Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-28 / 176. szám

A mindennapok 1 ■ ■ r rn r m r r . higiéniájáért Önkiszolgáló árudáink mindegyikére érvényes megfigyelés, hogy a vevő kosarában legtöbbször egymás mellé kerül pél­dául a kenyér és a felvá­gott, illetve az úgyneve­zett földes áru (a burgo­nya, zöldségféle, uborka, stb.). Nem kell különö­sebben hangsúlyozni, mekkora baktériumve­szélyt jelent a földdel szennyezett élelmiszer. De ha pusztán csak az esztétikai szempontokat vesszük figyelembe, ak­kor is visszásán hat egy­más mellett a hófehér kenyér és a sáros sárga­répa! Ezen a helyzeten nemcsak kell, de lehet is segíteni. A vásárlóközön­ség rendszeres nevelésé­vel, hogy ilyen esetben két kosarat használjanak. Megéri! A másik észrevétel: az önkiszolgáló üzletekben a pénztáros a blokkolásnál kénytelen a kosárban le­vő árukat kézzel érinte­ni. így kell tenni, hiszen egyszerű ránézéssel kép­telen felmérni, hogy mi minden van a kosárban. A súlyra kimért áruk papi rborí tó járói is le kell olvasni a rájegyzett ellen­értéket. Csupán néhány éves múltra tekinthet vissza önkiszolgáló bolthálózat. De valljuk be: ez a mód­szer mégis csak primitív. S rajta csak az a ki tud­ja, mikor megvalósuló higiéniai intézkedés se­gíthetne, ha — mint az külföld-szerte általános — minden árucikk előre lenne csomagolva... A kis — félkilós, vagy ki­lós — adagokból választ a vevő, s akinek nagyobb mennyiségre van szüksé­ge, az ilyen egyedi cso­magokat rak a kosarába. Lehet, hogy első olva­sásra jelentéktelennek tűnő szépséghibák a most felsoroltak. De — vevők és kereskedelem összefo­gásával — könnyen el­tüntethetők. —a —r Arcápolás Vitaiinos gyiimölcspakolások Minden arcbőrre kitű­nőek a vitaminban gazdag gyiimölcspakolások, ame­lyek biológiailag egyéb­ként is aktív" anyagaiknál fogva élénkítik, frissítik a bőr anyagcseréjét, pórus­összehúzó hatásuknál fog­va fokozzák a bőr feszes­ségét, rugalmasságát. Egy­szóval fiatalító hatásúak. Bőrtápláló arcpakolásra egyaránt felhasználható a citrom, az alma, meggy, narancs, barack, szilva, uborka, paradicsom stb. Használhatják ezeket a gyümölcsöket lé, pép, vagy csak egyszerűen fel­szeletelt formában is. Arcpakolás előtt a szá­raz bőrt olajjal, vagy zsí­ros arctejjel, a zsíros bőrt arcszesszel, vagy meleg szappanos vízzel megtisz­títjuk. Az arcpakoló masz- szát az ujjunkkal, vagy pálcikára csavart vattá­val, vagy lapos ecsettel úgy kenjük fel az arcra, hogy a szemhéjat és a szá­jat szabadon hagyjuk. A pakolást általában 15—20, vagy 30 percig hagyjuk az arcbőrön, mialatt ha­nyatt fekve a lábunkat kinyújtva pihenünk. Utá­na tiszta, állott, vagy egé­szen langyos vízzel le­mossuk az arcot és ha szükséges — száraz bőrnél feltétlenül — meg­felelő zsíros, vagy félzsíros krémmel bekrémezzük. A gyümölcslé-pakolást a következőképpen készít­jük: A kisajtolt gyümölcs levét (őszibarackból, al­mából, egy bőségesen elég) habosra keverjük 1 kávés­kanál tejszínnel, vagy tejföllel, és 1 tojás fehér­jével. Az arcra kenve 20 percig hagyjuk rajta, majd langyos vízzel lemossuk. Miután minden savany- kás gyümölcs pórusössze­húzó hatású és ezért szá­rít is, a száraz bőrűek, s ez minden gyümölcspako­lásra vonatkozik, kever­jenek bele egy kávéska­nálnyi friss étolajat is. A gyümölcspép-pako- lást úgy készítjük, hogy a megmosott gyümölcsöt, például őszibarackot, szil­vát héjastól elkaparjuk, s ha nem csípi a bőrt, 10— 15—20 percig is az arcon hagyjuk. Ha nagyon híg lenne a pép, keverjünk bele egy mokkáskanálnyi lisztet. ^ A szeletekbe vágott uborka- és friss paradi­csompakolás is kitűnő frissítő, pórusösszehúzó hatású. A szeplős, máj­foltos bőrűeknek még azért is ajánlható, mert színtelenít. Hetenként egyszer köz­ben készíthetünk az ar­cunkra majonézes arc­pakolást is. Egy tojás sár­gáját jól elkeverjük egy kávéskanál étolajjal és az arcra kenve 20—30 percig, száradás után bő langyos vízzel, dörzsölés nélkül mossuk le. A tojássárgája biológiailag különösen ak­tív zsiradék- és vitamin- tartalmáná* fogva jól táp­lálja, frissíti és rozza a bőrt. HÉTFŐ: Csontleves, jomba- pörkölt párolt rizs, uborkasa- Háta. KEDD: Lebbencslei ss, ra­kott kel, körte. SZERDA: zöldségleves, ser­tésnyelv mártásban, ősziba­rack. CSÜTÖRTÖK: zöldbableves, káposztáskocka, dinnye. PÉNTEK: Halászlé, túrós­csusza tepertővel, alma. SZOMBAT: Paradicsomos­káposzta, sertéssült, habfel­fújt. VASÁRNAP: Húsleves, ser­téscombszelet burgonyával le­rakva, kovászos uborka, vajas túróslepény. SERTÉSNYELV MÄRTÄS- BAN. Két sertésnyelvet sós­vízben puhára főzünk, a kül­ső fehér bőrét lehúzzuk és is­mét visszahelyezve a vízbe, melegen tartjuk. Három deka zsírból és három deka liszt­ből rántást készítünk, adunk hozzá kevés reszelt hagymát és * piros paprikát. Felereszt­jük azzal a lével, amelyben a nyelv főtt és felforraljuk. Az­után kevés citromhéjat és Óvjuk gyermekeinket Kötényruha bakfisoknak „A dűlőútról szabályta­lanul, figyelmetlenül ka­nyarodott kerékpárjával az országúira, ahol össze­ütközött egy személygép­kocsival. A szerencsétlen kisfiú belehalt súlyos sé­rüléseibe ...” — Gyakran Csak ennyit közöl a rövid rendőri hír egy tragikus gyermekhalálról. Sajnos a vidám vaká- ciós napokra sokszor vet­nek árnyékot az ilyen, és hasonló hírek. A gyerekek ettől persze továbbra is élvezik a napsütést, a sza­badságot, ami természetes is. De az már elszomorító, ha a szülők sem figyelnek fel az intő célzatú közle­ményekre. „Nyár van — mondják sokan —, mi történhet?” Sok minden! Júliusban és augusztus­ban a legtöbb a kerék­páros gyermekbaleset. S a statisztika szerint e hónapokban szinte na­ponként leli halálát egy- egy gyermek a közeli csatorna, patak, folyó, vagy bányagödör medré­ben. Ilyenkor a gyerek a fára mászik, létrára kap és a kórházi baleseti naplók tanúsága szerint sok a kar- és a lábtörés.-. Hogy miért? A magya­rázat látszólag egyszerű. A szünidő első heteiben az iskolai fegyelem gyorsan feloldódik a gyermekben, s ezzel együtt korlátlanul megnő a szabadságérzete és igénye. A felszabadult- ságban gondtalanabb, ön- feiedtebb, erősen hajla­mos olyan könnyelműsé­gekre, meggondolatlansá­gokra, amelyektől a ko­rábbi hónapokban óvako­dott. Sok szülő sajnos nem számol ezzel. Ráadásul a szünidőben többnyire elmaradnak a szülő és a gyerek közötti esti beszélgetések. Nincs lecke, nincs miről faggat­ni a játéktól kimerült, ál­mos szemű gyermeket. Pedig most is helyén- valóak lennének az ilyen kérdések: hol voltál, ki­vel, és mit játszottál, mit szándékozol holnap csi­nálni, mivel töltőd az idő­det? Több okból is érde­mes ilyen szokványos kér­désekkel „zaklatni” a gye­reket. Az első- és legfontosabb ok az, hogy a gyerek meg­érti és megérzi az ilyen beszélgetésből, hogy a va­káció szabadsága sem kor­látlan és a könnyelműsége, akár felügyelet nélkül megy a vízpartra, akár kerékpárral nyargalászik: súlyos veszélyekkel jár­hat! A legtöbb gyerek őszintén elmondja az el­múlt nap kalandosabb, iz­galmasabb eseményeit, s ezekből a szülő következ­tetéseket vonhat le. Ily módon a szülői beszélge­tések, jótanácsok, esetleg szigorú tiltások, olykor még az utólagos bünteté­sek, vagy megrovások is csak növelik a gyermek önfegyelmét, a körültekin­tőbb magatartást, de fő­leg a felelősségérzetét. Mindez persze időt vesz igénybe. Csakhát a szülő számára nyár­időben sincs „vakáció”, a nevelésben nincs szünidő. Nem szabad elfelejteni, hogy a gyerek nyári „lec­kéje” a szórakozás, a ját­szás, s ezek éppenúgy nem nélkülözhetik a szülői el­lenőrzést, mint a tanulás. A gyerek fejlődését, de ezúttal főleg a tevékeny­ségét, éppen olyan gondo­san figyelemmel kell kí­sérni, mint iskolaidőben. Ahol nem mulasztják el a rendszeres beszélgetéseket, abban a családban a gye­rek egy idő múltán szinte igényli a beszámolót, s a „kérdezz—felelek”-féle faggatás helyett kialakul a meghitt, baráti légkör, amelyben röviden is szót lehet érteni. Jó ha tudjuk... A molyokat kámforral, glo- bóllal, naftalinnal, vagy do­hányporral tarthatjuk távol a kyapjú holmiktól. Az így el­rakott, szekrénybe zárt ruhá­kat is vizsgáljuk át időnként és szellőztessük ki. E moly­űző szerek szagát ugyanis idő­vel megszokhatják a molyok, /itromlevet, egy kanál por­cukrot és egy deci tejfelt adunk hozzá. A nyelvet fel­szeleteljük, majd ráöntjük a mártást és zsemlegombóccal tálaljuk. LECSŰS SERTÉSKARAJ. 4 szelet vékony sertéskarajt megmosunk és gyengén be­sózunk. Lábasba 5 deka zsírt egy nagy fej hagymát 5—6 zöldpaprikát üvegesre páro­lunk, majd beletesszük a ka­rajszeleteket. Kevés vizet ön­tünk alá. Mikor már jól meg párolódott 4—5 szép nagy pa­radicsomot karikára rászele­telünk. Fedő alatt pároljuk. Kevés cukrot és borsot is adunk hozzá. Körítésnek sós vízben főtt rizst adunk, me. Iyet többször átöblftünk hi­deg vízzel, s majd kevés for­ró zsírba teszünk. s kárt tehetnek a féltett gyap­jú, vagy szőrme holmikban. Ezeknél is biztosabb, jobb vé­delem és a molyűzőszerek kellemetlen szagát Is elkerül­hetjük, ha szorosan bekötöz­ve nylonzsákban tartjuk eze­ket az értékes holmikat. * Ha vaj helyett zsírt teszünk j a tésztába, a receptben meg-1 adott mennyiségnél mindig 4— | 5 dekával kevesebbet használ­junk. Ha viszont a vajat mar­garinnal helyettesítjük, abból 5—6 dekával többet gyúrjunk a tésztát**. • A nylonabroszt, műanyag , térítőt használat után ne haj­togatva rakjuk el, mert az összehajtás mentén előbb- utóbb megtörik. Langyos víz­zel lemosva, töröljük száraz­ra és az abrosz szélességének megfelelő rúdra (megfelel er­re a célra egy kiszolgált, de tisztára súrolt seprönyél is) tekerjük fel. így lényegesen hosszabb lesz az élettartama. Ha kelt tésztát sütünk, a sütő ne legyen nagyon forró, amikor a tésztát betesszük, mert a kelt tészta nem tud benne szépen fejlődni. A kül­seje megég, a belseje viszont | nyers maradhat. Zsíros leve- í les tésztánál viszont forró le­gyen a sütő, mert csak ak- j kor sül szépen a leveles tész- , ta. A felvert tésztákat, pis­kótát közepes meleg sütőbe tegyük, s az ajtót legalább 15—20 percig ne nyissuk fel, mert a tészta összeesik. Türelemmel, szeretettel, féltő gondoskodással, fi­gyelmeztetéssel mérsékel­ni lehet a nyári balesetek és tragédiák számát. Saj­nos, ma már a kis sír­emlékek a falusi teme toli- ben is figyelmeztetően jel­zik, hogy a zsúfolt ország­úti közlekedés, vagy a községek belső útvonalai­nak a forgalma, a vidéki gyermekeket is éppen úgy veszélyeztetik, mint a vá­rosit. A vadvizek hul­lámsírjai minden nyáron feltárulnak a felügyelet nélküli kis áldozatok alatt, akik rendszerint a szülő tudta nélkül, már a tra­gédiát megelőzően is lu­bickoltak a veszélyes Ke­lyen. De akár az udvarban, akár az úton, utcán, eset­leg a határ vadvizeiben történik a végzetes ese­mény, vagy baleset, a szo­morú hírek számának csökkentése, a baj meg­előzése és elkerülése jó- részben a szülői gondvise­lésen, a soha nem szüne­telő nevelésen, oktatáson, a figyelmeztető, intő szón is múlik. Bakfis Hányáink egyik legpraktikusabb iskola- ruhája a kötényruha. Megfelelő anyagiból, jó időre akár színes vászon­ból is készíthető s egy­magában is hordható. Ha valamilyen nem gyúródó vékony szövetből — te- rilénből, vagy terlyster- ből, stb. — készítjük, szinte az év minden sza­kában hordható. Az idő­járásnak megfelelően blú­zokkal. pulóverekkel vál­tozatosan viselhető. S még az a nagy előnye is megvan, hogy kissé ki­nőtt, de jó állapotban le­vő blúzokat, pulóvereket is elhordhatunk vele, na­gyon csinosan. A mellékelt szabásmin­ta alapján — a szabás­minta 15-ös serdülő mé­retre készült, 1 kocka 10 cm-nek felel meg — otthon is könnyen elkészíthetjük* még akár az iskolai év kezdetére, ezt a csinos kö­tényruhát. Az anyagot összehajtva kell kiszabni. Díszítését a vastagszálú, elütő színű tűzés adja. Mészáros Éva (Divattervező Vállalat) |r 1 L J ■—[ l { e?Ls ■Símt:

Next

/
Oldalképek
Tartalom