Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-28 / 176. szám
A mindennapok 1 ■ ■ r rn r m r r . higiéniájáért Önkiszolgáló árudáink mindegyikére érvényes megfigyelés, hogy a vevő kosarában legtöbbször egymás mellé kerül például a kenyér és a felvágott, illetve az úgynevezett földes áru (a burgonya, zöldségféle, uborka, stb.). Nem kell különösebben hangsúlyozni, mekkora baktériumveszélyt jelent a földdel szennyezett élelmiszer. De ha pusztán csak az esztétikai szempontokat vesszük figyelembe, akkor is visszásán hat egymás mellett a hófehér kenyér és a sáros sárgarépa! Ezen a helyzeten nemcsak kell, de lehet is segíteni. A vásárlóközönség rendszeres nevelésével, hogy ilyen esetben két kosarat használjanak. Megéri! A másik észrevétel: az önkiszolgáló üzletekben a pénztáros a blokkolásnál kénytelen a kosárban levő árukat kézzel érinteni. így kell tenni, hiszen egyszerű ránézéssel képtelen felmérni, hogy mi minden van a kosárban. A súlyra kimért áruk papi rborí tó járói is le kell olvasni a rájegyzett ellenértéket. Csupán néhány éves múltra tekinthet vissza önkiszolgáló bolthálózat. De valljuk be: ez a módszer mégis csak primitív. S rajta csak az a ki tudja, mikor megvalósuló higiéniai intézkedés segíthetne, ha — mint az külföld-szerte általános — minden árucikk előre lenne csomagolva... A kis — félkilós, vagy kilós — adagokból választ a vevő, s akinek nagyobb mennyiségre van szüksége, az ilyen egyedi csomagokat rak a kosarába. Lehet, hogy első olvasásra jelentéktelennek tűnő szépséghibák a most felsoroltak. De — vevők és kereskedelem összefogásával — könnyen eltüntethetők. —a —r Arcápolás Vitaiinos gyiimölcspakolások Minden arcbőrre kitűnőek a vitaminban gazdag gyiimölcspakolások, amelyek biológiailag egyébként is aktív" anyagaiknál fogva élénkítik, frissítik a bőr anyagcseréjét, pórusösszehúzó hatásuknál fogva fokozzák a bőr feszességét, rugalmasságát. Egyszóval fiatalító hatásúak. Bőrtápláló arcpakolásra egyaránt felhasználható a citrom, az alma, meggy, narancs, barack, szilva, uborka, paradicsom stb. Használhatják ezeket a gyümölcsöket lé, pép, vagy csak egyszerűen felszeletelt formában is. Arcpakolás előtt a száraz bőrt olajjal, vagy zsíros arctejjel, a zsíros bőrt arcszesszel, vagy meleg szappanos vízzel megtisztítjuk. Az arcpakoló masz- szát az ujjunkkal, vagy pálcikára csavart vattával, vagy lapos ecsettel úgy kenjük fel az arcra, hogy a szemhéjat és a szájat szabadon hagyjuk. A pakolást általában 15—20, vagy 30 percig hagyjuk az arcbőrön, mialatt hanyatt fekve a lábunkat kinyújtva pihenünk. Utána tiszta, állott, vagy egészen langyos vízzel lemossuk az arcot és ha szükséges — száraz bőrnél feltétlenül — megfelelő zsíros, vagy félzsíros krémmel bekrémezzük. A gyümölcslé-pakolást a következőképpen készítjük: A kisajtolt gyümölcs levét (őszibarackból, almából, egy bőségesen elég) habosra keverjük 1 kávéskanál tejszínnel, vagy tejföllel, és 1 tojás fehérjével. Az arcra kenve 20 percig hagyjuk rajta, majd langyos vízzel lemossuk. Miután minden savany- kás gyümölcs pórusösszehúzó hatású és ezért szárít is, a száraz bőrűek, s ez minden gyümölcspakolásra vonatkozik, keverjenek bele egy kávéskanálnyi friss étolajat is. A gyümölcspép-pako- lást úgy készítjük, hogy a megmosott gyümölcsöt, például őszibarackot, szilvát héjastól elkaparjuk, s ha nem csípi a bőrt, 10— 15—20 percig is az arcon hagyjuk. Ha nagyon híg lenne a pép, keverjünk bele egy mokkáskanálnyi lisztet. ^ A szeletekbe vágott uborka- és friss paradicsompakolás is kitűnő frissítő, pórusösszehúzó hatású. A szeplős, májfoltos bőrűeknek még azért is ajánlható, mert színtelenít. Hetenként egyszer közben készíthetünk az arcunkra majonézes arcpakolást is. Egy tojás sárgáját jól elkeverjük egy kávéskanál étolajjal és az arcra kenve 20—30 percig, száradás után bő langyos vízzel, dörzsölés nélkül mossuk le. A tojássárgája biológiailag különösen aktív zsiradék- és vitamin- tartalmáná* fogva jól táplálja, frissíti és rozza a bőrt. HÉTFŐ: Csontleves, jomba- pörkölt párolt rizs, uborkasa- Háta. KEDD: Lebbencslei ss, rakott kel, körte. SZERDA: zöldségleves, sertésnyelv mártásban, őszibarack. CSÜTÖRTÖK: zöldbableves, káposztáskocka, dinnye. PÉNTEK: Halászlé, túróscsusza tepertővel, alma. SZOMBAT: Paradicsomoskáposzta, sertéssült, habfelfújt. VASÁRNAP: Húsleves, sertéscombszelet burgonyával lerakva, kovászos uborka, vajas túróslepény. SERTÉSNYELV MÄRTÄS- BAN. Két sertésnyelvet sósvízben puhára főzünk, a külső fehér bőrét lehúzzuk és ismét visszahelyezve a vízbe, melegen tartjuk. Három deka zsírból és három deka lisztből rántást készítünk, adunk hozzá kevés reszelt hagymát és * piros paprikát. Feleresztjük azzal a lével, amelyben a nyelv főtt és felforraljuk. Azután kevés citromhéjat és Óvjuk gyermekeinket Kötényruha bakfisoknak „A dűlőútról szabálytalanul, figyelmetlenül kanyarodott kerékpárjával az országúira, ahol összeütközött egy személygépkocsival. A szerencsétlen kisfiú belehalt súlyos sérüléseibe ...” — Gyakran Csak ennyit közöl a rövid rendőri hír egy tragikus gyermekhalálról. Sajnos a vidám vaká- ciós napokra sokszor vetnek árnyékot az ilyen, és hasonló hírek. A gyerekek ettől persze továbbra is élvezik a napsütést, a szabadságot, ami természetes is. De az már elszomorító, ha a szülők sem figyelnek fel az intő célzatú közleményekre. „Nyár van — mondják sokan —, mi történhet?” Sok minden! Júliusban és augusztusban a legtöbb a kerékpáros gyermekbaleset. S a statisztika szerint e hónapokban szinte naponként leli halálát egy- egy gyermek a közeli csatorna, patak, folyó, vagy bányagödör medrében. Ilyenkor a gyerek a fára mászik, létrára kap és a kórházi baleseti naplók tanúsága szerint sok a kar- és a lábtörés.-. Hogy miért? A magyarázat látszólag egyszerű. A szünidő első heteiben az iskolai fegyelem gyorsan feloldódik a gyermekben, s ezzel együtt korlátlanul megnő a szabadságérzete és igénye. A felszabadult- ságban gondtalanabb, ön- feiedtebb, erősen hajlamos olyan könnyelműségekre, meggondolatlanságokra, amelyektől a korábbi hónapokban óvakodott. Sok szülő sajnos nem számol ezzel. Ráadásul a szünidőben többnyire elmaradnak a szülő és a gyerek közötti esti beszélgetések. Nincs lecke, nincs miről faggatni a játéktól kimerült, álmos szemű gyermeket. Pedig most is helyén- valóak lennének az ilyen kérdések: hol voltál, kivel, és mit játszottál, mit szándékozol holnap csinálni, mivel töltőd az idődet? Több okból is érdemes ilyen szokványos kérdésekkel „zaklatni” a gyereket. Az első- és legfontosabb ok az, hogy a gyerek megérti és megérzi az ilyen beszélgetésből, hogy a vakáció szabadsága sem korlátlan és a könnyelműsége, akár felügyelet nélkül megy a vízpartra, akár kerékpárral nyargalászik: súlyos veszélyekkel járhat! A legtöbb gyerek őszintén elmondja az elmúlt nap kalandosabb, izgalmasabb eseményeit, s ezekből a szülő következtetéseket vonhat le. Ily módon a szülői beszélgetések, jótanácsok, esetleg szigorú tiltások, olykor még az utólagos büntetések, vagy megrovások is csak növelik a gyermek önfegyelmét, a körültekintőbb magatartást, de főleg a felelősségérzetét. Mindez persze időt vesz igénybe. Csakhát a szülő számára nyáridőben sincs „vakáció”, a nevelésben nincs szünidő. Nem szabad elfelejteni, hogy a gyerek nyári „leckéje” a szórakozás, a játszás, s ezek éppenúgy nem nélkülözhetik a szülői ellenőrzést, mint a tanulás. A gyerek fejlődését, de ezúttal főleg a tevékenységét, éppen olyan gondosan figyelemmel kell kísérni, mint iskolaidőben. Ahol nem mulasztják el a rendszeres beszélgetéseket, abban a családban a gyerek egy idő múltán szinte igényli a beszámolót, s a „kérdezz—felelek”-féle faggatás helyett kialakul a meghitt, baráti légkör, amelyben röviden is szót lehet érteni. Jó ha tudjuk... A molyokat kámforral, glo- bóllal, naftalinnal, vagy dohányporral tarthatjuk távol a kyapjú holmiktól. Az így elrakott, szekrénybe zárt ruhákat is vizsgáljuk át időnként és szellőztessük ki. E molyűző szerek szagát ugyanis idővel megszokhatják a molyok, /itromlevet, egy kanál porcukrot és egy deci tejfelt adunk hozzá. A nyelvet felszeleteljük, majd ráöntjük a mártást és zsemlegombóccal tálaljuk. LECSŰS SERTÉSKARAJ. 4 szelet vékony sertéskarajt megmosunk és gyengén besózunk. Lábasba 5 deka zsírt egy nagy fej hagymát 5—6 zöldpaprikát üvegesre párolunk, majd beletesszük a karajszeleteket. Kevés vizet öntünk alá. Mikor már jól meg párolódott 4—5 szép nagy paradicsomot karikára rászeletelünk. Fedő alatt pároljuk. Kevés cukrot és borsot is adunk hozzá. Körítésnek sós vízben főtt rizst adunk, me. Iyet többször átöblftünk hideg vízzel, s majd kevés forró zsírba teszünk. s kárt tehetnek a féltett gyapjú, vagy szőrme holmikban. Ezeknél is biztosabb, jobb védelem és a molyűzőszerek kellemetlen szagát Is elkerülhetjük, ha szorosan bekötözve nylonzsákban tartjuk ezeket az értékes holmikat. * Ha vaj helyett zsírt teszünk j a tésztába, a receptben meg-1 adott mennyiségnél mindig 4— | 5 dekával kevesebbet használjunk. Ha viszont a vajat margarinnal helyettesítjük, abból 5—6 dekával többet gyúrjunk a tésztát**. • A nylonabroszt, műanyag , térítőt használat után ne hajtogatva rakjuk el, mert az összehajtás mentén előbb- utóbb megtörik. Langyos vízzel lemosva, töröljük szárazra és az abrosz szélességének megfelelő rúdra (megfelel erre a célra egy kiszolgált, de tisztára súrolt seprönyél is) tekerjük fel. így lényegesen hosszabb lesz az élettartama. Ha kelt tésztát sütünk, a sütő ne legyen nagyon forró, amikor a tésztát betesszük, mert a kelt tészta nem tud benne szépen fejlődni. A külseje megég, a belseje viszont | nyers maradhat. Zsíros leve- í les tésztánál viszont forró legyen a sütő, mert csak ak- j kor sül szépen a leveles tész- , ta. A felvert tésztákat, piskótát közepes meleg sütőbe tegyük, s az ajtót legalább 15—20 percig ne nyissuk fel, mert a tészta összeesik. Türelemmel, szeretettel, féltő gondoskodással, figyelmeztetéssel mérsékelni lehet a nyári balesetek és tragédiák számát. Sajnos, ma már a kis síremlékek a falusi teme toli- ben is figyelmeztetően jelzik, hogy a zsúfolt országúti közlekedés, vagy a községek belső útvonalainak a forgalma, a vidéki gyermekeket is éppen úgy veszélyeztetik, mint a városit. A vadvizek hullámsírjai minden nyáron feltárulnak a felügyelet nélküli kis áldozatok alatt, akik rendszerint a szülő tudta nélkül, már a tragédiát megelőzően is lubickoltak a veszélyes Kelyen. De akár az udvarban, akár az úton, utcán, esetleg a határ vadvizeiben történik a végzetes esemény, vagy baleset, a szomorú hírek számának csökkentése, a baj megelőzése és elkerülése jó- részben a szülői gondviselésen, a soha nem szünetelő nevelésen, oktatáson, a figyelmeztető, intő szón is múlik. Bakfis Hányáink egyik legpraktikusabb iskola- ruhája a kötényruha. Megfelelő anyagiból, jó időre akár színes vászonból is készíthető s egymagában is hordható. Ha valamilyen nem gyúródó vékony szövetből — te- rilénből, vagy terlyster- ből, stb. — készítjük, szinte az év minden szakában hordható. Az időjárásnak megfelelően blúzokkal. pulóverekkel változatosan viselhető. S még az a nagy előnye is megvan, hogy kissé kinőtt, de jó állapotban levő blúzokat, pulóvereket is elhordhatunk vele, nagyon csinosan. A mellékelt szabásminta alapján — a szabásminta 15-ös serdülő méretre készült, 1 kocka 10 cm-nek felel meg — otthon is könnyen elkészíthetjük* még akár az iskolai év kezdetére, ezt a csinos kötényruhát. Az anyagot összehajtva kell kiszabni. Díszítését a vastagszálú, elütő színű tűzés adja. Mészáros Éva (Divattervező Vállalat) |r 1 L J ■—[ l { e?Ls ■Símt:
