Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-26 / 148. szám

i. oldal 1968. Június 26. szerda Nyugdíjasoknak járó szolgáltatások Minden, ami szemnek szép Egyik két héttel ezelőtti lapszámunkban hír jelent meg arról, hogy a Nyomda, a Papíripar és a Sajtó Dol­gozóinak Szakszervezete a nyugdíjasoknak járó szol­gáltatásokról, s azok igény- bevételének módjáról tájé­koztatót adott ki. Számta­lan levél érkezett szerkesz­tőségünkbe, hogyan jut­hatnának hozzá a tájékoz­tatóhoz. Sajnos, az nem nagy példányszámban je­lent meg, ezért szerkesztő­ségünk úgy határozott, hogy megyei lehetőségekkel kibővítve, sorozatban közli le a tájékoztatót. A tájékoztató bevezető része hangsúlyozza, hogy népköztársaságunkban kü­lönös megbecsülés övezi és szerető, tervszerű gondos­kodás kíséri a nyugdíjaso­kat. A becsületes munkás­évek után nyugdíjba kerülő dolgozók jogait, a velük való foglalkozást, a gon­doskodás módját rendele­tek, határozatok szabá­lyozzák. Tájékoztatónkat abból a célból készítettük, hogy segítséget adjunk a nyugdíjasoknak e jogok megismeréséhez, különböző problémáik, igényeik meg­oldásához. Nyugdíjszabályainfc, tár­sadalmi előrehaladásunk­nak megfelelően a szociá­lis biztonság irányában szüntelenül fejlődnek. E fejlődésben is megnyilvá­nul a dolgozók egyre fo­kozottabb védelme, a mind hatékonyabb gondoskodás­ra való törekvés. A gondoskodás és segítés szelleme nemcsak a jog­szabályok fejlődésében ölt testet, hanem mindinkább a végrehajtás gyakorlatá­ban, az ügyek intézésében is. Ma már a legtöbb üzem­ben nyugdíjügyi albizottsá­gok működnek, amelyek igen dicséretes tevékenysé­get folytatnak. A nyugdíj­ba készülő dolgozók ügyei­nek a munkahelyen törté­nő elintézése mindinkább szemléltetőbbé és tartal­masabbá teszi a törvény szándékának megvalósítá­sát. Az üzemekben a nyug­díjügyi albizottságok nyil­vántartásba veszik a nyug­díjra jogosult dolgozókat és már a nyugdíjazás előtt segítséget nyújtanak a nyugdíjhoz szükséges ira­tok megszerzéséhez a nyug­díjigény benyújtásához. Az albizottság segítsége arra irányul, hogy a nyugdíjba menő dolgozó minél keve­sebb utánjárással és a le­hető legrövidebb időn belül hozzájuthasson nyugdíjá­hoz. Gondoskodnak arról, hogy a nyugdíjasok ne sza­kadjanak el az üzemtől, hogy hasznos tapasztalatai­kat fiatalabb dolgozótár­saiknak átadják. Ünnepé­lyes búcsúztatást szervez­nek, nyugdíjas találkozó­kat rendeznek, de kiterjed figyelmük a nyugdíjazás utáni foglalkoztatottságra, az egyes szociális problé­mák megoldására és a kul­turális igények kielégítésé­re. A szakszervezeti köz­pontokban nyilvántartott nyugdíjasok ügyeivel az el­nökség mellett működő nyugdíjas bizottság foglal­kozik. (Következő szá­munkban „Nyugdíjasok szakszervezeti tagságának fenntartása” című részlet következik.) (Folytatjuk) Lapunk többször foglal­kozott azzal a tarthatatlan állapottal, amely Kecskemé­ten, az Ipoly utcai bölcsőde környékén uralkodott. A kisgyermekes anyák esős időben térdig sárban járva tudták csak megközelíteni a bölcsődét A többszöri sür­getés ellenére sem történt azonban változás, azaz jú­nius 15-én fiatalok lepték el az Ipoly utca 60 méteres szakaszát s megkezdték az oda hordott téglákból a jár­da építését. A fiatalok, az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat KISZ-istái voltak. Hadd áruljunk el egy tit­kot: három éve az ország leggyengébben működő nép­művészeti boltja volt a kis­kunfélegyházi. Még csak há­rom éve. Most ez az or­szágban a harmadik leg­jobb! Az idén kiváló bolt lett A havi százezer forin­tos tervvel szemben a for­galom a múlt hónapban 145 ezer forint volt Mi mindent árulnak? — kérdezem Lengyel Ferenc- né boltvezetőt kétszeres ki­váló dolgozót Papp Istvánná, a vállalat dolgoáója, akinek kisgyer­meke az Ipoly utcai bölcső­dében tölti napjait elpana­szolta Molnár Anna KISZ- titkámak, milyen körülmé­nyes oda száraz lábbal be­jutni. A KISZ-titkár olvasta lapunkban megjelent bíráló cikkeket is, s elhatározta beszél a fiatalokkal. A rög­tönzött KISZ-gyűlésen ke­vés szó is elég volt. Tizen- ketten vállalkoztak a tár­sadalmi munkára, s szom­baton a műszak után nekl- kezdtek. A járda estére el­készült — Az ország minden ré­szének népművészeti ter­méke megtalálható nálunk. A készlet 40 százaléka nép- művészeti cikk. Sokat kül­dünk belőle rendelésre kül­földre. Különösen azóta, amióta 250 forint értékig engedély nélkül küldhetjük a csomagot. De ha nagyobb az összeg, akkor sem kell a rendelőnek bajlódnia, mi intézzük el helyette az en­gedélyt Mást is árulnak? — Igen, az árukészlet to­vábbi 40 százaléka konfek­ció. Nagyon szépek például a bébiruhák, a Félegyházi Háziipari Szövetkezet ter­mékei. Még Pestről is jön­nek érte a vevők ... Ezen­kívül fonalat rövidárut is tartunk. Kik a vevők? Ugye első­sorban városi értelmisé­giek? — Nemcsak. A napokban itt járt a város melletti Bankfaluből Pataki József- né. Üj bútort vettek, ma­gyaros szobát akar beren­dezni, s nem vesz a piacon giccset. Nagyon sok a ta­nyai vevőnk. Elmondják, lerajzolják, hogy milyen a lakás, a bútor, s tanácsot kémek. Sokan így veszik meg egyszerre az összes szőnyeget, térítőt, függönyt, vázát, dísztárgyakat... . M. L. Járdaépítés társadalmi munkában Lengyelné (jobbról) egy szép térítőt mutat a vevőnek. 27. Ls vigyázzon, nehogy fel-; ismerje a hangját. Jana felnevetett. De ez a kacagás mintha hetvei> éves torokból szakadt vol­na fel. Azután megszólalt. — Engem? Ezt a hangot? Félelmetes volt. Annyira félelmetes és annyira visszataszító, hogy A „Páter” önkéntelenül i6 felállt. Talán e pillanatban értette csak meg igazán, milyen súlyú ügynökkel dolgozik a titkos szolgá­lat. , — Most elmegyek, tartsa magát utasításaimhoz. Az üzletbe nézzen be, mondja meg, tegnap a férjével ki­rándultak, gépkocsi-baleset érte, egy kis falu kórhá­zában ápolják. Ne látogas­sa meg senki, agysérülést szenvedett, még a feleségét sem ismeri fel. :.. A „Pátert” ismét a Ko­pasz Oroszlánba rendelték. Éberling elragadtatással rázta meg a kezét — Egy zseni veszett el magában, barátom. Ahogy ezt az ügyet megrendezte, és ahogy eddig bonyolítja, egyszerűen fenomenális. Megkaptam a filmfelvételt Schirmbaum utazásairól, „házasságkötéséről”, ragyo­gó! Hanem tudja ... ebben a házban haláleset történt Képzelje el, egy pincérünk a legutóbbi tanácskozásunk idején magnetofont rejtett az ajtó alá. Nem került vé­letlenül magához az a te­kercs? ; | ■ ! | — Semmi nem volt rajta. — Szerencsére. Így az­tán vissza sem kell kérnem magától. Tudja „Páter”, most csak azt a pincért tet­tük el az útból. Legköze­lebb megkeressük' a fel- bújtóját is. Ezt ne feledje &L — Nem kerül rá sor. — A következő tájékoz­tatást kell nyújtanom ma­gának. Van egy olyan he­lyiérdekű, amely 27-én hu­szonhárom órakor indul. Emberünknek a harmadik megállónál kell kiszállnia. Wochecket másodikén ve­szi fel a vonat. És ezzel az ügy lezárult Schirmbaum Kap tízezret Jana huszon­ötezret, magának ötven­ezerrel kell megelégednie. A „Páter” már az ajtónál volt amikor visszafordult. — A Szigetre azért küld­hetné egy-két jó szakem­bert — Néhány berendezést Is küldök — nevetett Eber- ling —, meg lesz lepődve, mit tudnak ezek a gépeze­tek... Jana napról napra meg­jelent a városszéli házban. Az előírás szerint naponta egyszer adott be élelmet a .férjének”. Minden megle­petést ki akart küszöbölni. Már a második napon je­lentős mennyiségű brómot kevert az élelmiszerbe. — Ez az étel olyan ke­serű, mint az epe — sirán­kozott Schirmbaum. — A kötél végén lógni még keserűbb — mondta Jana, és amikor nevetett, úgy hangzott mint mikor száraz rögök hullanak egy szakadt dobra... A negyedik napon késő éjszaka kocsi állt meg a városszéli ház előtt. Jana futott az ólhoz, tágra nyi­totta ajtaját Schirmbaum négykézláb mászott elő, alig tudott felegyenesedni. Néhány nappal ezelőtt egy világfi bújt be ide, most egy koszos csavargó .jött elő. Jana kézen fogta és gyors léptekkel a kocsihoz vezette. A hátsó ajtót nyi­Több fényt a falunak Tompán a tanács veze­tőinek az egyik legfőbb gondot a szétszórtság okoz­za. Hiszen a község két legtávolabbi pontja közt meghúzott képzeletbeli átló hossza 16 kilométer! S a lakosságnak csaknem a há­romnegyed része él külte­rületen, tanyán, szerteága­zó utcasorokon. Ennek el­lenére mindent elkövet a községi tanács, hogy az egyenletes fejlesztést, a rendszeres, arányos közmű­vesítést és a megfelelő kul­turális ellátottságot a la­kosság számára biztosítsa. — Az elmúlt évben több mint egymillió forintos rá­fordítással bővítettük a víz­hálózatot — tájékoztat Li­liom Mátyás vb-elnök. — S a sajtó is hírül adta már, hogy még a jelenlegi terv­időszakban mintegy 3 mil­lió forint költséggel új művelődési házat létesí­tünk. Mint a továbbiakban megtudjuk, talán a legna­gyobb eredményekkel a közvilágítást illetően dicse­kedhetnek a tompaiak. — Míg a felszabadulást megelőzően mindössze 9 kilométert tett ki a község villanyhálózata- jelenleg 30 kilométer a hálózat hosz- sza. Nem a sovinizmus, vagy a lokálpatriotizmus mondatja velünk, de a té­nyek ismeretéhez tartozik és talán jó összehasonlítási alapul szolgál, hogy a jó­val népesebb Bácsalmás villanyhálózata a mienké- nél mindössze 2 kilométer­rel hosszabb. Büszkék tehát, de még­sem elégedettek a jelenlegi közvilágítási helyzettel a hivatott, felelős vezetők. Hiszen ott van még a Kíilsó- és Belső-Újsor, amelynek villamosítása — mint mondják — égetően szük­séges feladat. A községfej­lesztés távlati tervei ennek a megvalósítását sem nél­külözik. És ha majd az Újsoron is fényt áraszta­nak az égők, a hálózat tel­jes hossza eléri a 43—44 kilométert. J. T. Kétmilliós megtakarítás évente Újító mozgalom a vasútnál Húsz évvel ezelőtt bon­takozott ki hazánkban az újító mozgalom. Ez alatt az idő alatt az újítók a vasút­nál is jelentősen segítették a műszaki fejlődést, hozzá­járultak ahhoz, hogy a szál­lítási feladatokat gazdasá­gosabban, szervezettebben, biztonságosabban bonyolít­hassuk le. A MÁV Szegedi Igazgatósága dolgozóinak sem kell szégyenkezni. Az utóbbi tíz évben 7570 újí­tási javaslatot nyújtottak be. Ezek közül 1958 újítást vezettek be. ami 17 953 000 forint megtakarítást ered­ményezett a népgazdaság­nak. Az újítók sem jártak rosszul, tíz év alatt 629 567 forint újítási díjat kaptak. Az elmúlt évben 696 újí­tási Javaslat futott be a Szegedi MÁV Igazgatóság területéről. Bevezetésükből 1925 000 forint haszon származott, több mint az tóttá ki és a „férje” lehup­pant az ülésre. Jana a vezető mellé ült, aki azonnal gázt adott és veszett irambem száguldani kezdtek. — Maga sem valami II- latszergyárban volt eddig — ismerte fel a volt SS- legény a „Páter” hangját. — De sebaj, ahová most elvisszük, ott megfürdik, megborotválkozik, nagysze­rű vacsorát kap és lefekszik aludni — A körözés? — kér­dezte Schirmbaum rettegő hangon. — A nehezén már túl va­gyunk. Már vagy nyolcvan fényképét kiadta a rendőr­ség. A rendőrfőnök akár kitapétáztathatná velük a dolgozószobáját. Persze el kell tűnnie, mert a maga volt táborából néhány fo­goly életben maradt és ha meglelik, nem adok az éle­téért egy lyukas garast. — És most hová visznek? — Agyba. De ott is egye­dül kell aludnia. Bár azt hiszem — nevetett a „Pá­ter” —, ez idő szerint nem vágyik hálótársra. Jana egy szót sem szólt. Ügy tűnt, őt is elnyomta az álom. (Folytatjuk} előző évben. Az újítók ju­talma 92 790 forint volt. A szolgálati helyek közül kü­lönösen a szentesi Építési Főnökségnél értek el jó eredményeket. Itt az újí­tások 601 ezer forint meg­takarítást jelentettek. A szentesi fűtőház dolgozói is kitettek magukért, 43 újí­tási javaslatuk 107 ezer fo- I rint népgazdasági hasznot hozott. Sokat javult a kis­kunhalasi fűtőház dolgozói­nak tevékenysége. Az ő ja­vaslataik 86 ezer forint megtakarítást eredményez­tek. Amikor az érdemekről be­szélünk, meg kell emlékez­ni a javaslatok szakvéle­ményezését, elbírálását végző műszaki és gazdasá­gi szakemberekről is. Ju­talmat kapott öt újítási szakvéleményező, ezenkívül újítási előadó és szakszer­vezeti aktivista. Az eredmények ellenére Is azt kell megállapítani —. mint arról az igazgató- , Ságon megtartott újítási ankétem is szó esett —, hogy az utóbbi időben az újító mozgalom vissza­esett, ellanyhult. Ez alól kivétel a kecskeméti, lö- kösházi, kiskőrösi vasútál­lomás. de ezeken a helye­ken is nagyobb gondot kell fordítani az újítások mi­nőségére. A Szegedi MÁV Igazgatóság mindent meg­tesz azért, hogy a mozga­lom szélesebb körű kibonta­koztatása útiéból minden akadályt, huza-Vonát és bü­rokratikus eliárási mód­szert elhárítson. Sziládi Sándor Építők nyári filmklubja A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szak- szervezeti bizottsága a na­pokban szerződést kötött a TIT kecskeméti szervezeté­vel. A megállapodás értel­mében a vállalat kecske­méti munkásszállásán jú­lius elsejétől kezdve három hónapon át minden hétfőn este filmvetítést tartanak. A vetítés előtt a TIT elő­adója ismerteti a bemutat tásra kerülő filmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom