Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-19 / 116. szám

I Veszélyes kedvenceink Az állatszeretet kellő óvatosságot és körültekin­tést kíván, különösen ott, ahol kisgyerr.-.ekek is él­nek a háznál. Vannak, akik — eléggé el nem ítélhető módon — ölelge­tik, csókolgatják, szájból etetik és ágyukba is be­fogadják kedvenc háziál­lataikat, s közben nem is gondolnak a súlyos kö­vetkezményekre. Harapás és karmolás Kétségtelen, hogy a ve- szettségi fertőzés a leg­súlyosabb formája az ál­latoktól szerezhető ba­joknak. A kutyák rend­szeres és kötelező védő­oltása elejét veszi ugyan sok tragédiának, de még így sem árt óvatosnak lenni. Nem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk, hogy ha ritkán is, de a macska éppúgy megbete­gedhet veszettségben, mint a kutya. Különösen fon­tos ez olyan helyeken, ahol sok róka is él. Az állatok harapása nemcsak a veszettség, ha­nem a tetanusz (vérmér­gezés) lehetőségét is ma­gában rejti. A leggondo­sabb felügyelet mellett tartott állat is felszedhe­ti a föld szennyét, amely A lábizzadás «yakori panasz ez, nemcsak a Jobb idők beálltával, hanem az év minden szakában. A láb izzadása eredhet ideges ala­pon, de okozhatja gombás fer­tőzés is. A kellemetlen szagú, viszkető érzést keltő, kisebe- sedést is előidéző gombás fer­tőzést könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. Ezt szolgálja a rendszeres, napi mol eg vizes lábfürdő. A szárazra törölt lábujjak közét hintőporozzu! be. Legjobb erre a célra a gombás fertőzést akadályozó Mikofen hintőpor, vagy az egy­szerű izzadás elleni hintőpor A gyógyszertárakban, az illat­szer- és háztartási boltokban azonban többféle izzadásgátló, gombaölőszer is kapható, pél­dául Mikofen-oldat, Desodor- krém, Alumol-kenőcs, stb. Ne csak a lábat ápoljuk rendszeresen, hanem időnként a lábbeli belsejét is hintsük be Mikofen hintőporral, vagy tö­röljük ki a gombásodást gátló oldattal. És még egy jó tanács: aki hajlamos a lábizzadásra, az ne viseljen nylonzoknit, bármennyire tartós is, mert az nem szellőzik úgy mint az egyszerű pamut, vagy flór­zokni, a nedvességet sem szív­ja magába, s a láb még job­ban izzad benne. A körömápolás A körömkefével megtisztí­tott, meleg vízben megáztatott körmöket hetenként, tíznapon­ként a lábujjakról is vágjuk le. A lábkörmöket azonban ne oválisra vágjuk, mint az uj- jainkon, hanem szögletesre. Ha ugyanis a sarkokat mélyen kivágjuk, a cipő állandó érin­tésétől esetleg fájdalmas kö- rümbenövést kaphatunk. Mit tegyünk azonban, ha már ez megtörtént? Legjobb, ha szakértő pedikűröshöz fordu­lunk. Megpróbálkozhatunk ma­gunk is a „gyógyításával”, de nem úgy, hogy ismét mélyen kivágjuk. — (Körömbenövést egyébként a szorító, szűk cipő is okozhat.) Jól megáztatva próbáljuk meg a benőtt kö­römrészt kiemelni. Ha ez si­került. tegyünk a köröm alá egy kis gézcsíkot. Ezt heteken át ismételgetve, gyakran sike­rül a köröm növését ismét he­lyes irányba terelni. Ha a kö­röm morzsal-úrossá válik, ez a gombás fertőzés jele, s ezért legjobb orvoshoz fordulni. a harapás nyomán a seb­be juthat. A karmolás sem ke­vésbé veszélyes, mint a harapás, különösen a macska esetében. Fran­cia orvosok másfél évti­zeddel ezelőtt olyan ví­rust fedeztek fel, amely a macskán ritkán vált ki kóros tüneteket, de az emberi bőrbe jutva fáj­dalmas hólyagokat idéz elő és a hónalji nyirok­csomók duzzanatát ered­ményezi. Ez az ún. „macs- kakarmolási betegség” sokkal gyakoribb, mint­sem gondolnánk. Fertőződés bélférgekkel Csaknem általánosnak tekinthető, hogy a fonál­féreggel fertőzött kutyák­tól, macskáktól az embe­rek is átveszik ezeket a petéket. Legkönnyebben a kutyával való játék köz­ben „szerezhetjük be” a kellemetlen élősködőt, amely a kéz közvetítésé­vel, a szájon keresztül jut a bélcsatomába, ahol megtelepszik és szaporo­dik. Szerencsére ritkább, viszont sokkal veszélye­sebb „szerzeményünk” le­het a galandféreg, mely súlyos egészségromlást eredményezhet. Óvakodjunk a madaraktól! Hamburgban az orvo­sok az 1959-es karácso­nyi ünnepek előtt rejté­lyes megbetegedésre fi­gyeltek fel, mely több ha­lálos áldozatot követelt. Később megállapították: az ünnepek előtt nagy számban importált dísz­madarak — főleg papa­gájok — okozták a fer­tőzést. Valóban, a papa­gájokkal való közelebbi barátkozás néha súlyos következményekkel jár­hat. A betegség kóroko­zója egy vírus, mely a máj, a lép és a tüdő sejt­jeiben mutatható ki. A betegség a madarakban nem mutat észrevehető tüneteket. Az emberen viszont influenzaszerű ál­lapottal kezdődik, később orrvérzéssel folytatódik, majd rendkívül súlyos le­folyású tüdőgyulladás ala­kul ki. A betegség ideje alatt mind az ember, mind az állat erősen fertőz. A fertőződés úgy történik, hogy a széklettel és a vi­zelettel távozó, majd be­száradó és elporladó, ví­rusokat tartalmazó vála­dék a levegőbe kerül, on­nan pedig a tüdőbe. Nagy könnyelműséget követ el az, aki állator­vosi ellenőrzés nélkül eg­zotikus eredetű díszmada­rakat hoz be az országba (ez egyébként tilos is!), bár ma már tudjuk, hogy ez a fertőzés nemcsak a papagáj, hanem a kaná­ri, a galamb és bizonyos tyúkfajták közvetítésével is terjedhet. A galambokról tudnunk kell azt is, hogy sok élős­ködőnek és kórokozónak a galambfészkek valósá­gos tenyészhelyei. A ma­darak tollazatukban ma­gukkal viszik e kellemet­len és veszélyes „fészek­vendégeket” és úton-útfé- len elhullatják azokat. Még szerencse, hogy a galambok általában nem tartoznak a dédelgetett házi kedvencek közé! Az állatokkal kapcso­latban tehát ne feledjük el, hogy minden szoro­sabb érintkezés káros le­het az emberre. Szüksé­ges, hogy ezt idejekorán minden gyermeknek az emlékezetébe véssük! Cipődivat - 1968 Már a ki rakatokat néze­getve is örömmel állapít­hatják meg azok, akik so­hasem voltak hívei a he­gyes orrú, magas tűsarkú, s egyáltalán a tűsarkú ci­pők divatjának, hogy szá­mukra előnyösen változott a divat; ismét a sokak ál­tal kedvelt, a legtöbb em­ber számára kényelme­sebb, szélesebb (lekerekí­tett, vagy szögletes orrú), kényelmesebb járást biz­tosító, lapos, vagy félma­gas sarkú cipők felé tért vissza. Még a legújabb di­vata, magas sarkú, alkal­mi női cipők sem tűhegy­gyei készülnek már. A ci­pődivat sokat színesedett is; a női cipőkön nagyon divatos a fém-, a csat-, a lánc- és gombdíszítés, s gyakoriak a különböző lakk-kombinációk is. Az idei nyár újdonsága a színes lakkszandál, bo­kára simuló, vagy boka fölé tekert, csatolt pánt­tal. A női cipőkhöz hason­lóan a divatos férficipők is ismét széles, gömbölyű, vagy szögletes, vágott orr­formával készülnek. Nagyon jó, hogy kényel­mesebb, egészségesebb ci­pők között válogathatunk az üzletekben. Azt a kí­vánságot azonban még tolmácsolnánk a cipőipar­nak, hogy finomabb, pu­hább kidolgozást adjanak a cipőknek különösen vo­natkozik ez a gyermekci­pőkre. JtüLliUdi mmlellek Svéd divattervező kreá­ciója ez a két csinos, nyá­ri gyermekruha. . . Csíkos, műszála« anyag­ból készült, elől cippzár- ral csukódó, egybeszabott nadrágruha (dressz), és kabátka. Kétszínű, azonos min­tájú kombinált ruha. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Az olvasc kérdez B. K. Kecskemét: Érett­ségi vizsgára készülök és szeretném megtudni milyen szerek befolyásolják leg­előnyösebben a figyelmet, a tanulást, az emlékezőké­pességet és a gondolattár­sítást, másrészt tudni sze­retném milyen gyógysze­rek hatnak hátrányosan a vizsga előtti felkészülésre? VÁLASZ: A jó vizsga- felkészülésnek számos fel­tétele van. Általában a felkészülés nem akkor kezdődik, amikor az érde­kéit értesül a vizsga nap­járól és körülményeiről. Az sem valószínű, hogy a vizsga előtti néhány hé­ten gyógyszerek szedése, vagy nem szedése döntően befolyásolja a vizsga si­kerét. Ezért indokoltnak tartom áttekinteni a vizs­gák sikeres letételének nem orvosi feltételeit. Az első feltéVl az, hogy a vizsgára készülő, a számadásra kijelölt idő­pont előtt megfelelő ott­honossággal mozogjon az érdekelt tárgykörben. AM például egy-egy tantárgy­ban szereplő fogalmakkal tisztában van. nyilván sókkal nyűgödtabban néz a vizsga elé. Ahhoz vi­szont, hogy valaM ilyen felkészültséggel rendel­kezzék, megfelelő időbe­osztást kell készítenie, is­mernie kell saját memó­riáiig képességét. De időt kell hagynia arra is, hogy az anyagot át-, meg át­gondolja. rendszerezze. E feltételek tisztázása után érdemes szólni arról, ' hogy milyen anyagok, il­letve gyógyszerek befolyá­solják a felkészülést. A feketével kapcsolatban meg kell mondani, hogy bár gyorsítja a gondolat- társítást, egyúttal gyen­gíti a kritikai ellenőrzést. A feketekávé élénkítő ha­tása különböző mértékű lehet. Azoknak, akiknek C32ör,Dű£jmm l IQ gixgps szervezete nagyon érzéke­nyen reagál a kávéra nem célszerű rendszeresen fo­gyasztani. mert megza­varja pihenésüket, a nyu­godt. higgadt, egyenletes munkát. Az alkohol hátrá­nyos hatását a szellemi munkára ezúttal talán fe­lesleges is lenne részle­tezni. A különböző izgató ha­tású gyógyszerek (Akted- ron, Centendrin) élénkítik a szellemi tevékenységiét, de hatásuk a feketekávé­val állítható párhuzamba. Gátolják a szellemi pi­henést és a fáradás eset­leg rosszul időzítve jelent­kezik. Ha viszont az iz­gatószerek hatását alta­tóval kívánja valaM he­lyettesíteni. akkor ezek együttesen pótolják a spontán szellemi funkció­kat. Másszóval a gondol­kozás mesterséges inger­lése és a nyugalom mes­terséges előidézése termé­szetellenes állapotot ered­ményez. Milyen magatartás te­hát a legkedvezőbb a vizsgára való felkészülés időszakában? Célszerű a rendszeres testmozgás, mert a jobb vérkeringés jobb agyi oxigénellátást biztosít. Szükségtelen túl bőségesen étkezni, mert az állandó jóllakottság lustít, lassítja a gondol­kozást is. Tudni kell azt is, hogy álmos, kimerült állapotban rosszabb a fel­fogóképesség, ezért a szer­vezet alvásszükségletét a felkészülés időszakában is ki kell elégíteni. A gyógyszerek közül — ha szabad ezt a Mfejezést használni — rendszeresen legfeljebb vitaminokat, főleg C- és B,vitamint érdemes szedni, ha ennek reális, élettani, orvosi alapjai vannak. A korom haszna Kevesen tudják, hogy a korom kétszer annyi nit­rogént és foszfort, ötven- szer annyi meszet tartal­maz, mint az istállótrá­gya. Ne tartsuk tehát a kályhacsőből, kéményből kikotort szénkormot ha­szontalan, piszkot adó sze­métnek. Ha a trágya­HÉTFÖ: Zöldborsóleves, pa­rajfőzelék sertéssült, cseresz­nye. KEDD: Karalábéleves, ra kott krumpli, saláta. SZERDA: Gulyásleves, lek­város derelye, alma. CSÜTÖRTÖK: Spárgaleves, zöldborsófőzelék, tükörtojás, cukrozott szamóca. PÉNTEK: Paradicsomleves, túrós palacsinta, alma. SZOMBAT: Lebbencsleves, karalábéfőzelék, párolt mar­hahús, cseresznye. VASÄRNAP: Raguleves csirkeaprólékkal, zöldborsős csir­ke, uborkasaláta, berlini szelet. ZÖLDBORSÓFŐZELÉK. Hoz­závalók: Egy kiló kifejtett friss zöldborsó, vagy egy kiló dobozos konzerv borsó, 6 de­ka zsír, 5 deka cukor, 4 de­ka liszt, zöldpetrezselyem, só. A friss zöldborsót megmos­suk és szitán lecsurgatjuk. A cukrot a zsírban felolvasztjuk (nem barnítjuk meg) és be­letesszük a borsót, megsóz­zuk, rátesszük a megvagdalt zöldpetrezselymet. Fedő alatt puhára pároljuk, majd meg­hintjük liszttel és felengedjük 2—2 és fél deci vízzel vagy tejjel, jól felforraljuk. ZÖLDBORSOS CSIRKE. — Hozzávalók: két, egyenként 40—50 dekás csirke, 6 deka vaj, vagy zsír a pirításhoz, 3 deka a rántáshoz, 40—50 de­ka zöldborsó, só, petrezse­lyem, 3 deka liszt és egy deci tejfel. A darabokra vágott csirkét serpenyőben megpirítjuk, le­hetőleg vajban Azután a ki­fejtett borsót a csirkével együtt lábosba tesszük, meg­sózzuk, felengedjük vízzel és puhára pároljuk. Világos rán­tással, amelybe finomra vá­gott zöldpetrezselymet Is te­szünk, sűrítjük a levét. Tej­föllel, vagy tejszínnel ízesít­jük. BERLINI SZELET. Hozzá­valók: 28 deka liszt, 10 deka vaj, 10 deka morzsa, 15 deka dió, fél citrom, 3 cent rum, 4 tojás, 10 deka barackíz, 2 gramm fahéj és kevés szeg­fűszeg, só. 20 deka lisztet 5 deka cu­korral, 10 deka vajjal és ke­vés sóval összegyúrunk. Ki­nyújtjuk és kisütjük. A lek­vár felét a rum felével ösz- szek everj ük és a kisült tész­tát bekenjük. A darált diót a lekvárral, a maradék rummal, 15 deka cu­korral, morzsával és fűsze­rekkel összekeverjük. A be­kent linzer masszára egyenle­tesen rákenjük. Négy tojássárgájából 6 de­ka cukorral, 8 deka liszttel, citromlével és héjával piskó­tát készítünk oly módon, hogy a tojásfehérjéket, 2 deka cu­korral hozzáadjuk Ezzel a piskótával bevonjuk a diót és sütni tesszük. A piskótamasz- szával rácsozni is lehet. dombra dobva letakar­juk, nem vész kárba, de közvetlenül is felhasznál­hatjuk a növények táplá­lására. Vízzel keverve például kitűnő a rózsatövek ön­tözésére. Nagyon hasz­nos, ha ültetéskor kormot szórunk a cserepes virá­gok földiébe, mert nem­csak táplálja a növényt, hanem fertőtlenít is. A palántaágyásokba kiszór­va, alkalmas a férgek tá­voltartására. A korom, az egyébként nehezen kiirt­ható meztelencsigákra szórva, azokat is pusztít­ja. Arra is jó, hogy a pó­réhagyma férgesedését okozó legyet pusztítsuk vele. A hagyma szárát a föld felett 1 centire vág­juk le és a sebet korom­mal kenjük be. A salátát, répát, a hagymát is védhetjük ko­rommal a rovarok ellen. Riasztja a káposztabolhát és a gilisztát is a növény közeléből, ha a földet kormos vízzel öntözzük meg. A korommal beszórt borsóvetés távoltartja a verebeket is. Nem hasz­nál azonban a korom mint trágya, ha sokáig áll a szabad levegőn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom