Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

1968. május 5. vasárnap

8. oldal

1/ erekegyháza határá- ban, távol a községtől zsendülő kiserdő. Egyik beugrójában piros tetős, fehérre meszelt tanya húzódik meg. Előtte kopasz kis udvar, melyet üdezöld pázsit tágít ki egészen a dű- lőútig. A kút mellett 10—12

mmi

Valami szorítja a torkomat. Előbb köszörülöm, s úgy is nehezen jön elő a

;zó:

— Hogyan, miből lehet győzni ekkora család ellátását, ruházását, a ruhácskák tisztántartását ?. ...

— Szerényen, nagyon szidős leányka téblábol.

A tanyából nagylány jön elő. Tőle kérdem:

— Anyuka itthon van?

— Éppen öltözik, a faluba készül. Tessék bemenni — invitál, s velem tart ő is.

Odabenn még egy nagylány, a szobát koszorúzó négy ágy egyiaz

csit

tlete

anyaság

év körük kislány ballag könnyű! Csak még nem tu- gorú beosztással. Az uram tejeskannával a kezében, dott elhelyezkedni. Józsi 18 útépítő, a Közúti Üzemi Egy yilágos szoknyás ki- éves, szintén a téeszcsében Vállalatnál. Ezerhatszáz— sebb igyekszik vele lépest van. Júlia a következő. Csu- kétezer forint között keres, tartani. Odébb, a ház előtt da jóétvágyú, jó alvó, de a Ehhez jön a kétezer forint kerékpárt javító nagyfiú munka se esik ki a kézé- családi pótlék, ö meg szekérül pöttömnyi piros ken- bői! Zoli ötvennégyes. Most génykém, hetenként jár haéppen kanászkodik egy ki- za. Tizenöt forintért kapja

a munkásszállást, az sokkal olcsóbb,

mintha naponta

busszal járna be. És ha látná, hogy várják hét végén a gyerekek! Mert játszik is, labdázik velük. Meg olyankor mindig hoz pór zacskó cukrot, a legkisebbeknek pedig csokit.

a tanyaszomszédnál. — Anyuka, tíz perc műikén pólyásbaba, s a gyér- Ennek fejében nem kell va indulni kell! — szól mekkocsiban göndörfürtű fizetnünk a tejért. Edit ép- Mária, aki időközben maga kislegény. Az anya — Sza- Pen az előbb szaladt el ér- is átöltözött, szintén útra- bó Istvánná —, éppen ün- te. Abból sok fogy. Vele készül, neplő ruháját igazgatja el ment az ötéves Erika. Na- ... ,

magán. gyón ragaszkodnak egymás- AKKor meg van par

Nem kérdik jöttöm cél- hoz... Mint az egy év kor- Qje®y.zl m°ját. Mintha mindennapos különbségű Jutka és Gizi , y°® ?. Szabó Istvanné, látogató lennék, természe- is. Ök a fűrészt vitték ha- ismertet beosztes közvetlenséggel kínál- za a szomszédba. Muszáj HH,!S.^,VeSZ'et:ene!í muhely~ nak hellyel. Csak ennyit őket foglalkoztatni. így

mond Szabóné: nem unatkoznak és meg is Évente két disznót hizlal— Félóra múlva muszáj szokják a munkát — fűzi nak. Másfél hold kukoriindulnom a buszhoz, híva- hozzá magyarázólag, a jó caföldet vállalnak 45 szá- talos vagyok a tanács- pedagógus bölcsességével. zalékra a Béke Tsz-től, hoz... C zomjas érdeklődéssel amelynek azért külön is háA mosolygós Máriát kér- J hallgatom a Myta- lásak, hogy a tanyát ingyen dezem: “ fást: birtokolhatják.

— Hányán is vagytok Iá- _ Tibornál tartunk. Ö _ niennvi kenvér fnev

nyok? 1960-ban született, s most naponta? ^ Y gy

— Nyolcán..: szintén a jószágokra vi_

— Nem, heten — szól gyáz a másik szomszédnál. Két—két és fél kiló —

közbe a dundi Júlia. S az vele van Ferike is. Ök mondja ismét az édesanya, öltözködést folytató anya ketten elválaszthatatlanok. s nyomban hozzáfűzi: — teremt igazságot. Szolgálatukért pedig a sü- Ügy-e, nem is olyan na— Hozzad csak elő a sze- tésben segédkezik a szom- gyem sok? Ha nem is na- mélyazonosságimat, kislá- szédasszony — Mária la- ponta, de néha kiszorítom nyom! — Aztán az igazol- kodalmához... Ildikó négy- például a vajravalót is... ványt fellapozva mellém te- éves. Hát te itt vagy? — A ruházkodás? Egy-egy da- lepszik, s együtt böngész- veszi észre a csendesen be- rab mindig kikerül a havi szűk a gyerekek bejegy- somfordáit kislányt. — fizetésből. Három gyerekzését. És gyorsan megálla- Gyere ide, mondd csak, ki- nek a legnagyobbak közül pítjuk; Máriának van iga- je vagy te anyukának? — új szivacs-kabátja van, két150 éve született Marx,

a tudományos szocializmus megalapítója

za: hét fiú, nyolc lány! öleli magához.

^ ahogy sorra vettük — Anyuka csillaga —

tőnek orkánja.

N

o, még valamint —

föl vfatiíi S-rahófolytatja Szabóné, miközben már tényleg útrakészen feláll:

— A tisztaságért is ála neveket, a most suttogja a pici.

43 éves édesanya mindegyik A babakocsit birtokló mellé röpke jellemzés félé- Zsolt közben az igazak álvei, magyarázattal szolgál: mát alussza, hátramaradt — Rozália, a sornyitó. ő tehát a család szemefénye, már asszony, kirepült a fé- a hathetes Jenő, akinek jel- dozni kell. Két mosó, egy székből. Sanyi negyvenha- lemzéséhez egyelőre ennyi mosdó-szappant, egy cso- tos születésű. A téeszcsé- tartozik: hat kilósán szüle- mag trisót és egy doboz Lu- vel van szerződése, ott dől- tett és nagyon jó kisbaba. nát vásárlók hetenként. De

gozik. Mária három évvel — Nagyon szeretem őket, úgy-e, nem haragszik, a fiatalabb, ő a napokban és tessék elhinni, ha bárki tanácstól nem akarok elmegy férjhez, beköltözik a lelketlen eldobná a sajátját késni. Kétezer forint anyaközségbe. Egyébként gép- én azt is elvállalnám. Küz- sági jutalomért vagyok hi- és gyorsírást tanult, s bi- delmes, sokszor nagyon ne- vatalos... zony, a taníttatása nem volt héz, de nagy boldogság! PERNY IRÉN

Szemben a lencsével

Félreértések elkerülése végett tisztázzuk: nem egy tál lencsével ülök szemben, és nem a lelki üdvösségemet akarom eladni (hol van az már?), csupán a fényképész műteremben, a gép üvegszemével nézek farkasszemet. A fo- tografálástói mindig iszonyodom. Az ember teljesen ki van szolgáltatva a mester szakmai fogásainak, s ezt sok esetben könnyezés nélkül nem lehet elviselni.

Belépek tehát a műterembe. A mester — miután tisztázzuk, hogy miért jöttem — leültet egy magaslaton elhelyezett zongoraszékre. Napóleoni pózba vágom magam, harcias ábrázatot öltök, miközben a mester előszedi az állványt, s a fekete lepel mögött kotorász a ládányi szerkezetben. Kibújik a lepedő mögül és fejcsóválva közeledik hozzám. — Ez így, sajnos, nem jó kedves vendég! — mondja enyhe iróniával, amiből érzem a szakember fölényét. Odalép a magaslatra, egyet csavar a nyakamon, szemeimet a foszladozó mennyezetre irányítja, égyik kezembe aprócska táblát nyom, rajta számok.

— Kérem ez a kép nem a bűnügyi nyilvántartóba lesz, hanem szeretteim között akarom szétosztani fennállásom harminckettedik évfordulóján.

Ne tessék fett-' morizálni. En rossz képet nem adok ki a kezemből. Én vagyok a szakember és ugyebár ez az én dolgom.

A mester végzi a dolgát, s újabb csavarás következik. Ember legyen, aki egy percig kibírja ebben a helyzetben. A cél érdekében azonban mindent vállalok. A kínpad- ra vonszoltak eltorzult arcával ülök a zongoraszéken, az orrom rettenetesen viszket, de nem nyúlhatok oda, mert a mester éppen most bújik a lepedő mögé. A megpróbáltatások azonban nem értek véget. A következő pillanatban két hatalmas lámpa gyullad ki a parányi műteremben és őrületes fényerővel megvilágítja vézna alakomatj

— Ne tessék mocorogni — dörmög a mester az állvány mögött, s mielőtt saját lábaim elé omolnék, elkattan az ördögi szerkezet.

— Na ugyebár nem is tartott olyan sokáig! — hallom a szakember véleményét, aki eloltja a lámpát. Elvakulva botorkálok ki az ajtón, zsibbad a nyakam, szemeim előtt lila karikák ugrándoznak.

Két hét múlva a kezembe nyomják a művészi felvételeket.

— Jóságos isten, így nézek én ki? Milyen lehetek a valóságban?

Otthon a fiók legmélyére rejtem a képeket és aéon morfondírozok, hogy nem ártana egy plasztikai műtét.

G. S.

150 éve — 1818. május 5-én született Kari Marx, minden idők legnagyobb társadalomtudósa, a tudományos szocializmus elméletének megalkotója.

Ez a nevezetes jubileum nagyszerű alkalmait ad arra, hogy újra meg újra áttekintsük és értékeljük azt a haladást, amelyet a munkásmozgalom az elmúlt másfél évszázadban megtett. Marx személyes életútja, emberi nagysága elválaszthatatlan a munkásmozgalom, a szocializmus fejlődésétől. Pedig családi körülményed, ifjúsága egyáltalán nem predesztinálták a forradalmár szerepére. A korabeli Németországban képességeit Bonn vagy Berlin egyetemének szolgálatába állíthatta volna, és gyarapíthatta volna a történelemből olyan jól ismert katedra-filozófusok számát Marx zsenialitása azonban nagyszerű jellemmel párosult, és mikor tanulmányai, publicisztikai tevékenysége közben megismerkedett a munkásmozgalom problémáival, félredobta a megosztott Németországban rá váró tudományos karriert, s a történelmi-tudományos igazság megismerésének és érvényesítésének szentelte életét

Ebben a következetes elkötelezettségben a nélkülözés, a rágalmazás és üldöztetés voltak az útitársai, de ugyanekkor szerezte igaz barátait harcostársait. Kiépítette kapcsolatát az eleven, valóságos mozgalommal. Láthatta annak fejlődését, részese volt sikereinek és kudarcainak. Életének állomásad a XIX. század felejthetetlen dátumai voltak: az 1848-as forradalmak, az X. Intemacionálé megalakulása; a Párizsi Kommüm. Ennek a nagyszerű életútnak a legfőbb értéke azonban abban a ma is elevenem ható elméletben van, amelyben feltárul a munkásosztály történelmi hivatása, az osz- tálynélküM társadalom megteremtésének útja.

Marx nem minden előzmény nélkül lépett be a történelembe. Művének társadalmi alapja a XIX. század első felének európai forradalmi mozgalma, elméleti előzményeit pedig a század három nagy eszmeáramlatában találhatjuk meg: a 'klasszikus német filozófiában; a klasszikus angol politikai gazdaságtanban és a francia utópisztikus szocializmusban vagy általában a francia forradalmi tanokban.

Marx e forrásokban felfedezhető elvek tudományos folytatója, de egyben ezek továbbfejlesztője és minőségileg gyökeresen újat adó alkotója.

Marx felborította a világtörténelem egész eddigi felfogását, mely azon alapult, hogy minden, történelmi változás oka az emberek változó eszméiben keresendő, de azt a kérdést, hogy honnan származnak az emberek eszméi, nem vetették fel. Marx volt az, aki bebizonyította ezeknek az eszméknek anyagigazdasági eredetét és ezzel kopernikuszi fordulatot hajtott végre a társadalom- felfogásban. Ö volt az, aki kimutatta, hogy az eddigi történelem osztályharcok története, s hogy mindezekben az egyszerű vagy bonyolult politikai harcokban csak társadalmi osztályok társadalmi és politikai uralmáról van szó, arról, hogy a régebbi osztályok meg akarják tartani uralmukat, az új, feltörekvő osztályok ellenben meg akarják hódítani a hatalmat. Ö volt az, aki elsőnek bizonyította be, hogy ez az osztályharc végső soron valamennyi osztály uralmának felszámolásához, az osztálynélküli, társadalom megvalósításához vezet.

Történelmi nagyságát életművének sorsfordulói mutatják legszembetűnőbben. A marxizmus, amely kezdetben csupán egyike volt a munkásmozgalom sokféle áramlatának, diadalmaskodott az egész munkásmozgalomban, majd a XX. században elméleti igazságból gyakorlati igazsággá vált. A marxi gondolat a nemzetközi proletariátust szánakozást keltő nyomorultakból a burzsoázia eleve elrendelt sírásóinak rangjára emelte.

Történelmi érdemei természetesen nem korlátozódnak az elméletalkotás területére. Mint a gyakorlat filozófusa, aki először írta le ezeket a szavakat: a filozófusok eddig különbözőképpen magyarázták a világot, de a feladat az, hogy megváltoztassuk — élete folyamán két ízben is a munkásosztály politikai harcának vezetője és szervezője volt. Először a Kommunisták Szövetségének megalakításakor és az 1848-as forradalmak idején, másodszor 1864-től,

amikor megalakult az I. Intemacionálé. Tanításának elveiből kiindulva e két-- tős tapasztalat segítségével kovácsolta ki azokat az elméleti alapokat, amelyeken a mostani kommunista és munkáspártok épülnek.

Marx, aki egész rendszerét legjobb barátjával és legméltóbb harcostársával, Emgels-szel együttműködve dolgozta ki, eszméit soha nem tekintette dogmáknak, hanem a cselekvés vezérfonalának. Dialektikus szellemével óva intett minden megmerevedéstől. Marx művének folytatója és az új, megváltozott helyzetben továbbfejlesztője, Lenin volt az, aki példát mutatott, hogyan kell a marxizmust tudományként és nem dogmaként kezelni.

A marxizmus sikereit olykor lerontották és elhomályosították a marxi gondolat eltorzításai. A szocializmus hősies és győztes építése a Szovjetunióban egy negyedszázadon át a tőkés világ elszigetelési politikája következtében valóságos ostromállapot közepette folyt, ami az erők legnagyobb megfeszítését ’ és centralizálását követelte meg. Ez a helyzet olyan politikai és szellemi jelenségek kifejlődését tette lehetővé, amelyek a marxizmus elveit és a szocializmus lényegét szembeszökően sértették. Azonban éppen a hibák kiküszöbölése és az azóta is hullámvölgyeken és hullámhegyeken át, de továbbfejlődő forradalmi mozgalom, a sokféle út és tapasztalat mind-mind a marxizmust igazolják.

A marxizmus ma a világon legjobban elterjedt, legbefolyásosabb világnézet A szocialista országokban az építés vezérlő eszméje, a még fel nem szabadult világban pedig a felszabadulásért, mindennemű kizsákmányolás felszámolásáért folytatott harc iránytűje.

A marxi gondolat ma minden ember számára többé vagy kevésbé világosan, szeretettel vagy dühvei, kérdést, ígéretet, harcot fejez ki. A marxizmus, joggal valljuk, korunk szellemével összhangban álló világnézet. Magával ragadta az embereket, áthatotta milliók agyát és szívét, éppen azokét, akiktől korábban minden gondolatot megtagadtak. Ezek a milliók a Marx által útnak indított és azóta a forradalmak tapasztalataiban továbbfejlesztett gondolat jegyében csinálják történelmüket. Ezért adózunk születésének 150. évfordulóján a legnagyobb tisztelettel Kari Marxnak, a munkás- mozgalom nagy gondolkodójának.

POZSGAY IMRE