Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-31 / 126. szám

Í968. májas Síi péntek 1 oldal Nyíltan, felelősséggel A „vizes“ diákok bravúrja Ankét a Falakról Néhány héttel ezelőtt átszőtték először Kecske- néten Kovács András Fa- ak című új filmjét. S teg- íapelőtt, szerdán ismét. Ez- ittal egyetlen előadásban, neghívott közönségnek. Az előadást a megyei jártbizottság propaganda és nűvelődési osztálya javas- atára szervezték. Párt-, ál­ami és tömegszervezeti unkcionáriusok, üzemi, vál- alati vezetők voltak a neghívottak. A pártbizott- ;ág a filmmel kapcsolatos cözvéleményt akarta fel- nérni és megteremteni a ;ita lehetőségét azokról a lontos kérdésekről, amelye­tet a Falak tárgyal. Ezért íz előadás után ankétot is ■endeztek a Fegyveres Erők Klubjában, amelyen részt /ett Kovács András rende­lő. A beszélgetésre több mint ítvenen jöttek el a nézők tözül. Gyóni Lajos, a me­gyei pártbizottság propa­ganda és művelődési osz- ;ályának vezetője röviden vázolta a fent említett cé­lokat, amelyek az ankét megrendezésénél vezették a szervezőket, majd Szabó János, a Petőfi Népe mun- tatársa adott áttekintést Kovács András rendező munkásságáról. valamint két sajátságos, a magyar film történetében eddig pá­ratlan műfajú filmie, a Ne­héz emberek és a Falak fo­gadtatásáról. A filmmé! sokat fog­lalkozott a sajtó. Mi is ír­tunk róla az első bemutató idején a Petőfi Népe ha­sábjain. Ismertetése és mél­tatása tehát most szükség­telen. E helyett inkább azokkal a kérdésekkel sze­retne foglalkozni ez a be­számoló, amelyek az anké- ton felmerültek. Közülük is csak a legfontosabbakról szólunk. A felszólalók közül töb­beket foglalkoztatott az, amire a bevezetőben utal­tunk: miként lehetséges, hogy olyan mérsékelt a film közönségsikere — ameny- nyiben a közönségsikert a nézők számával mérjük — holott a Falak mai életünk legfontosabb problémáival foglalkozik. A felszólalók másik cso­portja a címben megjelölt falakról vitatkozott. Van­nak-e határai, korlátái ná­lunk a gondolat és a tett szabadságának, hol vannak ezek a határok, mennyire szükségesek és meddig cél­szerű tágítani őket? A harmadik kérdéscso­port pedig talán így fogal­mazható meg röviden: me­lyek a mi feladataink, ki- nek-kinek a maga felada­tai a demokratizmus fej­lesztésében, s adott-e, és milyen segítséget adott eh­hez a film? Amint a csoportosítás­ból is látható, az ankét már eleve azzal elérte a célját, hogy töprengésre késztetett. Olyan kérdésekről, amelyek foglalkoztatják a közvéle­ményt és a párt legfonto­sabb célkitűzései között sze­repelnek. Az összefoglaló­ban Kovács András éppen ezt hangsúlyozta: — Magamnak is sok töp­rengést okozott — mondta —, hogy szabad-e ilyen fil­met készíteni. A műfaji problémákra gondolok. Ar­ra, hogy ez nem játékfilm. Meggyőződhettem róla az­óta, hogy nemcsak szabad, hanem kell is. Láttam né­hány nyugati filmet, őrhely­nek közvetlen célja a nyílt politikai agitáció volt. Mennyivel inkább köteles­ségünk ez nekünk, ahol az államhatalom az állampol­gárok meggyőződésén és aktivitásán alapul. Hogy nem mindenkit érdekel ez a műfaj — nem ellenérv. Ezek a filmek azoknak szól­nak, akik leginkább felelős­séget éreznek a társada­lomért. — Meggyőződésem — folytatta — hogy nálunk az emberek sokkal többre képesek, mint amennyit a látszat mutat. Több az erőnk, mint amennyi a produktuma. Ez főkérdés számomra. A Falakkal arra vállalkoztam, hogy meg­próbáljam ezt megfogal­mazni, s ezzel világossá tenni a nézők számára, hogy mi a feladatuk a tár­sadalmi tevékenység kere­teinek jobb kihasználásá­ban. ... A vetítés délután fél 4-kor kezdődött. A vita este fél 9-kor ért véget. Őszinte, nyílt beszélgetés öt órán át. Ez már önma­gában is mutatja, hogy Ko­vács András célját elérte. M. L. Ismerje meg megyénket A Petőfi Népe rejtvónypályázata Hat héten át tartó rejtvénypályázatot indítunk olva­sóink között június 2-től, vasárnaptól kezdődően. A fel­adat: OLVASSA RENDSZERESEN LAPUNKAT s feleljen a minden hét végén, vasárnap leközölt kér­déseinkre. A kérdések mindig a megye fejlődésére vonatkoznak, s kizárólag olyan tényekre, adatokra kérünk választ, amelyek a PETŐFI NÉPE következő heti lapszámaiban, a leközölt cikkek szövegé­ben megtalálhatók. Aki hat héten át rendszeresen beküldi a helyes vála­szokat (legkésőbb a következő péntekig), az részt vesz a rejtvénypályázat díjainak sorsolásában. A NYEREMÉNYEK: 1. díj: Egy külföldi'IBUSZ utazás 1 személy részére 2. díj: Kétszemélyes belföldi egyhetes üdülés 3. díj: Háromnapos hazai társasutazás két személy ré­szére 4. díj: Táskarádió 5. díj: Fényképezőgép Ezenkívül számos értékes nyereménytárgy. (A főbb nye­remények vásárlási utalványra is becserélhetők.) 5. — Elmegy, beköltözik ab­ba a lakásba. Nem marad ott hosszú ideig, legfel­jebb egy-két hét az egész. Mindenesetre naponta ti­zenhét és tizenkilenc óra között tartózkodjék otthon. Kerülje a nőket. Ne mosa­kodjék idegenek előtt. És most vegye át tőlem ezt a fél jegyet. Keskeny, hosszú papír- szeletet nyújtott Schirm­baum felé. Rudolf a ke­zébe vette és ránézett. A zseblámpa fényében jól látta, hogy ezt a jegyet gumibélyegzővel készítet­ték. A jegy száma: 2040. A gauleiter időt hagyott a szemlélődésre, de most már felemelte a hangját. — A további parancso­kat attól a személytől kap­ja. aki majd ott felkeresd magát. A jelszó: „Odesszá­ból érkeztem”, erre maga azt válaszolja: „Az én ne­vem Wladislaw”. A férfi ekkor így folytatja majd: .Szeretek emeletes buszon utazni”. Erre maga: „Ne­kem jegyem is van hozzá”. — Ekkor az idegen férfi egy ugyanilyen buszjegyet vesz elő. de annak 2041-es lesz a száma. Ezzel igazol­ták magukat és ön tudo­másul veszi, hogy ennek az idegennek engedelmesked­nie kell. Most pedig.., el­távozhat. Kint talál egy pisztolyt Fogságba nem eshet. A pisztoly mellett ott egy vázlat annak alapján gyorsan hazatalál. Igazol­tatástól nem kell tartania. Ez amerikai övezet. Lelép­het Schirmbaum a hagyomá­nyos köszönésre lendítette a kezét majd az ajtó felé indult. Ekkor valaki gyen­géd határozottsággal oldal­ra húzta. Gyalulatlan desz­kalapon kicsiny, 6,35-ös pisztoly, és mellette hat tár feküdt. A fegyver közelé­ben fehér papírlapot vett észre, s ekkor a háttérből újra az iménti női hang hallatszott — Gondoskodnunk kell arról, hogy bármikor azo­nosíthassuk. A papírlap mellett levő festékpáma segítségével helyezzen el egy ujjlenyomatot a név rovata mellé. Amikor a festékpámát Nagy szó és dicséretes dolog ez a bravúr: orszá­gos tanulmányi versenyt rendeztek a vízügyi szak- középiskolák tanulói részé­re, amelyen 15 tanuló ju­tott a döntőbe, közülük 6 a Bajai Tóth Kálmán Víz­gazdálkodási Szakközépis­kola negyedikese. Sorrend­ben az 1., 2., 5.. 8., 9. és 10. helyezést érték el. Az országban négy vízügyi szakközéoiskola működik: kérdést. Köszönettel tarto­zom a szakembereknek, akik a legnagyobb készség­gel adtak választ minden kérdéseidre. Szabó János 5. helyezett. Környezetünk vízgazdálko­dásának múltja — erről kellett dolgozatot írnia, ö azonban nemcsak a sző­kébb bajai térséget vette tárgyalás alá, hanem „ki­tekintett” a szomszédos já­jelene és jövője — erről kellett neki dolgozatot ír­nia. — Nehéz volt a téma, mert nem állt rendelkezés­re kellő dokumentáció. Hadd mondjuk még el a versenyről: a legmagasabb elérhető póntszám 25 volt. Az első díjas versenyző 21,5 pontot szerzett, míg a 15. versenyző 13,5 pontot. Nagyon szoros volt tehát A hat díjnyertes a cikkünkben felsorolt rendben. Baján, Győrött, Nyíregy­házán és Szegeden, A dí­jak 40 százalékát a bajaiak vitték el. A tanulmányi verseny két részből. írásbeliből és gyakorlatiból állt. Az írás­belit az iskola és az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazga­tóság szakembereiből ala­kított bizottság bírálta el, a gyakorlati részt pedig a Fejér megyei Vízügyi Igaz­gatóság szekszárdi szakasz­mérnökségének tolnai tér­ségében bonyolították le. Kik a bajai „csapat” tag­jai? Bemutatjuk őket. Kiss Pál 1. díjas. írásbe­li tételének címe: A kor­szerű vízügyi technológia ismertetése. A bajai víz­torony csúszózsalus épít­kezését ismertette dolgoza­tában. — Nagy segítséget kap­tam mind az iskolától, mind a Vízügyi Igazgató­ságtól a feladat megoldá­sához. Falud! László 2. díjas. Bajától messze eső témát kellett tanulmányoznia. Az ő dolgozatának tárgya: A Velencei-tó vízgazdálko­dása. — Sok könyvet, folyó­iratot kellett átolvasnom, hogy sikerrel megoldjam a becsukta, láthatóvá vált egy útvonalvázlat és mel­lette a százschillinges bankjegy. A pénzt éltette, alaposan megnézte a váz­latot. az útvonalat jól em­lékezetébe véste, majd ap­ró szeletekre tépdeste a papírt — Bravó — mondta va­laki a másik helyiség vé­géből — látom, kezd meg­jönni a nyugalma. Amikor az üzletből kilép, térjen vissza a pincébe és jobb­ra a második házban jöj­jön fel. Erre a helyre pe­dig még közvetlen életve­szély esetén sem térhet vissza. Rudolf Schirmbaum csendesen összecsattintotta bokáját, felemelt kézzel köszönt, majd eltávozott. Amikor az utcára ért, siet­ni kezdett. Fejét leszegve igyekezett új lakása felé. Körül sem nézett. Talán ezért, hiába is kereste ezt a titokzatos házat, többé nem sikerült megtalálnia. A kiutaláson szereplő cí­met könnyen fellelte. Kel­lemesen csalódott; barát­ságosan, sőt testvériesen fogadták. Az ablak mellet­ti egyik ágy még üres volt, Egy férfi lépett hozzá, el­kérte a beutalóját; kenye­rásokba is, amelyek kap­csolatban vannak a bajai térséggel. Kancsár Ágnes 8. helye­zett. Az egyetlen leány a „mezőnyben”. — Hogy került a vízügyi szakiskolába? Komolyan válaszol: — Kicsi koromtól fogva érdekelnek a vízi építmé­nyek. Talán felvesznek a műszáki egyetemre, 4,4 az átlagom. Ágnes írásbeli dolgoza­tának igen érdekes és gya­korlati jellegű témája volt: Baja vízgazdálkodásának megoldása. Valóságos .kis várospolitikus, a témát igen jól ismeri és meglátszik rajta, hogy nem kevésszer tárgyalt a város műszaki embereivel. Búzás Gyula 9, helyezett. Az ő témája is bajai, cí­me: Baja város csatorná­zása. — Nagyon sokat köszön­hetek a városi tanács mű­szaki osztályának. Izgal­mas volt a kutatás, megis­mertem a város több száz éves csatornarendszerét és az új terveket is. Novics József 10. helye­zett. Margitta-sziget víz­gazdálkodásának múltja, rét, vajat, szalámit, egy szelet Hershey* * csokoládét és három Chesterfield ci­garettát adott neki. Mindenki elfogadta őt, csak egyik társa méregette gyanakodva. — Tudod testvér — mondta a kétkedőnek — tulajdonképpen posnani vagyok, de fiatal korom óta Magyarországon buj­káltam, lengyelül már alig tudok. Pest mellől hurcol­tak el, és itt Neustadtban egy parasztgazdaságba he­lyeztek. Teheneket fejtem, és tudod hogy van, ha na­ponta csak egy-két deci tejet is ihat az ember, íté­letnapig is kibírja» • Másnap egy öreg férfi kopogott be, kezet nyújtott egyenként mindenkinek, majd Schirmibaumhoz lé­pett és megszólalt. — Odesszából érkeztem. — Az én nevem meg Wladislaw. Az öreg férfi ekkor Sohirmbaumba karolt. — Nagyon fáradt va­gyok, nem kísérne haza, itt lakom a közelben. Lekocogtak a lépcsőn, már az utcán jártak, ami­kor az idegen férfi meg­szólalt. (Folytatjuk.) a mezőny és hogy a ba­jaiak ilyen fölényes győ­zelmeit arattak, az az isko­la jó tanulmányi módsze­rének és a pedagógusok igyekezetének eredménye is. Balogh József Szövetség utca 17jh SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ A szociológia újjászületésé­nek időszakában mindenképp pen jelentős vállalkozás újra megjelentetni az értékes szo­ciográfiai műveket. Hamvas H. Sándor, Budapest, VII., Sző»- vétség utca 17/b című munká­ja — bár szépirodalom — ezek közé tartozik. Móricz Zsigmond realista szemléletének egyik nagyszerű bizonyítéka az a tény, hogy Hamvas H. Sándor írását a Nyugatban megjelentette. Igaz, hogy a szerzőnek ez a műve feleségének leánykori nevén került az olvasó elé; másként a kötet nem kaphatott volna nyilvánosságot, mert írója for­radalmi hevületű novelláival a munkásosztály ügye mellett „kompromittálta magát”. Ham­vas H. Sándor valóban „moz­galmi” író volt, aki a jelen« röl szólva a jövőt szolgálta. Akkoriban pedig az ilyen író nem kellett azoknak, akik ir­tóztak a pozitív társadalmi vál­tozásoktól. Akár egy Jó színdarab cse­lekménye, ennek a könyvnek meséje sem tűri a kivonatoló összefoglalást. Hősei egy 1930-as budapesti bérház lakói. Nagy bérházról van szó, első és má­sodik udvarral. Lakói a kor átlagos „kisemberei”, akik eb­ben a bérházban mind isme­rik egymást, valamilyen szá­lon mind függenek egymástól, valamennyien egyetlen keret foglyai. A bérházé? A kerüle­té? A fővárosé? Az országé? S amint az olvasó keresi a fe­leletet erre a nagyon jogos kérdésre, rájön; egy adott tár­sadalmi rend foglyai ők vala­mennyien. Mindegyikük él, ahogy tud, reménykedik, só­várog, tervezget, elbukik, megp marad. Egy egészen nagy társadalmi lét jellegzetes keresztmetszete a Szövetség utca 17/b. Mind­egyik lakója sok más embert képvisel. Munkájuk, bánatuk, örömük azonos „életvizekből” «fakad, ezért konfliktusaik is hasonlatosak. A célok ösztö­nös lényege a József a ttilai ,,föl kéne szabadulni már!” Ham­vas H. Sándor művének di­daktikája nem tolakodó, alak­jai valódiak, mert éltek és ami a legfontosabb; kritikai alaphangú humanizmusát iga­zolta az idő. (F. M.) KŐMŰVES. ÁCS ÉS ÁLLVÁNYOZÓ SZAK­MUNKÁSOKAT. valamint SEGÉD­MUNKÁSOKAT helybeli munkákra felvesz az Építőipari Szövetkezet. Kecske­mét, Bocskai u. 12. 3977 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom