Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-04 / 129. szám
1998. Június 4. kedd S. oldal Az ország r , - t , , legnagyobb Megerne a befektetést melegvizes kertészetét lehetne megvalósítani Tanulmány a tiszakécskei „forró tenger” hasznosítására A tiszakécskei Kerekdomb alatti „forró tengernek” már kiterjedt irodalma van. Vincze Lajos, az Üj Klet Termelőszövetkezet elnöke egy kötetre való adatot, szakvéleményt gyűjtött össze az utóbbi években. — 1962-ben fedezték fel ezt a szinte felbecsülhetetlen természeti kincset — magyarázza az elnök, — Ivóvíznyerés céljából kutat fúrtak nálunk és 211—219 méteres rétegből percenként 1500 liter, 42 Celsius-íokos hévíz tört fel. A szakemberek szerint a Magyar-medencében ilyenre még nem volt példa. Ez a geotermikus szenzáció akkoriban bejárta az egész országot Felvillanyozta a szakembereket Hatására az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kis mélységekben kutatásokat kezdett Negyvenöt négyzetkilométer körzetben 53 hálószerűén telepített, 50 méteres fúrásokat végeztek. A sejtések beigazolódtak. Ezek a fúrások bizonyították a termálvízkészlet jelenlétét. Az Országos Földtani Főigazgatóság egy 800 méteres kutat fúrt 1965-ben, a következő esztendőben pedig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 2058 méterig fúrt le. A különböző mélységekből 53—75 Cel- sius-fokos hévíz tört fel. Itt figyelembe kell venni a közbeni lehűlést, amely 10—15 százalék. Geotermikus hőerőmű A kutatók megállapították, hogy Tiszakécskén felfedezték az ország legnagyobb termálvízkészletét. Még a két nagyobb kutatófúrás előtt már a szakirodalom igen nagy jelentőséget tulajdonított ennek. A Hidrológiai Közlöny 1963. V. számában Béltelky Lajos tudományos kutató megírta, hogy Kerekdombon ezer méter mélyen 153,5 Celsius-fokú termálvíz van. Egy évvel később a Népszabadság oldalnyi terjedelemben foglalkozik a hővízkészlettel és Márton Miklós, a cikk írója, szakemberekkel egyetértésben odáig megy el hogy Tiszakécskén geotermikus hőerőmű létrehozását javasolja. Íme dióhéjban és csak egész röviden a kerekdombi forró tenger felfedezésének története. Tegyük hozzá; az első kutat úgy hasznosítja a termelőszövetkezet hogy strandfürdőt létesített amely igen népszerű és látogatott, hiszen eredményesen gyógyít bizonyos reumatikus megbetegedéseket Miért került ismét napirendre ez a téma? A napokban készült el egy szakvélemény 24 oldalba sűrítve amely a tiszakécskei Üj Élet Termelőszövetkezet területén talált hévíz hasznosítására tesz életrevaló javaslatokat Újabb kút Az elnökkel együtt lapozgatjuk a kiváló szakemberek közreműködésével készült tanulmányt. Lényege hogy hasznos számításokat végez egy 35 500 négyzetméter alapterületű melegvízfűtéses kertészet létrehozására. Az utolsó szó talán nem is pontos, mert a kertészet már megvan, csak a melegvízfűtést kellene megvalósítani. Ehhez szükséges egy újabb kút, amelynek fúrása 3,5 —i millió forintba kerülne. A költség felét az állam dotálná. A szövetkezet azonban a szükséges 50 százalékot sem tudja előteremteni, viszont vállalná hogy a MÉK-kél közösen, saját erőből egymillió forintot beruházna a föld alatti csőhálózat beszerzésére, beépítésére, valamint egyéb berendezések vásárlására. Beláthatatlan távlatok — Szeretnénk, ha az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság segítségünkre sietne. Egy kúttal meg tudnánk oldani a kertészet fűtését Néhány év alatt megtérülne a kiadás és tovább fejleszthetnénk ezt az üzemágat. Szinte beláthatatlan távlataink vannak — bizonygatja Vincze Lajos. Ésszerűnek látszik a javaslat. Megérné a befektetést. Érdemes lenne más szerveket is bevonni a tiszakécskei föld alatti kincsünk hasznosítására. A későbbiekben talán Hajdúszoboszlóhoz hasonlóan, a kertészet mellett, kialakulhatna egy országos hírű gyógyfürdő is. K. S. Amiről a statisztika beszél Emelkedik az élelmiszerfogyasztás Az év első negyedében mindig csendesebb a kiskereskedelmi forgalom —így volt az idén is. Országos szinten tavaly 9 százalékkal vásárolt többet a fogyasztó, mint egy évvel azelőtt, az idén az első három hónapban 4 százalék volt a forgalom emelkedése. A megyében ennél valamivel kisebb arányú volt a növekedés az első negyedévben: a forgalom 3,4 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. A vásárlásoknak ez a növekedési üteme messze elmarad a lakosság pénzbevételeinek növekedése mögött. Ez utóbbi ugyanis 11 százalékkal haladta meg az első három hónapban az egy év előttit. A munkások, alkalmazottak, nyugdíjasok, stb. pénzbevétele összesen 6 százalékkal növekedett az idén, a parasztságé pedig 18 százalékkal. A kiskereskedelmi forgalom emelkedése az első negyedévben (az egy év előtti forgalom = 100 százalék) a megyé- orszáÉlelmiszerek ben gosan a boltokban 108 107 a vendéglátóiparban 105 102 Ruházkodás 94 97 Egyéb iparcikkek 104 106 Az év első három hónapjában — szezonszerűen —, az élelmiszerforgalom emelkedett a legnagyobb mértékben. A ruházati cikkek beszerzése az országosnál is kisebb volt — 3 százalékkal —, az egy év előttinél. Ami az egyéb iparcikkek forgalmát illeti: a növekedés üteme az első negyedévben kisebb volt ugyan az országos emelkedésnél, de ezen belül nem kevesebb, mint 19 százalékkal többet költött a megye lakossága tartós fogyasztási cikkek vásárlására, mint tavaly, az első negyedévben. A rekordot a zsebrádió tartja. A. L. Az AGROTRÖSZT, valamint az I. e. I. Plant Protekción Ltd. angol cég közös rendezésében sikeres bemutató zajlott le hétfőn a Kiskunhalasi Állami Gazdaság tajói üzemegységében Tanulmányozták a szakemberek a Gramoxone nevű angol gyomirtó szer hatását. Jelen voltak a bemutatón a kísérleti intézetek, a növényvédő állomás, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek képviselői. A mintegy kétszáz főnyi részvevő közvetlen információkat kapott, a gyomirtót továbbító permetező-berendezések, szórófejek működését tanulmányozhatta. Színes filmvetítéssel zárult a tapasztalatcsere, amelyen bemutatták a kiváló angol gyomirtószer hatását. A dokumentációs anyagot egy nyugatnémet reklámcég hatalmas kamionja hozta a helyszínre. A szabad szombaton is a vállalat fizeti a szakmunkástanulók étkezési költségeit A csökkentett munkaidő bevezetésével több vállalat érdeklődött a Munkaügyi Minisztériumban, hogy a többlet-szabadnapokon is kötelesek-e gondoskodni a szakmunkástanulók étkeztetéséről. A minisztérium most kiadott állásfoglalásában rámutat, hogy a ma is érvényben levő jogszabály a szakmunkástanulók számára rendszeres étkeztetést biztosít, s e kedvezményről a gyakorlati és az elméleti oktatási napokon egyaránt a vállalatnak, illetve a gyakorlati oktatást végző szervnek kell gondoskodnia. A Munkaügyi Minisztérium csak a hivatalos munkaszüneti napokon, s akkor is csupán a szakmunkástanuló otthonokban, kollégiumokban lakók részére viseli az étkeztetéssel járó költségeket. Ezt az elvet a többlet-szabadnap bevezetése sem változtatta meg. A költséget ezeken a napokon sem lehet áthárítani a szülőkre, vagy valamely költségvetési szervre. A vállalat a hétnek mind a hat munkanapján köteles gondoskodni a tanulók étkeztetéséről, függetlenül attól, hogy azok a többlet-szabadnapon részt vesznek-e iskolai oktatásban, vagy éppen szünetel az oktatás. Ha az üzemi konyha ilyenkor nem működik, akkor az arra igényt tartók, ha nem is laknak szakmunkásintézetben, vagy kollégiumban, ott étkeznek, a költségeket azonban a vállalat köteles az intézetnek megtéríteni. Melléküzemági tevékenységet is folytathatnak a gazdaságok építőbrigádjai A mezőgazdasági nagyüzemek — termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, erdőgazdaságok —, építőipari részlegeinek építési és szerelési kivitelezési jogosultságáról korábban kiEsztike szavalatai is segítettek abban, hogy az ünnepély hatásos legyen. M ájus és június folya- ■ ■ mán erősödött a munkásszervezkedés ezen a vidéken is. A mozgalomhoz egyre újabb rétegek csatlakoztak. Így Kiskunfélegyházán a pedagógusok tartottak gyűlést május 31-én. Itt szót emeltek a tanárok és tanítók nyomorúságos anyagi helyzete miatt; természetesen ezzel kapcsolatban elkerülhetetlen volt az, hogy foglalkozzanak a bajok okával: a véres háborúval is. A gyűlésen megalakították a „nevelő munkások egyesülését”, mely később a helyi szakszervezetekhez csatlakozott. Kecskeméten pedig különösen az építőmunkások és a kereskedelmi alkalmazottak szervezeteibe lépett be sok új tag. (Ez utóbbiaknak ekkor már saját helyiségük volt a Kisfaludy utca 6. alatt.) A munkásmozgalom megnövekedett aktivitása mozgásba hozta a polgári demokratikus baloldali csoportokat is a Kiskunságon. Közülük kettő érdemel komoly figyelmet. Az egyik a női egyenjogúságért küzdő feministák egyesülete volt. Különösen június első felében tartottak sok gyűlést, mert az úri parlament éppen akkor vetette el a nők választójogára vonatkozó haladó javaslatot. Baján a június 15-i feminista értekezleten Fischof Samuné beszédében élesen támadta a kormányt és a háborút. Végül a gyűlés határozatban tiltakozott a hatalmon levőknek a nőkre sérelmes politikája ellen. Hasonló állásfoglalások születtek a kecskeméti és más szervezetek gyűlésein is. A másik jelentős erőt a Károlyi Mihály vezette „Függetlenségi és 48-as Párt” jelentette. Bács-Kiskun megye területén sok híve volt a mozgalomnak, mely élénk agitációt fejtett ki a háború és a német szövetség ellen. (Május elején ebben a tárgyban tartott például értekezletet a Károlyi-párt kecskeméti szervezete, a „48-as Kör”, a Czollner téri helyiségében.) J únius 14-én nagy veszteség érte a Kiskunság haladó erőit. Meghalt Holló Lajos, a Károlyi-párt egyik országos vezetője, Kiskunfélegyháza parlamenti képviselője. Közszeretetnek örvendett hazafias elvei és bátor kiállása miatt. Nagy volt a gyász a Kiskunságon és az ország más részein egyaránt. A helyi sajtóvisszhangok közül elég a Félegyházi Lapok június 21-i számára utalni. Ez gyászolta Hollót, „a 48-as eszmék tántoríthatatlan harcosát", kiemelve a béke melletti állásfoglalásait is. „Amiket ő hirdetett, azok örök magyar sérelmek, örök magyar igazságok.” A fővárosban megjelenő Károlyi- párti Magyarország napilap június 15-i száma gyászkeretben jelent meg, hosszan megemlékezve a nagy halott érdemeiről. A munkásság lapja, a Népszava pedig június 15-én kiemelte, hogy Holló Lajos „a demokratikus békepolitika” képviselője volt „őszinte meggyőződéssel és zavartalan tisztasággal”. A cikk végén megállapítja: „A munkásság is megilletődéssel fogadja halála hírét s kegye- letes emlékezetében tartja Holló Lajos nevét.’’ A nagy halott temetése június 16-án volt Budapesten. Kiskunfélegyházáról népes küldöttség utazott ez alkalommal a fővárosba, hogy lerója kegyeletét iránta. A temetésen össze- sereglett tömegnek Károlyi Mihály mondott beszédet. Kifejtette, hogy Holló halála veszteség az egész magyar nemzet számára. „Az a kevés szó, amit elmondunk, csöpp a tengerben ahhoz képest, amit megérdemelne” — fejezte be nagyhatású megemlékezését. Kiskunfélegyházi volt választói és hívei pedig megfogadták: az ő tanításai szellemében küzdenek tovább a békéért és a demokratikus Magyar- országért. N em egészen egy héttel a temetés után, június 21-én Budapesten nagy sztrájk robbant ki. Ez a következő napokban átterjedt az egész országra. A nagy mozgalomban részt vevő munkások a békét és a brutális hatósági elnyomás megszüntetését követelték. A Kiskunságon június 22—28. között a sztrájk nem volt általános. (Itt figyelembe kell venni, hogy a Kiskunságon akkoriban elég kevés volt az ipari nagyüzemek száma.) Leginkább Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Baján jelentkeztek ezekben a napokban munkabeszüntetések, az országossal megegyező követelésekkel. Ezekben a hónapokban a közellátás kérdései is erősen foglalkoztatták a közvéleményt. Ez érhető is, hiszen a háború következtében a dolgozók egyre kevésbé tudták az alapvető közszükségleti cikkekhez hozzájutni. Ráadásul május végén rekvirálások is sújtották a Kiskunság lakosságát. A magánlakásokat átkutató és a „feleslegesnek” minősített élelmiszereket elkobzó hatósági közegek eljárása jogos elégedetlenséget keltett. Kecskeméten június elején az illetékes szervek három vagon zsírt követeltek a lakosságtól, megígérve, hogy amennyiben ezt teljesítik, nem lesz külön rekvirálás. Ez a kívánság azonban egyszerűen teljesíthetetlen volt. (Mint később kiderült, a rekvirálás sem tudta a kívánt eredményt felmutatni ...) ■/ étségtelen, hogy 1918. május—június folyamán a Bács-Kiskun megyei háborúellenes mozgalmak nem értek el olyan magas fokot, mint a fővárosban és az iparvidékeken lezajlott hasonló jellegű akciók. Ez azonban nem von le semmit az itteni haladó erők érdemeiből. Figyelembe véve a vidék kedvezőtlen adottságait, ipari elmaradottságát, az itteni májusi—júniusi megmozdulások elismerésre méltóan szép eredményeket értek el. Ezért most — fél évszázad múltán — úgy emlékezhetünk meg róluk, mint a megye értékes haladó hagyományáról. Dr. Merényi László, a történettudományok kandidátusa adott jagszabályok egységes értelmezése és alkalmazása érdekében az Építésügyi és Városfejlesztési valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ösz- szefoglaló közleményt adott ki. A közlemény kimondja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek építőipari részlegei, közös építési vállalkozásai — ha működési engedélyük vagy alapító határozatuk feljogosítja őket —, mellék- tevékenységként is végezhetnek építési — szerelési munkát. Illetékességi terü- rületükön vállalhatnak építőipari munkát a tanácsok felügyelete alá tartozó szervek — vállalatok irodák, stb. —, valamint a lakosság részére, ha ez a munka mezőgazdasági nagyüzem fő feladatának ellátását nem akadályozza. A közlemény részletesen felsorolja, hogy a különböző mezőgazdasági nagyüzemek építési részlegeinek munkája ilyen illetékességi területre — járásra, esetleg megyére, vagy ennél is nagyobb körzetre — terjedhet. A közlemény megjelenésével egyidőben néhány korábbi tájékoztató érvényét veszti. (MTI)
