Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-26 / 148. szám
1968. június 2W, ú. ii/iV. 8. oldal Vb-ülés—határjárással Legutóbbi ülésén a kiskunfélegyházi városi párt- vto elemezte a Lenin Termelőszövetkezet gazdálkodását, párt- és gazdasági vezetésének helyzetét. Ehhez Ágó Józsetf tsz-elnök és Csáki Imre párttitkár jelentése szolgált alapul, amely mélyrehatóan összegezi a csaknem hétezer holdas szövetkezet eredményeit, s ismerteti a további fejlődést nehezítő problémákat is. Az előterjesztésben foglaltakat a tsz párta lapszervezete is megvitatta, s jóváhagyta. Eredmények és problémák A jelentésben a legutóbbi 3 év gazdálkodását tükröző adatokat hasonlították össze. Kitűnik, hogy 1965- höz mérve jelentősen fejlődött a szövetkezeti nagyüzem. Ezt főként a növény- termesztésiben eszközölt változtatás, a vetésszerkezet egyszerűsítése, s ennek következtében a termésátlagok növekedése eredményezte, valamint az, hogy az értékelt időszakban egyre nagyobb mértékben foglalkoztak Félegyháza „hagyományos” szárnyasa, a liba tenyésztésével. A növénytermesztés hozamának értéke például 1965-ben kevés híján 9 millió forint volt,, tavaly viszont már meghaladta a 12 és háromnegyed milliót. Az állattenyésztés hozamának értéke a szóban levő két esztendőben 6.63 millió, illetve 12,36 millió forintra rúgott. (A két ösz- szegben a libatenyésztés hozamának értéke is szerepel 1,94 és 7,41 millió forinttal.) A termelés fejlődésének köszönhetően amíg 1965-ben nem egészen 13 millió, addig tavaly már több mint 19 és háromnegyed millió forint értékű árut adott át a tsz az állami és szövetkezeti felvásárló szerveknek. Az általános fejlődés eredményeként a tiszta vagyon az elmúlt három évben 17,5 millióról 22,7 millió forintra emelkedett, s a csaknem 16 ezerrel több mint 17 ezer forintra nőtt az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem is. A közös gazdaság fejlődésének még számos tényezőjét ismerteti a jelentés, s a nehézségek feltüntetését sem mellőzi. Így például tartalmazza, hogy elegendő műtrágya híján az utóbbi két évben 17,5 mázsával stagnált a kukorica termésátlaga, s ezért az idén 200 holddal nagyobb területen termesztik a legfontosabb takarmánynövényt. A kukoricaföld 40 százalékán vegyszerrel irtották a gyomot, jóllehet az előző években a kemi- zálás holdanként! 79 forint többletköltsége alighogy megtérült. A vegyszerezés növelését viszont a munkaerőhiány indokolja. Kedvezőtlenül érinti a tsz-t egyebek közt az is, hogy az állami hitelek több mint a felét ebben az évben és a következő három esztendőben kell visszafizetnie. Fehér köpenyben a sertéstelepen A város párt-vb tagjai az előzőleg áttanulmányozott jelentésből is pontos képet kaphattak a tsz-ről, ám ülésük előtt közvetlen benyomásokat is akartak szerezni. Hegedűs Ferenc vb-titkár vezetésével meglátogatták hát a szövetkezet üzemegységeit, bejárták határát. Eközben nemcsak szemlélődtek, s a helyszínen vitattak meg a vezetőkkel egy-egy problémát, hanem a szövetkezeti gazdákkal is elbeszélgettek. A termelő munka mozgalmasságának lehettek a tanúi. Annak, hogy a Lenin Tsz milyen sokrétű gazdálkodást folytat. Emitt a konzervgyártól kapott borsócséplő fejtette a hüvelyes termését, amott két asszony géppel tömte a libákat; a sertéstelepen a látogatóknak fehér köpenyt kellett magukra venniök, minek előtte a lábbelijüket háromszor is fertőtlenítették. Megszemlélték a műanyaggyárnak dolgozó műhelyt, s a hideglevegős szárítással készült széna, valamint a felszíni siló állapota is érdekelte őket. Közben megszemlélték a búzatáblát, majd a kukoricaföldet, s megállapították; nem ígér rossz termést a két növény. Egyöntetűen az volt a véleményük, hogy a kedvezőtlen időjárás terméscsökkentő hatását jól ellensúlyozzák a tsz-ben alkalmazott korszerű agrotechnikai eljárások. Gazdag tapasztalatok birtokában tartották meg végül a Lenin kultúrtermében több órás ülésüket. Csaknem félsxáx kérdés Nincs mód még csak hozzávetőlegesen sem ismertetni az ülés lefolyását, az azonban következtetni enged tartalmasságára, s a tsz előrelépését segítő szándékra, hogy a vb tagjai a tsz-elnöknek és helyettesének, Laczkó Gyulának, ösz- szesen 47 kérdést tettek fel. Ezek száma és sokrétűsége egyszersmind aztbi- bonyítja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésének ma sokkal bonyolultabbak a feltételei, s lehetőségei. mint korábban. Csupán illusztrálásként néhány kérdés. Az új gazdasági mechanizmus követelte feladatoknak megfelelnek-e a tsz szakemberei? Hogyan tevékenykedik a pártszervezet aktívahálózata? A vezetők intézkedései nem keresztezik-e egymást? A gazdasági és pártvezetők miként működnek együtt? A tsz-szövet- ség segíti-e a közös gazdaságot? Van-e a Lenin Tsz- nek távlati fejlesztési terve? A vezetőinek mi az elképzelése az állami hitelek visszafizetéséről, hogy ezzel ne csökkenjen a tagság jövedelme? Van-e a közös gazdaságban szocialista munkaverseny? Egy forint termelési érték élérésére mekkora összeget. fordítanak? És így tovább — hasonló „horderejű” kérdések még a 47-ből. S ebben nyilván szerepet játszottak az ülés előtt szerzett tapasztalatok. Abban is, hogy a határ-J járással együtt pontosan) nyolc órán át tartó ülésen, a tsz két gazdaságvezetőjének kimerítő válaszadása után, úgy döntött a pártvégrehajtó bizottsága: a korábban már mérlegelt határozati javaslatot bővítsék még több feladat meghatározásával, s majd csak azután fogadják eL Tarján István Építkezés a piacon A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz — kihasználva az új gazdasági lehetőségeket — 100 ezer forint beruházási költséggel árusító pavilont épít a félegyházi piacon, hogy kedvezőbb (és a nagy szövetkezethez méltóbb) körülmények között hozza forgalomba megtermelt áruját. Képünk az egyik hetipiaci napon készült, amint Tamóczki Sándor építőbrigádvezető (bukósisakban) szemléli Tur- csányi István és Molnár Károly munkáját. Együttműködés a szakszövetkezetek és a pincegazdaság között Korábban hírt adtunk arról, hogy 13 Kiskőrös környéki szőlőtermesztő szak- szövetkezettel öt évre szóló újszerű szerződést kötött a Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Üzeme. A mezőgazdasági szövetkezetek bortermésének 70 százalékát veszik át rendszeresen. — Évente körülbelül 250 ezer hektóról van szó — mondta a megállapodással kapcsolatban dr. Vedres Ferenc, a szakszövetkezetek területi szövetségének elnöke. — A borok zömét a járás jellegzetes, nagymennyiségű és állandó minőségű fajtái adják: a kadarka, rizling, kövidinka és ezerjó. A szerződés átfogja az együttműködés egyéb területeit is. A szakszövetkezetek le nem kötött borait például kedvező feltételek mellett tárolja a pincegazdaság. Tehát a termelést és a készletek beszerzésének biztonságát egyaránt szolgálja ez a lépés. Hasonló a véleménye Bemei Sándornak, a MÁP Alföldi Üzeme igazgatójának is. Az 50 ezer hektós pince és feldolgozó tervét már korábban átadta a partnereinek, amihez a szerződés szerint ingyen jutottak a kiskőrösiek. Az építkezést az idén elkezdi a községben a helyi Petőfi, Rákóczi és Toldi Szakszövetkezet. Bevált az új építőanyag Egymillió salakblokk készült eddig a Bajai Cementipari Vállalatnál HAT ÉVVEL ezelőtt, 1962-ben egy sor téglagyár termelését állították le, — mondván nem gazdaságos termelésük egyébként is a közép, és ilMesterséges csapadék több mint hétezer holdon Ha Kalocsa környékén járunk, impozáns látvány a sok szórófej, amely előre meghatározott program szerint ontja a mesterséges csapadékot a szomjas növényekre. Ez a terület a kísérleti öntözőfürthöz tartozik, felöleli Bátya, Dus- nok, Fájsz és Miske határát, összesen négy termelőszövetkezet nagyüzemi tábláit. Az öntözésre alkalmas terület több mint 7000 hold. Agócs Istvántól, a miskei Egyetértés Termelőszövetkezet elnökétől, az öntöző- fiirt intéző bizottságának tagjától tájékoztatást kaptunk a mesterséges csapadékellátás jelenlegi helyzetéről. — Naponta 260 holdat lehet öntözni. A talaj termőképességének javulása, lehetővé tette, hogy a hagyományos vetésszerkezet az öntözési adottságokhoz igazodjék. Növelték az érintett gazdaságok a fűszer- paprika, a zöldségfélék, a kukorica és kisebb mértékben a lucerna vetésterületét. Üj kultúraként jelentkezik a zöldborsó. A területet nagyrészt kétszer hasznosítják. A fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet öntöz a legtöbbet, csaknem 2700 holdat. Megjegyzem, az öntözőfürt nem volt eddig kihasználva. A fürt államosítása óta javult a helyzet. A termelőszövetkezetek kedvező körülmények között tudják megoldani a mesterséges csapadékellátást. 1965-ben még a félmillió köbmétert sem érte el az öntözővíz-felhasználás. Tavaly már 1 millió 800 ezer köbméter volt. Az idén eddig csaknem elértük ezt a mennyiséget. Érthető, hiszen a tavaszi aszály miatt sokkal több csapadékra volt és van szükség. Maximális igénybevétel esetén 7 millió köbméter öntözővíz felhasználása lehetséges évente. Már az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy az idén is jelentős terméstöbbletet eredményezett az öntözés. Többszörösen megtérül a termelőszövetkezeteknek az ezzel kapcsolatos összes költség. A további elképzelések szerint az öntözőfürt termelőszövetkezeteit bemutató mintagazdaságokká akarják fejleszteni. Területükön jól lehet tanulmányozni a mesterséges csapadékellátás áldásos hatását. .K. S. Szolidaritás, béke, barátság jegyében Nemzetközi parasztifjúsági találkozóra készül Baja Június 29—30-án, szombaton és vasárnap nagyszabású nemzetközi parasztifjúsági találkozóra kerül sor Baján, a bajai napok keretében. A KISZ, az MHSZ, valamint a Testnevelési és Sporttanács által a szolidaritás, a béke és a népek közötti barátság jegyében szervezett nagy találkozóra a több ezer megyei fiatalon kívül csehszlovák és jugoszláv parasztfiatalokat is várnak. A kulturális és sportprogramban egyaránt bővelkedő találkozó másnapján, vasárnap délelőtt fél 9 órakor ifjúsági nagygyűlés kezdődik, melynek szónoka Ná- dasdi József, a KISZ Központi Bizottságának titkára. letve nagyblokkos elemekből való építkezésre állunk át. Hamarosan bebizonyosodott azonban, hogy a családi ház és egyéb kisebb építkezésre a megmaradt téglagyárak nem képesek elegendő építőanyagot termelni. Az igények kielégítésére természetesen nem a gazdaságtalanul termelő téglagyárak újbóli üzembehelyezését választották megoldásként, hanem — a megyei tanács vb kezdeményezésére — új építőanyag gyártásával kezdtek kísérletezni. Aj Bács-Kiskun megyei Cementipari Vállalat bajai telepén a kísérletek sikerrel jártak, megszületett a habosított kohósalakból a méreteinél fogva tíz téglát pótló kézi falazóblokk. 1966. ban megtörtént a próba- gyártás, a gyártási technológia kidolgozása, elkészültek a tömeggyártáshoz szükséges szerszámok és 119 ezer darab habosított kohósalakból készült blokkot hoztak forgalomba. AZ ÜJ ÉPÍTŐANYAGGAL építkezők jól jártak, hiszen ezer téglát helyettesítő falazóblokk 193 forinttal kerül kevesebbe. Egy családi ház esetében a tégla és a falazóblokk közötti árkülönbséggel a kevesebb habarcsot igénylő építéssel általában 14—20 ezer forintot takarítanak meg. Emellett az új építőanyag jobb hang- és hőszigetelőnek bizonyult a téglánál, nem beszélve arról, hogy gyorsabb is vele az építkezés. Tavaly már 450 ezer falazóblokk készült, s az idénre a Belkereskedelmi Minisztérium 20 millió tégla pótlására 2 millió habosított kohósalakblokk legyártását kérte. Az érdeklődésre való tekintettel Dunavecsén, Kiskunfélegyházán és Kecske, méten is megkezdték a falazóblokk gyártását. Baján 1968. első félévében 400 ezer, a vállalat kalocsai telepén 120 ezer blokkot készítettek. A bajai üzem nemrég három műszakra állt át, hogy évi egymillió blokkot gyárthassanak. Kalocsán rövidesen elkészül az új gőzszolgáltató berendezés, amely a gőzölőkamrák teljes kapacitáskihasználását teszi lehetővé. Július végén itt is bevezetik a három műszakot és ezzel évi 600—700 ezer darab salakblokkot tudnak gyártani. AZ ŰJ ÉPÍTŐANYAGBÓL egyébként nemcsak családi házak, hanem különböző célokat szolgáló egyszintes létesítmények építhetők. A bajai Vörös Fény Tsz például ebből készítette hizlaldáját, de barom, fiolák, fiaztatók, tehénistállók, raktárak, ipari műhely- csarnokok, többszintes vasbetonvázas épületek kitöltő falai stb. is építhetők kézi falazóblokkból. Az új építőanyag iránt országszerte nagy az érdeklődés. Több megyéből érkezett már vételi ajánlat a Bajai Cementipari Vállalathoz. Az első félévben a bajai és kalocsai telepen legyártott 520 ezer blokkból a megyében 400 ezer kelt el. 120 ezer darab még vásárlásra vár. Az eladatlan készletek tárolása azonban gátolja a termelést. HELYES LENNE, ha a családi házak, illetve gazdasági épületeket építeni szándékozók folyamatosan vásárolnák a falazó blokkot. Ugyanis, ha az itt gyártott blokkot tárolási nehézség miatt más megyékbe lennének kénytelenek szállítani a gyártó üzemek, a Bács megyei igények kielégítése később nehézségekbe ütközhet.
