Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-04 / 155. szám
Szovjet-magyar barátsági nagygyűlés Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) sok évi aktív erőfeszítésének gyümölcsét — az országok többsége jóváhagyta és ez a szerződés július elsejétől kezdve aláírásra kész. Ez, elvtársak, lenini külpolitikánk jelentős vívmánya. — Felhívunk minden államot, hogy írja alá ezt a fontos okmányt és tegyen meg mindent, hogy a szerződés mielőbb életbe lépjen és előmozdít' sa a békét és a haladást. Elvtársak! Az élet megköveteli, hogy a világimperializmus egyesített frontjával szembeállítsuk a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás összes híveinek hatalmas egybefonódott antiimperia- lista frontját. Ennek az egyesülésnek a magva a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom. A szocialista országok körében a legszorosabb együttműködés a szocialista országok közössége biztonságának kérdésében valósul meg. Ebben nagyszerepet játszik a Varsói Szerződés szervezete. E szövetség fő célja: biztosítani a békét az imperializmus háborús próbálkozásaival szemben. Mindaddig, amíg létezik a NATO agresszív tömbje, fennmarad és fejlődni fog a Varsói Szerződés szervezete, — az európai szocialista országok harcos politikai és katonai szövetsége. Tudja meg mindenki: a Varsói Szerződés elegendő lehetőséggel rendelkezik ahhoz, hogy megbízhatóan védelmezze a szocializmus építőit, szavatolja a biztonságot minden résztvevője számára. A katonai és a politikai együttműködés mellett a testvéri szocialista országok közötti kapcsolatokban lényeges helyet foglalnak el a gazdasági együttműködés kérdései. Ezzel összefüggésben mi csakúgy, mint a KGST többi tagállama, nagy jelentőséget tulajdonítunk a szocialista országok képviselői közeljövőben sorrakerülű magasszintű értekezletének, amelynek megtartásában a drezdai találkozón állapodtunk meg. A szocializmus világa erőteljes, lendületes életet él az állandó előrehaladás állapotában van. Természetesen ez bonyolult és nagyon sokrétű folyamat. Fejlődésük során egy sor ország problémákkal találja magát szemben, nehézségeket él át. Problémák támadnak a szocialista államok közötti kapcsolatok terén is. A kommunisták látják ezeket a nehézségeket, látják ezeket a problémákat és igyekeznek őket a tudományos szocializmus elvei alapján megoldani. Rendkívül nagy jelentőségű ezeknek az elveknek a helyes értelmezése és megvédése. A történelem alakulása olyan, hogy az egyes szocialista országok különböző feltételek között, a gazdasági és kulturális fejlődés különböző szintjein, különböző hagyományok és nemzeti sajátosságok közepette fognak hozzá az új társadalmi rend felépítéséhez. Mindez azt eredményezi, hogy a közös gazdasági, társadalmi és politikai alapok mellett a szocializmus építésének konkrét útjai, konkrét formái, amelyekben kifejeződnek á szocialista társadalmi viszonyok, bizonyos sajátosságokkal térhetnek el egymástól. Ugyanakkor azonban a szocialista országokat egységes elvek egyesítik. Egyesíti őket a mindannyiunk számára közös társadalmi, gazdasági és politikai alap. Ez az alap — a formák sokrétűsége, egyik vagy másik ország minden nemzeti sajátosságai mellett — mindig változatlan marad. Ha ez nem így lenne, megszűnne maga a szocializmus is. Nincs és nem lehet szocializmus a termelőeszközök társadalmi tulajdona nélkül. Nincs és nem lehet szocializmus, ha a legszélesebb népi tömegeket nem vonják be a társadalomba és az állam irányításába. >— Nincs és nem lehet szocializmus a marxizmus—leninizmus, s a proletár internacionalizmus eszméivel felfegyverzett kommunista párt vezető szerepe nélkül. Mi kommunisták, saját országainkban mindannyian szocializmust és kommunizmust építünk, s ezt tartjuk legfontosabb kötelességünknek. Ugyanakkor azonban meggyőződésünkből, nevelésünkből és szívünk akaratából következőleg internacionalisták vagyunk. Számunkra nem lehet és soha nem is lesz közömbös a szocialista építés sorsa más országokban, a szocializmus közös ügye a Földön. Erről beszélni kell most, amikor a burasoá rend védelmezői készek bármilyen szocialista álruhát magukra ölteni, hogy megkíséreljék a „nemzeti formák” cégére alatt bomlasztani (ahogy ők mondják: fellazítani) a szocializmust, gyengíteni a szocialista országok közötti testvéri kapcsolatokat. Ezért most inkább, mint korábban bármikor, az a feladat áll előttünk, hogy megsokszorozzuk erőfeszítéseinket a burzsoá ideológia elleni támadásainkban, hogy kommunista meggyőződésre, ha- zafiságra és proletárinternacionalizmusra neveljük a dolgozókat. Az SZKP mindig elsőrendű jelentőséget tulajdonított és tulajdonít a testvérpártok nemzetközi ösz- szeforrottságának, egységes politikai front megszervezésének az imperializmus elleni harcban. A feladatok megoldásában nagyszerepet hivatott betölteni a kommunista- és munkáspártok új nemzetközi tanácskozása, amelyre ez év novemberében kerül sor Moszkvában. Szeretném most különösen aláhúzni a Magyar Szocialista Munkáspárt nagy szerepét a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítésében. Az MSZMP erőfeszítéséi, aktív tevékenysége — amely a marxista—leninista pártok közötti kapcsolatok megszilárdítására irányul —, ismételten meggyőzően igazolják a magyar elvtársak álláspontjának elvisé- gét, határtalan hűségét a proletárintemacionalizmus eszméjéhez. Elvtársak! Mindannyiunk szívéhez közel áll, mindannyiunknak drága az a barátság, amely a Szovjetunió és a népi Magyarország, az SZKP és az MSZMP között szövődött. A barátság közös vívmányunk és nagy jelentőségű nemcsak a mi országaink, hanem a szocializmus nemzetközi pozíciói számára is. A szovjet emberek szilárd elhatározása, hogy tovább erősítik ezt a testvéri szövetséget. Kérjük, hogy adják át a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kormányának és országgyűlésének, az önök testvéri országa kommunistáinak és minden dolgozójának forró kommunista üdvözletünket. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a Magyar Népköz- társaság! Éljen és virágozzék a megbonthatatlan szovjet— magyar barátság! Éljen a kommunizmus! Leonyid Brezsnyev kitörő tetszéssel fogadott beszéde után a nagygyűlés elnöke a magyar párt- és kormányküldöttség vezetőjét kérte fél beszéde elmondására. A nagygyűlés résztvevői viharos ünnepléssel köszöntötték Kádár Jánost, a magyar párt- és kormány- küldöttség vezetőjét, amikor a mikrofonhoz lépett. Kádár János Kedves elvtársak! Küldöttségünk látogatásának célja kapcsolataink bővítése, együttműködésünk kiszélesítése: népeink barátságának további megerősítése volt. Ügy érezzük, hogy célunkat elértük, megbízatásunknak sikerrel eleget tettünk. Ezt nagymértékben megkönnyítette, hogy szovjet partnereinket is ugyanaz a szándék vezette. Munkánkat mindenekelőtt az segítette, hogy egységünk szilárd, a magyar—szovjet barátság megingathatatlan, eszményeink, érdekeink és céljaink közösek. Népeink barátsága töretlenül fejlődik és ma erősebb, mint korábban bármikor volt. Barátságunk alapjait ötven évvel ezelőtt szovjet részről a halhatatlan Lenin és bolsevik kortársai, részünkről Kun Béla, Szamuely Tibor, az első magyar kommunisták vetették meg. Nemzedékek dolgoztak érte és sokan vérükkel szentelték meg. Barátságunk. amelyet egykor csak a legöntudatosabb, előretekintő vezetők hirdettek, napjainkra országainkban milliók személyes ügyévé vált. Népünk tiszteletet és mély megbecsülést érez Brezsnyev, Koszigin és Podgomij élvtársak és mindazok iránt, akikre a szovjet párt, az állam és a társadalom vezetésének óriási feladata és felelőssége hárul. Ezt mindenki megérti, aki tudja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam milyen fontos szerepet tölt be az emberiség jelenében és jövőjében. Amikor küldöttségünk a szovjet nép képviselőivel barátságunk és együttműködésünk fejlesztéséről tárgyal, akkor a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép érdekének, óhajának és akaratának megfelelően cselekszik. Ma tíz- és százezrek dolgoznak együttműködésünk elmélyítésén; a magyar— szovjet barátság a szó teljes értelmében népeink barátsága lett, milliók őrködnék felette és erősítik évről évre. Elvtársak! Barátaim! Küldöttségünk mostani látogatása során újabb közvetlen személyes benyomásokat szereztünk a Szovjetunió népgazdaságának gyors ütemű fejlődéséről. Az elmúlt hét esztendőben a szovjet ipar termelése nyolcvan százalékkal nőtt. tehát csaknem megkétszereződött. A Szovjetunió lakásépítése oly mértékljen növekszik, hogy fejlődési ütemének alig van párja más országokban. A legutóbbi nagy fontosságú határozatok eredményeképpen egészségesen növekszik a hatalmas szovjet mezőgazdaság termelése. A Iegelfoguitabb nyugati burzsoá kritikusok is kénytelenek elismerni a Szovjetunió közoktatási rendszerének és egészségügyi szervezetének minden más országot túlszárnyaló színvonalát a lakosság magas fokú szociális ellátottságát és az életszínvonal rendszeres emelkedését Kádár elvtárs a továbbiakban sok új sikert kívánt a szovjet népnek a kommunista ópí tőmunkában. Majd így folytatta; Elvtársak! Barátaim! A mi hazánkban, a Magyar Népköztársaságban az emberek magabiztosan, a jövőbe vetett szilárd hittel munkálkodnak a szocialista társadalom teljes felépítésének nagy művén. Tízegynéhány esztendővel ezelőtt az 1956-os ellenforradalmi felkelés tombolá- sának napjaiban nem sokan gondolták volna azt hogy 1968-ban Magyarország helyzetének legfőbb jellemzője a kiegyensúlyozott és szilárd szocialista viszonyokon alapuló rend és nyugalom lesz, és mégis bekövetkezett. Mindenekelőtt annak köszönhetően, hogy a párt elnyerve a munkásosztály, a nép támogatását, leszámolt adog- matizmussal és a revizio- nizmussal, politikailag elszigetelte és szétverte a burzsoá ellenforradalmi erőket. A párt a tömegekkel ösz- szefogva dolgozik. Szövetségi politikánk szellemében, a közös szocialista cél szolgálatában most a Hazafias Népfrontmozgalom átfogja és egységbe tömöríti társadalmunk, a nemzet minden alkotó erejét. Az összefogással népünk nagy eredményeket ért él a munka széles frontján, a haza szocialista átalakításában. A felszabadulás óta a magyar ipar termelése hatszorosára, az utóbbi tíz év alatt kétszeresére növekedett. Mezőgazdaságunk tíz év alatt, az átszervezés időszakában és azt kővetően. 25 százalékkal növelte hozamát. Megszilárdítva rendünket, befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását és nagy fejlődést értünk el az építő munka minden területén. A párt IX. kongresszusa megjelölte a feladatokat, amelyeket a szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában meg kell oldani. Ez év elején hozzáláttunk a párt kezdeményezésére kidolgozott gazdaságirányítási reform bevezetéséhez és dolgozunk a harmadik ötéves népgazdasági terv teljesítéséért. A reform célja, hogy a szocialista tervgazdálkodás keretében hatékonyabban dolgozzunk, jobban kihasználjuk a termelőerőket és lendületesebbé tegyük fejlődésünket. Az 1968-as év első öt hónapjának eredményei azt mutatják, hogy az elgondolások helyesek voltak. A Magyar Népköztársaságban a további szocialista fejlődés feltételei adottak. Nem állíthatjuk azt, hogy nincsenek megoldásra váró problémáink, gondjaink. A Magyar Szocialista Munkáspárt mint marxista—leninista forradalmi párt következetes és egyértelmű politikát folytat Politikánk több mint egy évtizede töretlen, állandó, de pártunk kötelességének tartja, hogy a társadalmi fejlődést, a helyzetet állandóan elemezze, az élet által felvetett új kérdésekre helyes választ adjon. Kedves elvtársak! A magyar—szovjet barátság áthatja társadalmunk életét. Bensőséges és gyümölcsöző kapcsolataink internacionalista viszonyunknak megfelelően egészségesen fejlődnek, hasznosak, segítik szocialista építő- munkánkat. Együttműködésünk párt- és állami, gazdasági és tudományos vonalon, valamint a kultúrában legnagyobb megelégedésünkre alakul. Országaink árucserefor- galma az utóbbi időszakban évente tizenöt-húsz százalékkal növekszik. Jelentős a fejlődés az ipari együttműködésben, többek között az alumínium-feldolgozásban, az autóbusz- gyártásban ég más területen. A kultúra területén is kialakulnak és épülnek hasznosnak bizonyuló rendszeres kapcsolataink, együttműködésünk új formái. Szovjet élvtársainkkal mostani tárgyalásainkon számos fontos kérdésről folytattunk eszmecserét. Megbeszéléseink előrevitték együttműködésünket. Az űjabb húsz évre szóló nagy jelentőségű barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünket a múlt év szeptemberében Budapesten kötöttük meg. Most is e szerződés előírásainak és szellemének megfelelően végeztük közös munkánkat. Szilárd és közös az az elhatározásunk, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság együttműködését minden területen tovább szélesítsük és mindent megteszünk annak érdekében, hogy pártjaink, népeink egysége, a magyar— szovjet barátság mind erősebb, örök és megbonthatatlan legyen. A nemzetközi helyzet áttekintését követően Kádár elvtárs ezeket mondotta: Kormányunk síkraszáll a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikája mellett. Ezt a politikát a szocialista országok hirdették meg, harcolnak érte és jelentős sikereket értek el. A békés egymás mellett élés elvének olyan vonzó az ereje, a tömegek előtt olyan népszerű, hogy még az imperialista agresz- szorok is hangoztatják, mii közben lábbal tiporják más népek jogait és rátáma&nak békés országokra. A békés egymás mellett élés általunk meghirdetett politikája garantálja a népek biztonságát, a nemzetek önállóságát, függetlenségét. A kommunistáknak nincsen szükségük háborúra, hogy eszméiket terjesszék. A népeknek békét, nyugalmat akarnak. E szellemben kormányunk is megragad minden lehetőséget, amely eltávolítja a háború veszélyét az emberiség feje fölül. Kádár elv társ ezután azt hangsúlyozta, hogy napjainkban rendkívül nagy, a nemzetközi élet egészére kiható jelentősége van a szocialista országok egységének, belső szilárdságának, a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatának. A nemzetközi munkás- mozgalomban az utóbbi időben erősödnek az egy- ségtörefcvések. Ennek jelentős kifejezése volt a testvérpártok februári budapesti konzultatív találkozója, ahol megállapodtak abban, hogy ez év novemberére Moszkvába ösz- szehívják a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását. A konzultatív találkozón egyetértés alakult ki abban, hogy meg kell teremteni a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom egységét, az imperializmus elleni harc fő kérdéseiben. Azóta Budapesten lezajlott az előkészítő bizoífeág ülése és megtartotta első ülését a nemzetközi tanácskozás anyagait i-‘ előkészítő munkacsoport is. Befejezésül ezeket mondotta Kádár elvtárs: Most, amikor elköszönünk önöktől, élve az alkalommal, ismételten köszönetét mondunk a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és kormányának: közvetlen vendéglátóinknak, Moszkva, Volgográd, Tallinn lakosságának, az egész szovjet népnek azért az őszinte rokonszenvéit, meleg fogadtatásért, barátságért, amellyel itt-tartóz- kodásunk minden percében körülvettek bennünket. Búcsúzóul még egyszer sok sikert, új eredményeket kívánunk testvérpártunknak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, igaz barátunknak és szövetségesünknek, a Szovjetuniónak itthon a kommunizmus építésében, a nemzetközi küzdőtéren, az emberiség békéjéért vívott harcukban, őszinte szívvel sok sikert, boldogságot és békét kívánunk az egész szovjet népnek. Éljen a Szovjetunió dicső Kommunista Pártja! Éljen és virágozzék a nagy Szovjetunió! Éljen, erősödjék szüntelen népeink testvérisége és egysége, a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! Amikor az MSZMP Központi Bizottságának első titkára befejezte nagyhatású beszédét, a kongresszusi palotában jelenlevő mintegy. hatezer moszkvai dolgozó helyéről felállva, nagy tapssal köszöntötte a magyar delegáció vezetőjét. Percekig hangzott az éljenzés, az ünneplők kórusban éltették a két testvéri nép barátságát. A taps még csak fokozódott, amikor Kádár János és Leonyid Brezsnyev kézfogással üdvözölte egymást. (MTI)
