Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-07 / 105. szám

1968. május 7, kedd i. oldal Megjegyzés MEDDIG KÉSNEK? Több mint két és fél milliárd forint értékű áru Szorosabb Aki a szeged—budapesti vas­útvonalról Cegléden Debrecen —Nyíregyháza felé akar át- szállni, mostanában kissé kel­lemetlen meglepetéssel tapasz­talja, hogy az általában amúgy sem kicsi várakozási idő meghosszabbodott. A Bu­dapest felől jövő vonatok — személy, gyors egyaránt — rendszerint késnek. Délután fél öt helyett beérnek ötre, vagy az esti, 19 óra 32-es személy 20 órára. » Rendben van, tudjuk, mi az ok. „Fejlődésünk nehézségé­ről” van szó — átmenetileg. Értesültünk a sajtóból, hogy ebben az évben Ceglédig vil­lamosítják a Budapest—Nyír­egyháza vonalat, s ehhez pá­lyaátalakításokat végeznek. — Akik rendszeresen utaznak ezeken a vonatokon, maguk is láthatják, milyen szorgos mun­ka folyik például a ceglédi pályatesten. Bizonyára hason­ló a sürgés-forgás Cegléd és Budapest között is sok helyen. Megértjük, hogy a szerelvé­nyek nem tarthatnak egyenle­tes és megszokott sebességet, így nem tudnak menetrend­szerint beérkezni — például Ceglédre. Mindazt tehát megértik az utasok. Csak talán az új kö­vetelményekhez illőbb lett vol­na, ha a MÄV tájékoztatásul — és megnyugtatásul — vala­mi közleményt ad le mond­juk az érintett területek új­Mesterségünk címere Reklámmód szereikre meg­lehetősen gyönge osztályza­tot kapnának. A cégtábla majdnem összeolvad a ka­pu megfakult mázával. A Vegyesipari Ktsz kicsiny részlege bújik meg itt a kecskeméti Nagykőrösi ut­ca egyik ódon házában. Kilógó zsigerű rádióit, béna varrógépek, csorba- hegyfl töltőtollak, hallgat tag kávédarálók hevernek a polcokon, asztalokon. Mint egy elsősegélynyújtó hely. Csak a sztetoszkópo­kat áram- és rezgésmérők, a sebészkéseket csavarhú­zók, kombinált fogók, a sebtapaszt szigetelőanya­gok helyettesítik. A főorvos pedig Révész György. Igazán fiatal, fő­ként ahhoz képest, hogy részlegvezető. Huszonegy éves. — Sokat bírálják a poli­technikai oktatást. Ügy ál­talában nekem sem egyér­telmű a véleményem. Az ' azonban bizonyos: én sze­mély szerint a Kecskeméti Katona József Gimnázium kitűnő gyakorlati oktatásá­nak köszönhetem, hogy ezt a pályát választottam. Mi­csoda remek tanár volt az azóta sajnos elhunyt Enye- di Pista bácsi! A technikai analfabétákban is tudott érdeklődést csiholni az elektromosság iránt. Hát még bennem, aki kölyök-' korom óta rádiókat építek! _ Ebben a javítómű­helyben, ahogy látom, igen sokféle masinával kell baj­lódni. Hogy fér ez bele egyetlen szakma kereteibe? — Elvben sehogy, gya­korlatilag pompásan. Kép­zésben külön szakma a tv-, külön a rádió-, a háztartási gép, az irodagép- és az elektroműszerészet számos fajtája. Ráadásul nekünk még az elektromosság sem szab határt, mert varrógé­pekkel, golyós- és töltő­tollakkal is foglalkozunk. Szinte mindennel, amit be­hoznak. Én rádiós vagyok a segédlevelem szerint, de menet közben a töltőtoll­ügyekbe is belerázódtam. — Nehezen ment? — Csak a legelső. Annak ellenére, hogy a műszerész ágazatok szükségszerűen rendkívüli módon differen­ciálódtak, nagyon szorosan együttműködés a partnerek között A megye mezőgazdaságának harmadik ötéves terve az árutermelés, felvásárlás 7—8 százalékos évi fejlesztését irányozza elő. Az előirányzatot az ötéves terv első két esztendejében arányosan teljesítettük, sőt túlteljesítet­tük. Ahhoz, hogy ezt a fejlődési ütemet az idén is el­érje a megye, mintegy 220—240 millió forint értékkel szükséges növelni a mezőgazdasági termékek felvásár­lását és összességében meg kell haladni az árumennyi­ség értékének a két és fél milliárd forintot ságaiban, hogy ezért és ezért, ezeknél és ezeknél a vonatok­nál bizonyos késéssel szá­moljon az utazóközönség. Kellemetlen az is, hogy ha Cegléden bemondja a hango­san beszélő — a Budapest fe­lől érkező ilyen, és ilyen vo­nat 10—15 percet késik, a va­lóságban kétszer annyit késik. Az még bosszantóbb, hogy megszokott vonataival nem tud az ember a tervezett időre be­érni Szolnokra. Ha némi zök­kenőt okozna is az utasok szá­mításaiban, mégis könnyítést jelentene, ha a MÁV határo­zott tájékoztatásának ismereté­ben úgy alkalmazkodnának, hogy sürgős esetben korábbi vonattal mennének Szegedre* Kecskemétről, Kőrösről — Ceg­lédre. így a Pestről késéssel érkező vonatok közül mégis el tudnának érni olyat, amellyel nekik megfelelőbb időben foly­tathatnák útjukat Debrecen, Nyíregyháza felé. Így nem tudják az emberek, mindaddig így lesz-e, míg — ebben az évben — a pályaát­alakítások folynak, vagy csak egész rövid ideig legyenek tü­relemmel, s a vonatok ismét menetrend szerint közleked­nek. Nem kötelező persze ez a tájékoztatás, megnyugtatás, de szívesen vennénk a MAV-tól ezt a figyelmességet. ft* Papp Gézával, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya cso­portvezetőjével összehason­lítottuk a termeltető és felvásárló vállalatok által szerződött árumennyiséget a tavalyi esztendő hasonló időszakával. Egyes áfuféleségekből jó­val magasabb a lekötés, mint az előző évben. Ke­nyérgabonából például csaknem kétszeresét szer­ződte a vállalat, mint ta­valy. Vöröshagymából ezer vagonnal többre történt megállapodás. Hasonlóan számottevő emelkedés van a tojásnál és a tejnél. Csökkenés tapasztalható vi­szont néhány zöldségfélé­nél. — Milyen tapasztalatokról adhatunk számot a válla­latok és a termelőszövetke­zetek árukapcsolatát ille­tően? — A közös gazdaságok a szerződések során az eddi­gieknél is nagyobb mérték­ben számolgattak, vizsgál­ták a gazdaságosságot, gon­dosan mérlegelték a külön­böző árunövények termelé­sének jövedelmezőségét. Ebben nagy segítséget kap­tak a termelőszövetkezeti szövetségektől. A vállalatok pedig igye­keztek továbbfejleszteni ed­digi kapcsolataikat, még több ösztönzővel kívánják elősegítem a termelést. Ilyen fejlődést jelent az, hogy a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat növeli az úgynevezett kombájn­tisztaságú gabona átvételi lehetőségét, újabb tárolóte­reket épít és fejleszti a szárítási lehetőségeket. He­lyes kezdeményezés az előbb említett vállalat, va­lamint az Állatforgalmi kö­zös társulása a madarasi termelőszövetkezet-közi sertéstelep patronálására. A megyei MÉK az új terme­lési technológiák szélesebb körű ismertetésével és ve- vezetésévei segíti a primőr- termelést, többek között fó­liával, A konzierv-, vala­mint a hűtőipar a terme­lőknél végzett, úgynevezett előfeldolgozást bővíti. Saj­nos akad még bürokratikus kötöttség ami nehezíti az együttműködést. — A* egyik legizgalma­sabb kérdés, és a legna­gyobb gondunk is egyben a húsellátás javítása. E te­kintetben a sertéstenyész­tésben van még sok tenni­való, ami az árutermelést befolyásolja. — Az elmúlt években bekövetkezett nagymértékű visszaesés okai általában ismertek. Ezek megszünte­tése nagy feladatot és anya­gi erőfeszítést jelent egy­részt az állam, másrészt a termelő üzemek számára. A fejlődés máris kedvező. A megye kocaállományának gyarapodása arra enged kö­vetkeztetni, hogy a ser­téstenyésztés gazdaságossá­gát növelő különböző in­tézkedések hatása máris je­lentkezik. Helyes, hogy a megye nagyüzemeiben hoz­záfogtak a korszerűsítési program végrehajtásához, számos helyen új telepek épülnek. — A legnagyobb árutöbb­letet az új telepítések ter­mőre fordulása révén a kertészeti ágazatból várhat­juk. Igaz az Idei tavaszi fagyok egyes helyeken je­lentős kárt okoztak, de a mezőgazdasági üzemekben nagy erőfeszítéseket tesz­nek, hogy a termést a to­vábbiakban megvédjék. — Ez a mi tapasztala­tunk is és amennyiben ez sikerül, bízhatunk abban, hogy gyümölcsből és bor­ból jelentős árumennyiség jelentkezik. A termelő üze­mek által megkezdett hű­tőházépítési program, vala­mint a gyümölcsfelvásár­lásban legjelentősebb részt vállaló MÉK tárolótér fej­lesztése bizonyos fokig csökkenti a korábbi évek­re jellemző gondokat. Vé­leményünk szerint azonban a fejlesztési program vég­rehajtását meg kell gyor­sítani, mert a következő években még nagyobb áru- mennyiségre számíthatunk. * Az árufelvásárlásra való felkészülést mindenütt megkezdték az illetékes vállalatok. Az eddigiekből látható, hogy az idén szoro­sabb egyttműködés alakul ki a partnerek között. A piacon jelentkező áru- mennyiséget növeli az is, hogy egyre több termelő­szövetkezeti stand létesül. K. S. |A műszerész Kitüntetett termelőszövetkezetek Zöldbe borul a Kék Duna — Nézzük csak az árammérőt! Majd az megmutat­ja, mért recseg a rádió. össze is függnek. Aki jól érti az egyiket, meg kell találnia a kulcsot a másik­hoz is, ha muszáj. Nekünk pedig muszáj, mert a la­kosság szolgálatára va­gyunk. A kisebb-nagyobb igények igen különbözőek, mi pedig a tanulónkkal együtt összesen hárman va­gyunk. Kötelező hát a sok­oldalúság. — Ezt a sokoldalúságot nagyszerűen lehet haszno­sítani maszekolásra is, nem? Közmondásos, hogy a sze­relők, műszerészek annyit keresnek ilyen módon, amennyit nem szégyellnek. — Hát igen, így is lehet. De hiszi, vagy nem, szá­momra nincs ellenszenve­sebb, mint a szakmának ezek a harácsolói. Azt hasz­nálják ki, hogy az embe­rek nagy része nem ért az elektromossághoz és a tech­nikához. Meghúznak egy csavart, kicserélnek egy hi­bátlan elektródát és anyag- költség, munkadíj, meg az ördög tudja még, milyen címen, elkérik a jogos já­randóság hússzorosár. Sar- latánság! És a megrendelő még köszöni szépen, hogy volt szíves fáradozni a mester úr! — Mit lehetne ezek ellen tenni? — Csak azt, ami egyre biztosabban megvalósuló célja az iparpolitikának. Kiterjeszteni a szocialista szektort a háztartások aip- ró-cseprő gondjainak or­voslására is, becsületes konkurrenciát teremteni. Éneikül a hatósági ellen­őrzés, a büntetés nem so­kat ér. Még fontosabb: a képzés szakmai és pedagó­giai színvonalát kell emel­ni. Szerintem csak az lel­heti nagyobb örömét a jog­talanul szerzett pénzben, mint a pontos, szép mun­kában, aki nem ismeri, nem szereti eléggé a mes­terségét, akit nem győztek meg a helyes munkaer­kölcsről. Jó szakembernek csalás nélkül sem kopik föl az álla! Sz. J. Vízkoszorúk a perzselő nap alatt — a múlt héten Kalocsáitól délre már ez a látvány fogadott bennün­ket. Jóllehet, csak „fél gőz­zel” működött az öntöző- fürt, most került sorra a két nyomásközpont egyiké­ben a vízgyűjtő árkok tisztítása. Egyedül a fajszi Kék Du­na Tsz-ben 2700 holdra jut Öntözővíz a „fürtből”. A gazdaság ezenkívül a fo­lyammenü földjeit közvet­lenül is locsolja a Duna- vízzel. S ezt a páratlan le­hetőséget jól ki is hasz­nálják itt; talán a legjob­ban az öntöző rendszer 7000 holdján gazdálkodó négy tsz között. Az idén 500 hold borsó­ra szerződtek a bajai hű­tőházzal. Innen 7500 mázsa termést várnak. Közvetle­nül ezután silókukoricát vetnek a helyére. A terü­let kétszeres hasznosításá­nak ez a módja vált be leginkább, az elmúlt évben is. Ugyancsak a hűtőipar részére termeszük az 50 hold csemegeuborkát. Olyan értelmű megállapodást kö­töttek. hogy a gazdaságnak holdanként legalább 20 ezer forintos bruttó bevé­telt kell elérnie. Hasonló területen terem apritamin- paprika is. 230 holdon pe­dig magról vetik a fűszer­paprikát, ez jóval olcsóbb a palántázásnál, 9 a te- nyészidő is rövidebb. Az idén először vöröshagymát is termesztenek. 80 hol­don. Ezenkívül jut öntöző­víz az egyszeres kereszte- zé&ű 800 holdnyi hibridku­koricára is. A Kék Duna Tsz, amely 4575 hold szántójának meg­felelő területi kategóriá­ban a megye termelési versenyében tavaly az első helyezést erte él, s elnyer­te a Minisztertanács ván­dorzászlaját és a Kiváló termelőszövetkezeti gazda­ság címet — az egy hold­ra jutó, 9 ezer forintnál nagyobb termelési érték­kel. s az egy napra eső 134 forintos átlagkeresettel —, ez évben jókorát lép a fog­lalkoztatási lehetőségek bő­vítésében. Erre Fajszon nagy szükség van. A ta­valy teljesített napok szá­ma átlagosan csupán 130 volt. Az idén ez lényege­sen több lesz. főleg ha si­kerül tető alá hozniuk és megindítaniuk a paprika- szárító üzemet. Itt úgyszól­ván az egész tagságot fog­lalkoztatni tudnák télen is — három műszakban. S ez a termelési értéit alakulása szempontjából sem lenne rossz, amely az utóbbi három évben 30 százalékkal növekedett. A száz hold mákot kapáló hatszáz asszony és családtag egy csoportja látható a képen. A zöldbe boruló határban megkezdődött a növényápolás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom