Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-09 / 107. szám

1968. május 9. csütörtök 3. oldal Megyei községfejlesztési nagyaktíva Szórakozva tanulni (Folytatás az 1. oldalról) képviseletet kaptak. A bi­zottság előterjesztését a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága jóváhagyólag ter­jesztette a megyei tanács elé és az a következő he­lyezéseket állapította meg: A járások közül: I. a ka­locsai, II. a bajai járás. A városok versenyében a vb két első helyezést ál­lapított meg, tekintettel ar­ra, hogy Kecskemét 1559 pontot, Kiskunhalas pedig 1549 pontot ért el, tehát százalékosan szinte ki sem fejezhető különbség volt a két város között. Ezért úgy döntött, hogy a két első — az I. és II. helyezetteknek járó községfejlesztési ju­talmat megosztva kapja meg, a versenyzászló pedig Kecskemét városhoz kerül. Az 1967-ben először al­kalmazott másodvárosi ka­tegóriában: I. Dunapataj, II. Bácsalmás. A 4000-es lélekszámon felüli községek közül: I. Hajós, II. Madaras, III. Sü- kösd, IV. Harta. A 4000 lélekszám alatti községek kategóriájában: I. Csátalja, II. Nagybaracska, III. Felsőszentiván, IV. Du- naszentbenedek. A versenyfeltételeknek megfelelően, a zászlókon kí­vül mintegy kétmillió fo­rint dologi jutalom illeti a legjobbakat, ezenkívül a megyei tanács határozata alapján nyolcvanan kapnak „Községfejlesztésért” érmet és oklevelet. A járási, váro­si tanácsok pedig — saját hatáskörben —, 580 köz­ségfejlesztési emlékérmet, 2300 jelvényt és 2800 okle­velet osztanak ki a kiemel­kedő községfejlesztési mun­káért. Az eredmények kihirde­tését; kővetőén rámutatott a megyei tanács vb titkára, hogy a községfejlesztési versenyben gyakorlatilag nincsenek utolsók, hiszen a célkitűzések teljesítése, túl­teljesítése révén születő lé­tesítmények mindenütt a feilődést, a lakosság körül­ményeinek változását ered­ményezik. A helvezettek köszöntése után elismerését és köszö­netét nyilvánította az át­szervezés folvtán megszün­tetett községfeilesztésl ap­parátusnak kiemelkedően eredményes tevékenységé­ért. Tudvalevő, hogy a be­ruházás és a községfeilesz- tés pénzeszközei egységes fejlesztési alanba kerültek, s ennek kezelése a tervao- parátus feladata. A község- feilesztés volt dolgozóinak többsévé ezen belül tevé­kenykedik. tehát folytat­hatja a fejlesztési célkitű­zések sikerre vitelét. A már módosított fejlesz­tési alapra énülő ..települé­si versennyel” foglalkozott e^utnn dr. Kőrös Gáspár Vázolta, hogyan veszi fi- °velembe a megyei tanács és a Hazafias Népfront el­nökségének versenvfelhívá- sa az új gazdaságirányítás. hói fakadó lehetőségeket, az, ói összefüggéseket. Em­lítette néldául, hogy az 1968. évre szőlő ver­senvfelhívás szabálvozza a társa<i-»imi munka el­számolását. Egységesíti a díjtételeket, megállapítja a település- fejlesztési versenyben fi­gyelembe vehető, egy la­kosra jutó társadalmi mun­kaérték felső határát. Ez természetesen nem jelenti azt. hogy a felső határon felül nem lehet társadalmi munkát szervezni, csak az egy lakosra jutó felső ha­táron túli teliesítés a ver­seny értékelésébe nem szá­mít be. Ezzel kedvezőbbé válnak az esélyek, szűkül­nek a kedvezőtlen adottsá­gokból. származó hátrányok. Végül arról szólt az elő­adó, hogy a megyei tanács az 1970-től 1980-ig terjedő időre is kidolgozza és meg­hirdeti a községek, városok, járások közötti versenyt. Ugyancsak bizottság foglal­kozik majd a versenyfelté­telek kidolgozásával, a leg­főbb célkitűzések megálla­pításával. Az elmúlt évek munkájának elemzése alap­ján mérik fel, az új lehe­tőségekből kiindulva, mi az, amit községfejlesztés alatt értelmezzünk. Milyen mó­don lehetne kiterjeszteni az adott terület — városok és községek — tervszerű fejlesztésére, a kommuná­lis, kulturális, szociális, egészségügyi célkitűzé­sein kívül, az ipari, kereskedelmi, mezőgazda- sági területek fejlesztését is... Kérte, hogy az új versennyel kapcsolatos ja­vaslataikat írásban juttas­sák el a résztvevők a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságához. * * * Dr. Kőrös Gáspár beszé­de után szünet következett, majd a hozzászólások kez­dődtek. Eizek sorát Fehér Sándor, Kecskemét Város Tanácsának V. B. elnökhe­lyettese nyitotta meg A vá­ros legjellegzetesebb fej­lesztési eredményeinek is­mertetése után rámutatott, hogy az utóbbi években új vonásként jelentkezett a vállalatok, szervezetek, az iparitanuló intézet fiataljai­nak lelkes társadalmi mun­kája. A társadalmi tulajdon védelmének szilárdulásá- ban is jelentős szerepet játszott a városfejlesztési munka. Nánai András hartal vb- elnök a társadalmi mun­ka, a lakossággal, tsz-ekkel, vállalatokkal, népfronttal való készséges együttmű­ködés számos szép eredmé­nyét sorolta eL Petike János, a Kalocsai Járási Tanács V. B. elnöke felszólalásában — többek közt — azt érintette, hogy amikor egy-egy városban nagyobb fejlesztési tervek megvalósítása kerül napi­rendre, akkor a községek se zárkózzanak el bizo­nyos anyagi segítség elől, hiszen egy-egy új, korsze­rű kereskedelmi, ipari stb beruházás a város hatósu­garában levő helységek ér­dekét is szolgálja. Dr. Nagy Károly, a bajai járás vb-elnökhelyettese is hangsúlyozta, s példákkal támasztotta alá, mennyire növeli a községfejlesztési munka hatékonyságát a szervekkel, intézményekkel, vállalatokkal való kooperá­ció. Perlai Rezső, a Tanácsok Lapja főszerkesztője, mint a megye jó ismerője, sok jelenlevő személyes barát­ja, egykor társa a közös munkában — meleg sza­vakkal méltatta a megye párt- és tanácsi vezetőinek, lakosságának okos össze­fogásával létrehozott ered­ményeket. Mint mondotta, azok országszerte megbe­csülést szereztek a megyé­nek. Ma jer Jenő, a Kiskunha­lasi Városi Tanács volt KÖFA-dolgozói nevében fo­gadta meg, hogy a terv­apparátusban hasonló igye­kezettel munkálkodnak a fejlesztési tervek valóra váltásán. Vincze Károly dunapa- taji vb-elnök, mint ven­déglátó is üdvözölte a nagyaktívát, és többek kö­zött kiemelte, milyen hasz­nosak a községfejlesztési munkában, a tapasztalat- csere látogatások. Pusztai József, Madaras községi tanácsának vb- elnöke más példák mellett, nagy érdeklődést keltve mondotta el, milyen gyü­mölcsöző volt a téglagyár fejlesztésében a megyei épí­tőipari vállalattal kötött megállapodás. Dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke élénk ér­deklődés mellett ismertette azokat az elveket, melyek alapján, gondos elemző munkával állapítja majd meg a versenybizottság, melyik járás, város, köz­ség fejlesztési munkája volt a leghatékonyabb az el­múlt 10 esztendő alatt. Gondolatgazdag felszólalá­sának ismertetésére épp­úgy visszatérünk, mint a többi felszólaló fejtegeté­seire. Dr. Varga Jenő — beszédét követően a jutal­makat adta át a győztesek­nek, helyezetteknek. Zárszóként dr. Glied Ká­roly, a megyei pártbizott­ság titkára köszöntötte a nagyaktíva résztvevőit, a győzteseket, helyezetteket és kívánt további sikereket mind a vezetőknek, mind a megye lakosságának — szűkebb pátriánk felvirá­goztatásában. Végezetül a helybeli ze­nei általános iskola növen­dékei kedves műsorral bú­csúztatták a vendégeket. Szakmai műszavak, véle­mények röpködnek a be­mutató teremben. Szem­pontok találnak megértésre és ütköznek ellenkezésbe. Nem kis feladata van a vi­tatkozó csoportnak, most kell döntenie arról, hogy mely cipők képviseljék a gyárat az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron. He­gedűs Menyhért igazgató, Stanga István főmérnök, Sersényi Sándor műszaki osztályvezető, Szögi Tibor, a gyártmányfejlesztési cso­port vezetője és Lukács László modelltervezők kér­lelhetetlenek. A hatalmas asztalon sorakozó 59 cipő­ből mindössze 36 marad a „kiválasztott”. — Szigorú mércét kell állítanunk — mondta He­gedűs Menyhért igazgató, amikor a zsűrizés végén megkértem, adjon tájékoz­tatást az eredményről. — A vásárlók igényesek, min­den bírálatot kibíró áruval kell megnyernünk a tetszé­süket. A kiválasztott 36 féle cipőből hatot már az év eleje óta gyártunk, 30 közülük viszont most ke­rül először a nagyközönség elé. Hozzá kell tennem azt, hogy széles körű piackuta­tás előzte meg ezeknek az új modelleknek a kialakí­tását. — Mi jellemzi az újakat? — Kezdjük a gyermek­cipőkkel. Hosszú kísérlete­zés után sikerült az eddi­gieknél tartósabb, vízhat­lanabb gyermeklábbeliket előállítanunk. A műanyag- talpas, varrott, ragasztott cipőkből a harmadik ne­gyedévre már 25 ezer pár­ra kaptunk megrendelést. Női cipőinket a hajlé­konyság, és a változatos pasztellszínek jellemzik. Súlyuk kisebb, egv részük lapos, vágott orral készült, de van néhány gömbölyű Manapság a fejlődés az élet minden területén megköveteli a nagyobb tá­jékozottságot, a magasabb képzettséget. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium a termelés fej­lesztése érdekében, a TIT- tel közösen elhatározta, hogy a kiváló hazai üze­mek termelési tapasztala­tainak tanulmányozása, al­kalmazása érdekében ta­pasztalatcseréket szervez­nek. Ennek a könnyebb, kulturáltabb lebonyolítása érdekében megállapodtak az IBUSZ-szal. Az utazási iroda már eddig is szerve­zett igen jól sikerült ilyen kirándulásokat. Ezenkívül az IBUSZ a baráti országok utazási iro­dáival is kötött megállapo­dást, melynek alapján a mezőgazdasági dolgozók szakmai érdeklődésüknek megfelelően már az idén folyamatosan tanulmá­nyozhatják a baráti orszá­gok fejlett mezőgazdasági termelési módszereit. AZ AGROINFORM és az utazási iroda képviselői a baráti országokban bemu­tatásra kerülő gazdaságok és üzemek egy részét a közelmúltban megtekintet­ték és a tapasztalatok alapján teszik meg javas­lataikat. A szakmai tapaszta­latcserék iránt igen nagy az érdeklődés. Felkerestük orrú is, mint a legújabb divat előhírnöke. A férfiaknak remélhető­leg örömet szereznek majd az antilopszerűen készített bőrből gyártott, több színű mikroporózus gumitalpú cipők. — Sok kiállítás után elő­fordul, hogy az ott bemu­tatott áruk nem kaphatók. Az Alföldi Cipőgyár igaz­gatójának mi erről a véle­ménye? — Az új gazdaságirányí­Sándor lmrénét, az IBUSZ kecskeméti irodavezetőjét és tájékozódtunk az eddigi megyei kezdeményezések­ről. — Az itthoni, valamint a baráti országokba terve­zett tanulmányutak szako­sított csoportokban kerül­nek megszervezésre. Az utazásoknál figyelembe vesszük a szakmain kívül a kulturális érdeklődést is. Ezért a programnak körül­belül a fele foglalkozik a megjelölt témakörrel, fele pedig kulturális jellegű. Természetesen ügyelünk arra, hogy pihenésre is le­gyen idő. Az IBUSZ és az AGRO­INFORM egy tájékoztató füzetet adott ki, amelyben feltüntették azokat a hazai mintagazdaságokat, ahová ezeket a kirándulásokat szervezik. Számos megyei állami gazdaság és terme­lőszövetkezet ' szerepel eb­ben a kiadványban. Töb­bek között az állami gaz­daságok közül megemlíti a füzet a kunfehértóit, a hosszúhegyit, a bajait, az izsákit, a városföldit és a kiskőrösit. A termelőszö­vetkezetek közül a kalocsai Iszkra, a mélykúti Alkot­mány, a felsőszentiváni Üj Élet, a hartai Lenin és Béke, a dunavecsei Virágzó és még jó néhány szerepel. A mezőgazdaság minden ágazatában ért el a megye tási rendszerben nincs „ki­rakatpolitika”. A piackuta­tással párhuzamosan meg­tettük a szükséges előké­születeket ahhoz is, hogy a megrendeléseknek minél előbb eleget tudjunk tenni. Ha a kereskedelem jelent­kezik — pár héten belül a vásárlók már nyugodtan kérhetik a cipőboltokban ezeket az új modelleket. Azonnali gyártásukat vál­laljuk — mondotta befeje­zésül az igazgató. Opauszky László olyan kiváló eredményeket, hogy érdemes ide látogatni az ország más részeiből a szakembereknek. A szórakozást is elősegítő kezdeményezések­ről is beszámolhatunk. Már hírt adtunk arról, hogy a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet Bugac idegenforgalmát igyekszik tovább fejleszteni, a Solti Állami Gazdaság szintén gazdag programot ajánl. Sándor Imrénétől azt is megtudtuk, hogy vannak újabb jelentkezők is: az Izsáki és a Szikrai Állami Gazdaság. _ Egyre nagyobb az érdek­lődés a szomszédos orszá­gok mezőgazdasága iránt is. Hatvan személyes cso­port indul a megyéből jú­niusban Bulgáriába. Meg­tekintenek több mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tet, többek között a plov- divi gyümölcstermelő és állattenyésztő gazdaságot. Hasonló csoport indul augusztusban ugyanezzel a céllal. Negyvenkét turista pedig autóbusszal tesz szakmai körutat Romániá­ban, Bulgáriában és Jugo­szláviában. A Bácskai Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége a Növi Sad-i nemzetközi áruminta vá­sárt látogatja meg. Ezen Európa, Ázsia és Amerika 20 államából több mint ezer kiállító vesz részt. Indulunk szakmai cso­portok a Szovjetunióba és Csehszlovákiába. Többek között az izsáki termelő- szövetkezetek a Pozsony környéki közös gazdaságo­kat tekintik meg május közepén. Van érdeklődés Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági sikerei iránt is. — Szórakozva tanulni! — ez a jelszava a szakmai ta­pasztalatcseréknek — han­goztatja végezetül Sándor Imréné. — Ezek a kirán­dulások igen gyümölcsö­zőek, mert a gazdálkodás színvonalának javítását se­gítik elő. Számos mezőgaz­dasági nagyüzemben a ki­válóan dolgozó szakembe­rek utazásához anyagilag is hozzájárulnak. K. S. Gyűjtik a francia konyhák csemegéjét Baja és a környező köz­ségek határainak lapá- lyos, vizenyős részein meg­kezdődött a csigagyűjtés. A legjobb „vadászterület” a Duna-menti réteken adó­dik, a város, továbbá Sü- kösd, Bátmonostor, Sze- remle térségében. Tavaly több mint egy vagon csi­gát vásárolt fel a Bajai Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Ezt a MAVAD közvetítésével teljes mértékben exportál­ták, főleg Franciaországba. Hasonló mennyiségre szá­mítanak az idén is, bár a száraz, meleg időjárás nem kedvez a „csigatermésnek”. A kilátások azonban nem kedvezőtlenek, hiszen a gyűjtési szezon június kö­zepéig, sőt végéig is elhú­zódhat. Az összeszedés a hajnali órákban kecsegtet a legtöbb sikerrel, s a gyűjtés „hobby-jánák” hó­dolók ezt a napszakot hasz­nálják ki. Nem járnak rosszul, mivel a szövetke­zet az éticsigáért kilón­ként öt forintot fizet. A gyakorlottak 50—60 kilót is összeszednek a kora reg­geli órákban. Ilyenek, akik egyébként a szövetkezet állandó gyűjtői közé tar­toznak már évek óta, 30— 40-en vannak. Akadnak közöttük többen, akik sze­mélygépkocsi jukkái járnak ki, hogy összeszedjék a francia konyhák számára szánt csemegét. „Mirelité nyéríamaf Gyűjtik a nyárfamagot a megye erdőségeiben. A Kiskunhalasi Állami Erdő- gazdaság csemegekertjei­ben idei gyűjtési magból mintegy 2 millió nyárfama- goncot nevelnek öntözés­sel. A tervszerű ellátás ér­dekében a csíraképességét gyorsan elveszítő mag tartó­sításával is kísérleteznek. E célra a tavalyi termés­ből mintegy 18 kilónyit mélyhűtöttek. ÁZ ÜTŐN — Végre egy kivilágított szekér! (Kertész László rajza.) Előzetes a BNV-ről Az Alf öldi Cipőgyár kollekciója útra kész

Next

/
Oldalképek
Tartalom