Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

%088. Június 16, vasárnap 8. oldat Polgári védelmi kiállítás nyílt Kecskeméten A fogyasztó szemével Primőrök, árak, felhozatal A magyar-csehszlovák barátság áj okmánya Szombaton délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között nyitották meg Kecs­keméten, a Széchenyi tér 1. számú ház árkádjában a polgári védelem kiállítását. A megnyitón megjelent és beszédet mondott Reile Géza, a városi tanács vb- elnöke, a megyeszékhely polgári védelem parancs­noka. A kiállítás jelentősé­gét méltatva hangsúlyozta: „Az itt látható anyag a la­kossághoz szól. Bemutatása azt a célt szolgálja, hogy hizalmat keltsünk, hogy mindenki értse és tudja, fel lehet és fel kell készülni a védekezésre.” A mértéktartóan ízléses, rendkívül hasznos tárlatot az első órában már több mint ötszázan tekintették meg. A mához egy hétre le­bonyolításra kerülő polgári védelmi gyakorlat megérté­séhez, a szükséges védeke­zés elsajátításához nagy se­gítséget nyújt a június 23-án estig nyitva tartó ki­állítás. 3, Optimizmus Kiskunmajsán és Jánoshalmán Az idén már teljesen önállóan vásárolja fél a zöldség- és gyümölcsféle­ségeket, továbbítja köz­vetlen a nagykereskedelmd vállalatoknak, a MÉK köz- beiktatása nélkül, a Kis- kunmajsai Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet. Ez az önállóság a gazdasági reform szü­lötte. A közbeeső szerveik, a közvetítő lánc csökken­tésié mérsékli az árrést. Az általános fogyasztási szö­vetkezeit esetenként drár gábban vásárolhat a ter­melőtől, mint a MÉK, de ugyanakkor olcsóbban is továbbítja az árut a fo­gyasztónak. A kiskunmajsain kívül még négy fogyasztási szö­vetkezetnek van hasonló jogköre. Helyes kezdemé­nyezés, a bonyolító közbe­iktatott szervek csökken­tése. Éz a véleménye Ha­lász Ferenc felvásárlási osztályvezetőnek is. — A korai zöldség- és gyümölcsféléknél már az idén ki tudtuk használni ezt a lehetőséget. Sajnos egymás után kapom az ér­tesítést a termelőszövetke­zetektől, hogy nem tudják teljesíteni szerződéses kö­telezettségüket az aszály miatt — Mennyi kiesést jelez­nek a partnerek? — Változó. Némelyik negyven másik hatvan szá­zalékot, de szerintem ez túlzás. Én optimista va­gyok, különösen most az eső után előre látom, hogy a becsült kiesés jóval kisebb lesz. de megértem a gazdaságok vezetőit Az óvatosság sohasem árt — Miképp segítik a köz­ségek zöldség- és gyü­mölcsellátását? — A piacon állandó Látogatás egy tanműhelyben — Látom, Tibi, szépen haladsz a vizsgamunkáddal — Baracsi György, az ipa­ri tanulók főnöke mondja ezt a fiatal munkásnak, s a dicséret mellett néhány szakmai tanácsot ad a fé­lig kész zászlótartó további készítéséhez. A vállas, barna fiatalem­ber újra a munkapad fölé hajol. — Vári Tibi másodéves lakatosunk, egyike a leg­jobbaknak. Nemcsak itt a műhelyben jeleskedik szak­tudásával, az iskolában is eléri a négy egész ötöt — hallom a további elismerést. Félreállunk a műhely sarkába. Csendről nehéz itt beszélni, hiszen a kalapá­csok, reszelők, hegesztőpisz­tolyok nem néma munka­eszközök. * Most gondolatban félbeszakítom, s én adok tá­jékoztatást az előzmények­ről. A Kecskeméti Ezermester Ktsz-nek — mint sok más üzemnek is — nagy gondot okozott a szakmunkáshi­ány. Emberek jöttek, embe­rek mentek, s nem egyszer igen nehéz volt a vállalt feladatok teljesítése. A szö­vetkezetben mindössze két ipari tanuló volt... A veze­tőség akkor komoly lépés­re szánta el magát: „Majd mi kiképezzük a szakembe­reinket” — mondták nyolc évvel ezelőtt. Az első öt „gyerek” ma is a kollektívában dolgo­zik megbecsült szakmun­kásként. Sőt — Bolla Ká­roly, a ktsz KlSZ-szerveze- tének titkára. A szövetkezet vezetősége Baracsi György részlegve­zetőt bízta meg a fiatalok nevelésével. * Halljuk tovább a tá­jékoztatót az eltelt évekről. — Hatvannégyben itt, a Jókai utcában megürült egy pékség. A szövetkezet azon­nal kibérelte, s azóta ti­zenhat-tizennyolc szakmun­kásjelölttel tudunk foglal­kozni. _Mert nemcsak en vagyok egyedül. A lakatosok szak­mai oktatója Wigner Ottó, a napokban szerezte meg a technikus oklevelet Szabó Albert a múlt ősszel ka­pott szakmunkás-bizonyít­ványt, s jelenleg tanműhe­lyünk segédoktatója. Forgó László az esztergályosokkal foglalkozik. — A havannégyben meg­kezdett szakmunkásképzés segített a korábbi gondo­kon? — kockáztatom meg a kérdést Segített-e? — néz rám hirtelen, kissé megütődve Baracsi György. — Végig lehet járni részlegeinket, húsz szakmunkástól, akik harminc egykori ipari tanu­lóink közül valók, lehet gyűjteni elégedett vélemé­nyeket. ősszel négy új szakemberünk vonult be katonának. Azóta már vol­tak itthon, s mind bejelen­tette: ha letelik a szolgálat visszajön. — És a tíz? — utalok az ipari tanulók számára. — A környékbeli terme­lőszövetkezetekben dolgoz­nak. Meg kell jegyeznem, hogy tanulóink közül most is sok a vidéki, illetve kül­területi. Nem lehet csodál­kozni azon, ha a szakma megszerzése után néhányan hazamennek a termelőszö­vetkezetbe. Pankotai Pista és Csorba Béla a kecske­méti Petőfi Tsz-ből szinte minden héten bejár hoz­zánk, hol szakmai tapaszta­latcserére, hol rövid baráti látogatásra. Sajnáljuk őket — de többségüknek nehéz lenne bejárni, ha itt dol­goznának. Látogatásom alatt számos apró jelből tapasztaltam, hogy a fiatalok szeretik „Gyuri bácsit” és ezt a szö­vetkezet vezetői is megerő­sítették. De vajon „Gyuri bácsinak” mi a véleménye a jövő generációról? — Fiatalok, gyerekek — mosolyodik el a főnök, aki még innen van az ötvenen —, sok játékot meg lehet nekik bocsátani. De ők is tudják, hogy a munkában, tanulásban nem ismerek tréfát. Tartjuk a kapcsola­tot az iskolával is, és azon­nal reagálunk a tanárok 'esetleges jelzéseire. Ha I szükséges, a szülőket is be- 1 hívatjuk. A műhelyfőnököt más részlegből keresik, elbúcsú­zom. A zt azonban még a riport végére írom, hogy ősszel tizenöt elsőévest sze­retnének felvenni a jövőre „szabadulók” utánpótlásá­ra. Elhelyezésük nem lesz könnyű, de gondos átszer­vezéssel megoldják. Az új telepen nagyszabású épít­kezés folyik, két éven be­lül szeretnék elérni, hogy az új tanműhelyben leg­alább harminc fiatal ismer­kedhessen a szakmákkal — mert egyre több jól képzett munkásra van szükség. Opauszky László Magányos horgász (Pásztor Zoltán felvétele.) standunk van. A régi üz­letünk mellett egy újat nyitunk rövidesen. Nemrég Szánkon is nyílt új bol­tunk. Megnéztük a foldmű- vesszövetkezeti üzletet, bi­zonyára már kinőttte az igényeket éppen úgy, mint a régi átvevő telep. A terv szerint e hónap vé­géig megnyílik az új át­vevőhely, amely a régihez viszonyítva háromszoros árumennyiség befogadására képes. Ez a korszerűsítés na­gyon időszerű, mert nem­csak Kiskunmaisán sürget az idő, hiszen az egyre nö­vekvő árumennyiség elhe­lyezéséről gondoskodni kell, hanem általában me- gyeszerte. Szerencsére na­pirendre került a földmű- vesszövetkezeti átvevő te­lepek fejlesztése. A cseresznye hazájában Jánoshalmán is optimiz­mussal találkoztunk. Zad- raivecz Endre telepvezető ugyanis azit bizonygatta, hogy a tavalyinál jóval több lesz a termés. — Az elmúlt évben 33 vagon cseresznyét vásárol­tunk fel, az idén legalább hatvanra számítunk. Kétkedésemet igyekezett eloszlatni Péter Pál a Szö­vetkezetek Megyei Értéke­sítési Központjának felvá­sárlási osztályvezetője is. Osztotta a derűlátást és véleménye szerint az idén a tavalyihoz képest leg alálbb 30 vagonnal több cseresznyét és 100 vagon­nal több meggyet vásárol­nak fél. Egyébként most építik a jánoshalmi tsz-közi önálló vállalkozással együttmű­ködve a 100 vagonos hű­tőházat. Szeretnék, ha már az ősszel tárolásra alkal­mas lenne. Ez is a fogyasz­tókat segítené. Így lehet az idényt „kinyújtani” és folyamatossá tenni az áru­ellátást. Természetesen export szempontból is fontos. (Folytattuk.) A pénteki ünnepélyes aktus az Országház kupolatermében új fe­jezetet nyitott a magyar— csehszlovák kapcsolatok­ban. Országaink új barát­sági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezménye nemzetközi érvényű okmányban továb­bi húsz évre rögzíti a Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság testvéri, jó szomszédi kapcsolatainak alapelveit Két olyan ország népei­nek barátságát pecsételi meg ez a szerződés, amely­nek sok évszázados közös történelmi múltja van. Együtt harcoltunk az el­nyomó Habsburg-reakció ellen, a magyar, a cseh és a szlovák kommunisták vállvetve küzdöttek a hit­leri megszállók kiűzéséért, és erőinket egyesítve mun­kálkodunk az új társa­dalom, a szocializmus fel­építésén is. Együttműködé­sünk szüntelen bővítését se­gítik elő a kedvező földrajzi és egyéb adottságok is. A húsz évvel ezelőtt kö­tött első barátsági szerző­désünk nyomán országaink kapcsolata gyors ütemben gyarapodott és dinamikus ütemben fejlődött. Áru­csereforgalmunk 1950 óta több mint az ötszörösére emelkedett, s egész sor egyéb gazdasági egyez­ményt kötöttünk, amelynek nyomán eredményes együtt­működés alakult ki a két ország népgazdasága között. C élunk, hogy az új ba­rátsági egyezmény idő­szaka alatt kapcsola­tainkat az eddiginél is ma­gasabb fokon fejlesszük to­vább. A lehetőségek bősé­gesek. Húszévi tapasztala­tok állnak a rendelkezé­sünkre. Mindkét ország ve­zetői felmérték, hogy lé­nyegesen javítani lehet és kell is például a műszaki­tudományos együttműkö­dést, az ipari munkameg­osztást és a kooperációt. Az új barátsági egyez­mény — és a pénteken el­hangzott beszédek az alá­írásnál, valamint a magyar —csehszlovák barátsági ■nagygyűlésen — elsődlege­sen hangsúlyozzák kapcso­lataink internacionalista jellegét Amikor erősítjük a magyar—cseszlovák kap­csolatokat, egyúttal a szo­cialista közösség egyetemes érdekét is szolgáljuk, s tel­jes összhangban cselek­szünk a Varsói Szerződés­sel, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának elvei­vel és gyakorlatával. O rszágaink viszonyát nemcsak az egymás közti kapcsolatokban, hanem a nemzetközi kér­dések megítélésében is a teljes összhang jellemzi. Űj barátsági egyezményünk megkötésében az a közös felelősség is vezérelt ben­nünket, amelyet mindkét ország érez az egyetemes béke, közelebbről Európa biztonsága ügyében. Ismé­telten leszögeztük, hogy a nyugatnémet revansizmus és militarizmus, amely min­denben kiszolgálja az Egyesült Államok imperia­lista politikáját, kontinen­sünk nyugalmát fenyegeti és az európai népek meg­értésének fő akadályát ké­pezi. Eltökélt harcot foly­tatunk annak érdekében« hogy Európa népei meg­szabaduljanak a neonáci veszélytől, s teljes szolida­ritásunkat nyilvánítjuk a Német Demokratikus Köz­társaság iránt, amely a nyugatnémet militarizmus és újfasizmus elleni küz­delem első vonalában áll. Mint Kádár János elvtárs a nagygyűlésen mondotta: „Teljes mértékben támo­gatjuk a Szovjetunió poli­tikáját a német kérdésben, teljes mértékben szolidári­sak vagyunk a Német De­mokratikus Köztársasággal, a világ össze haladó erői­vel abban, hogy mindent meg kell tennünk, a mili­tarizmus, a revansizmus és a nácizmus erőinek vissza­szorítására.” Ugyanezt a gondolatot fejtette ki a nagygyűlésen Alexander Dubcek elvtárs is. S ez egyúttal félreérthet teilen válasz azoknak a nyugati köröknek« amelyek az utóbbi időkben fogadatlan prókátorként „nagyobb önállóságot” — „független külpolitikát’’ próbálgattak sugalmazni Csehszlovákiának. Testvér- pártunk jelenleg igen fele­lősségteljes munkát folytat a szocializmus építése köz­ben elkövetett hibák, tor­zulások kiküszöböléséért, a jövő társadalmának felépí­téséért ■ Vezetői kijelentet­ték. hogy egyes személyek hibái nem vethetnek ár­nyékot a pártra, s a köz­ponti bizottság szemben áll minden olyan törekvéssel« amely a megújulási folya­matot a munkásosztály, a nép elleni fellépés ürügyé­nek tekinti. Csehszlovákia külpolitikájában sem lesz semmiféle olyan változás, amelyet a munkásosztály, a nép nyíltan vagy burkoltan fellépő ellenségei szeretné­nek. Csehszlovákia szilár­dan áll a Szovjetunióval és a többi szocialista ország­gal való szövetség és ba­rátság talaján, mert ez a záloga az ország független­sége és szuverenitása vé­delmének. A z új barátsági szerző­dés aláírása alkalmá­val meleg szeretettel és testvéri üdvözlettel kö­szöntjük Csehszlovákia né­peit és azt kívánjuk, hogy a következő évtizedek még gyümölcsözőbbek legyenek országaink, az egész szocia­lista tábor javára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom