Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-18 / 141. szám
1968. június 18, kedd 8. oldal A vasút az új mechanizmusban Expressz tehervonatok a zöldség-, gviímölcsszállításban Az új gazdaságirányításiból 20 ezer, Csongrád me. rendszerben a vasútnak figyelembe kell venni, hogy a fuvaroztatók és fuvarozók közötti közvetlen kapcsolatban is érvényesül a piac szabályozó szerepe. Az eltelt fél év tapasztalatai igazolják, hogy a vasútnak éppen a kereskedelmi szemlélet fokozottabb érvényesítése útján kell a szállíttatók igényeihez alkalmazkodni. A MÁV ugyanis naponta sok ezer fuva- roztatóval áll kapcsolat, ban, ez<j- és ezer tonna áru el- fuvarozásáról kell gondoskodni. A Szegedi MÁV Igazgatóság még az év elején hoz- záfogott a szállíttató üze- mek, vállalatok képviselőivel való közvetlen tárgyalásokhoz. Ezek célja az volt, hogy a vasút kereskedelmi szolgálata közelebbről megismerje a fuvaroztatók problémáit, igényeit, kívánságait. A tárgyalások eredményeként mindkét fél részéről számos intézkedés történt, amelyek javították a rakodást, s az áruszállítási igények kielégítését. Mindez azonban nem elegendő, van még mit tenni az együttműködés javítása terén. A rakodási napon még nem mindig áll elegendő üres kocsi rendelkezésre. A feladáshoz szükséges kocsikat későn állítják be, vagy nem megfelelő vagonokat bocsátanak rendelkezésre. Az igazgatóság azonban mindent megtesz, hogy kielégítse a fuvarigényeket, s kiküszöbölje a meglevő hibákat. Jelenleg már 5t vonattal szállítják naponta a mezőgazdaságból és az iparból az árut Szegedről Budapest—Sturo. vo—Hegyeshalom—Záhony stb. irányba. A Szegedi Igazgatóság területéről 1968. június 5- től expressz tehervonatok továbbítják Csongrád és Bács-Kiskun megyékből a gyümölcsöt és zöldséget; Budapestre, a korábbi tíz óra szállítási idővel szemben öt óra alatt A küldemények hajnali 2 órára Budapestre érkeznek, hogy teggelre már az árusíthassák. Az expressz tehervonatok 80 kilométeres sebességgel közlekednek, s útközben csak néhány állomáson állnak meg. A Szeged—Budapest és Kiskunhalas—Budapest között közlekedő expressz tehervonatok menetrendjét úgy állították össze, hogy este 22—23 óra között indulnak és 1 óra 30 perckor, illetve 2 óra 10 perckor már Budapesten vannak. Lehetőség nyílt arra is, hogy a gyümölcsöt és zöldséget feladó gazdaságok, vállalatok az előző évihez mérten nagyobb arányú fuvarozást igényeljenek a vasúttól. Hat konzervgyár képviselőivel tartott nemrég a Szegedi MÁV Igazgatóság közös értekezletet, amelyen ugyancsak a nagyobb szállítási igények kielégítéséről esett szó. A négy nagyobb — a szegedi, a kecskeméti, a nagykőrösi, békéscsabai — konzervgyár naponta 15—20, sőt 25 va- gonos forgalom lebonyolítását kérte. Az előzetes tervek szerint, Békés megyégyéből 36 ezer, Bács-Kis- kun megyéből 14 ezer tonna zöldség-gyümölcs elszállítására kerül sor a belföldi forgalomban. Ezenkívül mintegy 97 ezer tonna árut ezekből a megyékből exportra szállítanak. A konzervgyárak kocsiigényeinek kielégítésénél a vasutasoknak figyelembe kell venni, hogy a hazai és export élelmicikkek gondos szállítása igen fontos lakossági és népgazdasági érdek. Természetesen a szállítás olyan feladat, ami a fuvarozó és fuvaroztató kölcsönös jó munkáján alapul. A vasutasok tehát új munkamódszerekkel kell, hogy dolgozzanak, amelyben igen lényeges a fuvaroztatókkal való jó együttműködés, s az, hogy a MÁV dolgozóinak körében általános érvényűvé váljon a kereskedelmi szemlélet. Így válik a vasút az új mechanizmusban is a népgazdaság többi ágának kulturált segítőjévé, jó partnerévé. Sziládi Sándor A fogyasztó szemével Primőrök, árak, felhozatal 4. Számos megoldásra váró feladat A kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet nem szerződött a MÉK-kel. 250 hold öntözött kertészetének termékeit nagyobb részben a Lajosmizsei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek adja el. Romsics Sándorral, az elnökkel történt beszélgetés során kiderült, hogy pereskednek a MÉK-kel. A soroksári paprika átvételénél történt összeütközés. A termést barnafoltossága miatt jogosan nem vette át a szövetkezeti felvásárló vállaLM M MM Üzempróba előtt A tiszakécskei tsz-közi konzervgyár Az utolsó simításokat végzik a tiszakécskei tsz- közi konzervüzem épületén. Már az elmúlt évben megszületett az elhatározás a négy helyi termelőszövetkezetben, amelyhez csatlakozott a lakiteleki Szikra is, hogy összefognak eddig veszendőbe ment termékeik feldolgozására. Évente ugyanis több száz vagon zöldség és gyümölcs ment kárba a községben. Ennek több oka volt. Elsősorban az, hogy a feldolgozó és felvásárló vállalatok, vagyis a MÉK és a konzervgyár a szerződésen felül termelt árunak csak egy részét tudta átvenni. A község gazdaságai kiváló eredményeket értek el és rendszerint túlteljesítették termelési terveiket, aminek következtében nagy meny- nyiségű árutöbblet jelentkezett. Ennek csak egy részét tudták értékesíteni standjaikon. Az elmúlt évben egy-, az idén ugyancsak egymillió forintot adtak össze a termelőszövetkezetek. Ezenkívül vállalták, hogy az építkezést házi brigádjaikkal oldják meg. így is történt. Ennek köszönhető, hogy nemsokára megkezdődik az üzemi próba. Róna Antal igazgatóval és Heim Ferenc főmérnökkel arról beszélgettünk, hogy mikor indul a feldolgozás. — Reméljük egy-két héten belül — mondta az wr : ‘ • 1 ■ ..V'V Ifliii M Képünkön az új üzem csarnokának egyik részlete látható. igazgató. — Szeretnénk a meggyel elkezdeni a befőttkészítést Hangsúlyozom, hogy az öt termelőszövetkezet elhatározta: csak a szerződésen felül termelt zöldség- és gyümölcsfélék konzerválását végezzük itt. — Évente körülbelül 300 —400 vagon terméket tudunk feldolgozná — tette hozzá a főmérnök. — Az idén főként befőttet készítünk, de lehet, hogy valamennyi paradicsomot is feldolgozunk. Megtudtuk azt is, hogy a foglalkoztatottságra is kedvező hatással lesz az üzem, mert, ha teljesen felépül, 200 személynek, főként asz- szonynak, lánynak ad munkát Körülbelül ennyi szabad munkaerő van Tisza- kécskén. Az áru értékesítését is megoldják, elsősorban a szövetkezeti standokon, de máris van igény a tiszakécskei befőttek iránt a nagykereskedelem részéről is. K. S. Áruellátás a tanyavilágban Egyedül hivatott kielégíteni a helybeli, de a szan- ki, a móricgáti, a kömpöci és a csólyóspálosi kereskedelmi és vendéglátó igényeket a Kiskunmajsai Általános Fogyasztási Szövetkezet. A körzet 20—21 ezer lakosa legalább felerészben a tanyavilágban él, mintegy 46 kilométer átmérőjű területen. A kereskedelmi forgalom tavaly százmillió, a vendéglátóipari 12 millió és a felvásárlási forgalom 25 millió forint volt. A külterületi település, a nagyarányú szétszórtság — a jobb ellátás érdekében — sajátos kereskedelmi módszereket igényel. Ezeket mindinkább figyelembe veszi, s alkalmazza is a szövetkezet. Az 56 kiskereskedelmi egység közül például 14 a külterületi bolt. Van közöttük néhány, amely a kövesúttól is távol található. Az itt korábban árusított ruházati, valamint vas- és edényárukat pár éve bevonták, a szükséges választék, s az ennek megfelelő kereslet híján. Egyúttal azonban megjavították a napi fogyasztási cikkek választékát. Újabban pedig további szolgáltatásokkal bővült a tanyai bolthálózat tevékenysége. A tartós fogyasztási cikkek — bútor, motorkerékpár, televízió, és a többi —, bármelyike megrendelhető a külterületen is. Élnek is a lehetőséggel, amely egyébként a körzet kis községeiben a belterületi boltok számára is biztosított. Szánkon például a gázmelegítők is az előbbihetők meg. ötletes még i majsai ktsz-szel kötött meg. állapodás, amely szerint nyolc tanyasi boltban cipőjavításra vesznek fel rendelést, s a kijavított láb. belit vissza is szállítják a boltba. A kis községekben, ahol nincs cukrászda — például Csólyospáloson és Kömpö. cön — a fagylaltárusításra újabban á boltokban kerül sor. Az idei aratáskor öt mozgóárus — sörrel, hűsítővel és cigarettával felszerelve — járja a körzet köves- és dűlőútjait. Kiskunmajsa központját nem kis részben a mutatós bolthálózat, a szaküzletek sora teszi városiassá. A tanyavilág ellátását, forgalmát még inkább javítja majd a két év múlva elkészülő, tízmillió forintba kéhez hasonló módon rendel. I rülő, egyemeletes áruház. lat, viszont a termelőszövetkezet szintéin jogosan hivatkozott arra, hogy a vetőmag nem volt jó, mert a kötelező agrotechnikát megadták a növénynek. Mivel a vita még folyik, a bizonyítási eljárás __még nem zárult le, a szerződés- kötés szünetel. Más kérdés, hogy a Lajosmizsei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek megéri-e ilyen messziről szállítani az árut Ez a szövetkezet is önállóan bonyolít, tehát maga dönti el, honnan vásárol és hova szállít. Vezetőinek véleménye szerint eddig megérte, mert a kialakult átlagárakon tudták elszállítani a zöldségféléket a szomszédos Pest megyébe. íme tehát előfordul, hogy a személyi ellentétek, vagy a személyi kapcsolatok is befolyásolják a kereskedelmet. A tapasztalatok szerint nem ez a jellemző. A kalocsai Iszkrát sem lehet teljesen elmarasztalni, mert a helyi MÉK-nek is szállít a város ellátására. * Számos tapasztalatot leszűrhetünk ebből a megyei kőrútból. Egyrészt azt, hogy hasznos, ha nem egy felvásárló és értékesítő szerv bonyolítja le az áruellátást. Láttuk a kecskeméti piac esetében, a termelőszövetkezeti standok segítették a jobb áruellátást, a nagyobb választékot és az alacsonyabb árak kialakítását. A verseny mindenkit ösztönöz, és a kereskedelemben egyre inkább szerepet kap. Végső soron ez a fogyasztónak kedvező. . A MÉK kecskeméti ki- rendeltségén láttuk, milyen nagy erőfeszítéseket tesznek a megyeszékhely és környékének közületi ellátására. Tovább kellene szorgalmazni az üzletekbe történő közvetlen áruszállítást és a kereskedelmi közvetítő szervek számának csökken tését. Az árrés ugyanis még mindig nagyon magas. Természetes, hogy a termelő többet kíván az áruért, a fogyasztó pedig általában mindig drágállja. A cél elérése érdekében keresni kell az árrés csökkentésé nek lehetőségeit Ez nem zárja ki, hogy az üzemeknek is törekedni kell az olcsóbb termelésre. Külön gond a termelvé- nyek eljuttatása az iparvidékekre és olyan területekre, ahol nincs belőlük. Ez a zöldség-, gyümölcs- féleségeknél különösen nehéz gond, mert gyorsan romlandó áruk. Semmiképpen sem indokolt azonban, hogy az áruelosztás hiányai miatt például Baján ugyanabban az időben kétszeres ára volt a szamócának, mint Kecskeméten. Ugyanez más áruféleségekre is vonatkozik. Ezt természetesen kihasználják egyesek és nem véletlen, hogy magánkocsi karavánokon szállítják a nagy haszon reményében a gyümölcs- és zöldségféléket a távolabbi vidékekre. Ez a „kiegészítő” kereskedelmi tevékenység csak az egyéni hasznot növeli. Ezért is kell törekedni a szervezettebb áruellátásra. Hallottunk olyan igényekről is a fogyasztók részéről, hogy a MÉK-üzletek vasárnaponként néhány órát tartsanak nyitva. A dolgozóknak ezt a vasárnapi túlórát honorálni lehetne akár csúsztatásban, akár fizetésben. A szakszervezet azonban olyan álláspontra helyezkedett, hogy ez nem helyes, mert a bolti dolgozók terhelését növelné. A magánkereskedőknek azonban nincs tiltva a vasárnapi nyitvatartás, mert azokat nem „védi” a szak- szervezet. Az más kérdés, hogy a vasárnapi forgalmuk többszöröse bármely hétköznapinak. Számos észrevétel érkezett szerkesztőségünkbe is ezzel kapcsolatban, elsősorban Kecskemétről, a Le- ninvárosbóJ és a Kodály tér környékén lakóktól. A gazdasági reform első esztendejében értünk el eredményeket a zöldség- és gyümölcsellátás javításában, azonban ezek még csak kezdetiek. Figyelembe kell venni azt is, hogy az idei kedvezőtlen időjárás befolyásolta a termést és a felhozatalt. Kereskedő Sándor Kesernyés szamóca Az idén jóval fanyarabb volt a szamóca, mint korábban. A termelők számára azért, mert megtépázta reményeiket a május eleji fagy, az aszályos időjárás. A korán beért termés hozamai átlagosan a felét sem érték el a tavalyinak. Nekünk, fogyasztóknak pedig a viszonylagos drágasága változtatta kesernyéssé. A kevesebb áru törvényszerűen fokozottabb keresletet von maga után. a piacon. Május 16-án például 16—24 forintért kelt az eper a pesti csarnokokban. Elég borsos ösz- szeg. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy azok a termelők, akik szerződéseik szerint a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Értékesítő Központjának telepein adták át a szamócát ezekben ‘a napokban, a 30 milliméter feletti belföldi minőségűért 14 forintot, a 25—30 milliméter közöttiekért 8,50-et, az apróbbakért pedig 4,50-et, illetve 3,50-et kaptak. A MÉK felvásárlási árait, leszorította a budapesti nagykereskedelmi vállalat, amelynek az árut továbbította. Mire aztán a kirakatokba kerültek a gyümölcsök, a bonyolító kereskedelmi szer. vek haszon kulcsain magasra szöktek az árak. Az idei szamóca talán csak azoknak a maszekoknak volt igazán „édes”, akik kihasználva az alacsony belföldi felvásárlási árakat, felvásárolták, amit lehetett és az északi városok munkásainak még íztelenebbé tették magas fogyasztási áraikkal, a különben sem sikerült termést. Halász Ferenc
