Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-16 / 113. szám

I. oldal Í968. májas IC, csütörtök Huszonhárommillió forint értékű beruházás A tudomány és gyakorlat egysége jegyében •S^U^ÍSS^S3B?£SSSg^ fssssa n M£GLATOSATHATQ7T VOLNA. V Niels bar atoms _-^.v W, Nem AKARTAM M£ú2AVAMl% //u/y&&2&L *L2 MCK L£*Ktrű­NO&B HQLD-BlOLO'auSAT. •vCae KövfTKEzno Ä KIMONDTA ÍTéLETéT. A fAC vannqn SZABOTAZS- TELT CL. MIRE ELJÖTT A INDULÁSÁNAK NAPJA. whisföskwgg AZUTÁN. HOGY A BTrDS* Sheppard -ther-khan ­PERBEN. Mf.G HAT HÓNAI fíANIMEDCSE-EXREDICIO ERRE A.NEVEZETES AI K GYŰLT ÍJESZE A RAKETAKHi O. Burnes processzor! MICSODA ÖRÖM? LEGALÁBB HÉT ÉPE. V HOGY . . El UTOLJÁRA LÁTTÁM! JS és A NŐNEK ARRA SEM MARADT IDE- \J€. HOGY SEGÍTS EGERT KIÁLTSON. _______ A Dunavölgyi Főcsator­na mintegy 2700 négyzet- kilométer nagyságú terü­Országos Vízügyi Főigazga- | Hozzá mintegy 1300 köb- tóság Vízügyi Tervező Vál- méter beton, több mint 100 lalata tervezett. 1 torma betonacél. 110 tonna létén gyűjti össze és ve­zeti le a belvizeket. A víz- gazdálkodás további javí­tásának feladatai közé tar­tozik a főcsatorna és mel- lékcsatomániak korszerű­sítése. Első lépésként a torko­lati szakasz rendezésére kerül sor Baján. Itt épül az a hatalmas szivattyúte­lep, amely 23 millió forint­ba kerül. Ez az első olyan létesítmény, amelyet az A beruházás az Alsód/u- navölgyi Vízügyi Igazgató­ság kivitelezésében való­sul meg. Dunai György építésvezetővel körüljár­tuk a jövendő szivattyú- rendszer területét. A ter­vek szerint 1970. július 30- ig készül el a beruházás. A gépi berendezéseket a Ganz-MÁVAG szállítja és szereli. Az építkezés méreteire jellemző, hogy szükséges hengerelt acéláru, 2500 köbméter terméskő. El kell végezni további 83 ezer köbméter gépi és 5200 köb­méter kézi földmunkát. Az építkezés célja, hogy a belvizek Dunába jutta­tását szabályozzák, azon­kívül 22 kilométer árvíz- védelmi töltésszakaszt mentesítenek. Képünkön a monumen­tális építkezés egy részle­te. (Kovács János felv.) A fejlesztés sokrétű feladatai A szerkesztőség postájából Hozzászólás A Petőfi Népe május 10-i számában jelent meg az Utca vagy libalegelő című levél. A levél írójával ellentétben én keveset járok vidékre. Nyug­díjas nyomdaipari dolgozó lé­temre azonban bőven van időm a helyi viszonyok meg­figyelésére. Így a nagyon ak­tuális levéllel kapcsolatban én is szeretném feltenni a kér­dést: Körút vagy birkalegelő? az Erzsébet körút? Ugyanis naponta kétszer — reggel és este — egy falkára való bir­kát legeltetnek ezen a forgal­mas útszakaszon. Nagyon cso­dálkozom azon is, hogy a 600 éves Kecskemét városi tanácsa 500 forintért legeltetési enge­délyt adott ki az Erzsébet kör­útra B. Gy., Kecskemét, Er­zsébet körút. A balkezesek érdekében A Népszabadságban megje­lent „Miért jobbkezes az em­ber?” című cikk adta az in­dítékot, hogy a szerkesztőség­hez forduljak problémámmal. A cikkíró szerint ugyanis az emberiség 3D—40 százaléka bal­kezes. Én Is az vagyok és ács szakmát tanulok. Sajnos, azon­ban balkezes szekercét nem lehet kapni Bács megyében, de még Budapesten sem. Ez bi­zony hátrányt Jelent nekem — s a hozzám hasonlóknak — a munkavégzésnél. A boltok­ban. ahol eddig érdeklődtünk, még arra sem tudtak választ adni, hogy hazánkban egyálta­lán gyártanak-e balkezes sze- kereét. ha pedig gyártanak, hol hozzák azt forgalomba? Most a sajtó nyilvánossága előtt teszük fel az Illetékesek­nek ugyanezt a kérdést. Gusz- tos Imre, Kiskunhalas. M;kor kap villanyt Klábertelep? Harminc ház lakóinak nevé­ben fordulunk önökhöz. Ot évvel ezelőtt hallottuk először azt az ígéretet, hogy Lajosmt- zse-Klábertelepen kigyullad a villany. Sajnos, azóta Is csak Ígéreteket hallunk. Az első években nem volt meg a ki­vitelezéshez szükséges enge­dély, később, mikorra elké­szültek a tervek és megkap­tuk az engedélyt Is, nem akadt kivitelező A sok huzavona láttán már le Is mondtunk ál­munkról, hogy lakásainkba el­jut a villany. Az elmúlt év őszén azonban kellemes csaló­dás érte a telep lakóit. Meg­jelent egy szerelőbrigád és megkezdte a vezeték építését. Sajnos, a szerelők lendülete kevésnek bizonyult, ugyanis transzformátor hiányában nem lehet áramot kapcsolni a ve­zetékre. Nem tudjuk, ügyünk hol akadt el? Akik segíthetné­nek problémánk megoldásá­ban, gondoljanak ránk. — La- josmizse-Klábertelep lakói. Válaszol az illetékes A Petőfi Népében március 20-án megjelent „Miért a hu­zavona?” című levél alapján vizsgálatot folytattunk, és an­nak eredményeként tájékozta­tásukra az alábbiakat közöl­jük: A kérdéses telkeket a Keceli Községi Tanács ez év március 18-án adta át értékesítésre helyi fiókunknak. A kijelölés nem volt szabályszerű, az elő­írt és szükséges mellékletek hiányosak volta?!, ennek elle­nére, ezek időközi pótlásának reményében, fic/tunk már már­cius hó 20-án forgalmi érték- becslést rendelt az Ingatlanke­zelő Vállalatnál. A március 20-án megrendelt forgalmi ér­tékbecslést — külön segítsé­günkkel és sürgetésünkre — április 9-én kapta meg fió­kunk. tgy a Takarékpénztárt az ér­tékesítési huzavona körül, a fentiekből is következően, sem­miféle felelősség nem terheli. Az előzményekről ennyit: a házhelyek területének geodé­ziai munkálata, azok műszaki kialakítása már körülbelül 2— 3 éve befejeződött. A lakos­ságnak erről tudomása volt, és várta a telkek értékesítését. A kisajátítás lebonyolítása azon­ban elhúzódott, az erről szóló határozat 1967. július 25-én kelt. A terület telekkönyvi állapota teljesen rendezetlen volt, an­nak a magyar állam nevére történő telekkönyvezése így szintén hosszú időt vett igény­be. A telkek értékesítését háló­zati egységünk velünk együtt­működve, a feltételek rendbe­jöttével az előírt határidők pontos betartásával le fogja bonyolítani. Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun megyei Igazgatósága (Folytatás az 1. oldalról) A nagy tetszéssel foga­dott beszéd után dr. Mé­szöly Gyula tartott előadást Bács-Kiskun megye kerté­szeti termelésénelc helyzeté­ről és a feladatokról. Ismertette a zöldség-, a szőlő- és gyümölcstermesz­tés szerepét mezőgazdasági termelésünkben, s sokolda­lúan világított rá, hogy korszerű eljárások alkal­mazására van szükség a világszínvonal eléréséhez. Részleteiben meghatározta e cél elérésének feladatait. Ami például a zöldségter­mesztés fejlesztésének gyor­sítását illeti: a többi közt nagyobb arányú beruházá­sokat kell eszközölni, gon­doskodni kell korszerű hű­tő- és tárolótérről, a táp­anyagpótlás mértékének megkétszerezéséről, s a ha­zai viszonyainkra alkalmas termesztési eljárások elter­jesztéséről. A kertészeti termelés ge­rincét képező szőlőtermesz­téssel kapcsolatban figyel­meztetett arra, hogy 1970- re az új ültetvények is ter­mőre fordulnak, ennek megfelelően tehát növelni kell a jelenlegi feldolgozó- és tárolókapacitást. Rámu­tatott, hogy a járulékos be­ruházások megvalósítása nagyon lassan halad, ami­ben a hitelek elégtelensége mellett a kevésbé kedvező új árrendszer is szerepet játszik. Előadásában a termények átvételének, felvásárlásá­nak és forgalmazásának a korszerűsítését is sürgette, hangsúlyozva a jobban megszervezendő piackutatás szerepét. A három szekció ülése Az előadás után a bizott­ság három szekciója kü- lön-külön ülésezett. A sző­lőtermesztési szekció szin­tén a tanácsháza díszter­mében, dr. Kozma Pál el­nökletével, s a professzor előadása után vitatta meg megyei pártbizottság titká­ra elnökletével a megyei tanácsfaáza kultúrtermében ülésezett. Dr. Boros Rezső vitaindító előadásához dr. Nyújtó Ferenc, a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gyümölcs­sének helyzetével és fél-; adataival foglalkozó vitá­ban a következők vettek részt: Perényi István, a MÉK Igazgatója, Torna László, a Konzervipari Tröszt osztályvezető he­lyettese, dr. Borka Miklós, a Kertészeti Kutató Inté­zet osztályvezetője, Végvári István, a Kecskeméti Kon­zervgyár igazgatója, Gyű­rök Imre, a Bajai Közép­fokú Mezőgazdasági Tech­nikum igazgatója, Garaczi László, az ordasi Úttörő Tsz elnöke, dr. Konrád Zoltán, a Nagykőrösi Konzervgyár osztályvezetője, dr. Cselőtei László, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tanszék- vezető tanára, Hadnagy Ár­pád, az Országos Vetőmag- t'elügvelőség osztályvezető­je, Szilasi László, a duna- pataji Petőfi Tsz főagronő- musa és Báldy Béla, a Du­na—Tisza közi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet tudó. mányos osztályvezetője. Délután ismét a városi tanácsháza dísztermében dr. Somos András, miután is­mertette a három szekció által hozott, s a kormá­nyunknak felterjesztésre kerülő határozati javaslato­kat záróbeszédet tartott.1 Hangsúlyozta a bizottság véleményét, miszerint me­Az ülés résztvevőinek egyik csoportja. Az első sor bal szélén dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára. (Pásztor Zoltán felvételei.) a tennivalókat. A vitában a következők szólaltak fel: Borbás Lajos, a Szőlészeti Kutató Intézet igazgatóhe­lyettese, dr. Tóth Dezső, az Országos Szaporítóanyag Felügyelőség igazgatója, dr. Molnár Frigyes, dr. Kádár Gyula, a Kertészeti és Sző­lészeti Főiskola borászati tanszékének megbízott ve­zetője, Lakatos András, a Balatonboglári Állami Gaz­daság főkertésze, Katona József, a Szőlészeti Kutató Intézet igazgatója, Nagy József, a Szikrai Állami Gazdaság főkertésze, dr. Szegedi Sándor kandidá­tus, a Mathiász-telep veze­tője. A gyümölcstermesztési szekció dr. Glied Károly, a termesztési osztályának ve­zetője, Magyar Ferenc, a Szikrai Állami Gazdaság igazgatója, dr. Maliga Pál, a Kertészeti Kutató Inté­zet főmunkatársa, dr. Fer­dinand Dezső, a Keszthe­lyi Agrártudományi Főis­kola tanszékvezetője, a Ker­tészeti és Szőlészeti Főis­kola tanárai közül pedig dr. Probocskai Endre rek­torhelyettes és dr. Gyúró Ferenc docens szólt hozzá. A zöldségtermesztési szek­ció tagjai a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet székházában ta­nácskoztak dr. Somos And­rás elnökletével. Az ülésen részt vett dr. Varga Jenő, és dr. Mészöly Gyula is. A megye zöldségtermeszté­gyénkben a kertészeti ter­melés az elmúlt tíz év alatt óriásit fejlődött. Kifejezést adott a bizottság ama meg­győződésének is, hogy me­gyénk párt- és állami ve­zetése a magasabb szinten jelentkező további felada­tok megoldását is sikerrel irányítja. Az akadémiai napok be­fejező aktusaként délután 5 órakor a köztemetőben fel­avatták Kocsis Pál sírem­lékét. Dr. Kozma Pál mond­ta az avató beszédet, dr. Szegedi Sándor pedig meg­emlékezést tartott az életé­ben Kossuth-díjjal kitünte­tett híres szőlőnemesítőről. Az avató ünnepségen a kecskeméti Kodály-kórus is szerepelt. T. I. LEK A HORST MUtlER fantasHitrm regénye nyomón irtó CS. HORVATH TIBOR, rajzolta SEBÖK IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom