Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-17 / 114. szám

1968. májas W» péntek 3. oldal Amiről a statisztika beszél Termelői és fogyasztói ármozgások Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésével ke­resztülvitt termelői árvál­toztatások az év első hó­napjaiban átlagosan 7,8 százalékkal emelték az iparcikkek termelői árszín­vonalát az egy év előtti árak fölé. Az átlagon belül azonban nagy eltéréseket találunk. A legtöbb ipar­csoportban emelkedtek a termelői árak, főleg a bőr, szőrme és cipő, valamint a nyomdaiparban. Ezzel szemben az elektromos energia termelői ára 15 százalékkal olcsóbbodott, a ruházati ipar gyártmánya­inak ára pedig átlag 13 szá­zalékkal. Csökkent ezenkí­vül a kohászati és a vegy­ipari termékek átlagos ter­melői ára is. Az_ árszínvonal változása 1968. első hónapjaiban Ipari termelői árszínvonal + 7,8 százalék Fogyasztói árindex — 1,4 százalék Nagy a szóródás a mező­gazdasági árak alakulásá­ban is. A vágósertés, a vá­gómarha és a tej felvásár­lási ára az év első hónap­jaiban országosan 12—13 százalékkal magasabb volt a tavalyinál, a baromfi és a tojás felvásárlási ára vi­szont 4—6 százalékkal csök­kent. A szabadpiacokon a, malac, a sertés és a növenJ déküsző átlagára valamivel l| alacsonyabb, a takarmányul ár viszont magasabb, minit egy évvel korában. Ami pedig a fogyasztói árakat illeti — az új me­chanizmus bevezetése után a munkások és alkalma­zottak átlagos háztartási ki­adásai alapján számított fo­gyasztói árindex a főváros­ban 0,8 százalékkal, vidéki átlagban 1,6 százalékkal alacsonyabb volt az egy év előttinél. A Központi Sta­tisztikai Hivatal adatai sze­rint az iparcikkek átlagá­ban nagyobb volt az olcsób­bodás, mint az élelmiszer- piacokon és a ruházati cik­keknél nagyobb volt, mint a többi iparcikknél. A. £. csak 2 percet fordítanánk csupán egy szoba megte­kintésére, akkor is négy napon, 13 órán és 76 per­cen át tartana látogatá­sunk Varsó „kultúrtermé­nek” 3288 helyiségében— Mi kíváncsiak voltunk az Ó- és Újvárosra, a hí­res diákklubokra, éttermek­re, a Dzerzsinszkij téren levő Magyar Intézetre, a Kultúra Parkjára, az Ál­latkertre az Esernyők Köztársaságára is (ahol a gyerekek pedagógusok fel­ügyelete mellett, de saját önkormányzattal töltik hasznos szórakozással sza­bad idejüket). S hátravol­tak még a múzeumok, a műemlékek. És szerepelt a programban a lengyel if­júsági szervezetek vezetői­nek 'a barátságvonat uta­sai tiszteletére adott rep­rezentatív, baráti fogadása. • Így. sűrítve — eleinte —, zsúfoltnak ígérkezett a Kitüntetett termelőszövetkezetek Egy járásból hárman Jutalom a versenyben élenjáróknak tettunk. Gyáregységünk fejlődését bizonyítja ez a mennyiség, még akkor is, ha a múlt óv azonos idő­szakában jóval kevesebben voltunk. Jelenleg 667-en dolgoznak a megyeszékhe­lyen, kerekegyházi tele­pünkön pedig 230-an kap­nak munkát. — A létszám emelkedése tette lehetővé a nagyobb eredményeket? — Természetesen ez hoz­zájárult, de ennél több tör­tént. Többek között az, hogy a múlt évben felvett dolgozóink már megsze­rezték a szükséges szak­mai gyakorlatot. Géppar­kunk harminc új japán gyorsvarrógéppel bővült. Az év első hónapjaiban be­vezettük az úgynevezett melegváltást. A műszak vége előtt öt perccel már ott van a munkahelyén á váltótárs és átveszi a mun­kadarab készítését. Ez a módszer jelentős időmeg­takarítást jelent. Januárig mindössze nyolcvan négy­zetméternyi raktárunk volt, ami a használatba vett új épülettel 350 négyzetmé­terre bővült. Ez is zavar­talanabbá teszi a terme-; lést.-— A további tervek? — Dolgozóink egyre na­gyobb gyakorlatot szerez­nek a munkában. Bízunk abban, hogy minden ne­gyedév végén legalább ennyi jutalomban részesít­hetjük a legjobbakat. Ter­mészetesen a gyár vezető­sége is mindent elkövet a jó munkafeltételek megte­remtéséért. Pár héttel ez­előtt megkezdődött a lég­kondicionáló berendezés szerelése, amely a nyári kánikulában majd elvisel­hető hőmérsékletet teremt a munkatermekben. Ö. L. Megjegyzés Zaj és por a Bocskai utcában Kétségbeesett hangú levél érkezett szerkesztőségünkbe Kecskemétről, a Bocskai ut­cából. A KPM Közúti Igaz­gatósága és a Közúti Építő Vállalat 120 dolgozója arról panaszkodik, hogy a zajtól és a portól rengeteget szenved­nek, nem tudnak nyugodtan az Irodaházban dolgozni. Amikor a helyszínre értem éppen ott volt dr. Horányi Elemér Is, a városi egészség­ügyi osztályról ugyancsak eb­ben az ügyben. Az üdvözlés­nél valóban alig- hallottuk a nagy zúgástól egymás hang­ját. Cs. Nagy Pál, a Közúti Igazgatóság vezetője keser­nyésen mosolyogva csukta be irodájának ablakát, amit ér­kezésemet látván csupán azért nyitott ki, hogy még jobban érzékelhessük az utcáról fel­törő hangorkánt. A zaj csu­kott ablak mellett Is csak egyhangú, monoton Idegtépő zúgássá csökkent. Egyébként — mint mondta — a felszálló por miatt is állandóan zárva kell tartani az ablakokat. Lent, a szemközt levő jár­dán egy befúvatógép műkö­dött, amellyel a Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat raktárába juttatják a vonta­tókon Ide szállított kukoricát. Emiatt hangos, poros a Bocs­kai utca kora reggeltől késő estig. Közben Cs. Nagy Pál szo­bájába bejött a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat igazga­tója, Mészáros János is. Mind­ketten arról kezdtek beszélni, hogy dolgozóik zárt ablakok mellett, fülledt levegőjű szo­bákban kénytelenek végezni munkájukat, s a még Így is beszűrődő zaj miatt kimerült­ségről, fejfájásról panaszkod­nak. A rendelkezések előírják, hogy ilyen gép üzembe állí­tásához hatósági engedély kell. Először is kikérni a szomszé­dok, a lakosság, a vállalatok és intézmények— véleményét. Ez — mint a két igazgató hangoztatta — nem történt meg, Horányi doktorral fel­hívtuk a rendőrséget, a tűz­oltóságot, a KÖJÁL-t, az SZMT munkavédelmi felügye­lőjét, a városi tanács építési osztályát, s kiderült, hogy egyik szervet sem kérdezték meg, hozzájárul-e a befúvató­gép üzemeltetéséhez. Felhív­tuk a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatot is, ahol elmondták, hogy tudnak a panaszról és ígéretet tettek a gép még aznapi leállitásáróL Ez azonban három nappal ké­sőbb sem történt meg. Előfordulhat, hogy mire ezek a sorok megjelennek, ta­lán mégiscsak leállítják a gé- P®47. Reméljük, így történik. Megérthető a Gabonafelvásár­ló es Feldolgozó Vállalat ne­héz helyzete Nincs elegendő rakodómunkás, s ezért vá­lasztották a légbefúvásos meg­oldást a termény raktárba jut­tatására. De miért éppen itt? Az ilyen módszert nem egy város közepén levő tárolóhely­nél kell alkalmazni. Itt min­denképpen zajtalanabb meg­oldást kellene alkalmazni. Tanulságként más vállalatok részére is: a zajos, poros üze­meket a városokból az utóbbi időben kitelepítik, nem pedig ott létesítik. Ez alól Kecske­mét sem lehet kivétel, ezért a légbefúvót raktármegtöltés­re másutt kell alkalmazni. íí. O. Egy járásban, a dunave- cseiben három termelőszö­vetkezetnek jutott ki nem­régiben az országos elis­merésből, a minisztertaná­csi vándorzászlóból és ok­levélből — ez önmagában is szenzáció lehetne. Még inkább az, ha figyelembe vesszük: úgy Szabadszállá­son, mint Hartán, igen erős mezőnyben kellett élre tör­niük; jók között kellett a legjobbakká válniuk. Hogyan csinálták? Mi a titkuk? Rejtélyt hiába ke­resnénk itt, helyette ilyen fogalmakkal kell megelé­gednünk: szorgalom, állha­tatosság, közgazdasági be- idegzettség, fogékonyság az új iránt. Ami mindhármuk­ban közös még, az az átla­gosnál valamicskét jobb ta­lajadottság, valamint az, hogy mindegyik gazdaság vezetői, szakemberei hosz- szú évek óta töltik be tiszt­ségüket, vezetési módsze­reik kifinomultak; a gaz­daságukban és a gazdálko­dásban tökéletesen „otthon vannak’*. Stabil, megala­pozott nagyüzemeknek is szól az elismerés, amelyek­ben sohasem azzal dicse­kednek: elértük a tökély valahol megint fokát, hanem azzal, hogy lépnünk. előre kell A szabadszállási Lenin Tsz-t eddig úgy ismertük meg, mint amelyik gazdaság a szántóföldön — főleg a gabona- és a kukoricatermesztésben -r- rekordokat döntögetett és állított. De máris újabb „meglepetése­ket” készít elő, méghozzá a gyümölcstermesztésben. Ügy számítják, hogy négy év múlva, amikor a 220 hol­don mindegyik ültetvény termőre fordul, ez az üzemág — beszámítva a tsz szempontjából addig bekövetkező árváltozásokat is — évente több mint tízmillióval nö­veli a bevételt. Máris készítik a hűtőházat, a csomagoló termeket. A tavaly telepíteti 43 holdas sövényes almást pedig évente kétszer részesítik talajerőpótlásban, s nyomban utána lajtos kocsik vizével öntözik meg a fák alját Május elsején a felvo­nulás után több minit négyszázan gyűltek össze a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyáregységé­nek udvarán. Arról, ami ott elhangzott, most az ün­nep után 'beszélgettünk. — Örömmel tettem ele­get a május elsejei kedves kötelességnek — mondotta Strasszer József igazgató —, néhány szóval méltat­tam az első negyedév ered­ményeit és kihirdettem, kik azok. akik a terme­lést segítő szocialista mun- kaversenyiben élenjárva pénzjutalmat kaptak. Gyá­runk kilenevenkét dolgozó­jának eredményes munká­ját honoráltuk ez alka­lommal összesen huszon­négyezer forinttal. Mind­nyájan , büszkék vagyunk Skultéti Zoltánnéra, aki a Könnyűipar kiváló dolgozó­ja kitüntetés birtokosa lett. Bízunk abban, hogy a második negyedév végén is hasonló anyagi elismerés­ben részesíthetjük dolgo­zóinkat, illetve a verseny­ben résztvevőkét. — Azt hiszem — teszi hozzá elgondolkodva — az év végén már szocialista brigád címet is odaítélhe­tünk. A múlt évben volt már ilyen mozgalom, de a sok átszervezés (következ­tében nem tudtuk értékel­ni. Az idén már elértük azt a stabilitást, ami lehe­tővé teszi, hogy a megtisz­telő címért küzdő 12 bri­gádunkat rajtuk kívülálló okok ne gátolják céljaik elérésében. — Milyen termelési eredmények tették lehető­vé a jutalmazást? — Első negyedéves ter­vünket 106 százalékra tel­jesítettük, ami azt jelenti, hogy 1 millió 913 ezer da­rab női fehérneműt gyár­Legszívesebben a hagy­ma 180 mázsás átlagtermé­sét emlegetik a hartai Bé­ke Tsz-bem. De nem kell szégyenkezniük a többi nö- vényfélével sem. Az idén már a kukoricával szeret­nének „kiugrani”, ennek ér­dekében még parcellás kí­sérleteket is végeznek. Leg­utóbb mesterséges legelőt kezdődött a lucerna beta- is telepítettek a majorság karítása, s a ventillátorral környékén. Ugyanitt meg- hűtött kazlaikba rakása. program az élményekre szomjas fiatalok előtt. Té­vedtünk. Maradt elegendő szabad idő. Ilyenkor for­gatták sokan a hazulról hozott magyar—lengyel szótárt, akadt idő ismer­kedésre, barátságkötésre, sőt, bevásárlásra is, az árukkal zsúfolt üzletekben. Az együtt töltött tíz nap alatt nemcsak a fiatalabb és idősebb lengyelek szí­vébe lopták be magukat a E*ács megyei KlSZ-fiata- lok, hanem egymással is meleg barátságot kötöt­tek. És így búcsúztak egy­mástól a Kecskemétre ér­kezés után: Viszontlátásra jövőre, a Német Demokra­tikus Köztársasáigba induló Bács megyei barátságvo­naton! (Vége) Bubor Gyula Fényképezte: Leopold Dzikowskj Látványos és korszerű is a még most és a jövő években is épülő dunatetétleni majorság, a hartai Üj Élet Tsz-é. A tehenészet fejlődése tavaly már gyorsuló iramot vett, 243 tehenes állománynál elérték a 3100 li­teres átlaghozamot, amit az idén pár száz literrel to­vább tetéznek. Naponta 1200—1500 liter mélyhűtött te­jet — a kifejt mennyiség háromnegyed részét — szállí­tanak a kalocsai tejipari átvevő telepre. Délelőttönként nagy a forgalom a tejház előtt. / (Hatvani — Pásztor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom