Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-02 / 153. szám

1968. július 2. kedd 3. oldal Hárommillió forint kártérítés Fagykár címén több mint hárommillió forintot fi­zetett ki a közelmúltban az Állami Biztosító a megye néhány szövetkezeti gazdá- ságának. A kártérítésből legnagyobb mértékben a mélykúti Alkotmány Tsz részesült, amelynek kára a fennálló biztosítás alapján egymillió 800 ezer forint­tal „enyhült”. A csávolyi Egyesülés Tsz és a balota- szállási tsz-közi vállalko­zás egyenként csaknem fél­millió, míg a soltszentim- rei Ezerjó Szakszövetkezet 340 ezer forintot megha­ladó térítést kapott a sző­lőkben keletkezett fagyká­rok miatt. Szakm unkásjelöltek között Két hét óta tart a nagy számadás a Kecskeméti 607. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet ódon fa­lai között. Hétszázötven fiatal fiú és lány lép a vizsgabizottságok elé, és jú­lius 15-én, az utolsó vizs­ganapon hétszázötven szak­munkás lép ki az intézet kapuján, ha csak a könyör­telen vizsgabizottság... De erről beszéljünk később. Akik még idegesek Magas szőke fiatalember — Nagy Sándor lakatos ta­Versenyben a Szocialista gyáregység címért Karbantartások vállalása Az Építőgépjavító és Gép­gyártó Vállalat a Szocialis­ta vállalat címért, kalocsai és a csőszerelőkkel együtt 650 társadalmi munkaórá­ban az egészségügyi köve­Képünkön idős Szabó Béla tmk-lakatos és Bódi Sándor segédmunkás, amint az utolsó simításokat végzi a festőműhely új elszívó berendezésein. gyáregysége pedig a Szocia­lista gyáregység címért indult harcba, az idén ki­bontakozott munkaverseny keretében. A gyáregység­ben az egyik legkiemelke­dőbb felajánlással a trnk- műhelybeliek dicsekedhet­nek. Az utóbbi években jelen­tősen bővült üzem festő­műhelye ugyanis már szűk­nek bizonyult. Egy új festő- részleg berendezésének ki­adásait azonban a gyáregy­ség az idén nem tudta vol­na fedezni. Ám a tmk dolgozói vállalták, hogy társadalmi munkában el­készítenek két nagy telje­sítményű festékszórót és annak elszívó berendezé­seit, s ezzel a beruházás mintegy 80—85 százalékát fedezik. Hamarosan akadt terve­ző is Sütő Péter szerszám- és készüléktervező szemé­lyében. aki a terveket el­készítette. A csövek besze­relését Molnár István fű­tésszerelő irányításával vé­gezték. A tmk-sok a tervezővel telményeknek megfelelő új festőműhelyt hoztak létre, amelyben július elején meg is kezdik a munkát. N. O. nuló — ácsorog társaival az egyik ajtó előtt. Amikor ki-, vagy belép valaki, óva­tosan bekémlel az ajtóré­sen. — Ha sikerül jó kérdést húzni, akkor nem félek — mondja saját magát is bíz­tatva. — A Lajosmizsei Vas- és Vegyesipari Ktsz- ben tanultam. Egy befogó­készüléket készítettem vizs­gamunkának, remélem a bizottság legalább jó osz­tályzatot ad rá. Dudás János is várja az „elkerülhetetlent”. — Eddig négyes voltam — mondja nyugodtan — remélem, most is sikerül minden vizsgám. Jakab- szállásról járok be a Fi­nommechanikai Vállalat­hoz, de valószínűleg új munkahelyet kell keres, nem. A vonatom hétre ér be, a munkaidő viszont hatkor kezdődik... Akik már nagyon boldogok Vidáman csivitelő lány­sereg a boltívek alatt. Alig néhány arcon lehet már csak szorongást látni, több­ségük már túlesett a „ne­hezén”. — Sikerült? — Igen, nagyon boldogok vagyunk — mondja Rádi Jolán, a kecskeméti Lestái téri fodrászat „majdnem” szakmunkása Jól ment az írásbeli és a gyakorlati is. Remélem, hamarosan meg­tudom, hogy szerepeltem a szóbelin. Kicsi korom óta férfi fodrász szerettem vol­na lenni. Elértem. — Én eredetileg a fel­szolgáló pályát választot­tam, de mégis férfi fodrász lettem. Most már nem cse­rélném semmiért ■— mond­ja mosolyogva Hajdú Már­ta, aki a kecskeméti Mó­ricz Zsigmond utcai üzlet­ben tanulta a szakmát. — Rettenetesen izgultam — teszi hozzá elpirulva —, de velem drukkolt Farkas Sa­nyi is, aki vállalkozott mo­dellnek a gyakorlati viza gára. Ötös osztályzattal ké­szítettem neki modem, szép frizurát. A vizsgabizottság elnöke Négyen ülnek a padok­ban, ki nyugodtan, ki eny­hén reszkető kézzel készít vázlatot a vizsgához. Ko­vács Menyhért, a Kecske­méti Fémmunkás Vállalat szerszámszerkesztője elnök­letével a bizottság éppen Rébék Józsefet faggatja, Bealkonyul a fitoftórának Bővítik a kutatóintézetet Emeletet építenek ezek­ben a hónapokban a Duna —Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet központi épületére, ahol egyebek közt a tanácsterem kap he­lyet. 6 millió 700 000 forin­tos költséggel paradicsom­püré üzem is készül, jelen­leg a szerelési munkákat végzik. Az intézetben, ahol az új paradicsomfajták ne­mesítésén, fenntartásán kí­vül a vetőmagszaporítást is kézben tartják, a jövőben itt sűrítik a visszamaradó mellékterméket, a paradi­csomlét. Közben a feldol­gozás technológiájának mó­dosításait is kipróbálhatják — üzemi méretekben. Augusztusban veszik át a műszaki egyetem kollek­tívájától egy különleges, 7 millió forintos klímaház tervét. A beruházás a pa­radicsomvész elleni véde­kezés kidolgozásának mű­helyéül szolgál majd. A vészt előidéző fitoftóra, amely a burgonyára is ve­szélyes, évente több tíz­millió forintnyi kárt okoz az országban. Megfigyelték, hogy főleg páradús évjára­tokban és a kritikus 15—16 fokos hőmérséklet mellett támad legerősebben. Na­gyon fontos, hogy a para­dicsom hozamát megment­sük, és a fitoftórának el­lenálló fajtákat állítsanak elő a nemesítők. A terve­zett klímaházat előrelátha­tólag 1970-től kezdve hasz­nosítják. majd hamarosan váltás történik, Lázár János ül a felelőszékbe. • — Sajnos, nem vagyok elégedett a szerszámkészí­tőkkel — mondja az el nők. — Véleményem sze­rint kevés az előképzettsé gük. Azt hiszem, ennél a szakmánál sem ártana fel­tétellé tenni az érettségit. A Kecskeméti Rádiótechnl kai Gyár hét tanulója még csak , „eldöcög” valahogy, de a többiek? Figyeljük csak a felelőt! Hát, bizony, Lázár János — lehet, hogy nagyon ide­ges, — de néhány egészen alapvető kérdésre is nehe­zen ad választ... Az igazgató Hol itt, hol ott tűnik fel Tóth László zömök alakja. Millió elintéznivalója akad ilyenkor. Sikerül néhány percre megállítani. — Véleménye az eddigi vizsgákról? — Lehetne jobb is — vá­laszolja elgondolkodva. — Remélem, összességében el­érjük a> jó közepest. Mi az oka ennek? Elsősorban az, hogy a szakmunkásokkal szemben egyre nagyobb kö­vetelményt támasztanak. Tapasztalataink szerint az üzemi fiatalok, akik tan­műhelyben tanulnak, sok­kal jobb eredményeket ér­nek el. A napokban pél­dául kénytelenek voltunk az egyik termelőszövetkezet három lakatos tanulóját pótvizsgára utasítani, mert olyan alacsony színvonalú volt a felkészültségük. Azt hiszem a tapasztalatok vég­ső összegezése után javas latot is teszünk majd né­hány esetben iparitanuló­tartási engedély megvoná­sára. Megállapítottuk azt is, hogy sok tanuló, bár tudja az anyagot olyan cse kély kifejezőkészséggel ren­delkezik, hogy nem képes tudásáról számot adni a vizsgán. Jövőre sokkal na­gyobb gondot fordítunk majd mi is erre — no, meg a helyesírás gyakorlására. Véget ért a körút, láto­gatást tettünk a jövő fod­rászai, lakatosai, szerszám- készítői, összesen 29 szak­ma képviselői között. A nehéz vizsgák után egy hó­nap szabadság következik azután a munkás hétköz­napok — a nyugdíjig tartó igazi vizsga várja a fiatal szakmunkásokat. Opauszky László Kommentár n magánkereskedelem közérdekű szabályozása A LAKOSSÁG jobb ellá­tása — ez a cél vezette a kormányzatot, amikor még áprilisban foglalkozott a magánkereskedelemmel, meghatározva azokat a főbb irányelveket, amelyek a magánkereskedelem hely­zetét az új gazdaságirányí­tási rendszerben megszab­ják. A vásárlók évről évre maguk is tanúi a belkeres­kedelmi üzlethálózat gya­rapodásának, új, korszerű áruházak, üzletek, boltok létesülésének. Az ellátás azonban, különösen egyes vidéki településeken, ki­sebb községekben és váro­sokban még gyakran jogos panaszok tárgya. A belkereskedelmi mi­niszter most kiadott egysé­ges végrehajtási rendelete éppen ezért külön is ki­emeli, hogy elsősorban a városok peremterületén, falvakban, magánerőből épült — állami és szövet­kezeti kiskereskedelmi há­lózattal el nem látott — új településeken, tanyavi­lágban, üdülő-, kiránduló- és nyaralóhelyeken lehet kiadni magánkereskedői iparigazolványt. A LAKOSSÁG jobb el­látása, a helyi árualapok feltárása, az állami és szö­vetkezeti kiskereskedelmi hálózat hiányának pótlása mellett — a jövőben ipar­igazolványt lehet adni a kereskedelmi verseny élén­kítése érdekében is. Korábban kereskedői iparengedélyt a tanácsok elsősorban szociális okok­ból adtak ki. Újszerűén ítéli meg a rendelet ezt a kérdést, hiszen a jövőben szociális okból iparigazol­vány kiadására csak egé­szen kivételes és rendkívüli méltánylást érdemlő eset­ben kerülhet sor. A rendelkezés megszün­tette az iparigazolványok attól függő kategorizálását, hogy „központi árualapból ellátható”, vagy el nem látható szakmáról van-e szó. A végrehajtási rende­let a beszerzést csak a kis­kereskedelmi szervektől és a magánkereskedőktől tilt­ja meg, de ezektől is meg­engedi a beszerzést, ha a kereskedő selejtes, érték­csökkent, vagy hulladék­árut vásárol. Az értékesítés alapelve, hogy magánke­reskedő fogyasztásra és fel- használásra — tehát to­vább eladásra nem — bár­ki részére értékesíthet, ha csak nem tiltja jogszabály. INTÉZKEDIK az új ren­delkezés a jogosulatlan ke­reskedésekről is. Az ilyen tevékenységet folytató sze­mélyek részére — feltéve, hogy a törvényes feltéte­leknek egyébként megfelel­nek — iparigazolvány ki-; adása akkor indokolt, ha a tevékenységük folytatása a lakossági ellátás vagy a verseny élénkítése érdeké.; ben szükséges. Köztudott, hogy ilyen illegális keres­kedők, főleg a penzió, zöld­ség-, gyümölcs- és hasz­nált-cikk szakmákban van­nak. A miniszteri rendelet e pontjának célja, hogy egyrészt legalizálja az em­lített kereskedők tevékeny­ségét, másrészt megfelelő intézkedésekkel lehetővé tegye az indokolatlan, jo­gosulatlan kereskedelmi te­vékenységek felszámolását. Pontosan meghatározza a miniszteri rendelet, hogy ki kaphat iparigazolványt, illetve mik a kizáró okok. Nem kaphat például ipar­igazolványt, de még alkal­mazott vagy közreműködő családtag sem lehet az a személy, aki jogerős bírói ítélettel a kereskedői fog­lalkozástól el van tiltva, öt éven belül állam, vagy vagyon elleni bűncselek­mény miatt jogerősen el­ítélték, vagy a kereskedel­mi dolgozók munkaviszo­nyával összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szóló 6/1967. Bk. M. számú rendelet hatálya alá tarto­zik. AZ IPARIGAZOLVÁ­NYOK _______ kiadását a járási, v árosi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szervénél kell kérni. A miniszteri rendelet azonban lehetősé­get ad arra, hogy megha­tározott szakmákban a köz­ségi tanács végrehajtó bi­zottsága döntsön az ipar, igazolvány kiadásáról. Tejföl és túró a tejházban Kezdeményezés Tasson A tehenészet éppenséggel nem jelentéktelen üzemág a tassi Petőfi Tsz-ben: a két nagy istálló 300 férő­helyét már „benépesítet­ték”, s jövőre újabb 180 te­hén tartására alkalmas is­tállót építenek. Jelenleg naponta 1200—1500 liter te­jet fejnek. Tavaly egy li­ter tej „megtermelése” 3,03 forintba került, s átlagosan 3,40—3,50 forint literenkén­ti bevételre tettek szert. Ily módon a jövedelmezőséggel sem állnak hadilábon. Legutóbb újabb nagy lé­pést tettek a fejlesztésben: az eddigi eredményekre alapozva tejfeldolgozó üzem létesítésére és a termékek önálló forgalmazására kö­töttek megállaDodást a Bu­dapest és Vidéke Tejipari Vállalattal. A feldolgozást és a forgalmazást előrelát­hatólag az idén augusztus­ban kezdik meg. Az előbbit a tehenészet hatezer literes tejházában. A speciális esz­közök, tartályok, s a gőz- fejlesztő kazán felszerelése folyamatban van. Az indu­láshoz, a tapasztalatok át­adására a vállalat szakem­bert bocsájt a tsz rendelke­zésére, két személyt a gaz­daság máris elküldött né­hány hetes átképzésre. A tejház működése és a vállalat támogatása jóvol­tából a lehűtött tej április óta a helyszínen kerül át­vételre. Korábban a tsz szállította be az átvevő te­lepre. A feldolgozó üzemben egyelőre tejföl és túró ayártására rendezkednek be. És — ugyancsak egye­lőre — a saját fejésű tej kerül feldolgozásra. A for­galmazott áruk listáját a vállalat vajjal és sajtfélék­kel bővíti. A körzet, ahol majd a termékeket árusít­ják, meglehetősen nagy: Tasson kívül beletartozik Szalkszentmárton, Duna- vecse, Szabadszállás, Kun- szentmiklós, Kunadacs, Kunpeszér, sőt a Pest me­gyei Dömsöd is. A termé­kek a fogyasztási szövetke- kezetek üzlethálózatán át jutnak el a vevőkhöz, az eddiginél közvetlenebb mó­don, s így várhatóan fris­sebb állapotban. A fogyasztók számára te­hát mindenképpen hasznos ez a vállalkozás, de a ter­melőszövetkezet sem jár rosszul: a számítások sze­rint literenként további 40 —50 fillérrel lesz nagyobb a bevétel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom