Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-27 / 149. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az általános iskolai oktatás eredményeiről, a körzetesítés és a kollégiumépítés nagyszabású programjáról tárgyalt Kalocsán a megyei tanács Szerdán Kalocsán, a városi tanács dísztermében tartotta II. negyedévi ülését Bács-Kiskun megye tanácsa. Az ülésen a megyei pártbizottságot Borsodi György, a megyei pártbizottság titkára képviselte. Az elnökségben helyet foglalt Buda Gábor, Oláh György, Madarász László, a megyei tanács vb-elnök- helyettesei és dr. Milassin Teréz, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke köszöntötte a megjelenteket, előterjesztette a tanácsülés napirendjére vonatkozó javaslatát, s beszámolt a végrehajtó bizottságnak a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról. A résztvevők a napirendre vonatkozó javaslatot és a beszámolót egyhangúlag elfogadták. Ezután Madarász László, a megyei tanács vb-elnök- helyettese terjesztette elő a hátrányos helyzetű tanulók problémáiról, a kisiskolák és az általános iskolai diákotthonok helyzetéről és továbbfejlesztésük feladatairól szóló napirendet. A szakrendszerű oktatást ezért nem a tanyai iskolákban, hanem a körzeti iskolákban kell megvalósítani. A nagyobb községekben a lakóterületi központokban, esetleg városokban létesített körzeti általános iskolákba vonják össze a környező kisebb falvak és külterületek felsőtagozatos tanulóit, s az így „körzetesített” tanulók számára itt teremtjük meg a szakrendszerű oktatás tárgyi és személyi feltételeit A tanulók kisebbik hányada vonattal, autóbusszal közelítheti meg a körzeti iskolát. A többséget azonban kollégiumban kell elhelyezni. Ezért a körzete- sítési program végrehajtása gondos előkészítést követel. (Folytatás a 2. oldalon.) 4 betegségi- és nyugdíjbiztosítás módosítása -"tSSSS A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette a kormány elnökének a csehszlovák párt- és kormány- küldöttséggel Budapesten folytatott tanácskozásáról szóló beszámolóját. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének előterjesztése alapján a Minisztertanács módosította a munkaviszonyban álló dolgozók betegségi biztosításáról és társadalom- biztosítási nyugdíjáról, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös A megoldás: 1980-ig — Akár a pályaválasztás és továbbtanulás lehetőségeit, akár a szakemberképzés forrását, vagy az iskolán kívüli népművelés hatékonyságát vizsgáljuk _— mondotta Madarász elvtárs — lépten-nyomon beleütközünk Bács-Kiskun megyében azokba a nehézségekbe, amelyek települési viszonyainkból, a külterületi lakosság helyzetéből, a tanyavilág megközelíthetetlenségéből, ennek az életformának önmagába zárt ridegségéből fakadnak. Ma már világosan látjuk, hogy a tanyarendszer fokozatos megszűnése sokkal lassúbb folyamat, mint ahogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése előtt gondoltuk. Erőszakosán meggyorsított felszámolása viszont sem gazdaságilag, sem politikailag nem indokolt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tanyai lakosok hátrányos helyzetét tétlenül tudomásul kell vennünk. Megvannak az eszközeink arra, hogy a hátrányos következményeket megszüntessük, mielőtt objektív oka, a tanyarendszer véglegesen megszűnnék. Ezt kívánja tőlünk a szocialista művelődési eszmény demokratikus jellege, emellett a népgazdaság érdekei is: a szakemberutánpótlás, s a jövő nemzedék általános műveltségi színvonala. Hazánkban — mondotta Madarász elvtárs —_ a nyolcosztályos általános iskola a szocialista iskola- rendszer alapja. Ez hivatott arra, hogy minden egészséges, tanköteles korú gyermek számára egységes alapműveltséget nyújtson, egyben mindenfajta továbbtanulásnak is a nyolc- osztályos általános iskola az alapja. Államunk semmiféle megkülönböztetést nem tesz a tanköteles korú gyermekek között. Nem tett akkor sem, amikor a közép- és felsőfokú tanintézetekben még érvényben voltak a származási kategóriák. Elvileg tehát minden tanköteles korú gyereknek megvan nálunk a lehetősége arra, hogy legkésőbb 16 éves korára azonos műveltségi szintet jelentő általános iskolai végzettséget szerezzen. Az eredmény — elvileg —, csak a tanuló szorgalmától és képességeitől függ. A valóságban mégis vannak megkülönböztető tényezők, amelyek a tanulók egy részét hátrányos helyzetbe hozzák. Csak a hátrányos helyzet megszüntetése, vagy minimumra csökkenése után mondhatjuk el, hogy lényegében minden tankötelesnek azonosak az esélyei a továbbtanulásra, a szakmaválasztásra, az életben való elhelyezkedésre. A hátrányos helyzet okai részben történelmi, részben társadalmi, részben pedig egyéni eredetűek. A történelmi okok közül első helyen kell említeni megyénk települési viszonyait. Nálunk a lakosságnak több mint egyharmada tanyán él, s a gyerekek számára az iskola megközelítése is nehéz, fáradságos feladat. Nem azonos továbbá az iskola felszereltsége, pedagógusokkal való ellátottsága sem a községi, vagy városi iskolákéval. Csupán az alsó négy osztályban lehet versenyképes a tanyai iskola a belterületivel. A felső tagozatos tanulók eredményes oktatása már csak szakszerű oktatással, az úgynevezett osztott iskolákban lehetséges. Ezt azonban a tanyai iskolákban nem tudjuk elérni. Sem a tanulólétszám, sem a szak- tanárképzés üteme, sem pedig a népgazdaság anyagi helyzete nem teszi lehetővé. nyugdíjbiztosításáról intézkedő kormányrendeletek egyes intézkedéseit. A rendeletmódosítást a 8. oldalon részletesen közöljük. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a tavaszi mezőgazdasági munkák teljesítéséről és betakarításra történt előkészületekről tájékoztatta a kormányt A kohó- és gépipari miniszter a közúti jármű- gyártás fejlesztéséről tett jelentést. A Minisztertanács az előterjesztést megvitatta és a közúti jármű- gyártás fejlesztését központi fejlesztési programmá nyilvánította. A munkaügyi miniszter az ifjúság pályaválasztásáról és a pályaválasztási tanácsadás helyzetéről, a köny- nyűipari miniszter egyes szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok ipari tevékenységéről, az országos anyag- és áijhivatal elnöke a fogyasztói árak alakulásáról, Budapest Főváros Tanácsának vb- elnöke a főváros tavalyi fejlesztési tevékenységéről és az idei beruházásokról tett jelentést a kormánynak. A kormány a jelentéseket megvitatta és elfogadta. A Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének javaslata alapján a kormány rendeletet hozott községi szabálysértési bizottságok’ létesítésére. Államvizsgáznak a felsőfokú kertészek Tegnapelőtt kezdődött, s három napig tart a Kecskeméti Felsőfokú Kertészeti Technikum végzős hallgatóinak államvizsgája. Három éven át folytatott tanulmányairól ötven ifjú kertész ad számot ezúttal. Ismereteikről két vizsgabizottság előtt tesznek tanú- bizonyságot; a szőlőtermesztő ágazat bizottságának elnöke Katona József, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója, a gyümölcstermesztő ágazat bizottságán pedig dr. Kozma Pál. a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektora elnököl. Már mindegyik ifjúnak megvan a munkahelye: termelőszövetkezetbe huszonötén, állami gazdaságba tizenhatan, szakszövetkezetbe négyen mennek; a többiek kutatóintézetbe és a feldolgozó üzemekbe. Az ötven kertész közül huszonnégyen Bács-Kiskun megyében jutottak gyakornoki álláshoz. Felvételeink a gyümölcs- termesztő ágazat vizsgájának első napján készültek. A felső képen: Fi csór Balázs, osztályának mindvégig az egyik legjobb tanulója, gyümölcstanból felel. Tanáraira ezúttal sem hoz szégyent. A Szovjetunió hazánk leiiaiyohh lyiiilcs- és zöldségvásárlója Tárgyalások az 1971—1975 évi szállítmányokról Ritkán akad izgalmasabb pillanat a tételhúzásnál. Molnár Veronika ezúttal csak a tanultakra koncentrál. | Magyar és a szovjet gazdasági vezetők és a szakértők tervegyeztető tárgya- j lásokat folytatnak az 1966— 70. évi gyümölcs-zöldség- szállítási exportmegállapodás 1971—75. évre szóló meghosszabbításáról. Már az 1965-ben kötött hosszúlejáratú megállapodás alapján is a Szovjetunió hazánk legnagyobb gyümölcsös zöldségfelvásárlója lett. Amíg például 1966-ra 47 ezer tonnányi friss gyümölcs szállítását irányozta elő a megállapodás, addig 1970-re várhatóan 155 000 tonnára növekedik ez a mennyiség. A tételek 98 százalékát az alma teszi ki. A hazai gazdaságok főként a külföldi, elsősorban a szovjet megrendelések teljesítésének biztosítására mintegy 80 000 holdnyi gyümölcsöst telepítettek és több tízezer holdat újítottak fel az elmúlt években. 1975-re — a mostani tervkonzultációs tárgyalások eredményétől függően — az alma kivitele elérheti a 300—400 ezer tonnát. Gyümölcskonzerveink is mind keresettebbek és ez kedvezően alakítja exportunk szerkezetét. A harmadik ötéves tervben 1 milliárd 762 millió forintot fordítanak négy hazai konzervgyár nagy rekonstrukciójára és az új debreceni üzem építésére. Ennek évi teljesítménye eléri majd a hatezer vagon konzervet és az ezer vagon mélyhűtött árut. A konzervipari bővítések, beruházások új munkaalkalmat jelentenek a környék asszonyainak, lányainak. Az 1966. évi 16 000 tonnával szemben 1970-ben várhatóan 35 000 tonna gyü- mölcskonzervet szállítunk a baráti országba. A jelenlegi tárgyalások szerint 1975-ben 50—60 ezer tonnányi gyümölcskonzervet adunk majd el a Szovjetuniónak. A zöldségkonzerv exportunk is felfelé ívelő tendenciát mutat; az 1966. évi 151 000 tonnáról 5 év alatt 200 000 tonnára emelkedik. A mostani tervegyeztető tárgyalásokon egyre inkább előtérbe kerül a friss zöldség szállítása is. (MTI) — xxin. évf. 149. szám 1968. június 27, CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér
