leljük a magyarázatát annak is — kapcsolódott! a vitába egy másik aktivista —, hogy a pártcsoportértekezletek sokkal élénkebbek, mint a taggyűlések. Ott jobban maguk között vannak az azonos képzettségű és műveltségű elvtársak. Éppen ezért helyes, ha a jövőben nagyobb gondot fordítanak a pártcsapartbizalmiak kiválasztására, és arra, hogy mindenki a munkahelyének és képzettségének legmegfelelőbb pértmunkát végezze. Az észrevételeknek, javaslatoknak azután a párt- csoporttól az üzem, illetve a tröszt pártbizottságáig el kell jutni. Csakis így erősödhet a pártdemokrácia és javulhat tovább a párt- építő munka. Nagy Ottó Mezőgazdasági könyvespolc A DEBRECENI AGRÁR- FELSÖOKTATÁS 100 ÉVE Szerkesztette: Dr. Komoróczy György Tárgyát tekintve lényegében agrár- és oktatástörténeti jellegű művet írt dr. Komoróczy György. A mun ka mégsem száraz adathalmaz, mivel az évszázados intézmény fejlődését az általános politikai és gazdasági környezetbe ágyazva ábrázolja. Különös gondot fordít a felszabadulás előtti időszak alapos vizsgálatára, s így számos megállapítása nemcsak az agrártörténészek számára izgalmas, hanem a mezőgazdasági oktatás históriája iránt érdeklődő valamennyi olvasó figyelmére számot tarthat. Nem évkönyvről van szó. Az intézmény oktatói, volt hallgatói mégis sok érdekességet találhatnak benne, segítséget kapnak az alma mater szerepének utólagos, helyes értékeléséhez. .. A fűzhalmi puszta díszei Lovat egy jó évtizeden át pusztán — ez a szó itt mindkét értelemben használatos — csak azért tartott a Solti Állami Gazdaság, hogy ősz- és télidőben mozdulni tudjon a szikes ragadmányban. Az utóbbi öt-hat évben már sokat javultak az útviszonyok, vannak 80, meg 100 lóerős, bármily sártengeren keresztül dübörgő traktoraik, a lovak száma azonban nem fogyott, inkább növekedett. S korántsem csak a gazdaság állattenyésztőinek lóimádó hobbyja miatt. Hetvenhat ló és 77 növendék, azaz csikó, szopóstól hároméves korig — ez most a pillanatnyi létszám. Magyar félvérek. A megye állami gazdaságai, de a környékbeli tsz-ek is innen szerzik be utánpótlásaikat, s azonkívül évente akad 2—3 külföldi vevőjük. A füzhalmi nagy legelő, néhány kilométerre a gazdaság központjától. afféle „kis Hortobágy”, minden szempontból alkalmas terep a lótartáshoz. Halász János főlovász és öccse. Ernő, már több mint tíz éve itt vannak. Apjuk, nagyapjuk is lovászkodó ember volt, s e nélkül ők sem tudnának meglenni. Holott az itteni munka könnyűnek korántsem nevezhető. A nyereg alá való betanítás például azt jelenti, hogy egy-egy csikóval naponta legalább két órán, át kell foglalkozni. Nyilván ennek is része van abban, hogy egy csákó „önköltsége”, 3 éves korára, eléri a 12 ezer forintot. Ám ezekért kárpótol, hogy a lótartásból nemcsak közvetlen, értékesítési haszon származik. Hanem az olyan „kapcsolódó” melléküzemág is, mint az idegen- forgalom. Tavaly sokat ígérő sikerrel indult itt meg az idegenjárás, de az idei év eddig még nem váltotta be a várakozást. Ebből a gazdaság vezetői már levonták a tanulságot; a lovászkodás bármily szép dolog is, a turisztikai vonzáshoz egymagában kevés. Megéri a befektetést a versenylovak tenyésztése is. Az idén már szerepeltek egy ötösfogattal a hortobágyi lovas napokon. Helyezést még nem sikerült elémiük. de remélhetőleg jövőre már ez sem marad eL Tapasztalat ugyanis, hogy egy-egy sikeres lovas- derby után egyre-másra jönnek a külföldi vevők. S ez önmagában is elegendő garancia arra, hogy a ló- tartás még egy állami gazdaságban sem korszerűtlen ágazat. (Hatvani — Pásztor) Halász Ernő, meg a két legjobb tény észkanca: Csatak és Becses. Utódaik közül több bekerült az ötösfogatba. Tsz-alkotmányok AZ ÜJ alapszabályok összefűzve vagy bekötve, dossziékban a közös gazdaságok legfontosabb dokumentumai közé kerültek, miután június 30-ával bezárólag jóváhagyták őket a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságai. Megyénkben mind a 193 tsz új alapokmányt, saját testére szabott miniatűr alkotmányt készített a termelőszövetkezeti törvény szellemében az elkövetkező esztendőkre, évtizedekre. Sokban hasonlítanak a vállalatok kollektív szerződéseihez, mivel mindkettőnek az a rendeltetése, hogy a tör. vényt, mint keretjogszabályt, az adottságokhoz, helyi körülményekhez igazodó tartalommal töltse ki. Intézkedik az alapszabály, a termelőszövetkezeti élet nek és munkának minden lényeges kérdéséről. Abban határozzák meg a tevékeny, ségi kört, a tsz szervezeti felépítését, a vezető szervek hatáskörét, a választott testületek feladatait. Ott szerepelnek a tagok jogaira és kötelességeire, a háztáji gazdálkodásra vonatkozó irányelvek, a közös vagyon kialakításának és gyarapításának módozatai. Nem kevésbé fontos az sem, hogy maguk a tagok döntöttek, rendelkeztek az alapszabályban a munkák díjazásáról, a jövedelem fel- használásának főbb elveiről. A belső életre vonatkozó munka- és ügyrendeket, amelyeknek a formába öntése egyre sürgetőbbé válik, jórészt ezekben a hónapokban dolgozzák ki a szövetkezetek. AZ ALAPSZABÁLYOK megalkotását publikált minták, ajánlatok segítették. A kecskeméti járásban az is megkönnyítette a formális szövegezési munkát, hogy előre nyomtatott íveket rendeltek, és ezekre vezették rá a közgyűléseken jóváhagyott határozatokat. Nélkülözhetetlen támogatást jelentett a megyei, illetve a járási párt- bizottságok, tanácsok ügyészségek, s nem utolsó sorban a tsz-szövetségek, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa magyarázó és eligazító tevékenysége. Ennek köszönhető, hogy a ti- szakécskei Szabadság Tsz- ben a vezetőség elképzelése ellenére sem lehetett fegyelmi büntetés címén megvonni a háztájit, hogy az izsáki Sárfehér, Kossuth és Aranyhomok Tsz-ekben a feleségeket is megilleti száz munkanap ledolgozása után a teljes háztáji föld. A nyárlőrinci Aranykalász Tsz-ben pedig megváltoztatták a tervezetnek azt a furcsa kitételét, hogy háztájit csak annak adnak, aki heti négy napot dolgozik. Az egész tagság ügyévé tették a közös gazdaságokban az alapszabály kidolgozását. Általános gyakorlattá vált, hogy már a tervezés során — brigádgyűléseken és más összejöveteleken — a tagok is elmondták véleményüket, javaslataikat. Ez volt az első alkalom, amikor központi utasítás, kötelező erejű előírások nélkül születtek meg és váltak „törvényerejűvé” az egyes gazdasági közösségek elhatározásai. egy részének is. Megértették azonban, hogy az alapszabályok megalkotásán rengeteg múlik. A gazdálkodás önállóságát veszélyeztette volna, ha nem maga a tagság dolgozza ki az alapokmányt Az ellenkező véglet, a túlzás jelei mindössze 5—6 Bács megyei alapszabályban lelhetők fel. Ezekben a gazdaságokban a felvételt úgynevezett belépési díj lefizetéséhez kötötték. Igen magas összegeit, 3 ezer forintot szabott meg a császártöi- tésd Kossuth Tsz. Félő, hogy épp a fiatalokat riasztotta volna el az ilyenfajta merevség, ezért a járási tanácsok végrehajtó bizottságai utólag töröltetik a jogszabállyal ellentétes részt. Fontos vívmány, hogy az alapszabályok tovább erősítik a termelőszövetkezetek működésének demokratizmusát. Kimondják a vezetőség, az elnök titkos választását. így történt ez az idén, az egyesülést követően, a hajósi tsz-nél is. Különféle testületek jöttek létre. Közöttük kiemelkedő szerepe van az ellenőrző bizottságnak, amely a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. A szövetkezet és a tagok vitás ügyeiben a vezetőség bizottsága dönt. Munkálkodásuk hatása a tanácsok forgalmán máris lemérhető, hiszen egyre kevesebb panasz, fellebbezés kerül a végrehajtó bizottságok elé, mind több sérelem rendeződik a szövetkezeteken belül. Hasonlít némiképp ez a fórum a vállalatok munkaügyi döntő- bizottságaihoz. Ezért hasznos lenne, ha jogtanácsosok is közreműködnének az egyes határozatok megszületésekor, és a közös gazdaságokban polgárjogot nyerne az írásos értesítéssel párosuló végzés. Nem fölösleges, bürokratikus teher ez, hanem bevált, igazolódott gyakorlat. NAGY FIGYELMET fordítottak a tsz-ekben az alapszabályt tárgyaló és jóváhagyó közgyűléseken a kulturális és szociális kérdésekre. Számos okmányban használják a házassági segély vagy a hűségjutalom fogalmat. így a kis- szállási Petőfi Tsz-ben 10— 15 évi, közösben végzett munka után két heti juta- lombért adnak. Ugyanitt havi 150 forinttal egészítik ki az öregségi és rokkantsági járadékot, 15 év elteltével 5 ezer, 2Q év után 7 ezer, és 25 esztendős munkaviszony után 10 ezer forintot juttat tagjának a sükösdi Űj Élet Tsz. Mindez bizonyság arra, hogy a termelőszövetkezet nem csupán szántó-vető vállalat, hanem olyan társadalmi közösség is, amelyik az egész falu anyagi és szellemi felemelkedésének központjává válik. H. F. IGAZ, eleinte szokatlan volt ez a módszer még a termelőszövetkezeti vezetők Naponta 500 mázsa őszibarack Csúcsához érkezett az őiszibarackszüret., Naponta 500 mázsányi termést vesz át a megyében a MÉK. S ma elindul az első export- szállítmány is, az őszibarackkal megrakott vagon Bajáról — a Szovjetunióba. y.v vy --vw öv -v .v - V
