Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-09 / 107. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1968. május 9. CSÜTÖRTÖK XXIII. évf. 107. szám Ara: 80 fillér Jutalom a legjobbaknak Megyei községfejlesztési nagy akt ív a Dunapatajon Felsorakozott az egész is­kola, s villanycsengő szólí­totta az ünneplőbe öltözött negyedikeseket: „Fel bú- esúcsókra cimborák...” öröm volt az arcokon, a fiatalság hamvas üdeségét ra. Megyénk ipari üzemei­ben 500 tanuló jelentkezhet szakmunkás tanulónak, de ez a létszám szükség ese­tén még emelhető. A Me­gyei Pályaválasztási Ta­nács és a helyi tanácsi szervek a társadalmi szer­vezetekkel együtt mindent megtesznek azért, hogy va­lamennyi, az idén végző középiskolás megtalálja he­lyét az életben. B. J. Immár hagyományossá vált megyénkben, hogy a tanácsok községfejlesztési versenyének értékelése ün­nepélyes külsőségek között, a megye minden városát, járását képviselő, tekinté­lyes fórum előtt történik. Az 1967-es esztendő köz­ségfejlesztési versenyének nagyaktíváját a győztes ka­locsai járás kategóriagyőz­tes községében, Dunapata­jon rendezték meg tegnap délelőtt. Az aktíva színhelye az ottani Kodály Zoltán Mű­velődési Ház díszterme volt. Farkas József, a nép­frontbizottság megyei tit­kára üdvözölte a megjelen­teket, a járási, városi párt- bizottságok első titkárait, a tanácsi vezetőket, a társa­dalmi és tömegszervezetek képviselőit. Közöttük az elnökségben is helyet fog­laló dr. Glied Károlyt, a megyei pártbizottság titká­rát, dr. Varga Jenőt, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnökét, Perlai Rezsőt, a Tanácsok Lapja főszerkesztőjét. Megnyitó szavaiban rámutatott — a mostani nagyaktívának az is külön jelentőséget ad, hogy az 1967-es év lezárá­sával a községfejlesztés tör­ténetében új szakasz kez­dődött: a beruházás és a községfejlesztés — össze­vontan — egységes fejlesz­tési alapba került Ezután átadta a szót dr. Kőrös Gáspárnak a megyei ta­nács vb-titkárának, aki „A tanácsok 1967. évi község­fejlesztési munkája és az 1968. évi feladatok” címmel tartatta meg beszámolóját. Dr. Kőrös Gáspár beszámolója hozott határozata szerint—, külön kívánja értékelni, s az éves elbíráláshoz hason­ló módon anyagilag is ju­talmazza azokat a községe­ket, városokat, járásokat, melyek az 1960-tól 1969-ig terjedő időszakban a legki­emelkedőbb fejlesztési eredményeket érték el. Kü­lön bizottság fogja kidol­gozni az értékelés, elemzés módszereit. Ezek alapján mérik fel a 10 éves mun­kát, s az eredményt 1970. május l_ig fogják kihirdet­ni. Ezután az 1967-es község­fejlesztési verseny eredmé­nyeit ismertette az előadó. Az összes bevétel 338 mil­lió forint volt, melyből a saját anyag 18 millió, a társadalmi munka értéke 99 millió forint. Ezzel el­értük, hogy az ötéves terv időszakára tervezett köz­ségfejlesztési forintbevéte­leket 69 százalékra, a fo­rint kiadásokat pedig 63 százalékra telejesítettük — 2 esztendő alatt. Községfejlesztésre fordí­tottunk 1967-ben 272 mil­lió forintot, és 1968-ra át­hoztunk 66 milliót — tar. talékként. A múlt évben megépült: 6 községi vízmű, 59 km víz­vezeték, 65 km villanyveze­ték, 24 km szilárd burkola­tú út, 93 km szilárd burko­latú járda és 10 orvosi ren­delő. Külön hangsúlyozta Kő­rös elvtárs, hogy az egy la­kosra jutó társadalmi mun­ka értéke 176 forint volt ta­valy. Ismertette, hogy a ver­seny értékelését széles kö­rű társadalmi bizottság vé­gezte, amelyben a megyei tanács vb, a Hazafias Nép­front elnöksége, valameny- nyi érdekelt megyei társa­dalmi szerv, a megyei ta­nács illetékes szakosztályai és a járási, városi végre­hajtó bizottságok egyaránt (Folytatás a 3. oldalon) A Berkes Ferenc Technikum vidám negyedikesei (Pásztor Zoltán felvétele) A munkaidő-csökkentésről és a munkaversenyről Szakszervezeti tanácskozás Kecskeméten az izgalom fűtötte: még- egyszer végigjárták a tan­termeket, amelyekhez em­lék fűzi őket. A „kicsik” — az alsóbb osztályosok —, felvirágozták a folyosókat, termeket, padokat. Rajtuk is ünneplő; komolyak vol­tak és elfogódottak. Jövő­re, vagy azután majd ők következnek Megyénk csaknem vala­mennyi középiskolájában tegnap búcsúztak az iskolá­tól azok a negyedik osz­tályos tanulók, akik az idén befejezik középiskolai tanul­mányaikat. 2400 gimnázi­umi, technikumi és szakkö­zépiskolai tanuló vett részt a „ballagáson” megyénkben. Néhány középiskolában csak a következő napokban búcsúznak a negyedikesek, így a Kodály Zoltán Ének- Zenei Gimnázium végzős tanulói ma délelőtt fél li­kőr tartják búcsúünnepé­lyüket, a Berkes Ferenc Közgazdasági Technikum és a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium negye­dikesei pedig szombaton délben „ballagnak”. Valamennyi középiskolai ünnepségen nagy számban vettek részt a szülők és ba­rátok. Az iskolai ünnep­ség után este tábortűz volt a legtöbb helyen. A középiskola negyedik osztályát az idén befejező 2400 tanuló továbbtanulá­sára vagy elhelyezkedésére számos lehetőség kínálko­zik. Az általános gimná­ziumokból kikerülő 980 érettségizett tanulónak mintegy 60 százaléka jelent­kezik egyetemre, főiskolá­Tegnap a Szakszerveze­teik Megyei Tanácsa a me­gye északi részének szak- szervezeti aktivistái és tit­kárai részére értekezletet tartott. A tanácskozást Szabó Lajos, az SZMT ve­zető titkára nyitotta meg, majd Ligeti László, a SZOT elnökségének tagja, a KFVDSZ főtitkára tájé­koztatta a résztvevőket a SZOT tevékenységéről és a szakszervezetek soron kö­vetkező feladatairól. — Az elmúlt hónapok­ban — mondotta többek között az előadó — az új gazdaságirányítási rend­szerre való felkészülés és áttérés képezte a szakszer­vezeti munka oroszlán- részét. Egyrészt azért volt szükséges ezzel foglalkoz­nunk, mert egész társadal­munkat érintő problémáról van szó, másrészt: a szak- szervezeteknek a reform kapcsán újszerű feladato­kat kell megoldani. Az előadó ezután hang­súlyozta: A szakszerveze­tek egyik fontos feladata, hogy az új helyzetnek megfelelően bátrabb kezdeményezésre serkentsék a vezetőket és dolgozókat egyaránt. Az elmúlt években nagyon megszokták a vállalatoknál a központi utasítások alap­ján végzett munkát. Már­pedig az önállóság akkor válik anyagi erővé, ha élni is tudnak vele. Ligeti elvtárs ezután ar­ról beszélt, hogy a világ­ban nagyarányú műszaki, tudományos forradalom zajlik. Ezzel lépést kell tartanunk. Szakszerveze­teinknek nagy gondot kell fordítani a dolgozók szak­mai továbbképzésére. Az elkövetkező időben vezetőknek és beosztottak­nak egyaránt úgy kell dol­gozni, hogy az életszínvo­nal tovább növekedjen. Az eddigi tapasztalatok jók, az árindex nem emelke­dett, sőt 2 százalékkal csök­kent. A feladat: a termelést úgy növelni, hogy az a szükségletekkel összhang­ban legyen. Ezután az előadó az anyagi ösztönzés fontossá­gát elemezte, majd így folytatta: — A szakszervezetek fel­adata, hogy a termelésben az erkölcsi ösztönzést is to­vábbfejlesszék. A dolgozók eddig is nagyszerű ered­ményeket értek el a szocia- listp munkaversenyben. Alkotó kezdeményezései­ket, a szocialista brigád­mozgalomban rejlő lehető­ségeket azonban az új me­chanizmus körülményei között is hasznosítani kell. Jelenleg kibontakozóban van a KMP megalakulásá­nak 50. évfordulója tiszte­letére a munkaverseny. Ezt a szakszervezetek fejlesz- szék minél szélesebb körű mozgalommá. Ligeti elvtárs beszámoló­ja végén arra hívta fél a részt vevő szakszervezeti aktivisták figyelmét, hogy az idén a párt, kormány és a SZOT-határozatok értelmében 600—800 ezer dolgozó munkaidejét csökkentik. Ezt természetesen úgy kell végrehajtani, hogy a ter­melés ne essen vissza, s ar­ra is ügyelni kell közben, nehogy a túlórázás emel­kedjen. A munkaidő-csök­kentés előkészítésébe a szakszervezeti alapszerve­zetek önállóan, kezde- ményezően kapcsolódjanak be. A beszámolót tartalmas vita követte. N. Q. Dr. Kőrös Gáspár — be­vezetőül áttekintést adott az 1955-től 1967-ig terjedő községfejlesztési tevékeny­ségről. Annak érzékelteté­sére, hogy az első évek út­keresését követően milyen dinamikus volt a fejlődés, a következő összehasonlí­tást tette. 1955-ben me­gyénk községfejlesztési be­vétele még csak 8,7 millió forint volt, melyből a tár­sadalmi munka értéke 1,3 millió forintot tett ki. 1957- ben azonban már három­szorosára, 24,3 millióra nö­vekedtek a községfejlesztési bevételek. Ezek együttes összege a 13 esztendő alatt 1,6 milli­árd forint volt, melyből a saját anyag ér­téke 71 millió, a társadal­mi munka összesített érté­ke pedig 319 millió forint. Az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka 566 forint értéket ért el. E bevételek 36,2 százalé­kát építésre, 19,4 százalé­kát vízműfejlesztésre for­dítottuk. Villamosításra 7,2, út-, járdaépítésre 14,3, egyéb feladatokra 22,9 szá­zalékát használtuk fel. Terr mészetes mértékegységgel kifejezve, a következő al­kotásokat emelhetjük ki a 13 év közös munkájából: 47 kultúrház, 10 filmszín­ház, 51 óvodai tanterem, 134 iskolai tanterem, 40 or­vosi rendelő, 7 egészségház, 62 vízmű, 160 kút, 489 km vízvezeték-hálózat, 10 strand, 20 község villamo­sítása, 676 km villanyháló­zatbővítés, 7000 közvilágí­tási lámpahely, 925 km járda, 192 km út — hirdeti gyarapodásun­kat. Hangsúlyozta az előadó, hogy e sikerekben a megyei és helyi párt-, tanácsi és társadalmi szervek, a nép­front, s a lakosság odaadó munkája ölt testet. Majd arról szólt Kőrös elvtárs, ho'gy a megyei ta­nács — március 26-i ülésén

Next

/
Oldalképek
Tartalom