Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-26 / 122. szám
SSI* Dü Teljes a Tóth László emlékverseny mezőnye Együtt a Tóth László emlékverseny minden résztvevője. A versenybíróság igazán nem volt irigylendő helyzetben Szinte az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy ki jön, s ki nem tud részt venni a versenyen. Az előre megrendelt tablókat kétszíer is meg kellett változtatni. Pénteken például még biztosnak látszott, hogy Stejn helyett Geller jön, szombaton — a szervezők nem kis örömére — mégis Stejn nagymester érkezett meg. A verseny első — és nem is jelentéktelen — mozzanatára, a sorsolásra szombaton délelőtt 11 órákor került sor a városi tanácsházán. A fogadáson megjelent dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Szerényi Sándor, a Magyar Sakkszövetség elnöke, Gábor Zoltán, a Magyar Sakkszövetség ügyvezető elnöke és Reile Géza, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnöke. Fehér Sándor, a városi tanács vb-elnökhelyettese üdvözölte a résztvevőket, majd Balogh László vezető versenybíró felhívására a versenyzők egymás után húzták a számokat rejtő borítékokat Elsőnek Barcza nagymester kapta a 12-es számot. Régi dolog, hogy a sakkozók egy kicsit mind babonásak, így a sorsolásnak külön érdekessége, hogy ki húzza a 13-ast. Némi izgalom után a „szerencseszám” utoljára maradt, s így a szovjet Stejn nagymesternek jutott. A világhírű versenyzőt úgy láttuk, cseppet sem zavarta a sorsolás, annál inkább melege lett viszont a kecskeméti színekben induló Na- varovszky mesternek, hiszen a 4-es számával ő a szovjet sakkozó első ellenfele. Alig ért véget a sorsolás, A BRG sportkör berkeiben élénk sporttevékenység folyik. Az időnként felmerülő problémák ellenére sem hátrálnak meg azok megoldásától. Nemcsak törhetetlen reménnyel készülnek a megyei bajnokságban való előkelő helyezés megszerzéséért, hanem alapos munkával is. Ennek tulajdonítható az is, hogy férfi kézilabdacsapatuk már háromszor eljutott az NB II-s küszöbéig, megnyerve a megyei bajnokságot Az idei lehetőségekkel, tervekkel és reményekkel kapcsolatban pillantottunk be a BRG a versenybíróság már hirdette is az első forduló beosztását. A megnyitó után a következő párosításban ülnek asztalhoz a versenyzők: Honfi—Bilek, Gufeld (szovjet)—Doda (lengyel), Csőm.—Golombek (angol), Navarovszky—Stejn (szovjet), Dely—Barcza, Bárczai —Popov (bolgár), Lengyel —Hennings (NDK), Malich (NDK)—Forintos. Délután az SZMT-szék- házban pontosan 4 órakor Szerényi Sándor, a Magyar sportéletébe. De erről szóljanak a legilletékesebbek: Hódos Tibor, a férfi kézilabdacsapat edzője és játékosa: — Eddig háromszor botlottunk meg az NB II. küszöbén. Annak ellenére, hogy játékosanyag-hiánnyal küszködünk — mindössze tizennégyen vagyunk — a belső szervezeti problémák megoldásával rendezzük a helyzetet. Bízunk a megyei bajnokság megnyerésében és a továbbjutásban. Megpróbáljuk a lehetetlent is... Győrfi Pál, a női csapat edzője: Sakkszövetség elnöke nyitotta meg a versenyt. A vasárnapi 2. forduló párosítása: Bilek—Forintos, Hennings—Malich, Popov —Lengyel, Barcza—Bár- czay, Stejn—Dely, Golombek—Navarovszky, Doda— Csőm, Honfi—Gufeld. A hétfői 3. forduló: Gufeld—Bilek, Csőm—Honfi, Navarovszky—Doda, Dely —Golombek, Bárczay— Stejn, Lengyel—Barcza, Malich—Popov. Forintos— Hennings. — Heti három edzést tartunk. Sajnos, lehetetlen egy pályán négy csapatnak ed- zenie. A pálya nagy elfoglaltsága érezteti hatását a játékosok felkészültségén. Jelenleg hat diák játszik a csapatban. Iskolai elfoglaltságuk miatt is kevesebbet járnak edzésre. Az iskola befejeztével ez megoldódik és ismét lesz gerince a csapatnak .:. Mi is bízunk a bajnokság megnyerésében, ami eddig sohasem sikerült. Egyébként a csapat jelentős támogatást kap a vállalattól. A KISZ Központi Bízottéi Kecskeméti BRG sportéletéről Megpróbáljuk a lehetetlent...! Ha egy család sportolni kezd Cfpesti Dózsa— Egyetértés 3:2 (0:1) Góllövők: Halápi, Dunai II., Nagy, Fazekas, Laczkó. Az utolsó percben Sátori 11-esét Szentmihályi kiütötte, majd a másik sarokba tartó lövést kivédte A Határőr Dózsa lovasai Újvidéken A Kiskunhalasi Határőr Dózsa lovasai az országos lovasbajnokság első fordulója után Budapestről egyenesen Újvidékre utaztak, ahol a hagyományos nagy- vásár alkalmából minden évben megrendezésre kerülő nemzetközi lovasversenyen vettek részt Hriazik Pál a magyar bajnokságon elért első helyezését bizonyítva megismételte hazai bravúrját. Pihenő nevű lovával 5,5 hibapontos teljesítménnyel a vásár nagy díj át nyerte. Győzelme igen értékes, ha figyelembe vesszük a mögötte végzetteket, köztük a román válogatott legjobb lovasát Langa őrnagyot és a többieket. Hriazik a leg-| nehezebb számban, a 180| cm magasugratásban Űjono nevű lovával 2. helyen vég-1 zett. Nagy István Számummal a nyeregben a 130 cm Búcsúdíjban ért el első helyezést a nagy nemzetközi mezőnyben. Igen értékes a Stafétában szerzett 2. hely, aho] Nagy István Achmed hátán, Krizsán János Zor- donnal indúlt. Harmadik helyen végzett Hriazik Pihenővel a vadászugratásban és Krizsán Zordonnal, a megnyitó versenyszámban. A versenyen nem vehetett részt Suti és Varró a két országos válogatott lovas. Ök a magyar válogatott tagjaiként a lengyel- országi Olstynbe készülnek. Szalai László Először pergessünk vísz- sza vagy két évtizedet, amikor még nem volt mindennapos, ha valaki sportol. A KTE labdarúgócsapatának összeállítása mégis nagyon egyhangú volt. Magyar 1., Magyar II., Magyar III., Magyar IV., s ha egyszerre talán mind a négyen nem is játszottak, de ketten-hárman annál többször. A legidősebb testvér, Magyar 1. István kergette legtovább a bőrlabdát. Már az ötödik X-en is túl járt, amikor még a He- tényegyháza labdarúgó- csapatának erőssége volt. Nem is azért hagyta abba, mert nem volt kedve tovább játszani, hanem vasárnaponként inkább a gyerekeit figyelte. Mert mi sem. természetesebb, hogy nemcsak a két fiú, hanem a négy lány is sportoló lett. A lányok közül hárman ma a Kecskeméti Dózsa NB I-es kosárlabda-csapatának tagjai. Újra három Magyar a pályán? Az ösz- szeállításböl ezúttal nem tűnik ki, mert Liborné és Kovácsné asszonynevükön • • • játszanak, ez azonban semmit sem von le a család nagyszerű „sportteljesítményének” értékéből. Éva, a legidősebb — a képen jobbról — a védekezés mestere. Ha az ellenfél csapatából ki kell „kapcsolni” valakit, rendszerint őt bízzák meg ezzel a feladattal. A második, Ilona, vagy ahogy a pályán hívják, „Icu”, a szellemes, ügyes húzásokról ismert, ók ketten jó néhány éve tagjai a csapatnak azok közül, akik kiharcolták az NB 1-be jutást. A harmadik testvér, Márta — a képen a középső — még csak a Katona József Gimnázium második osztályába jár, de már 14 éves korában tagja volt az NB I-es keretnek. Három évvel ezelőtt, amikor ott állt az Üttörő Olimpia dobogóján, a szakemberek azt mondták: Ebből a kislányból válogatott lesz! Nos, az ifjúsági válogatottságig már eljutott Márta, s ha szorgalmas lesz. egyszer talán még tovább is. Sz. Z. sága szervezésében a VIT- versenyre való felkészüléssel kapcsolatban Kaposvári Emma, az üzem KlSZ-szer- vezetének vezetője nyilatkozott: — A vállalat széles körű aktivitással készül a május 18-tól június 20-ig tartandó VIT-versenyre. Mintegy 100 sportoló vesz részt ebben a vetélkedőben. Mindhárom csoportban — a 15—16, 17— 18 és a 18 éven felüliben is — felvesszük a versenyt. A sportágak közül atlétikában, 60 méteres síkfutásban, magasugrásban, távolugrásban és súlylökésben indulnak női versenyzőink. A férfiak pedig 100 méteres síkfutásban, magas- és távolugrásban, valamint súlylökésben versenyeznek. A házi versenyeket üzemegységenként fogjuk lebonyolítani. A lövészetben a vrrkupaverseny keretében mintegy 25-en vettünk részt, ahol négy díjat osztottak ki a versenyzők között. A többi sportágakban labdajátékokban való részvételünk lehetetlen sportpálya hiánya miatt. A sport terén való aktivitásunkon kívül időnként szervezünk társaskirándulásokat is. Ennek keretében megtekintjük az ország különböző részeit. Egy-egy alkalommal 15—20-an veszünk részt a kedvezményes utazáson, amelyet a szakszervezet és a KISZ támogat. Szabó Anna, az üzem szákszervezeti vezetője — anyáskodó figyelemmel és egy kicsit szülői szigorral _ Is — figyelemmel kíséri a fiatalok sport- és egyéb tevékenységét. A sporttéren felmerült problémák orvoslásában is benne van a keze, de az eredményes munkát is elvárja a fiataloktól. Bízik benne, hogy a sportolók versenyükkel kapcsolatos ígérete — az NB II-be való jutás — nemcsak szép szó marad..j 55 bi Átadták a városi tanács nívódíjait Az év elején a Kecskeméti Városi Tanács nívódíjat tűzött ki a Kiskunság jubileumi számának legjobb írásaira. A nívódíjakat szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke adta át a jutalmazó ttaknak. A jubileumi szám szerzői közül 1000 forintos nívódíjat kapott Bencze László, Gál Sándor és dr. Zoltán Zoltám. A díjazottakon kívül a tanács írásbeli elismerésben részesítette Buda Ferencet, dr. Lengyel Zoltánt, Péter Lászlót és Szabó Jánost. A fogadás — amelyen részt vettek Fehér Sándor és Újvári Lajos, a városi tanács vb-elnökhelyettesei, s a Kiskunság több munkatársa — a megye folyóiratának jövőjéről folytatott beszélgetéssel zárult. A közöny áldozata JANUÄR 31-én mínusz három-négy fok hideg volt Mélykúton. Télen rövideb- bek a napok, hamar besötétedik. Hat óra is elmúlt már, amikor Binki János fiával és egyik munkatársával lovas kocsin hazafelé tartett. A fogat a Kinizsi utcából befordult az Üj utcába és bár itt gyenge a közvilágítás, mégis észrevették, hogy valaki az úttesten fekszik. Rögtön megálltak, megnézték ki lehet. — Megismertéin, hogy K. J.-né, tudom, hogy időnként be szokott rúgni. Mondtam neki, hogy menjen haza — vallotta később a bíróságon Binki János, majd így folytatta: — Ö gorombán válaszolt, s azt felelte, hogy semmi közünk ahhoz, hol fekszik le és hagyjuk Őt békén. Erre otthagytuk. Ittas volt, ezt a hangjából állapítottuk meg. Máskor Is láttam részegen ezt az asszonyt és úgy voltam vele, miért éppen én nyúljak hozzá? Az utolsó mondat végét mentegetőzésnek szánta a tanú, bár erre nem lett volna szükség, hiszen törvényeink nem ismerik a bűnös közömbösséget és K. J. -né ekkor még nem volt baleset áldozata, cserbenha- gyásról sem lehetett beszélni. A három ember tehát ismét felült a kocsira és elhajtott, sorsára hagyva a 46 éves asszonyt a télben, az éjszaka sötétjében. Binki János azt kérdezte, miért éppen ő nyúlt volna hozzá? Azért, mert ő volt ott, ő volt olyan helyzetben, hogy segíthetett volna. Azaz nemcsak ő, hanem két társa és rajtuk kívül még hárman. ALIG haladt el ugyanis a lovas kocsi, Lakatos Jenő- né, a Kinizsi utca 37 szám alól útnak engedte Mária nevű lányát és annak barátnőjét Tóth Gizellát. A két lány, amikor a Kinizsi utcából az Űj utcába ért, meghallotta, hogy valaki kiabál az úttest közepén. Odamentek, megismerték K. J—nét, aztán visszaszaladtak Lakatosékhoz, szóltak az asszonynak. Hallgassuk azonban Lakatos Jenőné tanúvallomását. — Hamarosan visszajöttek a lányok. Mondták, hogy a Kati néni kint fekszik az úton, és kiabál. Én azt válaszoltam nekik, hogy majd felkél és hazamegy, hagyni kell, biztosan megint be van rúgva. Aztán a lányok elmentek a próbára én pedig hallgattam tovább a rádiót. Jó tánczene volt... A HAT EMBER nem követett el írott törvénybe ütköző mulasztást, őket tehát tanúként hallgatta ki a bíróság, közönyük azonban erkölcsileg mélységesen elítélendő. Emlékezünk még a közönynek arra a nagyfokú megnyilvánulására, amikor Budapesten, az egyik italbolt előtt többek szeme lát- , tára három bandita agyonrugdosott égy öregembert. Senki nem tett semmit. Mint később elmondták, féltek a verekedőktől. Mélykúton nem kellett senkitől sem félni, s azt hiszem éppen ezért itt a közönynek még veszélyesebb változatával találkozunk. Lehetet-' len, hogy a hat ember egyikében sem merült fel annak lehetősége, hogy az asszony megfagyhat a földön, elütheti valami. K. J.-né tehát feküdt a földön, a télben, az éjszakában. ÉS AZTÄN jött a lánc-' talpas traktor. A Vezetőfülkében Visnikar József 35 éves tsz-tag ült, bevallása szerint másfél deci bort ivott meg nem sokkal előbb. A több tonna súlyú gép öt kilométeres „sebességgel’' haladt és csak egyik lámpája világított. A bal oldali. Az útnak éppen ezen az oldalán feküdt K. J.-né. A traktoros mégsem vette észre. Ráhajtott a lánctalpakkal. — Éreztem, hogy egy kicsit félrebillen a gép. Később hátranéztem, s cipőt, ruhát láttam magam mögött. Sejtettem, hogy ember volt, de úgy voltam vele, ha ez a gép átment rajta, hiába állok meg, úgysem segíthetek rajta — mondta a tárgyalásom Visnikar, a vádlott. A traktorral haza hajtott. A lelkiismerete nem hagyta nyugton s visszament a helyszínre. Akkor látta, hogy átgázolt egy asszonyon. Nagy riadalom támadt, szóltak a családnak, rendőrségnek stb. K. J.-né azonban már régen halott volt. MIÉRT KELLETT meghalnia K. J.-nénak? Hogy így történt, ahhoz az elhaltnak is van köze. Leginkább azonban a közöny és a gondatlanság láncreakciója vezetett a tragédiához. A műszaki szakértő szerint a gép feltétlenül meg tudott volna állni, ha a lámpa fényében észreveszi a traktoros az asszonyt, igen! Ha a kocsis elviszi onnan, ha a lányok intézkednek, ha Lakatosné nem tánczenét hallgat, ha a traktoros figyel stb. Végül az ítélet: A bíróság — nem jogerősen — egy év és nyolchónapi szabadságvesztésre ítélte Visnikar Józsefet. Gál Sándor KŐMŰVES, A CS-ALL VÄN YOZÖ szakmunkásokat, valamint ÉPÍTŐIPARI SEGÉDMUNKÁSOKAT keresünk felvételre. Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat. Kecskemét. Reiszmanm Sándor utca 20. 4023 __
