Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-14 / 111. szám

3. oldal 1938. május 14. kedd Autótól az Milyen eredményt hozott a rémi Dózsa Tsz-nek a versenymozgalom? Látszó­lag könnyű a válasz: a kis­kunhalasi járási verseny­ben a tavalyi eredmények alapján legutóbb első he­lyezést értek el; kaptak is 75 ezer forintot személy- gépkocsi vásárlására. Ez voltaképp — a vég­eredmény. Mi van amögött? Tavaly a gazdaságban még nem volt szocialista címért folyó brigádmozgalom. Mégis, a tsz vezetősége 70 ezer forinttal serkentette a vetélkedést. Így aztán elő­fordult, ami korábban még soha: a fagytól teljes egé­szében sikerült megmente­ni a fűszer- és az étkezési paprika termését. Az építő­brigád is megkapta a tíz­ezer forintos célprémiumot, amiért a tojóházakat re­kordidő alatt hozta tető alá. A gépműhely szerelői pe­dig, a napi munkaidő után közel ötezer órát fordítot­tak a keltető berendezései­nek az elkészítésére, felsze­relésére. Keltetők és kertészek Németh István tsz-elnök örömmel újságolja: az idén két brigád már a szocia­lista címért versenyez. Az egyik a keltetőben, a má­sik a kertészetben. Az előbbi helyen a munka tel­jesen ipari körülmények között folyik; három mű­szakban, gépi, itt-ott az au­tomatizálással kacérkodó technikai adottságokkal. Itt 14-en dolgoznak. A szezon elején vagyunk — sokat még nem lehet róluk mon­dani. Annyit azért mégis, hogy a költségek a terve­zett szánt alatt alakulnak. Mert ez is — méghozzá nem elhanyagolható! — szem­pontja a versenynek. A 25 tagú kertészeti bri­gád kitűnő palántákat ne­velt paradicsomból és pap­rikából. Az előbbit siker­rel megóvták a gombabe­tegségektől. Könnyű dolguk a továbbiakban sem lesz: étkezési paprikából például 200 mázsás átlagtermést vállaltak. És fűszerpapriká­ból? Erről csak annyit árulnak él: felveszik a ver­senyt a tompái Kossuth Tsz-szel. Havonta megbeszélik a verseny eredményeit, s per­sze a teendőket is. Ilyenkor merülnek felszínre a jó ja­vaslatok, amelyek aztán ki­próbálásra is kerülnek. Van ilyen, nem is egy. Például az, hogy a melegágyi ab- lakkoszorűkat az építke­zésben majd később fel­használható betonoszlopok­ból készítették, a költséges deszka helyett. Vagy a pri­mőrökkel történő utóhasz­nosítás megszervezése, a fővárosi elárusító stand el­látása végett. Határszemle a szervizkocsin A traktorosak még nem döntötték el: induljanak-e a szocialista cím elnyerésé­ért. Arra hivatkoznak, s nem éppen ok nélkül: más- más munkaterületen dol­goznak, munkájuk nehezen mérhető. Azért — s ezt a tsz-vezetőség is úgy látja — hasznos lenne az itteni előrelépés is a versengés­ben. Jórészt emiatt is vezették be az alábbi roppant érde­kes módszert a traktoros­munka hatásának mérésé­re. A műhely részére, szer­vizcélokra, vettek egy te­hergépkocsit. Ez adta az öt­letet: Egy alkalommal a traktorosokat felültették a kocsira, s körülhordozták őket a területen: hadd lás­sa mindegyikőjük, hogyan hálálja meg a növény a ta­lajmunkát. Bizony voltak tanulságos tapasztalatok, néhol okulásra serkentőek is ... Nos, a határszemle oly jól sikerült, hogy elha­tározták: ezentúl rendsze­ressé teszik. Szabályozás a nyolc kiló csövessel Messzemenően megalapo­zott a versengés a Dózsa Tsz-ben. Elég csak arra gondolni például, hogy min­den gazdával megállapodást kötöttek: havonta hány munkanapot tudnak telje­síteni. Az alapszabály sze­rinti előírás egyébként, munkaképes férfiak részé­re: 250 nap. Legalábbis ek­kor jár az egy hold háztá­ji. Nők részére az előírás 50 nappal kevesebb. Mel­lesleg négy kategória sze­repel. A havonkénti megál­lapodás betartása azonban fontos, a mulasztók része­sedéséből annyiszor nyolc kiló csöves kukorica érté­két vonják le, ahány napot lését is, amit Benke Sán­dor, a dunapataji Üj Élet Tsz gépkocsivezetője meg is fogalmazott: „Ha külde- nének, akkor sem hagynám ott a gazdaságot. Amikor a tagság megszavazta kikül­detésemet, elújságoltam ott­hon az örömhírt. Ekkor eszembe jutott, hogy szüle­imnek a múltban a mező- gazdaság holt szezonjában is meddő vágyakozás ma­radt az utazás — még a szomszéd faluba is. Én pe­dig külföldre mehetek —, a tavaszi munkák dandár­jában .. • Komárom, Bratislava, Breclav, Prerov, Karvina, — olvastuk a Csehszlová­kián keresztül 80—90 kilo­méter óránkénti sebesség­gel robogó különvonat ab­lakából a városneveket. A magyarok által nehezen ki­ejthető Zebrzydowice állo­másra érve Obádovics Istvánné, a Bajai Férfife- hémeműgyár minősségel- lenőre egyik alapszervezet KISZ-titkára csak ennyit jegyzett meg: — Gyerekek, ha nem lett volna vámvizsgálat a len­gyel-csehszlovák határon, a sok mássalhangzó akkor is elárulná, hogy Lengyeb országban járunk! A több mint 18 órai uta­zás, a várható nyelvi ne­hézségek ellenére mégis el­szállt a fáradtság, amint kitárulkozott előttünk a Visztula-parti lengyel Ró­ma, az egykori főváros, Krakkó, a reneszánsz stí­lusú királyi várral, a góti­kus templomokkal, a vi­lági építészet egyik leg­szebb remekének számító Jagelló-egyetemmel. Mint minden régi épület, az egyetem is letűnt idők dicsőségét, tragédiáit idézi. Itt őrzik — magyarázta lelkes, csupaszív, magyarul nagyszerűen beszélő ide­genvezetőnk Kamilla —, a csillagásznak, de orvosnak és jogásznak is kiváló —, Kopernikusz egykori föld­gömbjét, melyen első ízben jelölték meg Amerikát. A 600 éves falak közül száz­nyolcvanhat professzort hurcoltak el a második vi­lágháború idején a német fasiszták — a halálba. (Folytatjuk.) Bubor Gyula igazolatlanul hiányzott. Aki viszont többet dolgozik, mint amit vállalt, annak hozzáírják a béréhez. (A 8 kilót úgy „kapták meg”, hogy egy hold átlagtermé­sét osztották a 250-nel.) Lényeg az, hogy rendet teremtettek. A brigádveze­tőnek nem kell házalnia a gazdák után, hogy jöjjenek dolgozni. Mert ez még ta­valy is szokásban volt. Egy napra jutó átlagke­reset az idén 70—110 fo­rint között alakul. Ezt nö­veli még az ugyancsak ez- évben először bevezetett nyereségrészesedés. Szociá­lis lehetőségek? Csak egy: rövidesen autóbuszt vásá­rolnak, kimondottan kul­turális célokra. Több na­pos tapasztalatcserét tesz­nek a Mezőhéki Állami Gazdaságban, ellátogatnak a Balatonra, sőt az Adriá­ra is. Végül is Rém — a ver­senynek is köszönhetően — korántsincs úgy elzárva a világtól, mint azt, a tér­képre pillantva, első pil­lantásra htanénlk. H. D. Megkezdődött az írásbeli érettségi A középiskolák nappali tagozatán hétfőn ország­szerte elkezdődött az írás­beli érettségi. Az első dol­gozatot magyar nyelv- és irodalomból készítették el a gimnáziumok, valamint a Művelődésügyi Minisztéri­um irányításával működő közgazdasági szakközépis­kolák és közgazdasági tech­nikumok maturáló diákjai. A jelöltek a gimnáziu­mokban ezúttal is két té­tel közül választhattak. Az egyik tétel a következő volt: „Szabadság szeretem! E kettő kell nekem...” (— politika és szerelem ösz- szefonódása nagy költőink egy-egy versében.) A másik tétel így hangzott: „ ... Ment-e a könyvek ál­tal a világ elébb?” (Gondo­latok a kultúra — elsősor­ban az irodalom — szere­péről Gutenberg halálá­nak 500. évfordulóján.) Kedden kerül sor a ma­tematika-dolgozat megírá­sára. Az idén több mint 54 ezer fiatal fejezi be közép­iskolai tanulmányait, közü­lük 40 000 vidéken. Nemzetközi vetélkedő rajt előtt Nyitás előtti napokban már nagyüzem van a li­geti vásárvárosban: két­ezernél több szerelő, épí­tőmunkás, dekoratőr és kertész szépíti, csinosítja a BNV területét, hogy má­jus 17-re felkészülten ad­hassák át a hazai és kül­földi szakembereknek Eu­rópa egyik legszebb nem­zetközi vásárát. Az már köztudott, hogy az idén a magyar iparon kívül harmincöt ország vonul­tatja fel termékeit, s új kiállítóként üdvözölhet­jük Ausztráliát, Argentí­nát, Algériát. Megkezdte tevékenységét a kereskedelmi diplomácia is: a szerkesztőségi íróasztalo­kon sokasodnak a tájékoz­tatóra invitáló meghívók. Ezekből arra lehet követ­keztetni, hogy minden ed­diginél élénkebb, felkészül­tebb vásár nyitja meg ka­puit. A nemzetközi gazdasági közvélemény ugyanis a szo­kottnál nagyobb figyelmet szentel az 1968-as BNV- nek. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy hely hiányá­ban több mint száz külföl­di kiállító jelentkezését voltak kénytelenek ^vissza­utasítani a rendezők, hi­szen a jelenlegi 260 ezer négyzetméteres területet már nem lehet nagyobbíta- ni. S hogy mi a nagy ér­deklődés magyarázata? Ha egyelőre még nem várha­tunk csodát és teljes fordu­latot, mégis lényegében az új gazdasági mechanizmus indítása óta ez a vásár a magyar népgazdaság, a ma­gyar ipar első demonstra­tív felvonulása. A vállala­tok először itt tesznek ta­núbizonyságot, hogyan lát­tak munkához, milyen el­képzelésekkel kezdték az új gazdasági mechanizmust. Megkezdődik a nagyüzemi „ki műt tud” vetélkedő. Az eddigi tájékoztatók és tapasztalatok alapján meg­állapítható, hogy a május 17—27 között nyitvatartó vásáron első­sorban és főként az ex. portérdekek dominálnak majd. A kohó- és gépipari válla­latok, a könnyűipari üze­mek főként azokat a ter­mékeiket mutatják be, amelyeket a szocialista vagy a tőkés országok kereske­dőinek kívánnak eladni, így a kiállítás jellege az idén valóban kidomborít­ja a BNV nemzetközi és és vásár jellegét. Ha majd a vásárlátogatók gondola­tában fel is merül: „Ezt mikor lehet majd a hazai üzletekben megvásárolni?” — vegyék figyelembe a rendezők célkitűzéseit, el­képzeléseit exportunk nö­velésének fontosságáról. A fent idézett kérdésre vá­laszt majd az idén első íz­ben megrendezésre kerülő őszi vásár ad. Szeptember­ben a hazai ipar olyan fo­gyasztási cikkeket vonultat fel, amelyeket most kezd gyártani a fogyasztó kö­zönség számára. Így vilá­gosan elhatárolhatják a két vásár lényegét, tartalmát. Mivel a ügeti vásárvá­rosban a BNV ideje alatt mindenki a legkorszerűb­bet, a legfejlettebbet kí­vánja mutatni, az üzleti tárgyalások mellett kiváló alkalom nyílik a tapaszta­latcserére. A vásár rendezői május 20—25-ig minden dél­előtt a szakemberek szá­mára nyitják csak meg a vásár kapuit. A BNV kiváló áttekintést nyújt Európa, sőt a világ technikájának fejlődéséről. Nem mindegy, hogy egy vállalat beszerzendő gépé­nek kiválasztására külföl­di utakat szervez-e, vagy pedig a városligeti vásáron választhatják ki azt. A ta­pasztalatcsere is hasonló idő- és pénzmegtakarítást jelent. Ütlevél, vízum és külföldi deviza nélkül, „villamosbérlettel” lehet végigjárni Európa legna­gyobb üzemeit, megnézni azok termékeit, kipróbálni gépeit, beszerezeni műszaki leírásait. K. I. Szombati, vasárnapi számunkban részletesen beszá­moltunk már az EAK béketanácsát, és az Arab Szo­cialista Uniót képviselő négytagú delegáció látogatásá­ról — megyénkben. Itt-tartózkodásuk néhány mozzana­tát a fotoriporter is megörökítette. Arab vendégeink kecskeméti városi tanácsháza dísz« termének híres festményeiben, építészeti kialakításában gyönyörködnek. Barátaink részt vettek a szolidaritási hónap kezdetét jelentő kiskunhalasi békenagygyűlésen. A város veze­tőivel való ismerkedés, a kölcsönös tájékoztatás befe­jezéseként emléktárgyak ajándékozásával is kedvesked­tek a látogatók. Szemle az állami gazdaság tehenészetében. Búcsú Körösi Lajos tehenész családjától. Az előszobá­ban sok szeretettel cirógatják körül a legkisebb Körösi lányt. Barátkozni jó

Next

/
Oldalképek
Tartalom