Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-01 / 101. szám

Á TESTVÉRI ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Semmiben sem különböznek majd a városoktól Megújuló szovjet falvak — Milyen újdonságok ... Ez a falucska nyűt várhatóik a falusi ©pitiké- mezőn épült, miután 1960- zésben — ezzel a kérdés- ban néhány kolhozból egy sei kerestük fel Ivan Bo- nagy gazdaságot szervez- karjevet, a Szovjetunió tek. Ez a szovhoz központ- Mezőgazdasági Építészeti ja és itt él a dolgozók Tervező Intézetének igaz- többsége. A falu főutcáján gatójáít. — amelynek építése még — Ha a jövő falujára folyik — háromemeletes kíváncsi, keresse fel Krasz- lakótömbök épülnek, egy- naja Pahrát, itt van Moszk- egy közülük 40. 48, 64 la­va közelében — válaszolta kassal. A 2—3 szobás la- az igazgató. kasokban, mint a város­... Krasznaja Pahra ép- ban, gáz, fürdőszoba, köz- pen olyan mint a többi fa- ponti fűtés van. Persze lu, földszintes házikók, a mindehhez megfelelő bolt­tetőkön televízióantennák, hálózat, korszerű iskola, De teljes gőzzel építkeznek, óvoda, bölcsőde járul. A kocsi egy kis fehér téglából készült emeletes épület előtt áll meg. Még néhány hét és beköltözhet­nek a lakók. (Pár napja kapcsolták be a fűtést, hogy átmelegedjenek a fa­lak.) Bemegyünk az egyik két­szintes lakásba. Az előszo­bából egy nagy szoba nyí­lik, mellette a konyha. így jól használható ebédlőnek. A veranda kis kertre nyí­lik. Az előszobából vezet lépcső az emeletre, ahol két szoba van. — Egy-egy ilyen házban nyolc ilyen összkomfortos lakás van —. magyarázza Beljajev, a tervezőintézet főkonstruktőre. — Épülnek három,, sőt négyemeletes házakból álló telepek is, ezek is nagyon kényelmesek — folytatja Beljajev. A szomszéd fa­luban például, Baribinó- ban. a Kommunizmus haj­nala saovhozban. Most épül a művelődé­si ház, befejezéshez köze­ledik a háromemeletes 120 ágyas kórház építése. Ismét a tervezőintézet igazgatói irodájában ülünk. — Ilyen ifiálvak nemcsak Moszkva közeiéiben épül­nek — mondja Ivan Bo- karjev. — Sok hasonló épült Bjeiorussziában, Uk­rajnáiban. A falusi építke­zések tervezésén 26 ezer építész és mérnök dolgozik, akik természetesen minde­nütt figyelembe veszik a nemzeti és küimatikai sa­játosságokat, a helyi sajá­tos építőanyagokat és min­denekelőtt a lakosság kí­vánságait. Az ősi falvak helyén rö­videsen új, komfortos te­lepiek emelkednek, amelyek tervszerű elhelyezésüket és a kényelmet tekintve semmiben sem különböz­nek majd a városoktól. e. p. A képen: A Moszkva környéki „Kommunizmus hajnala” szovhoz. Emberi sorsok Északon és Délen The Szun phenjani munkásnő elbeszélése A férjem cikket olva­•* sott az újságban egy szöuli munkásnő tragikus sorsáról: ... Elbocsátották a mun­kahelyéről. Miért? Mert terhes volt. Kétségbeesetten keresett új munkalehetősé­get, s végül elhelyezkedett egy kőbányában. Nehogy megint elbocsássák, igye­kezett az utolsó pillanatig eltitkolni azt, ami minden nő, leendő anya számára boldogság. Amikor gyer­meke megszületett, munka­társai rábeszélték a fel­ügyelőt: ne bocsássa el. A kicsit nem volt hol el­helyeznie, s mindig magá­val vitte munkahelyére. A gyermek néha nagyon sírt, de az anya ritkán mert odamenni hozzá, mert félt a felügyelőtől. Mikor férjem befejezte a cikk olvasását, megje­gyezte: „Nem is olyan rég velünk is megtörténhetett volna.*Á ' S ez így igaz. Négy gyer­mekünk van, de nekünk most már nem keü attól félnünk, hogy munka és rizs nélkül maradunk. ... 1961 szeptemberében tértünk haza Japánból. Phenjanban telepedtünk le. Jól emlékszem a napra, mikor Dzson E-t felvették az óvodába. Nagyon izgul­tam, mert kislányom nem jól beszélte anyanyelvét.,. ár az első napon Dzson E vidáman, sugárzó arccal jött haza az óvodá­ból. A megszokott köszön­tés helyett így üdvözölt: „Anyu, olyan jó a mi óvo­dánkban.” S néhány nap múlva már derűs kis da­locskát énekelt nekem. Még valamit szeretnék elmesélni, mely mélyen emlékezetembe véste ma­gát. A múlt év őszén jelent meg a rendelet a dolgozó nők hatórás munkaidejé­től, amely szerint az a nő. akinek húrom, vagy több tizenhárom évesnél fiata­labb gyermeke van, 6 órát dolgozik az állami és szo­ciális juttatások csökken­tése nélkül. Én, aki a ka­pitalista világból szakad­tam ki, különösen tudom értékelni ezt a rendeletet. Hogy ezt megértsék, végig kell tekinteni az életemen. 1953-ban mentem férjhez. Férjem akkor sofőr, majd fűtő egy japán gumigyár­ban. A munkaidő 14—16 óra volt, hajnalban ment el otthonról és késő éjszaka került haza. Így múltak el házaséletünk első hónapjai. Én is munkába álltam, s mikor gyereket vártam, ugyanúgy behúztam a ha­sam, mint a dél-koreai mun­kásnő. T udom, hogy Dél-Ko- rea munkásai, s kü­lönösen az asszonyok, so­kat szenvednek a jogtalan­ságtól és az embertelen Laboratórium, . lombikok és kémcsövek nélkül Némelyek számára talán különösnek tűnik, de itt (valóban nincsenek se lom­bikok, se kémcsövek, sem pedig hevítők... Itt csak billentyűs száimológép>ek vannak és egy ELKA- típusú elektronikus ‘kalku­látor. S mindezek ellenére ez mégis laboratórium, mert itt kísérletek folynak. A kí­sérletek tárgya nem vegyi vagy fizikai sajátságok vagy jelenségek, hanem gazdaságiak. Ezen a terüle­ten minden egyes kísérlet igen nehéz és bonyolult. Mindebből világossá vá­lik, honnan származik az elnevezés is, Gazdasági— Matematikai Laboratórium. S különösen, ha figyelembe Lengyelországban a Nö­vény- és Vetőmagtermelő Egyesülés mintegy 340 ve­tőmagvizsgáló állomásán folyik jelenleg megfeszített munka. Az állami gazda­ságokba küldendő vetőmag- szállítmányokból a minő­ségi vizsgálatok és próbák ezreit végzik el, a jobb ter­més érdekében. A vizsgálatok legnagyobb részét a gabonaföldeken és mintegy 500 féle vetemény palántáin végzik, A képen: Vetőmagvizsgá- ■at a wroclawi vetőmag- '■? növényvizsgáló állorná­vesszük feladatát. Gólja: hogy hozzájáruljon, segítse az prszág termelő erőinek, a termelés jövedelmezősé­gének növelését, matemati­kai módszerek bevezetése által a tervezésbe és a gaz­dasági számításokba. öt évvel ezelőtt alakult meg a Bolgár Tudományos Akadémia Gazdasági Inté­zetének szerve, s tevékeny­ségét több irányban kezdte meg: gazdasági—matema­tikai módszerek tanulmá­nyozása és kikísérletezése a népgazdasági tervezés töké­letesítése céljából s az ága­zatok közötti kapcsolatok egyensúlyának megjavítá­sa; mintákat dolgoz ka az egyes vállalatok tervezése, termelésük szervezése kér­déseinek hatékonyabb meg­oldására (termelési prog­ramjuk optimizálása, az egyes ágazatok gépjeinek terhelése); elősegíti a vál­lalatok méreteinek) és léte­sítési helyének optimális meghatározását; már meg­kezdte a munkát a gazda­sági tájékoztatás, adatszol­gáltatás egységes rendsze­rének megteremtésére. A laboratórium csekély számú alkotó kollektívája nagyrészt fiatalokból áll, tudományos munkatársak, közgazdászok és matemati­kusok — összesen tizenkét fő. Nagy lelkesedéssel vég­zik munkájukat és a tanul­mányozások folyamata so­rán ők maguk is tanulnak. A matematikai modell- minta kidolgozását ún. „fe­kete” munka előzi meg, mindenféle adatok össze­gyűjtése az illető vállalat­nál vagy szövetkezeti gaz­daságban. A rendelkezésre álló gépekkel ellenőrzik a számításokat, míg végül ki­alakul a modell matricája. Amennyiben a megoldandó feladat bonyolultabbnak bizonyulna, a Bolgár Tudo­mányos Akadémia elektro­nikus számoló központjá­hoz fordulnak segítségért. B. T. Vadászkéssel az övben munkától. A textilgyári munkásnők napi 12 órát dolgoznak, akik építkezé­sen vannak — 12—13 órát De annak is örülnek, hogy egyáltalán lehetőségük nyí­lik dolgozni... Mi pedig, a phenjani közszükségleti cikkek gyá­rának sokgyermekes mun­kásnői, csak 6 órát dolgo­zunk. Csak az anyák a megmondhatói, hogy mi­lyen sokat jelent ez! LJ azánk még ma is ** ketté van osztva. Ál­landóan rettegünk rokona­inkért. Dzsedzsuo szigete a szülőföldem, ott született a férjem is. Ott él anyám és sok-sok rokonom. Hogy le­hetne nem aggódni értük, ne áhítozni az ország egye­sítését. Majd ha eljön az a nap, és Dél-Koreából kizavarják az amerikai imperialistá­kat és bérenceiket, Dél né­pe is kiegyenesítheti há­tát. Édesanyám is, ha meg­éri ezt a napot, nem szen­ved többet. Ez a tudat új erőt ad nekem ahhoz, hogy hazám javára dolgozzam. (Az Űj Korea c. lap alapján.) A Cseh-erdőben, Tachov körzetében Frantisek Änder­te erdész egyedüálló módon vadászik a vaddisznókra: vadászkéssel, egyetlen lövés nélkül. A küzdelem izgal­mas módját kutyája, a Klip terrier miatt választotta, amely megtámadja a vadat, fogával megragadja és tart­ja; ez p>edig lehetetlenné teszi a lőfegyver alkalmazását. Änderte erdész módszerére nincs példa Európában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom