Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-31 / 126. szám

1968. májas SÍ. péntek 3. oldal Tájékoztató vidékieknek: n háztól házig fuvarozásról — AKÖV? — Igen. Varga György, a darabáru főnökség ve­zetője vagyok. — Napjainkban számos "idéki postahivatal falára „Autóközlekedési Válla­lat képviselete” feliratú zománctáblát szegeinek. Hogyan került kapcsolat­ba az AKÖV a postával? — Az Autóközlekedési Tröszt és a posta-vezér­igazgatóság megállapo­dást kötött, amelynek ér­telmében a posta vállalja a darabáru fuvarozásra szóló megrendelések gyors továbbítását A kijelölt postahivatalokban részle­tes tájékoztatót kaphatnak az érdeklődők, illetve azok, akik igénybe akarják ven­ni a háztól házig fuvaro­zást. — Eddig is volt ilyen. — Igen, de nem ilyen széles körben, mint aho­gyan június elsejétől lesz. Megyénkben a darabáru szolgálat érdekeltségébe ed­dig mindössze negyvenhá­rom helység, város, illetve község tartozott. Ezeken a helyeken külön kirendeltsé­günk intézi a fuvarozást, a gépkocsik menetrend sze­rint továbbítják a feladott árukat. Június elsejétől kezdve újabb hatvannyolc községet kapcsolunk be a szolgáltatásba, ide is me­netrend szerint jutnak el majd szállító járműveink, — a postahivatalokban be­jelentett igények alapján. — Mire hívjuk fel a la­kosság figyelmét? — Elsősorban arra, hogy a postahivatalok nem vál­lalnak részünkre árufel­adást, a hatvannyolc köz­ségben csak házhoz me­gyünk, a postán leadott címre. O. L. „Emberszabású fóliasátrak A napokban tapasztalat­cserét szervezett a Kerté­szeti és Szőlészeti Főiskola a zöldségtermesztő megyék szakemberei számára. Dr. Somos András tanszékveze­tő egyetemi tanár az üveg­házakból kikerülő palánták műanyag-fólia alatti hajta­tásának lehetőségeit és gaz­daságosságát elemezte. Az elméleti fejtegetések később a főiskola soroksári kísér­leti telepén tartott bemuta­tón igazolódtak. A résztve­vők megszemlélték a négy és fél méter széles, két mé­ter magas műanyag- és fémvázas fóliasátrakat. Ezt a méretet egyébként a kecskeméti Béke, a kiskun­félegyházi Vörös Csillag és a tiszakécskei tsz-ek is al­kalmazzák már. Alattuk könnyebben kezelhetők a növények, mivel a kertész mozgását nem gátolja a szűkös hely. A földben 40 centiméter mélységben mű­anyagcsövek húzódnak, amelyekben meleg víz áram­lik. A kalkulációk szerint a hajtatás költsége a talajfű- téssel együtt mindössze fe­le a hollandi ágyakénak, amelyekben istállótrágya felhasználásával fejleszte­nek hőt A kertészeti tele­pen ezenkívül 6 méter szé­les, 2,40 méter magas fólia­sátrak alkalmazásával is kísérleteznek, ami újdon­ságnak számít hazánkban. Ismertebb és több gazda­ságban hódít az úgyneve­zett szakaszos eljárás. A növényeket hőigény szem­pontjából csoportosítják és egymást követően feszítik föléjük a fóliaalagutakat Ezzel mintegy kéthetes előnyt nyernek a termelők a piaci versenyben a korai szabadföldi zöldségfélékkel szemben. A jövedelmezőnek ígér­kező termesztési módszerek iránt élénken érdeklődött az a harminc szakember, aki a Bács-Kiskun megye termelőszövetkezeteit, illet, ve a MÉK-et képviselte. H. F. Kalocsai úttörők Lipcsében A Kalocsai Ének-Zenei Általános Iskola Kiváló tánccsoport címmel kitün­tetett gyermek táncegyüt­tese szerdán a Német De­mokratikus Köztársaságba utazott, hogy ott Rudolf- stadtban, a IV. nemzetközi táncfesztiválon hazánkat képviselje. Pécsi Sándor iskolaigaz­gató, a tánccsoport veze­tője, indulás előtt elmon­dotta, hogy Hilmar Gün- themek, a Lipcsei Centraí- haus igazgatójának meghí­vására utaznak Lipcsébe. Jellemző, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ságban mennyire érdeklőd­nek népi táncművészetünk iránt: a kalocsaiakat anél­kül, hogy korábban ismer­ték volna, többnapos thü­ringiai körútra is meghív­ták, sőt Cottbus város kö­zönsége is szerette volna megnézni a gyermekek produkcióját Az iskolai év azonban még nem ért vé­get, így a csoport e meghí­vásoknak nem tud eleget tenni. Harminchét tagja indult az NDK-ba az együttesnek, s e létszámnak megfelelő­en állították össze műsoru­kat az ének-zenei általános iskola növendékei. Bemu­tatják a Bábi kert, A zöld- ágacska, a Pünkösdölő és a Kis lakodalmas című tánc­játékot A csoportot Kalo­csa képviseletében Kriston Ferenc vb-elnök, továbbá négy zenész és három ne­velő, tizenkilenc szülő pe­dig turistaként kíséri. Deák Sándor Javuló falusi áruellátás Nyári előkészületek A MÉSZÖV elnökhelyettesének nyilatkozata Több éves tapasztalat sze­rint a megyei kiskereske­delmi és vendéglátó forga­lom mintegy ötven százalé­kát a szövetkezeti kiskeres­kedelem és vendéglátóipar bonyolítja le szűkebb ha­zánkban. S mivel a tapasz­talatok azt is bizonyítják, hogy a falusi, tanyasi la­kosság igényei rohamosan növekednek, első kérdésünk az volt Piukovics Miklós­hoz, a MÉSZÖV elnökhe­lyetteséhez: Az új gazda­ságirányítás első hónapjai­ban miként elégítette ki a szövetkezeti kereskedelem a lakosság szükségleteit? Kisebb készletekkel — nagyobb forgalom — Az első négy hónap adatai gondolkodóba ejtet­tek bennünket — hangzott a válasz. — A múlt év ha­sonló időszakához képest ugyanis 5,5 százalékkal volt magasabb a kiskereskedel­mi forgalom. Ez önmagá­ban örvendetes tény, az vi­szont már kevésbé, hogy az említett forgalomemelke­dést 1967. januárjához vi­szonyítva négy százalékkal kisebb induló árukészlettel értük el. Az első negyedévi árubeszerzések folyamán fo­kozatosan megszüntettük ezt a különbözetet, s a me­gye 36 fogyasztási és érté­kesítési szövetkezetének el­látási körzeteiben az alap­vető élelmiszerekből, a ház­tartási cikkekből kielégítő volt a kínálat. Ehhez hoz­zájárult az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedel­mi Vállalat kollektívája is. A különböző árubeszer­zési források kiaknázásánál szövetkezeteink felhasznál­ták azokat a fontos ta­pasztalatokat, melyeket egyes szövetkezetek tavaly szereztek, miután kísérlet­ként vállalkoztak az új gaz­dasági mechanizmus gya­korlati megvalósítására, így jutottunk a felismerés­hez, hogy a szövetkezetek az ipari üzemeknek to­vábbra is csak a nagyke­reskedelmi vállalatokon ke­resztül lehetnek egyelőre megfelelő kereskedelm’ partnerei. Ezért készlete­inknek csak 6—7 százalé­két szereztük be közvet’e- nüi az ipartól, ezt is a ktsz­ektől. Emellett — a meg­növekedett önállóság ki­használásával —, tervsze­rűen törekedtek a szövet­kezetek a keresett, de hi­ányzó cikkek termeltetésé­re, a helyi árualapok fel- használására, az állami és közös gazdaságoktól, vala­mint a háztáji gazdaságok­ból való beszerzések útján. Külföldi beszerzések ré­vén is javult a falusi bol­tok áruválasztéka. Az igé­nyeknek megfelelően a Szovjetunióból halkonzer­vet, teát, sűrített tejet, keménysajtot, Romániából tésztát, konzerveket, az NDK-ból édesipari termé­keket importáltunk. Még mindig sok a papírmunka — Az év elején négyféle (fix, maximált, -tól-ig, és szabad) ártípus alkalmazá­sára lértek át a boltokban. Hogyan sikerült az „átál­lás” az új árrendszerre, és milyenek a szövetkezetek és a nagykereskedelmi vál­lalatok között létrejött két­oldalú áruszállítási szerző­dések betartásával kapcso­latos tapasztalatok? — A két kérdésre vonat­kozó válasz szorosan össze­függ egymással, legfőbb gondjainkkal. Ismeretes, hogy a kiskereskedelem lé­nyegesen nagyobb önálló­ságot kapott az ármegálla­pításokra. Egyes — főként a ruházati és iparcikkeket szállító — nagykereskedel­mi vállalatok azonban min­dezt úgy értelmezik, hogy most már nincs szükség a cikkben a fogyasztási ár feltüntetésére. Holott csu­pán arról van szó, hogy ha a kiskereskedelem nem ért egyet a megadott fogyasztói árral, akkor megfelelő fel­tételek mellett módosíthat­ja azt. A szövetkezeti boltok nem rendelkeznek az ár­típusokat és vételárakat feltüntető cikklistákkal sem. Mindebből következik, hogy az elmúlt négy hó­napban rendkívül felduz­zadt a szövetkezeti kiske­Bécsi utazás III. Magyar kultúrközpont a Hollandstrassen A Collegium Hungaricum a Trautson hercegi palotá­ban kezdte meg működé­sét az 1920-as évek köze­pén. A régi barokk palotát váltotta fel egy nagyon szép, modern, nyolcemeletes épület, a Donau-Kanal partján. Ezt az a II. kerü­leti, Hollandstrasse 4. sz. alatti modem palotát Fritz Weber, az Osztrák—Magyar Egyesület elnöke tervezte. 1963. óta otthona a két or­szág kulturális együttmű­ködésének. Dr. Kerekes Lajos, a kul­túrközpont igazgatója lejön a lifttel az elegáns hallba és elnézést kér, hogy né­hány percig megvárakozta­tott, de az egyik német te­levízió munkatársaival tár­gyalt. Miközben együtt suha­nunk a lifttel, feltámad bennem a kisördög és meg­kérdezem : — Itt is el szokott rom­lani a felvonó? — Sajnos, igen — vála­szol útitársam enyhe mo­sollyal. Megnyugszom. Nemcsak az új kecskeméti bérházak­ban van tehát liftgond. De fordítsuk komolyra a szót. Dr. Kerekes Lajos rendkívül kellemes, rokon­szenves fiatalember. Az ősszel lesz két éve, hogy a Collegium Hungaricum élé­re került. Igen elfoglalt. Aki nem ismeri közelebbről ezt a kultúrmissziót, talán nem is gondolja, hogy mennyi kö­telezettséggel jár. Rövid társalgásunk alatt, legalább ötször szól a telefon. A be­szélgetésekből is következ­tetni lehet a sokirányú te­vékenységre. — Mi a feladata a Colle­gium Hungaricumnak? — Az egyik, az itteni magyar ösztöndíjasok tudo­mányos tevékenységének irányítása. Három-hat hó­napot töltenek Ausztriá­ban. Különböző tudomá­nyos intézetekben dolgoz­nak. Segítjük őket a kuta­tásban, sőt eredményeik esetleges publikálásában is. A másik fő tevékenysé­günk a magyar kultúra megismertetése. Rendszere­sen tartunk előadásokat, irodalmi, zenei esteket a négyszáz személyes színház és moziteremben. Együtt tanulmányozzuk a téli és a tavaszi műsort. Ja­nuár 25-én például a Háry János című film vetítésén zsúfolásig megtelt a terem. Az irodalmi estek iránt is rendkívül nagy az érdeklő­dés. A legnevesebb magyar írók, költők, művészek rendszeresen vendégszere­peinek. Megismertetik az osztrák közönséget a régi magyar klasszikus zene mellett, a modem muzsiká­val is. Június 6-án könnyű­zenei estet rendeznek. Nép­szerűsítik a magyar képző- művészetet, általában éven­te négy nagyobb kiállítást nyitnak. Május első hetében ma­gyar filmhét kezdődött Bécsben. Az Egy szerelem három éjszakája című fii; met vetítették a megnyitón; az Uránia Művelődési Ház; ban. Erre az alkalomra e* osztrák fővárosba érkezett Venczel Vera, a film fő­szereplője, Révész György rendező és Révész Miklós, a MAFILM igazgatója. — Milyen az érdeklődés az új magyar filmek iránt? — Ezt a filmhetet nem mi kezdeményeztük, csupán se­gítünk az Osztrák Filmkri­tikusok Szövetségének. Ez a szervezet arra törekszik, hogy a mai magyar film­alkotásokat megismertesse az osztrák közönséggel. Az érdeklődés annál is inkább nagy, mert Ausztriában rit­A Collegium Hungaricum épülete. kán látni magyar filmet, tek, mi pedig elbúcsúzunk, akárcsak más szocialista or­szágok alkotásait. Ezért is (Folytatjuk.) kezdeményezték ezt a film. Kereskedő Sándor bemutató sorozatot. Következik: A Práter, hip­Űjabb vendégek érkéz- pik, gamlerek* reskedelem dolgozóinak pa­pírmunkája, sokszor éjsza­kákon át végezték a fo­gyasztói ármegállapításokat, számításokat. Emiatt a ve­vőknek napokig néha he­tekig kellett vámiok, míg megvásárolhatták a kere­sett árucikkeket, melyek közül többnek három-négy esetben is módosult a ter­melői, ebből következően a nagykereskedelmi és fo­gyasztói ára is. A gyümölcstől — a hűsítő italokig — Az év első négy hó­napjában — a múlt év első harmadához viszonyít­va —, 8,5 százalékkal na­gyobb forgalmat ért el a megyében a szövetkezeti vendéglátás. A következő hónapokban újabb forga­lomemelkedés várható. Ho­gyan készülnek a nyári időszakra — tettük fel utol­só kérdésünket a MÉSZÖV elnökhelyettesének. — Néhány szövetkeze­tünk korábban elhanya­golta a falusi lakosság kö­rében népszerű, olcsóbb ét­keztetési formákat. Ma már az a törekvés, hogy az elő­fizetéses étkezetetés kielé­gítse a legkényesebb igé­nyeket a nyári időszakban is. A tanyai lakosság, a me­zőkön dolgozók jobb ellátá­sa érdekében növelni kí­vánjuk a házi boltok, a mozgóárusok számát. A szö­vetkezeti zöldség-gyümölcs- boltok elsősorban a terme­lőszövetkezetek segítségé­vel gondoskodnak friss, ió- minőségű, kellő választékú vitaminhordozókról, a moz­gó fagylaltárusok az idén is felkeresik a mezőgazdasági munkát végzőket. A falvakban nemcsak a kiskereskedelmi, hanem a kölcsönző boltok is folya­matosan gondoskodnak a nyáron keresett cikkek be­szerzéséről. Cukrászati bá­zisüzemeink, 12 hűsi-üze- münk és 73 szikvízgyártó­kisüzemünk ugyancsak fel- készülten várja a forró na- nokat. Intézkedünk annak érdekében is, hogy az ide­genforgalmi szempontból kiemelt és a kirándulóhe­lyeken kielégítő legyen a vendégek ellátása, szövet­kezeteink ellátási körzetei­ben. Bubor Gyula Gyakorlattal rendel­kező esztergályos és lakatos szakmunkásokat felveszünk. Jelentkezés: Építőgép javító és Gépgyártó Vállalat 1. sz. gyár kalocsai gyáregység munkaügyi osztályán. 4283

Next

/
Oldalképek
Tartalom