Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-05 / 130. szám

1968. Június 5, szerda 3. oldal A Dunától északra /. Csallóközi földeken Együttműködés - gazdasági alapon A Gy5r melletti Medvei- híd vastraverzei alatt át­hajt az izsákiak négy autó­ból álló konvoja. E sorok írójával együtt tizennyolc személy: tsz-vezetők, a fo­gyasztási szövetkezet elnö­ke és osztályvezetője, a köz­ségi párttitkár, a művelő­dési otthon igazgatója és Molnár András, a Kecske­méti Járási Tanács V. B- elnökhelyettese vesz részt az utazásban, mely viszon­zása egy megyénkben tett látogatásnak. A híd közepénél Csehszlo­vákia kezdődik. Pontosab­ban Dél-Csehszlovákia, a Csallóköz, még közelebbről: a dunaszerdahelyi járás. Látszatra a táj mit sem változik. Síkság, messze­ségbe vesző szántóföldek, vizet prüszkölő öntözőtele­pek — errefelé is szárazság van. Nagyjából a Dunával párhuzamosan haladunk. A veszteség kizárva Épp csak lélegzetnyi időnk van Szerdahelyen, s máris indulunk a járás ter­melőszövetkezeteibe. Első állomás: Nagylúcs. Közepes gazdaság, adják tudtunkra a járás szövetkezeti társu­lás vezetői. — Mennyi a tagság jö­vedelme? — kérdezzük a barátkozás első perceit kö­vetően. — Tavaly a munkaegység értéke 32 korona volt — so­rolja a főkönyvelő. — Egy tagra átlagosan 634 munka­egység jutott. — Számolgat egy kicsit, s végül megálla­pítja: az átlagos havi kere­set 2400 forintnak felei meg. Állattenyésztő gazdaság jórészt, 1500 hektáron két­száz taggal. Elsősorban az eltérések izgatnak. Meg­lep, hogy a szociális-kultu­rális alap évi összege majd­nem 300 ezer korona. A gaz­dák munkaegységenként — és térítés nélkül — fél li­ter tejet és másfél kiló ke­nyérgabonát kapnak. A tár­sadalombiztosítás teljesen a közösre hárul. Mindenben azonos az ipari biztosítás­sal; az öregségi nyugdíjkor­határ férfiaknál 60, nőknél 55 év. — Pár év óta egyenletes a fejlődés — jelenti ki az elnök, Bartal Ferenc, aki legutóbb a Munkaérdem­rendet kapta meg, s ez Csehszlovákiában a legma­gasabb állami kitüntetés. — Tovább szilárdítjuk az ala­pokat. Nálunk, legalábbis a járásban, veszteséges gaz­dálkodás nem létezhet. Nincs is. Az állami gaz­daságokban — amelyek szintén tagjai a társulás­nak —, előfordulhat ráfi­zetéses üzemág, főleg ha az a kezdeményezés, az újat- próbálás gondjaival jár együtt. De egészében a gaz­daságnak nyereséget kell „hoznia”. Új gyümölcsösök És mindig több nyeresé­get. Ezért is telepítik egyre- mísra a gyümölcsösöket, főleg az almásokat és az őszibarackosokat. S ez a fo­lyamat már 4—5 éve meg­kezdődött, annak a nálunk is jól ismert elvnek a je­gyében, hogy a szántóföldi művelésre kevésbé alkal­mas területeket gyümölcs- ültetvénnyel kell hasznosí­tani. Ez itt a gyakorlatban nem egészen így sikerült, mivel a vizenyős lapályo­kon aligha él meg a gyü­mölcsfa. A Dunatőkési Állami Gazdaság 200 hektár, még nem termő gyümölcsösét mindössze húszán művelik. Minden gépesített. S ha majd terem? Az üzemmér­nök ezt mondja: — Szerződést kötünk va­lamelyik üzemmel arra, hogy télén a mi dolgozó­inkat fogadják, adjanak ne­kik munkát, szüretkor pe­dig jöjjenek az ottaniak is a földekre. Diákság? Hevesen tilta­kozik. Csak felnőtt dolgo­zókat, akiket megfizetnek, s akiktől lehet is követelni. Az elnök és a főekonom Nyárjasdot, tsz-ével együtt, Csallóköz „Izsák­jaként emlegetik. Ősziba­rackosok, törpealmások vég­telen sora, föld alatti öntö­zőberendezés, tehenészek, akiknek évi 50 ezer korona fölött van a jövedelmük, s évi egy hónap fizetett sza­badságot kapnak, amit több­nyire külföldön — az idén Jugoszláviában —, tölte­nek el. Az emeletes, minden kom­forttal berendezett iroda­házban alkalmam van kis­sé „belelátni” az itteni tsz- vezetés szerkezetébe. A tagság az elnököt megvá­lasztja, aki aztán, a vezető­séggel egyetértésben kine­vezi a szakembereket. Az elnöknek nincs különösebb képzettsége, s nem is tart­ják szükségesnek hogy le­gyen, Helyettesétől viszont annál nagyobb képzettsé­get, s ezzel együtt jókora gyakorlati tapasztalatot,1 szervezőkészséget követel­nek meg. Vállán nyugszik a gazdálkodás egész folya­mata, s éppen ezért nem is helyettesnek, hanem — bár szokatlan, de logikus kife­jezés —, főekonomnak ne­vezik. Az elnök elsősorban a tagság ügyes-bajos gond­jaival törődik. Lényegében tehát érvényesül itt is a tsz kettős jellege: a társa­dalmi képződínény és a mo­dern nagyüzem, A kettő nyilván elválaszthatatlan egymástól. (Folytatjuk.) Hatvani Dániel (Következik: Számítógé­pek és szakemberek.) Az idei megyei borver­senyen összesen 251 minta került bírálatra. Ennek so­rán 87 arany, 62 ezüst és 39 bronz érmet ítélt oda a zsűri. Kizárás nem történt. Ilyen jó eredményekkel megyei borverseny még nem zárult. Ezek a számok jól bizo­nyítják a homoki szőlő- és borgazdálkodás fejlődését. Erről beszélgettünk Pfen­ning Gyula megyei főker­tésszel. — Az utóbbi években nagy előrelépést tettek a kertészettel foglalkozó me­zőgazdasági nagyüzemek. A korszerű pinceépítkezések, Telefoninterjú az üvegesekkel — 25-68? — Igen, itt a Kecskeméti Vegyes Ktsz üvegesrészle­ge, Majzinger Mihály rész­legvezető vagyok. — Itt a jó idő, egyre töb­bet nyílnak az ablakok... — És egyre többet fo­ciznak a gyerekek. Gondo­lom, mire kíváncsi. Hogyan jelentkezik a tavasz a munkánkban.? Annyi a tennivalónk, hogy alig győzzük. Míg régen egy-egy családi ház mindössze 8—9 négyzetméternyi üvegfelü­lettel rendelkezett, addig most általában huszon- négy-huszonöt négyzetmé­ternyi egy házon az abla­kok és üvegezett ajtók nagysága. Sokkal nagyobb a törési lehetőség, különö­sen akkor, ha a gyerekek labdái is besegítenek. Hoz­zá kell tennem azonban, hogy a gondatlanul nyitva hagyott, szél által bevágott ablakok és ajtók több munkát adnak, mint a gye­rekek. — Eves szerződésünk van az Állami Biztosítóval, egy év alatt általában más­fél ezer ügyfelük részére dolgozunk. — Anyagellátás? — Sajnos, nagyon gyen­ge. M.ost például elfogyott a recés öntött üvegünk, de a többi fajtából sem bő a készlet Tavaly 900 ezer forint értékű munkát vé­geztünk a lakosság részére, az idén viszont egész biz­tosan jóval túlhaladjuk az egymilliót Nyolc szakem­berrel szeretnénk kielégí­teni minden igényt, de ha több anyagunk lenne, még újabb dolgozókat is tud­nánk foglalkoztatni. A vál­lalási határidőnk általá­ban két nap, de van néha késés, főleg azokon a he­lyeken, ahol nincsenek ott­hon a megbeszélt időre. O. L. a modem borászati tech­nológia, az új nagyüzemi telepítések fajtaválasztéka együttesen elősegíti a ho­moki borok minőségi nö­vekedését. A borverseny tapasztalatai azt mutatják, hogy a jövőben a tömeg­termő fajták közül a Kövi­dinka és a Bánáti rizling, a minőségi fajták közül pe­dig az Ezerjó, az Olasz riz­ling, a Hárslevelű és a Tra­mini telepítését kell támo­gatnunk. A vörösbor faj­ták közül a Kékfrankos ül­tetése indokolt. A legjob­ban kitűnt fajta a Hárs­levelű volt ezen a megyei borvetélkedőn. Hozzáte­szem, hogy a Leányka, a Veltelini, a Rajnai rizling, a Szürkebarát, valamint a Sauvignon is jól szerepel­tek. Ezek telepítését is bi­zonyos arányokban érde­mes fokozni — hangoztatta a megyei főkertész. — Talán egy-két gazda­ságot megemlíthetnénk, amelyek különösen jól sze­repeltek minőségi boraik­kal. — A helyezések alapján az állami gazdaságok közül a kunbajai, a hosszúhegyi, a szikrai, a bajai és az izsáki érdemel említést. A termelőszövetkezetek közül pedig a lakiteleki Szikra, a mélykúti Alkotmány, a tab­AHOGY növekszik a piac szerepe, úgy fokozódik a vállalatok közötti verseny. A piaci konkurrencia a korszerűbb, a jobb és az olcsóbb termékek előállítá­sára serkent, de szembe is állítja egymással a vállala­tokat. Ma már nem vár­ható el például, hogy a vállalatok tapasztalatcse­rék alkalmával ingyen át­adják egymásnak legjobb gyártási módszereiket, vagy más fórumokon nagydobra verjék üzletpolitikai elkép­zeléseiket. A termelő kol­lektíva értékes szellemi produktuma, csakúgy, mint a piaci versenyben alkal­mazott stratégia, immár — üzemi titok. Nem vezet-e mindez a szocialista vállalatok közöt­ti ésszerű kapcsolat és cél­szerű együttműködés mel­lőzésére? — kérdezik so­kan. A helyzeten persze alig­ha változtathatunk a nép- gazdasági érdekekre, a szo­cialista önzetlenségre és más, a maga idejében is csak ritkán megszívlelt érvre hivatkozva. Kívána­tos viszont megtalálni a gazdasági versenyben szem­ben álló vállalatok érde­keinek találkozópontjait: Mert vannak olyan együtt­működési formák, amelyek nem gyengítik, hanem erő­sítik az adott iparág egy­mással konkurráló vállala­tainak piaci pozícióit, köl­csönösen növelve a nyere­séget. TÖBB IPARÁGBAN kez- detnényezték a tokon pro­filú és egymással verseny­ző vállalatok a közös nyers- és segédanyag beszerzést. Ha a hazai termelők, illet­ve importáló külkereske­delmi vállalattól közösen és nagy tételben rendelik meg a szükséges anyago­kat, megtakaríthatják a di Szőlőskert. az izsáki Kossuth és az Aranyhomok szerepeltek legjobban. Ér­demesnek tartom megem­líteni a háztáji és egyéni gazdaságokból származó borok közül Borbényi Gyu­la tabdi és Valter Bálint bajai termelőkét. A vetél­kedőn több aranyérmes minősítést értek el ők is. — Mint értesültünk róla, július 2. és 5. között Kecs­keméten rendezik az orszá­gos borversenyt. Megkezd­ték már az előkészülete­ket? — örülünk, hogy nálunk rendezik az országos bor­vetélkedőt. Ez egyrészt megtiszteltetés is számunk­ra, másrészt bizonyíték ar­ra is, hogy a homoki bo­roknak egyre nagyobb a te­kintélyük. Ez újabb alka­lom lesz arra, hogy bizo­nyítsuk: mi is felzárkó­zunk a történelmi borvi­dékekhez. A versenyre nagy körültekintéssel ké­szülünk fel és kérjük, hogy a részt vevő gazdaságok is segítsenek bennünket eb­ben. A nemrég lezajlott megyei verseny tapaszta­lataiból ítélve, reméljük, hogy az országos vetélkedő után ismét sikerekről szá­molhatunk be — mondotta végül Pfenning Gyula. nagykereskedelmi árrés nagy részét, vagy teljes egészét. A rokonprofilú vállalatok közös piackutató és értékesítő szervezetet is létrehozhatnak, amennyi­ben ezzel nem teremtenek monopol helyzetet a fel­használókkal szemben. A vállalatok összehan­golt, tervszerű együttműkö­désének nem csupán a forgalomban, hanem a fej­lesztés és a termelés szin­te minden szakaszában nagy szerepe lehet. A ter­melési kooperáció, vala­mint a bérmunka lehetővé teszi a szakosított termelés, a nagy sorozatgyártás elő­nyeinek érvényesítését, s egyben — ez az új mecha­nizmusban különösen fonj tos — a kapacitások jobb, hasznosítását, a párhuza­mos beruházások elkerülé­sét _____________ A SZOMSZÉDOS gyárak, intézmények között is — gyakran a profilra való tekintet nélkül — sokféle gazdasági kapcsolat léte­sülhet. Így többek között igen gazdaságosnak bizo­nyulnak a közös beruhá­zások és bővítések (köz­műveknél. például a föld­gáz bevezetésénél, vagy a kulturális, szociális létesít­mények építésénél). De cél­szerű és gazdaságos lehet a szakembercsere és átcso­portosítás, a szakosítás kü­lönböző jellegű feladatok (például gépjavítások, tá­volsági tehergépkocsi-szál­lítások) végzésében, az ipa­ri tanulók képzésében stb. Az a tény, hogy az új mechanizmus nem csupán az elvtársiasságra, hanem a vállalatok közös érde­keltségére alapítja a köl­csönösen előnyös és nén- gazdaságilag hasznos sokol­dalú kapcsolatok létesíté­sét és fejlesztését, nem je­lent visszalépést szocialis­ta élveinkhez és eddigi gyakorlatunkhoz képest. Persze, a teljes és reális képhez tartozik, hogy az anyagi érdekeltséget, a kapcsolatok gazdasági jel­legét nem szabad szűklátó­körűén és mechanikusan értelmezni. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése a közös előnyöket és a köl­csönös bizalmat egyaránt feltételezi. Természetes do­lognak kell például tar­tani, hogy a közös anyag- beszerző szervezetbe tömö­rült vállalatok esetenként kisegítik egymást a hiány­zó anyagokkal, még akkor is. ha azok nem szerepel­nek a közös beszerzési lis­tán. Segítenek egymáson akkor is. ha üzemzavar, vagy egyéb váratlan ese­mény miatt került baibaa társvállalat; nem teljesen önzetlenül, hanem szolid költségtérítéssel, de minden esetre sürgősen és elvtár- siasan. azon az alapon, hogv „mindenkit érhet bal­eset”. A GAZDASÁGI együtt­működés egyszerűbb, köz­vetlenebb formáin át ve­zet az út a sokoldalú kap­csolatok bonyolultabb, ösz- szetettebb formáihoz. A szűk látókörű anyagi szá­mításokon és krajcárosko- dáson túlmutató gesztusok hozzájárulnak a vállalat jó hírnevének öregbítéséhez a vásárlók körében, de eey- ben elősegítik a gazdasági együttműködés magasabb szintű és hatékonyabb for­máihoz szükséges kapcsola­tok és bizalomteli légkör kialakítását is. ' . iK. J. A Vízgépészeti Vállalat III. sz. Gyárrészlege, Lajosmizse, felvételre keres nagy gyakorlattal rendelkező vasszer It eseti, vagy általános lakatos és hegesztő szakmunkásokat. Felvétel esetén útiköltséget, vidékről bejárók részére a vonatkozó rendeletek értelmében utazási hozzájárulást térítünk. Felvételre keresünk továbbá IS. életévüket betöltött fiúkat t­m hegesztő szakmunkás ipari tanulóknak. $ Jelentkezés a gyárrészleg munkaügyi előadójánál. Tapasztalatcsere a csallóközi gyümölcsösben. A képen jobbról: Tóth István, a járási tsz-társulás kerté­szeti vezetője. Ä megyei borverseny után A nyolcvanhét aranyérem minőségi fejlődést bizonyít Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom