Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-25 / 147. szám
I. flirt at 1968. júnios 28, kedd Óvjuk a gabonát a fűztől! A rendkívül meleg időjárás hatására megyénkben gyorsan érnek a kalászosok, megkezdődött az aratás. A munka dandárja azonban ezután következik. A megyei tűzrendészed parancsnokság — a nemrégiben súlyos anyagi kárt okozó tűzesetekből kiindulva — arra hívja fel a gazdaságok vezetőit, hogy a nyári betakarítási munkákkal kapcsolatos előírásoknak minden körülmények között tegyenek eleget. Elsősorban a rendkívül veszélyeztetett vasút és közút melletti érett gabona mielőbbi aratására ügyeljenek. Hiszen elég egy mozdonyszikra. a járókelők gondatlansága (eldobott égő cigarettavég, gyufa), s máris lángra lobban jövő évi kenyerünk. Ezért gondoskodni kell az érésben levő gabona őrzéséről, a tűz gyors bejelentéséről is. A közelmúltban valamennyi járás mezőgazdasági vezetőjét, tűzrendésze- ti szervének parancsnokát értekezleten tájékoztatták, a nyári tűzvédélmd feladatokról. Az értekezleteken a jól bevált módszerek, tapasztalatok is szóba kerültek, sőt a gazdaságok vezetői azt is elmondták, milyen megelőző tűzvédelmi intézkedéseket tettek. Nem elég azonban a gazdaságok vezetőinek megtenni mindent a tűz megelőzéséért. A legnagyobb felelősség, az aratási munkában résztvevő dolgozókra hárul. Az erőgépvezetők szikrafogó nélkül ne kezdjenek munkához, s az aratók csak az erre kijelölt helyen doháKiskunhalasról jelentjük: Épül az új yágóhíd javul a húsellátás A Kiskunhalas és Vidéke Körzeti Általános Szövetkezet látja el hússal a várost és a járás nagy részét. Értesüléseink szerint az idén az eddiginél nagyobb gondot fordítanak az ellátás további javítására. Hogyan? Ezt kérdeztem Mészáros Imre ügyvezető elnöktől a napokban. — Az ellátás megjavítására vonatkozó intézkedéseinkkel elsősorban a városi lakosság gondjait szeretnénk enyhíteni — mondta az elnök. — Köztudomású, hogy a kiskunhalai- siak szeretik a birkahúst, négy húsboltunkban évente átlag nyolcezer birka húsát értékesítettük. Nem is ezzel volt gond, hanem a feldolgozással. A tanács kényszer-vágóhídián dolgoztak henteseink korszerűtlen. zsúfolt körülmények között. Az idén elhatároztuk —, saját vágóhidat létesítünk. Megvásároltuk a régi malomópületet és házi építő brigádunk néhány héttel ezelőtt nekilátott az átalakításnak. Augusztus végére elkészül a korszerű, magaspályás vá- gócsarnojt, az előhűtővel rendelkező hűtőkamra és a feldolgozó műhely. Több mint félmillió forintba kerül az új vágóhíd, de hosz- szú időre megoldja gondjainkat — Ez Jelen« csupán a húsellátás javítását? — Szó sincs erről, hiszen az új vágóhíd csak gyorsabb és az egészség- ügyi követelményeknek megfelelőbb féldolgozást tesz lehetővé. Az ellátás nagyobb mértékű javulása őszre várható. A tavasszal ugyanis saját hizlaldát létesítettünk. ahol már 250 süldő gyarapodik súlyban őszi levágásra. Akkorra elérik a 105—115 kilogrammot, s innen az új vágó- hídunkról kerülnek boltjainkba, majd a háziasz- szonyok kosarába. Az új vágóhídon különben egy új szolgáltatást is bevezetünk. A disznóvágások időszakában a lakosság részére is vállalunk munkát. Az odaszállított hízott sertéseket a kívánt mértékig feldolgozzuk, vagy félbevágva szállíthatják haza megbízóink. O. £. Júliustól Ötven KISZ-ista segíti a gyárépítést Az idén januárban 64 millió forintos beruházás megvalósításához látott Baján a Báos megyei Állami Építőipari Vállalat. A Kismotor- és Gépgyár gyáregységében hozzákezdtek egy 6700 négyzetméteres hidegüzemi csarnok, egy 3800 négyzetméteres felületkezelő csarnok, valamint konyha, étterem, irodák, raktárak és más létesítmények építéséhez. A tervek szerint ebben az évben 40 millió forint értékű munkát végeznek el, s mindent elkövetnek, hogy az_ új gyárrészlegben a jövő év végén megkezdődhessen a termelés. Igen nagy segítségként jelentkezett az. hogy a megyei, valamint a városi párt- és KISZ-bizattság védnökséget vállalt az építkezés felett. Csatlakoztak ehhez a helyi fegyveres alakulatok ifjúkommunistái is és elhatározták, hogy július elején ifjúsági tábort létesítenék az építkezés mellett és ötven fiatal állandóan segíti az építőket. Igen jelentős segítséget jelent többek között, hogy a Fémmunkás Vállalatai központi KlSZ-bizott- sága felajánlotta, mindent elkövet azért, hogy a gyár- építők ideiében megkapják a náluk készülő lakatosipari termékeket. nyozzanak, szabad tüzet ne gyújtsanak. A learatott gabonaföldeken. különösen vasút, közút közelében készítsenek védőszántásokat, megelőzve ezzel a nagyobb anyagi károkat. Az aszályos, meleg időjárás parancsolóan írja elő: minden szem gabonát' óvjunk meg a tűz pusztításától, hiszen jövő évi kenyerünkről van szó. Az új nemzedék w r Megkülönböztetett tisztelet, megbecsülés övezi társadalmunkban az édesanyákat, akik világrahoz- zák, felnevelik az életművünket folytató gyermekeinket. S hogy a megbecsülés nemcsak a szavakban, az érzelmekben nyilvánul meg, egyebek között bizonyítja szociálpolitikánk. Közismertek a szülőnőknek, az édesanyáknak nyújtott szociális juttatások, ezek közül a múlt évTraktorok a szalagon Immár nemcsak képletesen, de valóságosan is értelmezhető a javítószalag a Kiskunhalasi Gépjavító Állomáson; ipari szinten szervezték meg az UE—28- as traktorok felújítását. vek szerelése, tartozék- és végszerelés, majd ezután a bejáratás és a festés következik. A megye mintegy 70—80 tsz-e részére végeznek rendszeres felújítást. Da Ezzel a munkával harminc- harminckét képzett szerelő foglalkozik, s naponta egy újjászületett traktor „gurul le” a szalagról. A munka további korszerűsítése folytán rövidesen elérik, hogy naponta másfél traktor kerüljön felújításra. A mozgó szalagot első ízben a múlt év közepén indították el, jóllehet a részegységenkénti felújítás már korábban is dívott. A munkának ilyen szakaszai vannak: szétszedés, mosás, hibafelvóteleaésj, hajtóműegyre több a megrendelőjük a környező megyékből: Tolnából, Somogyból és Csongrádból is. Ebben nyilván közrejátszik az ez év elején bevezetett új szolgáltatásuk: a cseretraktorok adása a javíttató gazdaságnak. E célra 22 erőgéppel rendelkezik a javító állomás. A javítás gyorsítása céljából 40—50 alkatrész felújításával. s néhány egyszerűbb alkatrész újragyártásával is foglalkoznak, (Hatvani—Pásztor) ben bevezetett gyermek- gondozási segély. Emelkedik a szülések száma Tavaly júniusban százötvenhét édesanyának folyósítottak a megyében ilyen segélyt, közülük egy volt a termelőszövetkezetben dolgozó édesanya, és a segély teljes összege még a 100 000 forintot sem érte el. Idén áprilisban már ezer- nyolcszázötven anyának kézbesítették a 600 forintos segélyt, a mezőgazdaságban dolgozó szülőnők közül kétszáznegyvenketten kapták meg az 500 forintos összegeket Az említett mintegy 100 ezer forinttal szemben tehát idén áprilisban a megyében a gyermekgondozási segély teljes összege elérte az 1 231 000 forintot Évről évre emelkedik szűkebb hazánkban az él veszületett csecsemők létszáma, ez a tendencia 1964 óta figyelhető meg. A múlt évben a megye kórházainak szülészeti osztályain, valamint a szülőotthonok, ban 7864 gyermeket segítettek világra, 769-el többet, mint 1964-ben. A családok életszínvonaljavulása, rendezett anyagi és morális helyzete mellett más okok miatt is emelkedik a megyei születési grafikon. Többek között a Vöröskereszt, a nőtanács, a TIT családtervezéssel, terhes- és csecsemővédelmi témákkal foglalkozó előadásainak hatására, hiszen ezeken ma már tízezrek vesznek részt a városokban, falvakban. A csaknem kétszáz körzeti orvos és ugyanennyi védőnő, a szakorvosok, a gyógyszerészek többsége szívesen, aktívan végzi a felvilágosító munkát. Nemcsak az anyák hoznak áldozatot A nevelésen, a felvilágosításon túl természetesen az újszülöttek világrajöve teléhez, gondozásához ad- naik legtöbb segítséget az orvosok, a védőnők. A megyében tavaly egy-egy védőnő átlag 1783 családlátogatást végzett. Nem egyszer az időjárás viszontagságaival dacolva, gyalogosan keresték fel a kültérii, leteken, tanyákon élő terhes-, vagy kisbabát gondozó édesanyákat. Ezenkívül oroszlánrészt vállalnak a hat éven aluli gyermekek egészségügyi gondozásából, az általános iskolások rendszeres egészségügyi neveléséből, felvilágosításából. A falusi körzeti orvosok átlag heti egy alkalommal tartanak terhes- és csecsemővédelmi tanácsadást, a mozgó szülész- és gyermek- gyógyász szakorvos pedig havi egy-két alkalommal. A városokban rendszeres szaktanácsadásokon vesznek részt a várandós anyák. Ilyen alkalmakkor nemcsak segítik az orvosok munkáját a védőnők, hanem gyarapíthatják saját szakmai tudásukat. Hasonló célt szolgál a védőnők negyedévenként rendszeres szakmai értekezlete és a három évenként sorra kerülő kéthetes bentlakásos továbbképzése is, Az orvosok, az egészség- ügyi középkáderek áldozatos, hivatástudattól áthatott munkája döntően hozzájárul a megyében az évről évre több, egészségesen születő csecsemő világrajöveteléhez. Munkájuk eredményessége azon is lemérhető, hogy — bár még mindig kedvezőtlenebb a megyei csecsemőhalandóság aránya, az utóbbi időben már sikerült megközelíteni a kedvezőbb országos átlagot. Még többet tenni értük Az országos és a megyei adatok szerint a koraszülések száma évről évre emelkedik. (Mindez termék szetesen összefügg a szülésszám abszolút emelkedésével is.) A megyei egészségügyi szervek ezen a gondon a téhergondozási, tanácsadási munka differenciáltabbá tételével, a koraszüléseket előidéző okold csökkentésével. megszüntetésével kívánnak segíteni. A vártnál korábban született csecsemők jobb ellátása érdekében igen fontos feladat Kecskeméten, Buján, Kiskunhalason á szükséges ágyszámmal rendelkező koraszülött kórházi osztályok létrehozása. (Jelenleg Kecskeméten 12, Baján 10 koraszülött kórházi ágy áll csak rendelkezésre.) Néhány esettől eltekintve (amikor a szülés váratlan gyorsasága miatt nincs elég idő a mentőautón való szállításra), ma már a kecskeméti megyei kórház három, a bajai, félegyházi, halasi kalocsai kórház egy- egy szülészeti osztályán, továbbá a lajosmizsei bácsalmási, jánoshalmi, kiskőrösi, keceli, kiskunmajsai szülőotthonokban hozzák világra gyermeküket — szinte kivétel nélkül — az édesanyák. S mivel fokozódnak az igények, az illetékesek a megye hét kórházi szülészeti osztályának bővítését. korszerűsítését tervezik. Erre a következő években kerül sor, akárcsak a körzeti gyermekorvosi, valamint a járási gyermekorvosi hálózat további fejlesztésére. A gyermekes szülők egy részének azonban — a gyermektartási segély ellenére —, még mindig gondot okoz a bölcsődei helyhiány. Jelenleg a megyében a 0—3 éves korú gyermekek elhelyezésére szolgáló területi, üzemi és a falusi idénybölcsődékben ezemyolcszázhuszonhat emberpalántát gondoznak. Az intézmények túlzsúfoltak, hiszen a gyermekgondozási segélyt nem veszi igénybe minden édesanya. S mivel nincs okunk kételkedni a következő években a szülési kedv várható fokozódásában, sürgetővé vált a meglevő bölcsődék bővítése, korszerűsítése és újabbak építése — elsősorban az új lakótelepeken. Az új nemzedék tehát a tanácsoktól is újabb áldozatokat követel. Azt, hogy a község- és városfejlesztési programok költségvetésében a kiemelt tételek közé kerüljenek a bölcsődék fejlesztését. létrehozását szolgáló összegek ...-v- B. Gy.
