Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-26 / 122. szám
1968. május 26. vasárnap 5. oldal Egy falu újjászületik Orgovány község vezetőinek eltökélt szándéka, hogy a településüket felzárkóztassák a kecskeméti járás „vezető” községei, Tisza- kécske, Lajosmizse és Izsák mellé. A cél érdekében, figyelembe véve a megvalósításhoz szükséges és rendelkezésre álló eszközöket, anyagi forrásokat, a községi vezetőkből alakult ideiglenes bizottság részletes távlati programot dolgozott ki. Ez kiterjed a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a kereskedelmi hálózat bővítése, továbbá a községrendezési feladatokra és a kommunális fejlesztésre. Iparteremtés, társulással Pillanatnyilag is az a helyzet Orgoványon, hogy nyolcvan—száz női munkaerő foglalkoztatása nem megoldott. Télen ez az arány többszörös. A fiatalok nagyobb hányada eljár a községből. Mit lehetne tenni? Segíteni lehetne, ha a szeszfőzdét kitelepítenék mostani helyéről, s a helyiségekben, illetve a pincékben szőlő-, must- és borfeldolgozást, Illetve tárolást honosítanának meg. Ehhez a helybeli fogyasztási szövetkezet társulása is szükséges. Később, bővítéssel, mód hyílhat gyümölcstároló és hűtőház építésére — a gazdaságok és a felvásárló vállalatok társulásával. Mindezzel együtt az üzlethálózat Is bővítésre szorul; célszerű egy áruház megépítése a mostani művelődési ház helyén, A helybeli TÜZÉP- telep sem elégíti ki már az igényeket; nagyon elkelne mellé egy faáru- és betonelem készítő üzem. Homokkőmezők a buckák alatt Az építőanyag helyi előállításának meglepő, mindeddig feltáratlan lehetősége rejtőzik Orvgoványon. Ki gondolná, hogy közvetlenül a szélhordta buckák alatt hatalmas homokkőmezők rejtőznek? Holott a geológusok legutóbbi kutatása szerint az itteni határ ilyen kincset is rejteget. A korszerű falukép kialakításához sok minden hiányzik még. Például irodaház, a tanács, a pártbizottság, a rendőrség és más szervek részére. Pár évnél nem halasztható tovább az állatorvosi rendelő és lakás megépítése sem. Nem feledkeznek meg a külterületekről. A lőtér és a Kápolnai iskola közötti rész tanyaközponttá alakítható ki; ez a terület jelenleg is sűrűn lakott, van már villany is, s helyben vannak a szőlősparcellák. Emellett fontos az is, hogy a Sallai Tsz, továbbá a Rákóczi és a Kossuth Tszcs a majorokban üzemi épületeket, s szolgálati lakásokat is építsen. Érdekes az a javaslat is, amely zárt keretek kialakítását sürgeti, 200—250 holdon. Azzal indokolva, hogy a belterületen lakó alkalmazottak munkaideje lehetővé tenné egy-egy hold kert megművelését, biztosítván ezzel a családi zöldség-gyümölcs szükségletet. Meggondolandó, hogy maguk a tsz-tagok is ilyen zárt-kertben kapják a háztájit, amely aztán végleges helyen maradna. Művelődés és törpe vízmű Az űj művelődési otthon építése már megkezdődött A község most erre összpontosítja minden erejét Utána hasonló koncentrációra lesz szükség — a törpe vízmű létrehozásához. A kommunális létesítmények köréhez tartozik a közvilágítás korszerűsítése és a hálózat bővítése. A későbbiekben, a létesítendő kőbánya helyén, a községhez közel strandfürdő kialakítására nyílhat lehetőség. Lényegében most érkezett el Orgovány ahhoz, hogy a megváltozott, s még alakuló paraszti életformához illő életkörülményeket teremtsen lakosai számára. Ehhez a község megérdemli a támogatást, a felsőbb szerváiét is. H. D. P AN lie V M KOPASZ OROSZLÁNBAÖ 1. A katonai térképeken karcsú nyilak mutattak keletről nyugatra és nyugatról keletre. Az éterben a rádióadók továbbította parancsok és rendelkezések hullámzottak: a háború a végki fej lés felé közeledett. Egyfelől a Szovjetunió, másfelől az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia csapatai — ezredek, dandárok és hadosztályok — nyomultak előre a fasiszta Németországban. A még hitleri ellenőrzés alatt álló városokban mindenfajta szolgáltatás szünetelt, sötétség, éhség, szomj úság gyötörte a lakosságot. A katonai térképekre rajzolt nyilak mind közelebb kerültek egymáshoz. A két irányból támadó szövetségesek, a győzelemhez közeledtek. A katonai szállítmányokban megjelent a rágógumi Megemlékezés Kocsis Pálról öt évtizeden át tevékenykedett fáradhatatlanul a homoki szőlőkultúra megújításáért, felvirágoztatásáért Kecskemét határában, Katonatelepen Kocsis Pál, a tavaly elhunyt világhírű szőlőnemesítő, Mathiász János tanítványa, méltó utóda. Az általa nemesített szőlőhibridek Kaliforniától Ausztráliáig az egész földkerekségen ismertek. A nevéhez fűződő négy új szőlőfajta a gazdaságok sok ezer holdján öregbíti nemcsak Kocsis Pál, de a város hírnevét is. E hónap 15-én a kecskeméti Köztemetőben leplezték le a nagy nemesítő síremlékét. Dr. Kozma Pál, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektorának Itt elhangzott emlékbeszédét az alábbiakban közöljük: A lig egy éve, hogy Kocsis Pál szemét és alkotó kezét lefogta a halál, halandó testét átadtuk az anyaföldnek, s hamvai felett máris feltámadott kőbe vésett emléke és bronzba formált arca, hogy dacoljon a halandósággal, megörökítse testét és benne alkotó egyéniségét. Láttuk a koporsóban lezárt szemeit, látjuk ezen az emlékművön újra klasz- szikus derűvel, baráti meleg mosolyával, életszeretettől áthatott sugárzó lényét és alkotásra késztető személyiségét. Méltán megérdemli, hogy a homok, a szőlőnemesítés nagyjainak a Pantheonjá- ban őrizzük emlékét, megmentve a feledés homályától. Az első világháború előtti ferencjózsefi vidéki kispolgári társadalmi élet mélyéből indult el, mint az idő tájt több művészünk: festők, írók, költők, zeneszerzők. Középiskolai tanulmányait sem fejezte be, főiskolát nem végzett, de művész hajlamai korán felébredtek; őstehetség volt, élményeinek, gondolatainak a kifejezésére az ecsetet választotta. Iványi- Grünwald mester ihlette fejlődését, művészpályára készült. De a családi okok visszahozták a földhöz, a homokhoz, a szőlőhöz, Mathiász János, Katona Zsigmond, Hankovszky Zsigmond közelébe, akik egy másféle alkotómunkára — a szőlőnemesítésre ihlették. Különösen Mathiász János hatott rá egyéniségével, barátságával, nagy szőlőismeretével, nemesitől tevékenységével, új fajtáival, K ocsis Pál a szőlőtőkék között is művész maradt, a nemesítés művészi eszköz volt számára ahhoz, hogy formá- ban-színben megalkossa azt, amit megálmodott, amit ki akart fejezni. fNem a genetikában, s a hivatás- szerű módszeres nemesítésben jártas tudósként kezdte, folytatta és fejezte be szőlőnemesítési tevékenységét; sokkal inkább az ösztön össég, az őstehetség, a tapasztalati megismerés vezérelte alkotó tevékenységét. A meglevő fajták alkati és biológiai tulajdonságai, gyors megismerésének a képessége, azok alkati és organolepti- kai sajátosságainak élményszerű, maradandó elsajátítása, a kombinatív képesség a szülőpárok jó megválasztása a nemesíté- si cél eléréséhez, a tulajdonságok egyesítése céljából — ezek Kocsis Pál „műtermének”, alkotóműhelyének, de ars poeticájának is a titkai. Ez a műhely volt forrása az Irsay Olivérnek, a Kocsis lmv' nak, a Gloria Hungariae- nek, az Attilának, a Gloria- sorozatnak, az Angyal Dezsőnek, a Kecskeméti Riz- lingnek, s a szinte felsorol- hatatlanul nagyszámú szőlőfajtának. Névben, tulajdonságokban csodálatos gazdagságú, bizarr expresz- szionista, s impresszionista képtár áll előttünk, ha Kocsis Pál életművét szemléljük. Vannak e művek között játékos, múlandó, ecsetpróbás, vázlatos, de bátor kísértetek, és maradandó, az egész emberiség értékei közé sorolt klasz- szikus művek is. B ár alkotópályájának kisebb szakasza (22 év) esik a felszabadulás utáni időre, mégis ekkor nyert Kocsis Pál munkássága világos célt, tudományos tartalmat és társadalmi elismerést. A lelki kényszerből, passzióból, sőt gazdasági okokból űzött mesterség élete utolsó szakaszában vált a nép felemelkedéséért vállalt és végzett tudatos tevékenységgé. A Korai Gyöngytől az Irsay Olivérig, a Gloria Hungáriáéig, az Egri nőktől, az Attiláig, a Bemáth Jánostól a Kocsis Irmáig, a különféle hibridekig az új csemege- és borszőlő változatok hosszú sora vezet el. A figyelmet felkeltő fantázianevek mintha lírai költemények címei lennének, amelyeknek tartalmát a fajták tulajdonságai adják. A fajták egy része az emberi és a hazai történelem nagyjainak (Julius cézár, Egri nők, Hunyadi János stb.) állít emléket. A nevek egy része viszont Kocsis Pál laikus politikai felfogását, s ugyanakkor mégis hazaszerélefét tükrözi. Bár a művészi ihlet termékei Kocsis Pál fajtái, de egyúttal — jelentős számban — az anyagi kultúra maradandó művei lettek. Több ezer holdon termesztik már a fajtáit hazánkban, s azok egyre terjednek külföldön is. Ezek a fajták nélkülözhetetlen és a cigaretta is. sőt sajátos csomagolásban egyre több pezsgőt rakodtak a műszaki alakulatok. Az italládákon nagy, fekete t,N” betű díszelgett, annak jeleként, hogy a csomagokat csak külön parancsra szabad majd felbontani a győzelem napján. De addig még a szaporán zuhogó áprilisi zápor sem tudta elmosni a csatatereken omló tengernyi vért. És azon a területen, amellyé Németország zsugorodott. még több mint háromszáz koncentrációs tábor működött. Késő éjszaka, minden elérhető táborparancsnokság utasítást kapott a foglyok elpusztítására. Rudolf Sohirmbaum SS- őrkatona a Griechenaui megsemmisítő tábor őrszeme is parancsot kapott: géppuskáját szerelje le, szállítsa a kőbányához, foglaljon tüzelőállást. A domb túlsó oldaláról motorzúgást hozott a szél: árokásó gépek, lomha oszlopai gurultak a bánya felé. A táborban sorakozót rendeltek él és a rabok serege a kőbánya felé tántorgott. Mielőtt odaérnének, robbanások verik fel a csendet: a magasba lövellő rögök helyén hosszú árok alakult ki. A foglyok felsorakoztak a gödör szélén, arccal a domb felé fordultak. Schirmbaum társaihoz hasonlóan tüzeléshez készítette fegyverét. Tekintetével végigtapogatta a számára meghatározott zónát. Látta az élőre- hajló foglyokat, de számára nem emberek ők, csupán tárgyak, eleven fal, amelybe majd golyóit lövi. Elhangzott a tűzparancs. A géppuskák szünet nélkül, perceken át kelepel- tek. A munkagépek jötték, amelyek a testeket a mélybe söprik. Homokot, követ szórtak a gödörben heverő sok száz holttestre. Azután az árokásók földet martak és a még hullámzó tömegsírra borították. Eközben egy műszaki alakulat elaknásította A környéket. Fekete zászlócskák jelezték az aknamezőről kivezető utat. Az őrkatonák gránátot erősítettek a géppuskáikra, majd kellő távolságra futottak. Tompa dörrenések: a fegyverek örökre elnémultak. Az őrkatonák megkezdték visszavonulásukat. A műszaki egység megszüntette az átjárókat, újabb aknákat telepített. Sohirmbaum most vette észre, hogy társai nagy része már civilruhát viselt. összeszorult a szive. „Ez a vég” gondolta, és a raktárhoz sietett. Mint minden őrkatona, ő is rabruhát vételezett. cigarettával, kon- zervekkel látta el magát. Benzines kannát fogtak, lelocsolták a barakkokat, a konyhát, a krematóriumot. Amikor mindenki elhagyta már a tábor területét, odabenn fellobbant a láng. Csak percekig tartott a szörnyű színjáték. Azután romhalmaz maradt sok tízezer ember szörnyű kínszenvedésének színhelyén. A volt őrkatonák kicsiny csoportokat alkotva együtt tartottak. Nem volt kedvük beszélgetni, rettegtek a jövőtől. A Iáhatáron más tüzek viliództak, s nem lehetett tudni, a front vonul-e ott. vagy csak városok égnek. Az égbolton tompa morgással légikötelékek húztak a fellegek felett. (Folytatjuk) elemei a hazai választéknak, s maradnak még évtizedekig. Jelentőségük lesz a hazai fogyasztók ellátásában és az exportban is, tehát népgazdaságig rendkívül fontosak. Kocsis Pál, mint szőlőnemesítő, az első nagy népi nemzedékbe: Stark, a két Mathiász körébe tartozik* azok művének közvetlen folytatója. Ö kapcsolja ösz- sze az első népi nemzedéket a ma élő nemzedékkel (Szűcs Józseffel, Poczik Ferenccel) egységes egészbe. Ennek a nemzedéknek a műve európai, nemzetközi jelentőségű, hiszen elsőként indította él ^Európában a csemegeszőlő nemesítését, kísérelte még a kései érésű, igényes nyugat- és közép-ázsiai, nagy fürtű, nagy bogyójú csemegeszőlő fajták és a korai érésű pontusi és nyugateurópai fajták keresztezését a végett, hogy a hidegebb, mérsékelt éghajlatú tájak számára is kialakítsa az igen koraitól a késő éré- sűekig, a teljes, szép küllemű, ízletes csemegeszőlő fajta választékot. Ez a nemzedék ihlette A. Pirovánot, s alapozta meg a mai kiterebélyesedett csemegeszőlő nemesítést világszerte. A Csabagyöngye, az Ezeréves Magyar- ország emléke, a Szőlős- kertek királynője, a Mathiász Jánosné muskotály és az Irsai Olivér számos új értékes fajta egyik szülője Olaszországban, Németországban, Kaliforniában, Jugoszláviában, Romániában, Bulgáriában, a Szovjetunióban, Kínában* Japánban, Izraelben és másutt. Kocsis Pál öröksége is tehát tudományos és gazdasági jelentőségű mű. Kocsis Pál jelentősége nem zárul le a fajtáinál. A ma élő, tudományosan iskolázott szőlőnemesítőknek is ihletője, gyakorlati tanítómestere volt. Az irodalmon kívül a fiatal nemzedék kihez is fordulhatott volna segítségért, hiszen nem volt tudós művelője a szőlőnemesítésnek még hazánkban. S Kocsis Pál nem rejtegette gazdag élet- tapasztalatát, szívesen adta át azt fiatal barátainak. Nyílt szívű, tiszta emberségével szívesen osztotta meg tudását, asztalánál ebéd* vacsora, egy-egy pohár bor mellett, s különösen szenvedélyesen „szülöttei”: művei — új fajtái népes környezetében. Ismerte hibrid- populációinak, fajtáinak valamennyi tulajdonságát* velük volt a nap, az év minden szakában. C z volt és ez ma Ko- csis Pál nekünk; barátainak, tisztelőinek, tanítványainak, hazájának és az emberiségnek. A szőlőnemesítési tevékenységéért kapott kormánykitüntetések, a Kos;suth-díj, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa által adományozott „Entz Ferenc Emlékérem” már életében kifejezte nemzedékünk, társadalmunk elismerését, nagyrabecsülését az életet tápláló, ízletes, gyönyörű szőlőkért és a jó kedvre derítő, tüzes, zamatos, finom borokért. Síremléke, fajtái ezt a Kocsis Pált örökítik meg nekünk és a jövő nemzedékeknek, őrizzük emlékét, s lelkesítsék az egymást váltó nemzedékeket az övéhez hasonló alkotómunkára, testamentuma megvalósítására, műve beteljesítésére, .
