Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-07 / 132. szám

1 oldal r 1968. Június ij péntek „Legfőbb osztály, legjobb alapsserveset“ Ebben a tanévben ismét meghirdették a megye kö­zépiskoláiban a „Legjobb osztály, legjobb alapszer­vezet” címért folyó ver­senyt. Csaknem harminc osztály tanulói kapcsolód­tak a mozgalomba, amely­nek eredményeit — a ta­nulmányi eredmény és a KISZ mozgalmi tevékeny­ség alapján —, a napokban értékelte Kecskeméten a KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács vb műve­lődésügyi osztálya. Az első osztályosok között 1. a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium I. C, 2. a Kecske­méti Katona József Gimnázi­um I. C, 3. a Bácsalmási Hu­nyadi Gimnázium L A osztá­lya. A második osztályok ver­senyének sorrendje: 1. a Kis­kunfélegyházi Petőfi Sándor Gimnázium II C, 2. a Kecske­méti Katona József Gimnázi­um II C és 3. a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium II. B osztálya. A harmadikosok kö­zött az első helyezést a Kecs­keméti Katona József Gimná­zium III. D osztálya érte el, második a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium III. C, har­madik pedig a Bácsalmási Hu­nyadi Gimnázium III. B osz­tályának kollektívája lett. A győztes és a helyezett osztályok tanulói júliusban tíznapos jutalomüdülésen vesznek részt a KISZ me­gyei bizottsága balaton- fenyvesi táborában. igy csók és más semmi Évadzáró operettfelújítás a kecskeméti színházban Év végi ráadásnak szánta a színház ennek a zenés darabnak a felelevenítését. Eisemann Mihály fülbe­mászó dallamai minden időben biztos sikert ígér­nek és a librettó a maga eredeti mivoltában is a jobbak közé számított. Így átdolgozva, Csorba István ötleteivel felfrissítve még élvezetesebb, s a nemrég elhunyt zeneszerző más operettjeiből vett meló­diákkal megtoldva, zenei­leg is teljesebb élményt Könyvtáraink Ritkaságok kiállítása a megyei múzeumban A könyvhét alkalmá­ból érdekes és rendkívül értékes kiállítás nyílott Kecskeméten a Katona Jó­zsef Múzeumban. A kiál­lítás vasárnapig még nyit­va lesz, s mi szükségesnek tartjuk felhívni rá a kö­zönség figyelmét. A hely ugyanis nem túlságosan forgalmas pontja a város­nak, sajnos, azonban al­kalmasabb terem mind­máig nincs Kecskeméten. Kár volna viszont, ha az érdeklődők elmulasztanák a Katona József könyvtár és a református egyházi könyvtár felmérhetetlen értékű gyűjteményének megtekintését. A Katona József könyv­tár gyűjteményét már 1731- ben kezdték gyűjteni a vá­ros vezetői. 1731 február­jában öt ezüst forintért vették az első könyveket, Szomor Máté és Ladányi Gerzson magánkönyvtárá­ból. Ezután akkor gyara­podott újabb nagyértékű anyaggal a könyvtár, ami­kor a város Homyik Já­nos értékes gyűjteményét megszerezte az örökösök­től. Igazi és gyors fejlődést a felszabadulás hozott. Az­óta valóban népkönyvtár­rá vált a Katona József könyvtár. Az 1950-es években 32 és fél ezer kö­tet volt az állomány, ma a könyvek száma megha­ladja a 122 ezer kötetet. A fejlesztés alkalmával a könyvtár vezetői céltuda­tosan törekedtek arra, hogy megfelelő kalauza legyen az állomány nemcsak a szépirodalmat kedvelő kö­zönségnek, hanem a szak­embereknek, kutatóknak is. A lexikontár a legjelen­tősebb az Alföldön. Meg­található itt valamennyi magyar lexikon. Ezen kí­vül az egyetemes kultúra valamennyi lexikona az olvasók rendelkezésére áll: a Bolsaja Szovjetszkaja Enciklopédia, Enciklopédia Britannica, Nouveau La­rousse, Brockhaus, Me­yers, Who’s Who stb. A kiállítás áttekin­tést ad ezekből a művek­ből, hogy az olvasók lát­hassák, mihez és milyen segítséget kaphatnak a vá­ros könyvtárától. Ennél is nagyobb érdeklődésre szá­míthat azonban a Katona József könyvtár és a re­formátus egyházi könyv­tár ritka példányainak be­mutatása. Rendkívüli ér­tékű az első magyar bib­liográfia, a Czwittinger Dá­vid szerkesztésében kiadott Specimen Hungáriáé Li- terátae. Ez volt az első mű, amelyre az egész tu­dományos világ felfigyelt korában, mert először mu­tatta be 300 magyar erdé­lyi és horvát író műveit, válaszul azoknak, akik becsmérelték irodalmun­kat. Mintegy húsz régi ma­gyar könyv látható a ki­állításon, az első hazai nyomtatott művek 1531-től 1711-ig. Itt látható továb­bá az első magyar biblia: Sylvester János Űj Testa­mentuma. A tudományos anyag­ban különös figyelmet ér­demel a homoki szőlőmű­velés történetével és jele­nével foglalkozó állomány. Egyedülálló értékű a könyvtár helytörténeti anyagában a Katona Jó­zsef és Kodály Zoltán kü- löngyűjtemény. Végül fel­hívjuk a figyelmet a kép­zőművészeti anyagra. A kiállításon adott ízelítőből is látható, hogy ebből az anyagból a világ minden jelentős képtárának anya­gát megismerhetik az ol­vasók. Valóságos könyvfesztivál ez a kiállítás, amelyért di­cséret illeti mind a két könyvtárat és a múzeu­mot A mai olvasó szá­mára tájékoztató a köny­vek gazdag birodalmában, a ritkaságok kedvelőinek pedig rendkívüli élmény. F. G. A. Annié és Sándor az első találkozás forró hangulatában, (Gyólay Viktória és Sár ősi Gábor) ebben a 11. Néhány pénzdarabot lö­kött a márványasztalra, kö­szönés nélkül kisietett a sö­rözőből. Másnap a laboratórium­ban levél várta. „Az I. G. Farbenindus­trie igazgató tanácsának rendeletéből: Értesítem önt, hogy a velünk kötött szerződésé­nek 2.la pontja alapján úgy döntöttünk, hogy gö­rögországi leányvállala­tunkhoz, az „Aeroché- miához” helyezzük át. Át­helyezése határozatlan időre szól. Illetménye vál­tozatlan. Utazási okmá­nyait és az egyhavi fize­tésének megfelelő költöz- ködési átalányát a pénz­tárban vegye fel. Üj be­osztásában a munkát fo­lyó évi október hó 1-én kell megkezdenie. Olvashatatlan aláírás, személyzeti igazgató.” Ügyvédi irodákba rohant, de nem akadt jogász, aki a gyárral kötött szerződé­sének felbontásához szük­séges perben sikert jósolt volna neki. Késő estére ért haza. Csodálkozva vette észre, hogy szobájának ablaka vi­lágos. — Végre — nevetett rá az edző. — Alig tudtam ki­várni. Nézze, hoztam egy levelet, ebben mi ketten megírjuk, hogy ön tovább­ra is az I. G. Farben sport­klubjában kíván teniszezni, és akkor gyermekjáték lesz elintéznem, hogy abból a görögországi „idegenlégió­ból” semmi ne legyen. — Wocheck hosszú, vé­kony, vértelen arcát szo­katlan tűz öntötte el. Don­gó léptekkel száguldott la­kása ajtajáig. Feltárta. Bic­centett. — A viszontlátásra, uram! Az edző szomorúan csó­válta a fejét. — Hej, Wocheck úr — mondta —, ha maga ilyen tűzzel játszana a teniszpá­lyán is ... A világ a maga nevét harsogná... Az ifjú mérnök barátait, kollégáit hívta telefonon és sikerült kiderítenie; az Aerochémia születőben levő vállalat, amely különféle, a levegőből nyert alapanya­gok koncentrálásával és műtrágyagyártással foglal­nyűjt, mint az a valami­kori eredeti, amelyet 35 esztendővel ezelőtt mutat tak be a fővárosban. A szereplők láthatóan j>' kedvvel komédiázzák vé­gig a három felvonást. Örömük telik a játékban, hiszen már a végénél tar­tunk az egész idényre kö­telező nagy-nagy fegyelem­nek, nemsokára átköltözik a színház Bajára, s azután pedig jön a vakáció. Egy ‘kicsit éppen ezért hevenyészettnek tűnik ez a vállalkozás, és magán vi­seli ennek a túláradó és csak nehezen fegyelmez­hető jókedvnek az összes előnyeit és imitt-amott a hátrányait is. Az Egy csók és más semmi valamikor annak a ma már kevéssé ismert nyári operettstílus­nak követelményei szerint állott össze és többé-kevés- bé ennek a jegyében szüle­tett újjá, Csorba István gondozásában. Csorba Ist­vánról úgy hisszük végle- de a Rigó Jancsi átdolgo- más semmi jelentéktelen gesen megállapíthatjuk, az zása alkalmából is. Han- kis harmadik felvonása he- igazi, vérbeli operett- gulatteremtő fantáziája kü- lyébe az a bizonyos sláger- dramaturg^ rendező nem löpösen a poros, ódivatú lcavalkád, amit az átdolgo- egy kitűnő jótulajdonságát librettók felfrissítésére ad zó rendező ajándékként csillogtatta meg nemcsak neki jó ötleteket. Így kere- nyújtott át a közönségnek. produkciójában, kedett ki az Egy csók és Csak hát az operettrende­zőnek nemcsak végszavak­ban, hanem vizuális lehető­ségekben is gazdálkodni kell tudnia. Az Egy csók és más semmiben ugyanis nem csupán a szövegfel­frissítésben rejlő lehetősé­gek vannak benne, hanem a revüsítés adottságai is. No, de így sem panasz­kodhatunk. Kellemes órá­kat szerez az előadás. Gyó­lay Viktória ízlésesen visz- szafogott humorral, biztos megelevenítő erővel, han­gulatos játékkal formálja meg Annie alakját. Sárosi Gábor olcsó hatásokat ke­rülve, választékos színészi eszközökkel játssza Sándor szerepét. Gyólay Viktóriá­val együtt ők ketten töké­letes stílusegységben viszik a játék vezérszólamát, me­lyet pompásan egészít ki Csorba István, a valami­kori nagy Kabos-szerep: dr. Sáfrány alakjának megelevenítésével. Sas Jó­zsef otthonosan mozog nem túlságosan nehéz szerepé­ben, Balogh Rózsa helyett sikerrel ugrott be Teca sze­repébe Bende Ildikó. Ked­ves, hangulatos játékkal feledteti el a közönséggel, hogy tulajdonképpen nem sok ideje volt az előkészü­letekre. Borbíró Andrea a „dühös nő” alakját kissé egyoldalúan fogja fel. Eb­ben a szerepben sokkal több lírai lehetőség van, mint amennyit ő érzékel­tet belőle. A harmadik felvonás bí­rósági jelenetében Szalma Sándor, Benkóczy Zoltán szerez mulatságos pillana­tokat a közönségnek, A né­pes szereplőgárdában olyan rangos művészeket is lá­tunk kis szerepben, mint Komlós Józsefet, aki most is, mint mindig, a leggon­dosabban kidolgozza alakí­tását. Szászfay György színpad­képei közül az eist és a harmadik felvonás díszlete tetszett elsősorban. A szál­lodadíszlet túlságosan jel­legtelen volt ahhoz képest, hogy ne lehessen összeté­veszteni — mondjuk — egy hivatali folyosóval. A Kerny Kálmán vezé­nyelte kétzongorás kis­együttes frissen, jó techni­kával tálalta Eisemann be­hízelgő melódiáit. Csáky Lajos Dr. Sáfrány szívesen veszi az udvarlást. (Csorba István és Borbíró Andrea.) kozik majd. Magyarán: nozta a csókját. Azután kénsavgyárba kerül. Ebből szinte lábujjhegyen kihát- mindjárt meg is értette, rált a szobából. Az utcán miért nevezte Julius Wer- még a magasba tekintett, ner idegenlégiónak azt a de Hilde ablakai sötéten helyet. néztek vissza rá. Reggel összecsomagolt — Egy éven belül úgyis Búcsúzni csak Hildehez visszajövök — fogadkozott, ment a lányhoz, akivel mert nem sejtette, hogy együtt készült a diploma- soha töbé nem tér ide visz- munkájára. A csontos arcú, sza láthatóan örökös vénkisasz- szonyságra kárhoztatott le­ány vigasztalta: Az athéni gyárat az idő — Ne szomorkodjon! A tájt szervezték. Az első maga útja Athénban is a üzemegységek dolgoztak csllagokig vezet. Nehéz lesz már, s. környék lakói köny_ eljutnia odáig, pedig maga nyező szemmel közieked. tehetséges, olyan, amilyen tök, a füsttisztító bérén, egy században kettő-három dezések használatát itt ha születik. Ez a sorsa, semmiféle rendelkezés ak- menjen elébe, dolgozzon, koriban nem írta elő. ha pedig valaha szüksége .. Munkatársaiban nem sok lesz egy szövetségesre, a öröme tellett. Féltékenyen laboratóriumában egy nap- ®s ellenségesen ^ fogadták, számosra, csak írjon ne- Wocheck véleménye sze kém. rint egy közepes ismeret­— Egy kénsavgyárba me- nyújtó, bajor kö­pök - mondta Wocheck. zfpiskoia növendékei több — A mennyországba uta­tárgyi tudással rendelkez­zik — mosolygott csendes a mérnökök, szomorúsággal a lány. — ,Igaz> ezeket a. szakembere- Ahol maga dolgozik... Na az. athf.m viszonyokhoz de istenáldja, ne szomorít- lSaz°doan^ fizettek. Wocheck suk egymást. a fizetési napokon egész Hilde a 'fiúhoz lépett, vag/ant, haza A Né- f > metorszagbol jött vezér­megcsókolta. Wocheck a karjába zárta ígafgatKó P/dig azonnal a és váratlanul, önmaga előtt begyeibe fogadta, is érthetetlen hévvel viszo- (Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom