Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-19 / 116. szám

1968. május 19, vasárnap 4. oldal Búcsú a százéves falaktól Vasárnap ünnepi díszt ölt a Bajai Tanítóképző j Intézet, amely az ősszel ünnepli fennállásának száz­éves évfordulóját: búcsúz­nak az iskolától a harmad­évesek, a végzős tanítóje­löltek. Szám szerint nyolc- vanketten, közöttük 40 le­velező hallgató, akik már hosszabb-rövidebb ideje ta­nítanak valamelyik iskolá­ban. A nappali tagozat 42 hall­gatója Bács-Kiskun, Bara­nya, Békés és Csongrád megyéből való; valószínű­leg legtöbbjük saját me­gyéjébe tér vissza. Tanyai és kis falusi iskolákban vál­lalnak állást. Az eltávozók helyébe új hallgatók jönnek, hamaro­san sor kerül a felvételi vizsgákra. Az alkalmassági vizsgákon 213 jelentkező fe­lelt meg, a június 25-én kezdődő felvételi vizsgákon közülük kerül ki az a 60 hallgató, aki az első évre beiratkozhat. Mutatja a Bajai Tanító­képző Intézet jó hírét, hogy tíz megyéből jelentkeztek az első évfolyamra az idén, még Borsodból és Győr me­gyéből is. Megyénkből 129- en adták be felvételi ké­relmüket. A pályázók je­lentős része képesítés nél­küli pedagógus. Kiskőrösön ma délelőtt 9 óraikor a nemrég felavatott írási párt- és tanácsszék­háziban ünnepi tanácsülé- ■ en megnyitják a kiskő­rösi napokat. (Az újratelc. -ülésének 250. évfordulóját ünneplő járási székhely jö­vő vasárnap záruló ren­dezvénysorozata kétségte­lenül számos vendéget vonz Petőfi Sándor szülőfalujá­ba, s a különböző látni­valók minden bizonnyal emlékezetes élményt jelen­tenek számukra. Mindez példás szorgalommal vég­zett termelő- és szellemi munka eredménye. A lakosságnak több mint a fele három szakszövet­kezetbe tömörülve szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik, s folyamato­san megteremti a maga­sabb szintű, több ágú kö­zös gazdálkodás lehetősé­geit, alapját. Az új gazda­sági mechanizmus követel­ményeinek is már a kéz- zös szőlőfeldolgozó, s pince det-kezdetén jól tesznek megépítésének, 600 hold eleget e szövetkezeti gaz- kiöregedett szőlő rebonst- da.ságok, amit például kő- rukciójának terve bizonyít. Az anyagi javaik gyara­podásával lépést tartanak a kulturális életben elért eredmények, amelyekben a gimnázium és a két álta­lános iskola pedagógusaié, s a művelődési ház mun­katársaié a fő érdem, A Petőfi nevét viselő általá­nos iskola két diákja pél­dául nemsokára országos döntőn szerepel a tv-ben. A fentiek csupán ízelítőt adhatnak a jubiláló Kiskő­rös életéről, — bővebben megismerni azt, érdemes el­látogatni ünneplő lakói közé. Tarján István Hűtőtornyok, hajtatóházak — alumíniumból Egyre több sikert arató, alumíniumból készített gyártmánya van a Kecske­méti Féim és Vasipari Ktsz-nek. A múlt évben megkezd­ték az alumínium hűtőtor­nyok gyártását, amelyet élelmiszeripari üzemek, ter­melőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok igen jól hasznosíthatnak. A sikerre jellemző, hogy erre az év­ii Vegyesipari Ktsz szocialista címmel Táncsics brigádja szalagfűrészeket szerel. kitüntetett A mezőgazdaság mellett tempósan .fejlődik az ipar is. amelyben a lakosságnak csaknem egyötöde dolgozik. A ktsz, a gépjavító, a Ve­gyesipari Vállalat, a kon­zerv-, és textil-, s még né­hány kisebb üzem évente mintegy 200 millió forint értékű terméket állít elő. Ami viszont a községet, a környék kereskedelmi gócpontjává avatja, a nem egészen két évvel ezelőtt megnyílt, s máris „kiváló” címmel kitüntetett áruház, amely tavaly például 46 millió forint értékű ruhá­zati és műszaki árucikke­ket értékesített. A kis kémikusok országos versenyének legjobb nyolc helyezettje között küzd továbbjutásáért június 2-án a tv-ben a Petőfi Sándor Általános Iskola két tanulója, a középen és jobb szélen álló Gyarmati Judit, illetve Pivarcsi Judit. Osztálytársuk, Kása Gyula, holtver­senyben a 8—11. helyezettek között végzett. Képünkön az iskola laboratóriumában széndioxidot állítanak elő. (Pásztor Zoltán felvételei) re már 25 toronyra kaptak megrendelést. A mezőgazdasági üzemek egyre inkább megismerik a Kecskeméten gyártott fó­liahajtatóház alumínium vázszerkezetet. Ebből a ter­mékből — amellyel csak az év eleje óta foglalkoz­nak — olyan nagy volt a kereslet, hogy már 400-at elszállítottak és 600 dara­bos megrendelés elkészíté­sén dolgoznak. Szövetkezetek együttműködése Számos apró jelből ítél­ve ez az év a kihaszná­latlan gazdasági lehetősé­gek feltárásának és kama­toztatásának az esztendeje. Solton például a Fogyasz­tási és Értékesítési Szövet­kezet szinte teljes egészé­ben a hartal Lenin Tsz-től vásárolja fel az idén a zöld­séges bolt számára szüksé­ges árumennyiséget. Ugyanakkor a Fogyasztási Szövetkezet azokat a ko­csijáratait is kihasználja, amelyek betonáru üzeméből eddig üresen tértek visz- sza. A tsz pedig több mint 10 vagonnyi zöldségfélét helyez el ily módon bizton­ságosan, s a bevételből a piaci árak alakulásának arányában részesül. A borsó szállítását rövi­desen megkezdik. sgowföjidají A legvidámabb börtön A hegyláncot, amely a mexikói fennsíktól egész Közép-Ameriikán át Nica­raguáig húzódik, évmilliók­kal ezelőtt a játékos kedvű természet hatalmas erővel kettészakította. Így az oaxacai út egyszercsak el­kezd vég nélkül ereszked­ni, a lankákon pedig óriás­kaktuszok, mint hatalmas gyertyák, szalutálnak az utasnak — le egészen a tengerig, ahol az ún. Te­li uantepeci-szoros fogad. Ez a földszoros két dolog­ról nevezetes; egyrészt, mert itt élnek a legszebb nők Mexikóban, másrészt: hosszú ideig itt akarták megvalósítani az Atlanti- és a Csendes-óceánt össze­kötő átjárót. A tervvel olyan egyéniségek foglal­koztak, mint Cortez és Alexander Humboldt — hogy csak a legismertebbe­ket említsem. És amikor 1869-ben a Szuezi-csatoma sikeres va­lósággá vált, szinte futó­szalagon készültek a leg­különfélébb tervek: csa­torna, alagút, egész gőz­hajók szállítására alkalmas háromsínű vasút. Egyszó­val — pesti kifejezéssel: minden lehetőt bedobtak. De nem pesti mérlegelési idő után — (tehát hama­rosan) — a vasút mellett döntöttek, és egy angol cég 1907-ben már át is adta a vonalat, amely 1914-ig, a Panama-csatorna megnyi­tásáig kitűnően működött. Azután azonban egyik csőd a másikat követte, míg 1937-ben államosították. Ezzel a vasút életében sa­játos, új korszak kezdődött. Ha az egyik állomáson megkérdezed, hogy mikor megy á vonat a guatemalai határ felé, a vasutas csak megvonja a vállát. A me­netrend szerint x óra y perckor, a gyakorlatban azonban még megjósolni sem tudják. Lehet, hogy egy, de lehet, hogy hat vagy tíz óra késése lesz. Nem marad más hátra, mint követni az indiánok példáját: lecsücsülni és várni, amíg egyszercsak bepöfög a szerelvény. Oly­kor előfordul, hogy a vo­nat csodálatosképpen perc­nyi pontossággal fut be — ilyenkor pontosan 24 óra késése van. A híres-szép asszonyok látványáért meg kell szen­vedni. A vidéken egész nap undok szél fúj, s alig pil­lantottál meg egy gyönyö­rű Helénát, máris tele van a szemed homokkal. Igaz ugyan, hogy hivata­losan nem hirdetik, de a meghitt pásztorórák is hoz­zátartoznak a táj idegen- forgalmi nevezetességeihez. A valóban rendkívül szép, éjfekete hajú tehuanák szí­vesen fogadják kegyeikbe más földrészek itt megfor­duló fiait A vasútépítés és különböző katonai vállal­kozások biológiai nyoma jól megfigyelhető a lakos­ságon; spanyol, arab, kí­nai, orosz és néhol néger vér is csörgedezik ezeknek a rokonszenves emberek­nek az ereiben. A tehuanák nagyon ön­álló fehémépek, akik min­dig pontosan tudják, mit akarnak. Hihetetlenül ko- kettek és ruhára rengete­get költenek, aminek vi­szont az a következménye, hogy ha öltözködési má­niájuknak eleget akarnak tenni, akkor dolgozniok kell. A földszoros mind­egyik városában ugyanaz a kép fogad: nők, csak nők mindenütt, csinos, mértani alakzatokkal díszített blú­zokban. Mialatt férjeik a földeken verítékeznek, ők cserepekkel, virágokkal, baromfival, seprűvel, s ki tudná még felsorolni, mi mindennel kereskednek. Fineszes üzletemberek. A férfiak naplementekor tér­nek haza nyikorgó szeke­reiken, kezükben az ösztö- kével, amellyel az ökröket nógatják szaporább lépé­sekre. Aztán megtér a tehuana is a családi tűz­helyhez, s a piac elnéptele­nedik. A Petőfi Szakszövetkezet négy éve telepített 50 hold törp.ealmásában Koroknai Tibor és Túrán Györgyné a kötözést végzi; hátrább Frittmann József főagronó- mus vizsgálgatja az egyik almafát. Moő.ern műszaki árucikkek a korszerű áruház föld­szintjén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom