Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-08 / 106. szám
3. oldal W«. mjfjas S, nerAri "l Sok pogány közt — egy városért... H H | ajlongni emerre, amarra: Bús sorsot mértél Uramisten, S még busábbat ream, a magyarra Mintha a török hódoltság idejebeli Kecskemét nevében írta volna Ady Endre ezt a keserű strófát. Haj- f ngrú emerre, amarra... Ha beszélni tudnának a régi kövek, mi mindent is mondanának! Mert hát hány lua is volt akkoriban Kecskemétnek? Írott jog szerint egy sem. Közvetlen szolgáltatással egyik földesurának sem tartozott. Pénzbeli váltságot fizetett, kinek-lcinek annyadrészt, amennyihez a kézen-közön adogatás révén elaprózódott juss megillette. 1565-ben nyolcadré- szelcben számoltak. Idők folyamán az aprózódás folytatódott. Harmincketted, sőt 128-ad, meg még kisebb rész jussról is beszéltek. A földcsuraknak többnyire a hódoltsági határokon túlra kellett eljuttatni járandóságaikat. Nem ment ez simán, mert viszont a török itt teljes jogú birtokosként lépett fel. Személyében a törökök közt is a legfőbb fő fő, maga a szultán. fornyik János könyvének harmadik kötetében szépen felsorolja a földesúri juss osztódását. A közvetlen jogot nem gyakorló földesurak sorában olvashatjuk a Fáy, Fráter, Vay, Ibrányi, Báthori családok, sőt a Rákóczi fejedelmi ház nevét is. A kor törvényei szeriyt papi tizedet is kellett fizetnie a városnak: Ezt a pénzbeszedési jogot a váci püspök gyakorolta. A püspök nem tartózkodott székhelyén. A nyitrai káptalan előtt egyezkedtek megbízottjával a város küldöttei. Ha a fizettség nem érkezett meg, a török fennhatóság ellenére rácsaptak a városra a püspök hajdúi. Elég végignézni Hornyik könyvének okmánytárát, hogy megismerjük hány úrnak tartozott szolgálni Kecskemét. A török császárnak járó váltságot a mindenkori budai pasa útján kellett elküldeni. A kor íratlan szabályai szerint illendő volt a pasát, sőt kisebb, nagyobb ajtónállóit is megajándékozni. Az adón kívül fizetség járt minden engedélyért. 1642-ben a korhadozó harang- toronynak oszlopokkal megtámogatási engedélyéért Musza Vezér Pasa kétszázegy tallért vágott bö bugyo- gója zsebébe. AA ás-más dolgokban más-más urakat kellett megkeresni. A katolikusok pap nélkül maradt pa- róchiájukba szerzetesek kiküldését kérik. Intézkedésre illetékes, 1647-ben, Lippai György „esztergami” érsek, akinek udvara a török miatt ekkor Pozsonyban van. 1658-ban a kecskeméti pápisták és kálvinisták között felmerült templomhasználati villongásban Vesselényi Ferenc nádor tesz igazságot Pozsonyban. 1679-ben ugyanilyen ügyben Szitnyáról datálva adja ki intézkedését Koháry. Levelét így zárja: „Földes Uratok Koháry István.” A békesség megszegőit ezer arany bírság kirovásával fenyegeti. Mikor 1678-ban tűzvész következtében leég a közös templom, a kálvinisták külön templom építésére minden elképzelhető hatóságtól, még „az győzhetetlen Török Császár”-tól is megszerzik a szükséges engedélyt. De nem elég semmiféle engedély. Szécsényi György „esztergami” érsek Bécsitől parancsot küld, amelyben nemhogy a templomépítést tűrné, azt követeli, hogy a prédikátorokat üldözzék el a városból. Az építés azonban tovább folyik. A „példás jelesri ségű Muszli efendi” 200 ezüst piasztert követel, különben leromboltatja a templomot. A kecskemétiek panaszt tesznek a zsarolás miatt, A „példás jelességü Muszli efendi” mindent tagad. A több úrnak szolgálás igen szépen kitetszik a kovácsok helyzetéből. A török sokszor vette igénybe a kovácsok munkáját. Viszont a város is követelte tőlük, amit a többi polgárok is kötelesek voltak megadni. A kovács céh a városi követelés elutasítását kérte a Budai Divánnál. Ibrahim basa nevében Musztafa Aga ijesztett rá a tanácsra: „te Kecskeméti Bíró és Esküitek, az Kovács mestereket semmivel ne háborgassátok... mert ha temiattatok el mennek Kecskemétről, rosszul jártok.” S űrűsödnek az ijeszgetések, amikor hanyatlóban van a török félholod ragyogása a magyar égen. 1683 május elején munkást, szekeret, kapát, lapátot, fejszét és egyéb szerszámot parancsol a három városból Budára Musztafa tihaja bég. A nyomaték a levél végén egyenesen kimondja: „Bírák felnyissátok szemeteket, fejeteket féltsétek,mostan hamar kell a dolognak lenni, nem úgy mint az előtt.” Az egyébként Pest várában lakó Cseri basa Ceglédről nyújtja be követelései jegyzékét, mert ha népi küldik a kivetett szekereket „úri hitemre, az bíró 100 pálczát eszik.” Ezek után váltakozik a „pálcza” és a „fejetekkel jádzás”, „karóban szárítás”. Ahogy Buda a vegyes zsoldosokból álló császári seregek kezére kerül, erről az oldalról is megindul a kő- vetelődzés. Ugyanakkor a szultán vezéreitől egyre jönnek a parancsok Szegedről, Gyuláról, sőt még Belgrád- ból is, hogy mivel szolgáljanak, de azonnal. A sok pogány parancs közül most már melyiket n válassza, aki a nyakán szereti tudni a fejét! Jaj te neked, kecskeméti bíró, jaj te neked kecskeméti nép! Hajlongni kellett emerre, amarra. Hintapolitika volt ez? Nem, több annál, körhinta politika! De csak íoy maradhatott fenn a város! Joós Ferenc r Élete egy a párttal A tavaszi napfény beragyogja már a várost, amikor munkába indul Ilonka. Gondolhatják: de jól megy neki, hiszen ekkorra sokan már kidolgozták magukat. lal, néha talán erején felül is, de nem panaszkodik. Pedig egészsége az utóbbi időben megkopott. A hivatali és a pártmunkában mégis mindig lehet számíA Szocialista Hazáért Érdemrend átvétele. ö is. A hivatal „második műszak” neki, de csak sorrendben a második, hiszen élete legfontosabb része a munka. Már kora ifjúságától. Amikor megszületett a csehszlovákiai Szimón, apja már a forradalmi mozgalom kipróbált katonája. Ilonka tizenötödik évét sem érte el, amikor első feladatát kapta és élete azóta összeforrott a mozgalommal. Ezerkilencszázharminchétben tagja lett a Proletár Testedző Egyesületnek, majd később beválasztották a vezetőségbe. Ettől fogva nem egyszer volt része üldözésben. Elevenen emlékezik a negyvenes évek nehéz időszakára, amikor a háború elleni szervezkedések és külöböző illegális feladatok teljesítése során elfogták a rendőrök. A verések nyomait ma is viseli. Csaknem két évtizede él Kecskeméten. Személyzeti vezető volt és üzemi párttitkár. Nagyon sok munkásasszonyt; nevelt pártunk tagjává. Az ellenforradalom után a városi-járási népi ellenőrzési bizottság elnöke, s 1960 óta a városi tanács titkárságának főelőadója. Egyszerű, szerény ember Ilonka — Illés Béláné. Most is tagja a pártalapszervezet vezetőségének és a városi I pártbizottságnak. Sokat vál-1 tani rá. Akik az irodában keresik meg gondjaikkal, mindig megértésre, segítésre találnak. Ha olyasmiben kérik a segítségét, ami nem tartozik a munkakörébe, elkíséri a hozzáfordulókat az illetékes előadóhoz, s maga adja elő a panaszt Ezért is szeretik, becsülik az emberek városszerte. A tanács tagjainak többsége is Ilonkát keresi, mert a tanácstagi bejelentések intézése és továbbítása az illetékesekhez — az 6 felada. ta. Nem kis munka, hiszen tavaly például több mint 1200 beadvány érkezett hozzá. Illés Béláné minden iránt érdeklődik. Tanul és tanít, vitatkozik és érvel. A múlt évben jelentkezett a pártoktatásra, ősszel pedig a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén folytatja a tanulást. Tanulni kell — hirdeti szóval és példával —, ez a kötelessége minden kommunistának. Nincs annyi jelzőm, hogy méltóképpen dicsérni tudnám szorgalmát, becsületességét, elvtársi figyelmességét. Mások sikerének és boldogságának ugyanúgy örül, mintha sajátja lenne. Érte a napokban Illésné elvtársnőt is olyan nagy öröm, amit csak könnyes szemmel tudott elmondani. Levelet kapott, amelyben a párt Központi Bizottsága tudatja, hogy 1944-től elismerte párttagságát. Horváth Ignác útjelző tábla A napokban levelet kaptunk Kiss Istvántól Kecskemétről. Olvasónk a Kossá István sétány lakói nevében elmondja, hogy a Kuruc téren forgalomirányító jelzőtábla nincs kitéve s emiatt sok autós eltéved, aztán a lakosoktól érdeklődik. „Igaz, hogy az áthelyezéskor tettek egy Szeged felé irányító táblát a Kuruc tér közepére, de ott nem járnak autók, s a tábla egyébként is pár napon belül eltűnt. Nem is hiányzik, hanem a Kossá István sétány 1. számú ház sarkánál kellene egy táblát elhelyezni, ami mutatná az utat Szeged felé...” — írja többek között Kiss István. Leveléről, illetve az abban felvetett problémáról tájékoztattuk a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályát, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy hamarosan intézkednek, elhelyezik a megfelelő táblát és köszönik a bejelentést. A rendőrséggel együtt mi is köszönjük a sétány lakóinak bejelentését, a hatósági szervnek pedig a megígért gyors intézkedést. Készülődés a nagygyakorlatra Mint ismeretes, ez év júniusában nagyszabású polgári védelmi gyakorlatot tartanak a megyében. Az országos jelentőségű esemény előkészületei hónapok óta folynak —, ezt bizonyítja a gyakorlaton részt vevő egészségügyi szakaszok intenzív kiképzési tevékenysége is. Körzeti orvosok az egészségügyi szakaszok élén — A gyakorlatba bekapcsolódó ötvenegy egészség- ügyi szakasz kiképzését, felszerelését folyamatosan végezzük — mondotta Szabó László, a Vöröskereszt megyei titkára. — Ezt a munkát a körzeti orvosok irányítják, s általában az a tapasztalatunk, hogy kiképzések vezetői, résztvevői lelkiismeretesen látják el feladataikat. A körzeti és szafeaszparancsnokok mimikáját természetesen segítik a Vöröskereszt városi és járási alapszervezetei. Erre nagy szükség van, mert a gyakorlaton arra adnak majd választ az egészségügyi szakaszok, hogy képesek-e ellátni a „sugárszennyezett” területeken a „sérültek” segélyhelyre szállítását, ápolását. A szakaszok tagjai rövidesen kézhez kapják a szükséges felszerelést. A Vöröskereszt az egészségügyi szervekkel, intézményekkel, az orvosokkal. a hivatásos egészségügyi dolgozókkal szorosan együttműködve készül a gyakorlatra, amely a kiképzési program záróvizsgáját is jelenti egyúttal. Étkeztetés „rendkívüli” körülmények között A gyakorlaton több mint negyvenezer ember élelmiszer-ellátásáról kell gondoskodni. Hogyan oldják Nézőpont kérdése az egész A politikai tájékoztató szünetében mozgékony, idős asszony furakodik az előadóhoz. Karon fogja, s határozottan vonja fél- rébb kis társaságától Eközben mentegetőzik. — Már ne haragudjon az elvtárs, de eröszakoskodok egy kicsit. Az én bajomat csak maga tudja elintézni. Senki más... — A — szerénykedik a kiküldött —, vannak azért a községben, akik ... Nem vagyok én olyan mindenható, de... tessék csak mondani bátran. A néni nem is kéreti magát. — Mert tetszik tudni, olyan szépen, nem is szépen, gyönyörűen beszélt az elvtárs... Ahogy hallgattam, mintha a jóisten gyújtott volna szikrát a fejemben: „Ez az ember segíthet rajtad, senki más!”... Mert, hogy maga annyira tud beszélni. Kérem, hallgasson meg: beszéljen az urammal. Magára biztosan hallgatni fog ... Mások, a tanácselnök is, hasztalan kísérleteztek. Szóltak hozzá barátságosan, szigorúan; — nem használt... Ha valaki, akkor az elvtárs le tudja beszélni . ; . — Miről, kedves asszonyom? — Hát hogy ne igyon annyira ... Alig hoz haza valamit a keresetéből. Ott leskelődök fizetésnapon a vállalat közelében, hogy elkapjam, mielőtt kocsmát ér... De már ez se megoldás. Kimászik hátul a telepről, oszt nem is találkozunk. Goromba, mint a pokróc. Már meg is ütött... A gyerekek rettegnek... Szóval, jöjjön az elvtárs, elvezetem az üzemébe, beszéljen vele. Az isten is megáldja ... Megérti, ugye, milyen szerencsétlen vagyok.. ä Látja, én ezt köszönhetem a demokráciának! Az előadó meglepődik. Hirtelen támadt kis rossz érzése is az oka, hogy önkéntelenül hűvösebbre vált a hangja. — Aíf köze mindehhez szegény demokráciának? Tán azelőtt nem szerette a bort a férje? — Mi köze? — vágja rá az asz- szony is élesebben. — Az, hogy a múltban sokszor volt munkanélküli... Nem keresett any- nyit a büdös, mint most.., Hát igen. Csupán nézőpont kérdése az egész. (t) j meg ezt a feladatot? — kérdeztük Gerőcs Istvántól, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetőjétől. A napokban — hangzott a válasz •*— részletesen megbeszéltük a konkrét tennivalókat a megye állami és szövetkezeti élelmiszer-kiskereskedelmének, vendéglátóiparának vezetőivel. A tanácskozáson kiderült, hogy alaposan ismerik az elméleti tudnivalókat, melyeket „Az állami és szövetkezeti kereskedelmi vezetők, valamint beosztottak polgári védelmi felkészülése” című szakkönyv tartalmaz. A siker érdekében a kereskedelmi vállalatok szorosan együtt dolgoznak a polgári védelmi és egészségügyi szervekkel is. H vizsgálattól — a mentesítésig — Miben áll majd a gyakorlaton az élelmezéssel és az élelmiszerek tárolásával kapcsolatos munka? — A polgári védelmi törzsparancsnokság által kijelölt területeken az üzletekben, a lakásokban levő élelmiszereket légmentesen kell tárolni. Megkell állapítani, hogy a szóban- forgó élelmiszerek szeny- nyezettek-e, vagy nem, s ha fennáll a „szennyeződés”, van-e lehetőség a szennyezett élelmiszer mentesítésére. Ezt a munkát a kereskedelem élelmiszervizsgáló, mentesítő egységei végzik. Az étkeztetési egységek a résztvevők szennyezésmentes, hideg és meleg ételellátásá- ról gondoskodnak. A mozgó tábori konyhák meleg ételeit a szabadban szolgálják fel, akárcsak a hideg élelmiszert. B. Gy.
