Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-11 / 85. szám
4. oldal 1968. április 11. csütörtök Tan tol vám után — vizsga a gyakorlatban Pisszenés sem hangzik a padsorokból, mindenki feszülten figyel az előadóra, sokasodnak a jegyzetek a füzetlapokon. Elkérem az egyik „diák” megtelt füzetét, amiben a bőrgombáso- sodás, az influenza elleni védekezés, a növényvédőszerek ártalmai, az istállók, a tejházak, a majorok tisztántartásának előírásai — és sok egyéb hasznos tudnivaló olvasható... Az elmélettel in tisztában kell lenni Az előadást Szabó László, a Vöröskereszt megyei titkára tartja. Szaktudás, tekintély, szervezőkészség, erre is nagy szükség van a munkához az állami és közös gazdaságokban, az egészségügyi felelősöknek — fejtegeti —, majd az egészségügyi hatóságokkal, a Vöröskereszt alapszervezetekkel, a körzeti orvosokkal való rendszeres kapcsolat fontosságáról beszél. — Tizenkilencen jöttünk el ide, a kecskeméti pártiskolán rendezett egyhetes tanfolyamra, a kecskeméti járásból — jegyzi meg a szünetben Zrínyi Miklós, a Helvéciái Állami Gazdaság raktárosa. — A gyakorlati tudnivalók mellett elméletileg is tisztában kell lenni a mezőgazdaságban dolgozó egészségügyi felelősöknek a feladatokkal. Rajtunk is műük. hogy a termelt élelmiszerek megfeleljenek a higiéniai előírásoknak. Tapasztalatcsere a szünetben Nemcsak a hallgatóság, hanem az előadók számára is hasznos e tanfolyam. A szünetben folyó beszélgetésen a Vöröskereszt megyei titkára ugyancsak precízen jegyzetel... — Elégedett-e a hallgatók előmenetelével? — Igen. Szorgalmasak, érdeklődők. Érdemes a Vöröskeresztnek ilyen tanfolyamot rendezni a jövőben is. Csaba Aranka Városföldről érkezett. — Nálunk az ivóvízzel vannak problémák. Az egyik előadás hatására javasolni fogom ivóvizünk alapos bakteriológiai vizsgálatát ... A téma érdekli Váczi Györgyöt is, aki feleségét kísérte el a tanfolyamra. A fiatalember szabad idejében szívesen meghallgat egy-egy előadást — bár ő nem szerepel a hivatalos résztvevők között. Mégis szívesen fogadták. Folytatást magasabb szinten Tapasztalt és kezdő egészségügyi felelősök töltöttek egy hetet a tanfolyamon. Mit tesznek az egészségügyi szabályok betartásáért — hazatérésük után? Tál Veronika alapszervezeti KISZ-titkár, a Helvéciái Állami Gazdaság adminisztrátora: — Szeretném, ha a KISZ-szervezet védnökséget vállalna a major tisztasága, környezetének szépítése felett. Hegedűs János, aki a közelmúltban lett egészség- ügyi felelős a tiszakécskei Béke Tsz-ben: — A vezetőséggel munkatervet állítunk össze a balesetek, a növényvédőszerek káros hatásának megelőzésére, az istállók, a tejház kifogástalan higiéniájával összefüggő tennivalókra. A tiszakécske-kerekdom- bi Űj Élet Tsz ellenőrző bizottsági elnökét, Kókai Imrét küldte a tanfolyamEgy járás — csaknem 6 millió forint értékű társadalmi munka A KISKŐRÖSI járásban a lakosság egyre nagyobb odaadással, áldozatvállalással segíti a községek jobb kommunális, szociális és kulturális ellátását. Az aktivitást a legutóbbi két év községfejlesztési adatai jól szemléltetik. Amíg például tavalyelőtt a járásban az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 46,30 forint volt (mindössze Kaskan- tyún és Tázláron haladta meg a száz forintot), addig az elmúlt évben már 100 forint fölé emelkedett. TAVALY a többi közt összesen 2,3 kilométer út, 12,2 kilométer járda, s több mint tíz kilométer villany- és csaknem ugyanilyen hosszú vízvezeték épült. Említésre méltó az is, hogy a községfejlesztés keletében a járásban 4,6 millió forint értékű munkát házilagos kivitelezésben végeztek el. Végeredményben az elmúlt évben 5 millió 892 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a járás lakói, s a felhasznált saját anyag értéke jóval meghaladta a 2 millió foriwtrtt A szervezett és lelkes társadalmi munka eredményeként szebbek lettek a községek, egészségesebb körülmények között, kulturáltabban él a lakosság. MINDEBBEN nagy szerepet játszott a községfejlesztési verseny, amelynek előzetes értékelése szerint a járás négyezer lélekszám alatti községei között az első Tabdi, a második Fü- löpszállás, a harmadik pedig Páhi, s igen szép Táz- lár, Soltszentimre, valamint Császártöltés eredménye is. Az ezeknél nagyobb községek között Solt- vadkert az első. Kiskőrös, mint másodváros, külön kategóriában szerepel, s szintén példás eredménynyel dicsekedhet. KÉTSÉG nem fér hozzá, hogy a megyei tanács által „Településfejlesztési verseny” címen továbbra is meghirdetett vetélkedőben az idén is derekasan helytállnak a kiskőrösi járás községeinek lakói. Szabó Pál, a Kikőrösi Járási Tanács V, B. tervcsoport vezetője ra. A kecskeméti járás legtapasztaltabb egészségügyi felelősei között tartják számon a megfontolt beszédű fiatalembert. — Itt a permetezési szezon — magyarázta —, de nem akarjuk, hogy a növényvédőszer tárolással foglalkozó raktárosunk az idén újabb mérgezést kapjon. A védekezés módozatait a permetezést végző dolgozókkal szintén megismertetjük ... B. Gy. Vasúti mini-krimik A rendőrség tapasztalatai és tanácsai az utazóknak Cseng a telefon. Jelentik, működik a Budapesti ilyen kis 'dolgok miatt senhogy a Nagykőrösi úti zsib- piacon elfogtak két embert, ruhaneműket árultak. Az egyiknél egy, a Keleti pályaudvarra szóló peronjegyet találtak. Az őrnagy egy másik készüléken azonnal utasítást ad: nézzenek körül a Keletiben, bejelen- tették-e a megtalált ruhaneműk eltűnését. Egy trükk... A Nyugati pályaudvar egyik öreg lépcsőfeljárójában tábla: „Rendőrőrs”. Itt 27 milliárd forint a takarékban Az Országos Takarék- pénztár legfrissebb jelentése szerint a takarékbetétállomány az első negyedév végén meghaladta a 27 milliárd forintot. Az év első három hónapjában 2,5 milliárd forinttal növekedett a lakosság megtakarított pénze, szemben a tavalyi első negyedévi másfélmilliárdos növekedéssel. Az utóbbi három hónapban 5,5 százalékkal emelkedett a takarékbetétkönyvek száma, s most mintegy 3,5 millió. •WAldlNKNAK özvegy Huszti Jánosné, Jánoshalma, Dózsa György utca 35. szám alatti lakos azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mit tegyen, mert két kiskorú gyermeke — az édesapa és a nagyapa után — földet örökölt, de a terület a jánoshalmi Jókai, illetve az Üj Alkotmány Termelőszövetkezetek használatában van. Többször kérték már a tsz-eket, hogy adják ki a földet, de ez ideig erre nem került sor és az örökösök földjáradékot sem kapnak. özvegy Huszti Jánosné levelére dr. Nagy László megyei ügyész az alábbiakban válaszol: „Az új jogszabályok értelmében az örökösök a termelőszövetkezeten kívülállóknak tekintendők. Éppen ezért, ha belterületen, vagy zárt kertben levő ingatlant örököltek, mentesítés iránti kérelmüket a járási földhivatalhoz előterjeszthetik. Ha viszont az ingatlan nem belterületen, vagy zártkertben van, akkor a szóban- forgó termelőszövetkezet vezetőségéhez forduljanak olyan csereingatlan biztosítása céljából, amely mór mentesíthető. A fentebb írt eljárások lefolytatása után maradó ingatlanok a termelőszö vetkezet tulajdonába kerülnek, természetesen megváltási díj ellenében.” „Édesanyám 1951-től 1954-lg mint tag dolgozott a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezetben — írja levelében M. Sándor olvasónk. 1954. IV. hő 1-től 1959. X. hó i-ig nem állt munkaviszonyban, majd ettől az időtől kezdve 1966. IX. 6-ig a Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalatnál dolgozott. Ekkor megbetegedett és munkaképtelenné vált. Arra szeretnék választ kapni, hogy édesanyám jogosult-e öregségi nyugdíjra Olvasónk levelére a Társadalombiztosítási Igazgatóság bajai kirendeltsége válaszol: „Az öregségi nyugdíjjogosultsághoz legalább 10 év szolgálati időt, vagy tíz nyugdíjévét kell igazolni. Az öregségi nyugdíjjogosultság szempontjából a termelőszövetkezeti tagságon alapuló nyugdíjévek a munkaviszonyon alapuló nyugdíjévekkel akkor számíthatók egybe, ha a nyugdíjévek között nincs öt évet meghaladó megszakítás. A levélben említett esetben, mivel a termelőszövetkezeti tagság és az azt követő munkaviszony között öt évnél nagyobb a megszakítás, a termelőszövetkezeti tagságon alapuló nyugdíjévek a nyugdíjjogosultság szempontjából nem vehetők figyelembe. Tájékoztatjuk még a levélírót, hogy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése után rokkantsági nyugdíj megállapítására már nem kerülhet sor. A rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz egyébként a 35. életév betöltése után ugyancsak tíz nyugdíjév igazolása szükséges.” Rendőr-főkapitányság bűn üldözési osztályának pályaudvari alosztálya, amelynek hatásköre kiterjed az összes fővárosi pályaudvarokra, és az ország területén mozgó valamennyi vasúti szerelvényre. Az egyik irodahelyiségben telexgép kattog; percek alatt le tudnak adni körözést, bárhova az országban. Az alosztály vezetőjétől, Poroszlay János őrnagytól sok érdekes történetet hallhatunk, amelyek a pályaudvarok nem kívánt látogatóiról szólnak. Egyik legemlékezetesebb esete egy csomagtolvajhoz fűződik, akit hat hétig üldöztek, míg rendőrkézre került. — Trükkel dolgozott — mondja az őrnagy —, olyan fogást használt, amit nem árt, ha megismernek az utazók. Áldozatait fiatalemberek közül választotta ki. Felszállt egy indulás előtt álló vonatra, keresett egy olyan fülkét, ahol csak egy fiatal fiú tartózkodott, leült, aztán panaszkodni kezdett, hogy beteg, fáj a lába, nehezen mozog. Űti- társa- ezek után természetesen teljesítette kérését, leszaladt egy csomag cigarettáért. Mire visszajött, már kereshette a csomagjait. Ez a tolvaj három pályaudvaron tevékenykedett. A rendőrség aztán igénybe vette egyik áldozatának segítségét: két délután sétálgattak a pályaudvaron, míg a fiú végre felismerte a „szegény beteget”. Köröznek egy „álnyomozót** A szinte állandóan zsúfolt pályaudvarokat a bűnözők Eldorádónak tekintik. Tudja ezt a rendőrség is, ezért jól megszervezett apparátussal vigyáz az utasok biztonságára. Az utóbbi évek statisztikái szerint kevesebb a bűntény. A zsebtolvajlás például már ritkaságnak számít, s csökken a csomaglopások száma is, ez azonban még mindig viszonylag gyakorinak számít. — Sajnos, erről leginkább az utasok tehetnek — mondja az őrnagy —, s igazolásul ismét történetet mond el. — Nemrégiben lefüleltek egy tolvajt. Feltűnt, hogy rengeteg sapkát és kesztyűt árul. Nos, ez a fiatalember nem gondolkodott éppen bután. Az volt a módszere, hogy végigsétált az álló vonatokon, s nem vitt el mást, csak bőrkesztyűt, kucsmát, vagy sálat. Számítása bevált: ki sem tesz feljelentést — gondolta —, s valóban, a csaknem száz károsult közül egy sem kereste meg a rendőrséget. Ebből az ügyből is fontos tanulság vonható le: igaz, hogy egy kesztyű elvesztése nem érinti érzékenyen a károsultat, a rendőrség azért kéri minden esetben a károk bejelentését, mert ezzel esetleg bűnözési sorozatot, vagy éppen egy veszélyesebb ügyet lehet megelőzni, leleplezni. Most köröznek például egy férfit, aki úgy követi el bűncselekményeit — elsősorban — pályaudvarokon, hogy nyomozó tisztként mutatkozik be. A rendőrség eddig öt „kalandjáról” tud, már tisztázni sikerült személyazonosságát, de ha a károsultak előbb jelentkeznek, akkor nemcsak hogy a rendőrségnek könnyebb a dolga, megelőzhettek volna vele további bűncselekményeket is. Vonatrablás nincs ! — Ez nagyon fontos do-: log, mi nagy jelentőséget tulajdonítunk a megelőzésnek — jelenti ki Poroszlay őrnagy. Ezért fordulunk hozzá a következő kérdéssel: — Mivel a főváros pályaudvarain sok százezer ember fordul meg, így közügyről van szó, mit tanácsol a rendőrség az utasoknak a pályaudvari, vasúti bűncselekmények megelőzéséért? — Az elmesélt ügyekből is levonható a tanulság — hangzik a válasz —, a pályaudvari bűnözők elsősorban az utasok hiszékenységét, nemtörődömségét használják ki. A mi tapasztalatunk az, hogy mozgó vonaton ritkán történnek lopások, ígv a pályaudvaron és az álló szerelvényeken van szükség óvatosságra. Ezért azt kérjük mindenkitől: vigyázzon a csomagjaira, értéktárgyaira. Csöngő telefon szakítja félbe beszélgetésünket. A Keleti pályaudvar kér részletesebb leírást az ,,Ecse- rin” talált holmikról. — Ilyen a mi munkánk — mondja búcsúzóul az őrnagy. — Szerencsére látványos ügyek, mint például vonatrablás, nem történik nálunk. Mini-krimik ezek, amelyek nem kerülnek az újságok címoldalaira. de mi mindent megteszünk, hogy ezek száma is a minimálisra csökkenjen. B. B. I. Vb-elnökhelyettesek értekezlete A mezőgazdasági szak- irányítás időszerű feladatairól tanácskoztak tegnap a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökhelyettesei Soltvad- kerten, a Petőfi-tó mellett levő kiskőrösi járási üdülőben. Az értekezleten részt vett a Minisztertanács Tanácsszervek. Osztálya részéről dr. Csáki László. Jelen volt dr. Maár András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, valamint Bognár Győző, az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója is. Bevezető előadásában Oláh György, a megyei tanács vb-elnökhelyettese összefoglalta a mezőgazdasági szakigazgatás átszervezése óta eltelt időszak tapasztalatait. Szólt a termelőszövetkezeti és a földtörvény végrehajtásával, az új alapszabályok kidolgozásával kapcsolatos intézkedésekről. A beszámolót élénk vita követte. Fűszerpaprika ezer holddal nagyobb területen Kalocsa vidékén az idén 7300 — a tavalyinál ezer holddal nagyobb területen — termelik a fűszerpaprikát. A becslések szerint több mint egymilliárd palántát nevelnek májusi kiültetésre. Hartán, Fgjszon és Bátyán pedig ezer holdon közvetlenül a szántóföldbe ültetik a magot. Az idén a korábbi évekhez viszonyítva növelik a tőszámot. A korábbi 18— 20 ezer bokor helyett ma már 28—30 ezer „csokor” paprikát művelnek egy holdon. Sok helyen öntözéssel, műtrágyával segítik a hozam növekedését. Az új módszerek már tavaly kezdtek tért hódítani — ennek is köszönhető, hogy a tervezettnél 8—9 mázsával többet —, holdanként 38 mázsa átlagtermést értek el. A még mindig eléggé kézimunka igényes fűszerpaprikatermesztés gépesítése is napirenden van. A palántázást és a növényápolást már gépek végzik.
