Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-21 / 117. szám
1968. május 21. kedd 3. oldal Járási tűzoltáverseny flgasegyházán és Borotán A nyári felkészülés jegyében vasárnap két helyen: Borotán és Ágasegyházán rendezték meg a járási tűzoltóversenyt. Borotán délelőtt 9 órakor 54 csapat — a járás párt- és tanácsvezetői előtt — küzdött az első helyezésekért. A rendező község önkéntes tűzoltói nemcsak a szervezésben, de a felkészülésben is ki tettek magukért: A gépjármű-fecskendő szerelésében első Kisszállás. A 800 ph. kismotor fecskendő üzemkésszé tételében az első helyet Mélykút, a 400 ph. kismotor fecskendő szerelésében Borota és Kunbaja szerezte meg. Az ifjúsági csapatok közül a legjobban a Kiskunhalasi ' Petőfi Általános Iskola fiú- és a Kunfehértói Általános Iskola leánycsapata bizonyult a legjobbnak. A kocsifecskendő szerelésében Borota fiú- és lánycsapata győzött Üzemek közül első lett: Kunbajai Állami Gazdaság, Kiskunhalasi MÁV Állomás, Kiskunhalasi Állami Gazdaság tajói üzemegysége és a Kiskunhalasi Fémmunkás Gyár. Kecskemét járás tűzoltóversenyén részt vett Bene András, a járási tanács vb- elnöke, dr. Posváncz László a megyei pártbizottság munkatársa, Sebestyén István tűzoltó alezredes, megyei tűzoltóparancsnok. A gépjármű fecskendő szere- lésében Tiszakécske szerez- te meg az első helyet, míg a 800, illetve a 400 ph. kismotor fecskendő üzembehelyezésében Izsák Agasegyháza férfi- és női csapata győzött. Az ifjúsági csapatok közül a kunbara- csí fiú-, illetve a Kecskeméti Zrínyi Általános Iskola és a Kerekegyházi Általános Iskola lánycsapata szerezte meg az első helyezést. A létesítmények önkéntes tűzoltói közül a La- josmizsei Vízgépészeti Vállalat, a ^ ZIM kecskeméti gyáregységének női csapata, a Kecskeméti Konzervgyár II. csapata, valamint a Kecskeméti Barnevál férfi- és a Centrum Aruház női csapata szerepelt a legjobban. Mezőgazdasági i inilliúr dókért Az utóbbi időben sokszor és — joggal — elmondtuk már, milyen nagy jelentőségű a mezőgazdaság exportja, többek között az ipar nyersanyag- ellátása érdekében is. Kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy magának a mezőgazdaságnak is jelentős külföldi behozatalra van szüksége ahhoz, hogy okszerűen gazdálkodva zavartalanabból láthassa el a lakosságot élelmiszerrel és elégíthesse ki a külkereskedelem igényeit A mezőgazdasági import értéke tízmillió dollárokkal, vagy milliárd forintokkal mérhető. Vannak benne látszólag jelentéktelen cikkek, mint például a Madagaszkár szigetéről származó rafia, aminek beszerzési költsége ugyan nem sok, de nélküle nagy gondban lennének a szőlő- termelők. Az összes termelési értékhez képest jelentéktelen a külföldi vetőmagvak behozatalára fordított deviza is. De hogy maga a vetőmagimport mily nagy jelentőségű, azt jól példázza az az utánjárás, amelyet az elmúlt télen a mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetek a jól bevált jugoszláv hibridkukorica-vetőmag behozatalának fokozásáért kifejtettek. Amiért körbejárjuk a földgolyót A mezőgazdaság céljait szolgáló importnak három igazán nagy tétele van: a takarmány, a vegyszer és a gép. Takarmányt importálni érdemes. Ez a magyarázata annak, hogy a világ legfejlettebb mezőgazdaságával dicsekvő országok egyben a világ legnagyobb takarmányimportőrei is. Magyarország által importált takarmányok közül azok a legfontosabbak, amelyek az égető belföldi fehérjehiányt hivatottak pótolni. Ennek érdekében a sző szoros értelmében körbejárjuk a földgolyót. Hozunk földimogyorópogácsát Indiából, hal- és húslisztet Peruból, Marokkóból, DáM égj egy zés Kútba esett riport A jubiláló országos intézmény tevékenységéről szerettem volna riportot készíteni. Véletlenül akadt néhány szabad percem. No, mondom, átugrom hozzájuk a fotóssal együtt, s mire elérkezik az ünnepi évforduló napja, szép színes riporttal örvendeztetem meg az olvasót. — Semmi akadálya, elvtárs — volt az intézmény vezetőjének válasza. — Persze, a sajtó csak előzetes engedély birtokában dolgozhat nálunk. A kérelmet a nevemre címzett borítékban, de a főközponthoz adresszálva kell benyújtani, megjelölve a tervezett írás műfaját, az újságíró és a fotoriporter nevét, és így tovább. Reméljük, pár napon belül megkapják a felhatalmazást. Csodálkoztam, hogy okmánybélyegtől, az újságíró személyi igazolványa számának és iskolai vég* zettségének feltüntetésétől, valamint az írás terjedelmének közlésétől, majd pedig a kész cikk láttamo- zásától ilyen nagylelkűen eltekintenek. t^zX viszont kikötötték, hogy fényképezni csak a „célbavett” személy beleegyezésével : szabad, esetleg oly módon, hogy az illető teljesen fel- ismerhetetlen legyen. Sosem volt kenyerem a levelezgetés és meglehetősen irtózom a formaságoktól. Balga módon feltételeztem, hogy a hadi- és üzemi titkokat egyaránt - nélkülöző munkahelyen — immár jócskán benne élve az új mechanizmus korszakában — a közvetlen vezető szóbeli engedélyével is dolgozhatom majd. Tévedtem. Legközelebb mindenesetre kétszer is meg kell előzőleg néznem: kivel, hol, hogyan és miért kamatoztatom szerény go- lyóstoll-koptató képességeimet. jóba niából, Norvégiából, takarmányozási célokat szolgáló soványtejport Franciaországból, szójapogácsát az Amerikai Egyesült Államokból, gyapotmagpogá- csát a Szovjetunióból és még számos fehérjedús takarmányt más országokból. A mennyiségeket kár lenne itt külön-külön felsorolni. Jellemzésül annyit, hogy az idén a tavalyinál 33 százalékkal több állati eredetű fehérje takarmányt és 13 százalékkal több olajipari abraktakarmányt hozunk be. Ez az utóbbi 13 százalék természetes meny- nyiségben 27 ezer tonnát jelent! __ Bennünket a világ jelentős kukoricatermelő országai között tartanak számon. És mégis komoly takarmánygabona behozatalra szorulunk. (Igaz, hogy nem kukoricát, hanem egyéb takarmánygabonát hozunk be.) Legnagyobb, sőt szinte kizárólagos szállítónk az idén a Szovjetunió, ahonnan nem kevesebb, mint 200 ezer tonna takarmánygabonát vásároltunk, illetve vásárolunk. A közepesnél valamivel kisebb hozamokkal számolva mintegy 200 ezer hold termése ez! •• Önellátók voltunk • • « Mezőgazdasági célokat szolgáló importunk másik nagy tétele: a vegyianyagok. Nitrogén műtrágyából például mindeddig önellátóak voltunk, a mostani nagy keresletet látva azonban illetékes szervek úgy döntöttek, hogy 1968- ra nitrogén műtrágyából is több százezer tonnát importálunk. A szokásos mennyiségben veszünk külföldről az idén szuperfoszfátot, azonban ehhez tudni kell, hogy a hazai gyártás teljes nyersfoszfát szükséglete importból, mégpedig a Szovjetunió két nagy lelőhelyéről, a Kola-félszigetről és a kingiszeppi foszfátmezőről származik. Ugyancsak teljes egészében irriportból származik a nálunk felhasznált. káliműtrágya. Szállítóink az NDK és a Szovjetunió. Növényvédőszereket nagy mennyiségben hozunk be Nyugatról is. A behozatal egyre emelkedik, az idén erre a célra 8 és fél millió dollár áll rendelkezésünkre. Ha a világon valahol megjelenik egy új fajta vegyszer, akkor abból egy kis tételt behozunk és kipróbáljuk. Ha beválik — s pénzünkből futja —, következnek a nagyobb tételek. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy nálunk a mezőgazdaság kemizálásá- ban nemcsak tudományos megfontolások, de sajnos szakmai „babonák” is közrejátszanak. Néha csak azért ragaszkodnak egy bizonyos márkához, mert éppen az a „divat”. Az arány maradt — csak a méretek változtak Harmadik nagy téted a gép. Érdekes dolog, hogy ebből a szempontból egy évszázad alatt hazánkban alig változott a helyzet. A múlt század második harmadában az országban akkor forgalomba kerülő mezőgazdasági gépek — gőzekék stb. — fele külföldről származott. Ma is körülbelül ugyanez az army. Az arány maradt, de mekkorát változtak a méretek! A múlt század második harmadát nevetséges lenne alapul venni. Azonban mezőgazdasági gépimportunk 1960 óta is közel kétszáz százalékra emelkedett. Az importált mezőgazdasági gépek zömét három ország: a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia szállítja Az idén az AGRO- TRÖSZT önálló importjogot és az államközi megállapodások keretein beiül maximális mozgásszabadságot kapott. Ez lehetővé teszi, hogy az igényekhez képest töltse fel raktárait és szükség esetén év közben is gyors manőverezéssel alkalmazkodjon a kereslethez. összegezésül meg kell ismételnünk, hogy a magyar mezőgazdaság intenzív fejlesztése ma már elképzelhetetlen a külországokból Származó anyagok, gépek, vegyszerek fokozódó felhasználása nélkül. Azonban kár lenne elhallgatni, hogy az úgynevezett importigényesség (tehát az összes termelési érték százalékában kifejezett behozatal) szempontjából az az összes gépgazdasági ágak között a mezőgazdaság mutatja a legkedvezőbb képet F. B. •• Ötvennégyezer holdon öntözhetnek a gazdaságok A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelentése szerint egy hónapra visszamenőleg még 20 millimétemyi csapadék sem hullott A rendkívül száraz időjárás az öntözés szükségességére figyelmeztet Mindenütt érdemes készenlétbe helyezni, illetve üzemeltetni a szivattyúkat berendezéseket. De a jövedelmezőségi számvetések is ezt bizonyítják. — Tavaly összehasonlítottuk a száraztermesztésű és az öntözött kultúrák hozamait a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán — közli a műszaki felügyelő, Erdős Dezső. — Az átlagosan 83 milliméternyi mesterséges csapadékot a kukorica 1700, a cukorrépa 2500, a fűszerpaprika 5000, a lucerna 15Ó0 forint tisztán jelentkező holdan- kénti többletjövedelemmel hálált meg. Az elmúlt év végére 54 ezer holdon rendezkedtek be öntözésre a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok — 12 ezerrel többre, mint 1966-ban. A műszaki lehetőségek kihasználásával az idén tehát ekkora területen szór hatják, permetezhetik a vizet, Több gazdaságba máris öntöznek. A so^ti Szikra Termelőszövetkezetben például mesterséges csapadékkal láttá’x el a. lucernát és a Bezosztája búzát. Az elr/iúlt hónapokban itt további 100 holdat vontak be az öntözéses művelésbe. Egymillió forint értékben szivattyúkat és alkatrészeket szereztek be. Elsősorban a takarmány- növényeket öntözik, amit jelentős állattenyésztésük indokol. Szarvasmarhaállományuk például csaknem másfél ezerre gyarapodott. Négyezer férőhelyes szakosított sertéstelep építését kezdték meg. Év végére pedig újabb 120 kocát állítanak be. A megfelelő takarmányozás érdekében 700 holdon öntözéssel segítik az egyszeres keresztezésű jugoszláv hibridkukoricák fejlődését; Kétszáz holdnyi silókukoricájukat szintén ezzel a módszerrel termesztik. Tavaly a tengeri öntözésével 10 mázsánál is magasabb többlethozamra tettek szert. Ikerkemence épül a ZIM-ben — Nagyszerű az új üzem — szólítottam meg Szabó Lajost, a Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységének főmérnökét az irodaépület folyosóján —, csakhogy már minden zegét- zugát ismerjük. — Hát persze. Ti zsurnaliszták mindig még újabbat kerestek — nevette el magát a főmérnök. — Látom a fotóriportereteken, hogy most valami érdekes témát szeretne lencsevégre kapni. Újdonságunk ugyan még nincs, de azért mutatok valamit A zománcozó új csarnok részében a gyáregység házi építőbrigádja szorgoskodott. A samott-téglákból emelkedő falak között állt Mezei Sándor, a zománcozó főművezetője is, különböző utasításokat osztogatva. — Végül is mi épül itt? — kérdeztem a főmérnököt — Az új gépsorokkal már ki tudunk majd önteni évente 192 ezer fürdőkádat s ehhez még kézi formázással nyolcezret. Zománcozó kapacitásunk azonban kevésnek bizonyul. Ez a kemenceépítés tehát a gyáregység rekonstrukciójának szerves része. Érdekessége, hogy ehhez hasonló még külföldön sincs. Erről azonban beszéljen Mezei Sándor, akinek a tervek kialakításában, az építés szervezésében oroszlán- része van. Most is éppen itt irányítja a munkát. — Ikerkemencét építünk, amely ismét technnológiai előrelépést jelent majd a zománcozásban — válaszolta kérdésünkre a főművezető. Míg a régi kemencékben egyszerre csak egy kádat zománcozhattunk, ebben kettő fér el. Hasonlóan az egészségügyi berendezésekből is többet tudunk majd zománcozni. A, termelést ezáltal a megfelelő mértékre növelhetjük ebben az üzemrészben is. — Milyen érzés ilyen munkát irányítani? — Újat alkotni mindig nagyszerű. Árrá V&gjtSk azonban a legbüszkébb, hogy a legutolsó szögig üzemünk kitűnő műszaki és munkás gárdájának önálló alkotása lesz ez az ikerkemenoe. N. O. Az üzem építőbrigádja építi az ikerkemencét. Az előtérben Szabó Lajos főmérnök és Mezei Sándor főművezető a tervrajzot tanulmányozza. (Pásztor Zoltán felvétele)
