Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-05 / 130. szám
1968. Június 5, szerda 3. oldal A Dunától északra /. Csallóközi földeken Együttműködés - gazdasági alapon A Gy5r melletti Medvei- híd vastraverzei alatt áthajt az izsákiak négy autóból álló konvoja. E sorok írójával együtt tizennyolc személy: tsz-vezetők, a fogyasztási szövetkezet elnöke és osztályvezetője, a községi párttitkár, a művelődési otthon igazgatója és Molnár András, a Kecskeméti Járási Tanács V. B- elnökhelyettese vesz részt az utazásban, mely viszonzása egy megyénkben tett látogatásnak. A híd közepénél Csehszlovákia kezdődik. Pontosabban Dél-Csehszlovákia, a Csallóköz, még közelebbről: a dunaszerdahelyi járás. Látszatra a táj mit sem változik. Síkság, messzeségbe vesző szántóföldek, vizet prüszkölő öntözőtelepek — errefelé is szárazság van. Nagyjából a Dunával párhuzamosan haladunk. A veszteség kizárva Épp csak lélegzetnyi időnk van Szerdahelyen, s máris indulunk a járás termelőszövetkezeteibe. Első állomás: Nagylúcs. Közepes gazdaság, adják tudtunkra a járás szövetkezeti társulás vezetői. — Mennyi a tagság jövedelme? — kérdezzük a barátkozás első perceit követően. — Tavaly a munkaegység értéke 32 korona volt — sorolja a főkönyvelő. — Egy tagra átlagosan 634 munkaegység jutott. — Számolgat egy kicsit, s végül megállapítja: az átlagos havi kereset 2400 forintnak felei meg. Állattenyésztő gazdaság jórészt, 1500 hektáron kétszáz taggal. Elsősorban az eltérések izgatnak. Meglep, hogy a szociális-kulturális alap évi összege majdnem 300 ezer korona. A gazdák munkaegységenként — és térítés nélkül — fél liter tejet és másfél kiló kenyérgabonát kapnak. A társadalombiztosítás teljesen a közösre hárul. Mindenben azonos az ipari biztosítással; az öregségi nyugdíjkorhatár férfiaknál 60, nőknél 55 év. — Pár év óta egyenletes a fejlődés — jelenti ki az elnök, Bartal Ferenc, aki legutóbb a Munkaérdemrendet kapta meg, s ez Csehszlovákiában a legmagasabb állami kitüntetés. — Tovább szilárdítjuk az alapokat. Nálunk, legalábbis a járásban, veszteséges gazdálkodás nem létezhet. Nincs is. Az állami gazdaságokban — amelyek szintén tagjai a társulásnak —, előfordulhat ráfizetéses üzemág, főleg ha az a kezdeményezés, az újat- próbálás gondjaival jár együtt. De egészében a gazdaságnak nyereséget kell „hoznia”. Új gyümölcsösök És mindig több nyereséget. Ezért is telepítik egyre- mísra a gyümölcsösöket, főleg az almásokat és az őszibarackosokat. S ez a folyamat már 4—5 éve megkezdődött, annak a nálunk is jól ismert elvnek a jegyében, hogy a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területeket gyümölcs- ültetvénnyel kell hasznosítani. Ez itt a gyakorlatban nem egészen így sikerült, mivel a vizenyős lapályokon aligha él meg a gyümölcsfa. A Dunatőkési Állami Gazdaság 200 hektár, még nem termő gyümölcsösét mindössze húszán művelik. Minden gépesített. S ha majd terem? Az üzemmérnök ezt mondja: — Szerződést kötünk valamelyik üzemmel arra, hogy télén a mi dolgozóinkat fogadják, adjanak nekik munkát, szüretkor pedig jöjjenek az ottaniak is a földekre. Diákság? Hevesen tiltakozik. Csak felnőtt dolgozókat, akiket megfizetnek, s akiktől lehet is követelni. Az elnök és a főekonom Nyárjasdot, tsz-ével együtt, Csallóköz „Izsákjaként emlegetik. Őszibarackosok, törpealmások végtelen sora, föld alatti öntözőberendezés, tehenészek, akiknek évi 50 ezer korona fölött van a jövedelmük, s évi egy hónap fizetett szabadságot kapnak, amit többnyire külföldön — az idén Jugoszláviában —, töltenek el. Az emeletes, minden komforttal berendezett irodaházban alkalmam van kissé „belelátni” az itteni tsz- vezetés szerkezetébe. A tagság az elnököt megválasztja, aki aztán, a vezetőséggel egyetértésben kinevezi a szakembereket. Az elnöknek nincs különösebb képzettsége, s nem is tartják szükségesnek hogy legyen, Helyettesétől viszont annál nagyobb képzettséget, s ezzel együtt jókora gyakorlati tapasztalatot,1 szervezőkészséget követelnek meg. Vállán nyugszik a gazdálkodás egész folyamata, s éppen ezért nem is helyettesnek, hanem — bár szokatlan, de logikus kifejezés —, főekonomnak nevezik. Az elnök elsősorban a tagság ügyes-bajos gondjaival törődik. Lényegében tehát érvényesül itt is a tsz kettős jellege: a társadalmi képződínény és a modern nagyüzem, A kettő nyilván elválaszthatatlan egymástól. (Folytatjuk.) Hatvani Dániel (Következik: Számítógépek és szakemberek.) Az idei megyei borversenyen összesen 251 minta került bírálatra. Ennek során 87 arany, 62 ezüst és 39 bronz érmet ítélt oda a zsűri. Kizárás nem történt. Ilyen jó eredményekkel megyei borverseny még nem zárult. Ezek a számok jól bizonyítják a homoki szőlő- és borgazdálkodás fejlődését. Erről beszélgettünk Pfenning Gyula megyei főkertésszel. — Az utóbbi években nagy előrelépést tettek a kertészettel foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemek. A korszerű pinceépítkezések, Telefoninterjú az üvegesekkel — 25-68? — Igen, itt a Kecskeméti Vegyes Ktsz üvegesrészlege, Majzinger Mihály részlegvezető vagyok. — Itt a jó idő, egyre többet nyílnak az ablakok... — És egyre többet fociznak a gyerekek. Gondolom, mire kíváncsi. Hogyan jelentkezik a tavasz a munkánkban.? Annyi a tennivalónk, hogy alig győzzük. Míg régen egy-egy családi ház mindössze 8—9 négyzetméternyi üvegfelülettel rendelkezett, addig most általában huszon- négy-huszonöt négyzetméternyi egy házon az ablakok és üvegezett ajtók nagysága. Sokkal nagyobb a törési lehetőség, különösen akkor, ha a gyerekek labdái is besegítenek. Hozzá kell tennem azonban, hogy a gondatlanul nyitva hagyott, szél által bevágott ablakok és ajtók több munkát adnak, mint a gyerekek. — Eves szerződésünk van az Állami Biztosítóval, egy év alatt általában másfél ezer ügyfelük részére dolgozunk. — Anyagellátás? — Sajnos, nagyon gyenge. M.ost például elfogyott a recés öntött üvegünk, de a többi fajtából sem bő a készlet Tavaly 900 ezer forint értékű munkát végeztünk a lakosság részére, az idén viszont egész biztosan jóval túlhaladjuk az egymilliót Nyolc szakemberrel szeretnénk kielégíteni minden igényt, de ha több anyagunk lenne, még újabb dolgozókat is tudnánk foglalkoztatni. A vállalási határidőnk általában két nap, de van néha késés, főleg azokon a helyeken, ahol nincsenek otthon a megbeszélt időre. O. L. a modem borászati technológia, az új nagyüzemi telepítések fajtaválasztéka együttesen elősegíti a homoki borok minőségi növekedését. A borverseny tapasztalatai azt mutatják, hogy a jövőben a tömegtermő fajták közül a Kövidinka és a Bánáti rizling, a minőségi fajták közül pedig az Ezerjó, az Olasz rizling, a Hárslevelű és a Tramini telepítését kell támogatnunk. A vörösbor fajták közül a Kékfrankos ültetése indokolt. A legjobban kitűnt fajta a Hárslevelű volt ezen a megyei borvetélkedőn. Hozzáteszem, hogy a Leányka, a Veltelini, a Rajnai rizling, a Szürkebarát, valamint a Sauvignon is jól szerepeltek. Ezek telepítését is bizonyos arányokban érdemes fokozni — hangoztatta a megyei főkertész. — Talán egy-két gazdaságot megemlíthetnénk, amelyek különösen jól szerepeltek minőségi boraikkal. — A helyezések alapján az állami gazdaságok közül a kunbajai, a hosszúhegyi, a szikrai, a bajai és az izsáki érdemel említést. A termelőszövetkezetek közül pedig a lakiteleki Szikra, a mélykúti Alkotmány, a tabAHOGY növekszik a piac szerepe, úgy fokozódik a vállalatok közötti verseny. A piaci konkurrencia a korszerűbb, a jobb és az olcsóbb termékek előállítására serkent, de szembe is állítja egymással a vállalatokat. Ma már nem várható el például, hogy a vállalatok tapasztalatcserék alkalmával ingyen átadják egymásnak legjobb gyártási módszereiket, vagy más fórumokon nagydobra verjék üzletpolitikai elképzeléseiket. A termelő kollektíva értékes szellemi produktuma, csakúgy, mint a piaci versenyben alkalmazott stratégia, immár — üzemi titok. Nem vezet-e mindez a szocialista vállalatok közötti ésszerű kapcsolat és célszerű együttműködés mellőzésére? — kérdezik sokan. A helyzeten persze aligha változtathatunk a nép- gazdasági érdekekre, a szocialista önzetlenségre és más, a maga idejében is csak ritkán megszívlelt érvre hivatkozva. Kívánatos viszont megtalálni a gazdasági versenyben szemben álló vállalatok érdekeinek találkozópontjait: Mert vannak olyan együttműködési formák, amelyek nem gyengítik, hanem erősítik az adott iparág egymással konkurráló vállalatainak piaci pozícióit, kölcsönösen növelve a nyereséget. TÖBB IPARÁGBAN kez- detnényezték a tokon profilú és egymással versenyző vállalatok a közös nyers- és segédanyag beszerzést. Ha a hazai termelők, illetve importáló külkereskedelmi vállalattól közösen és nagy tételben rendelik meg a szükséges anyagokat, megtakaríthatják a di Szőlőskert. az izsáki Kossuth és az Aranyhomok szerepeltek legjobban. Érdemesnek tartom megemlíteni a háztáji és egyéni gazdaságokból származó borok közül Borbényi Gyula tabdi és Valter Bálint bajai termelőkét. A vetélkedőn több aranyérmes minősítést értek el ők is. — Mint értesültünk róla, július 2. és 5. között Kecskeméten rendezik az országos borversenyt. Megkezdték már az előkészületeket? — örülünk, hogy nálunk rendezik az országos borvetélkedőt. Ez egyrészt megtiszteltetés is számunkra, másrészt bizonyíték arra is, hogy a homoki boroknak egyre nagyobb a tekintélyük. Ez újabb alkalom lesz arra, hogy bizonyítsuk: mi is felzárkózunk a történelmi borvidékekhez. A versenyre nagy körültekintéssel készülünk fel és kérjük, hogy a részt vevő gazdaságok is segítsenek bennünket ebben. A nemrég lezajlott megyei verseny tapasztalataiból ítélve, reméljük, hogy az országos vetélkedő után ismét sikerekről számolhatunk be — mondotta végül Pfenning Gyula. nagykereskedelmi árrés nagy részét, vagy teljes egészét. A rokonprofilú vállalatok közös piackutató és értékesítő szervezetet is létrehozhatnak, amennyiben ezzel nem teremtenek monopol helyzetet a felhasználókkal szemben. A vállalatok összehangolt, tervszerű együttműködésének nem csupán a forgalomban, hanem a fejlesztés és a termelés szinte minden szakaszában nagy szerepe lehet. A termelési kooperáció, valamint a bérmunka lehetővé teszi a szakosított termelés, a nagy sorozatgyártás előnyeinek érvényesítését, s egyben — ez az új mechanizmusban különösen fonj tos — a kapacitások jobb, hasznosítását, a párhuzamos beruházások elkerülését _____________ A SZOMSZÉDOS gyárak, intézmények között is — gyakran a profilra való tekintet nélkül — sokféle gazdasági kapcsolat létesülhet. Így többek között igen gazdaságosnak bizonyulnak a közös beruházások és bővítések (közműveknél. például a földgáz bevezetésénél, vagy a kulturális, szociális létesítmények építésénél). De célszerű és gazdaságos lehet a szakembercsere és átcsoportosítás, a szakosítás különböző jellegű feladatok (például gépjavítások, távolsági tehergépkocsi-szállítások) végzésében, az ipari tanulók képzésében stb. Az a tény, hogy az új mechanizmus nem csupán az elvtársiasságra, hanem a vállalatok közös érdekeltségére alapítja a kölcsönösen előnyös és nén- gazdaságilag hasznos sokoldalú kapcsolatok létesítését és fejlesztését, nem jelent visszalépést szocialista élveinkhez és eddigi gyakorlatunkhoz képest. Persze, a teljes és reális képhez tartozik, hogy az anyagi érdekeltséget, a kapcsolatok gazdasági jellegét nem szabad szűklátókörűén és mechanikusan értelmezni. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése a közös előnyöket és a kölcsönös bizalmat egyaránt feltételezi. Természetes dolognak kell például tartani, hogy a közös anyag- beszerző szervezetbe tömörült vállalatok esetenként kisegítik egymást a hiányzó anyagokkal, még akkor is. ha azok nem szerepelnek a közös beszerzési listán. Segítenek egymáson akkor is. ha üzemzavar, vagy egyéb váratlan esemény miatt került baibaa társvállalat; nem teljesen önzetlenül, hanem szolid költségtérítéssel, de minden esetre sürgősen és elvtár- siasan. azon az alapon, hogv „mindenkit érhet baleset”. A GAZDASÁGI együttműködés egyszerűbb, közvetlenebb formáin át vezet az út a sokoldalú kapcsolatok bonyolultabb, ösz- szetettebb formáihoz. A szűk látókörű anyagi számításokon és krajcárosko- dáson túlmutató gesztusok hozzájárulnak a vállalat jó hírnevének öregbítéséhez a vásárlók körében, de eey- ben elősegítik a gazdasági együttműködés magasabb szintű és hatékonyabb formáihoz szükséges kapcsolatok és bizalomteli légkör kialakítását is. ' . iK. J. A Vízgépészeti Vállalat III. sz. Gyárrészlege, Lajosmizse, felvételre keres nagy gyakorlattal rendelkező vasszer It eseti, vagy általános lakatos és hegesztő szakmunkásokat. Felvétel esetén útiköltséget, vidékről bejárók részére a vonatkozó rendeletek értelmében utazási hozzájárulást térítünk. Felvételre keresünk továbbá IS. életévüket betöltött fiúkat tm hegesztő szakmunkás ipari tanulóknak. $ Jelentkezés a gyárrészleg munkaügyi előadójánál. Tapasztalatcsere a csallóközi gyümölcsösben. A képen jobbról: Tóth István, a járási tsz-társulás kertészeti vezetője. Ä megyei borverseny után A nyolcvanhét aranyérem minőségi fejlődést bizonyít Á
