Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

A családi vitaminkertek beosztása Az emberi szervezet az egészséges táplálkozáshoz nem nélkülözheti a nagy vitamintartalmú friss zöld­ségfélék fogyasztását. Bár a nagyüzemi gazdaságok egyre több zöldséget ter­melnek, vannak idősza­kok, amikor nehéz a fő­zelékfélék beszerzése. Azok a házikert tulajdono­sok, akiknek lehetőségük van rá, sokat segíthet­nek a család ellátásán, ha az egész évi főzeléknö­vény szükségletet maguk termelik meg. Kiszámították (ez nem­zetközileg is megállapí­tott, elfogadott tény), hogy az ember egész évi főze­léknövény szükséglete — kivéve a burgonyát —80- 100 négyzetméter terüle­ten megtermelhető. Ter­mészetesen csakis okos, célszerű területbeosztással és az egyes növények idő­ben Jörténő vetésével, pa­lántázásával. Az alábbi kis összeállítás tájékoztatóul szolgálhat: egy ember évi főzeléknövény szükségle­tét tünteti fel, a megte»- meléséhez szükséges terü­lettel. Ha a családunk több tagú, annyival szorozzuk a számokat. A legtöbbször kisméretű házikertben kora tavasztól késő őszig jobban kihasz­nyészidejű növények, pél­dául a hónaposretek, zöld­hagyma, fejessaláta, korai karalábé, stb. alkalmasak. Köztestermesztésre lehető­nálhatjuk a területet, ha leg eltérő alakú, nagysá­a ■ u 9 a . i 2“ .. bű Megnevezés: Évi szükséglet: — « E £ G (y •8* m & 2 c i| m2 Korai fejeskáposzta 12—15 fej 3 40x40 Kései fejeskáposzta 18—20 fej 6 50x60 Kelkáposzta 15—20 fej 5 50x50 Karfiol 10—15 fej 3 50x50 Sárgarépa 8 kg 4 30 Petrezselyem gyökér 4 kg 2 30 Cékla 3 kg 1 30 Vöröshagyma 6—8 kg 6 20x5 Fokhagyma 1 kg 1 20x5 Spenót 3—4 kg 2 25 Sóska 4—5 kg 3 30 . Bab, zöld 4 kg 4 30x40 Bab, száraz 3—4 kg 10 30x40 Zöldborsó 5 kg 6 40x50 Paradicsom 35 kg 20 30x50 Zöldpaprika 15 kg 10 30x30 Tök 10 kg 5 100x100 Uborka 10 kg 6 80x5 Saláta 30 fej 3 25x25 elő-, köztes- és utótermé­nyeket is termesztünk. Előterményül a rövid te­Edény, terítés, étvágy Az étkezés életünknek szükséges és fontos moz­zanata, ezért nem közöm­bös, milyen környezetben, milyen körülmények kö­zött reggelizünk, ebéde­lünk, vacsorázunk. Az ét­ienként hozzánk látogató vendégekre, barátokra, ro­konokra is. Szerencsére az edénytervezők ma már azt is figyelembe veszik, hogy az edények kévé? helyet foglaljanak, többféle cé­A kékpettyes, babos, falusias hangulatot idéző te­ás (kávés) készlettel, tányérokkal, szintén szőttes alá­tétekkel terített reggeli, vagy vacsoraasztal. (Boha- nek Miklós felvétele.) vágyhoz természetesen el­sősorban a jó étel szüksé­ges. Az étvágyat azonban sokféle tényező befolyá­solja, többek között az is, hogy eléggé „étvágyger­jesztőbe az étel tálalása. Persze, ehhez önmagában véve a szép asztalterítő, evőeszköz, porcelánedény sem elég. Tudni kell, ho­gyan bánjunk az evőesz­közökkel, tányérokkal, csé­székkel, poharakkal. Az ízléses terítés fokoz­za az étvágyat, s egyik szemmel látható jele kul­turáltságunknak is. Egy-egv háztartás aszta­li edénykészletét minden esetben a család létszá­mának, étkezési szokásai­nak megfelelően kell ösz- szeválogatni. Természete­sen gondolni kell az ese­lokra legyenek felhasznál­hatók. Az is jó dolog, hogy nemcsak készletben, ha­nem darabonként is meg­vásárolhatók, összeválo­gathatok az étkezéshez szükséges edények, evő­eszközök. A hazai válasz­ték bővítésére pedig kül­földről, többek . között az NDK-ból, az NSZK-ból, Csehszlovákiából, Bulgá­riából, és Koreából impor­tált étkészletek, üveg- és porcelánedények, evőesz­közök kaphatók a szaküz­letekben. íme, példaképpen né­hány kép az ízléses terí­tésre a nemrégiben nagy sikerrel zárult, a korszerű terítési bemutatóval egy­bekötött edénykiállításról. Z. F. gú és különböző érési ide­jű növényeket társítsunk. Például a sárgarépa és petrezselyem közé mákot, a korai karalábé és saláta közé dughagymát, a bab és uborka közé csemege- kukoricát stb. Utótermé­nyül július, augusztus ele­jén (szintén zöldfogyasz­tásra) rövid tenyészidejű zöldségféléket: borsót, ba­bot, csemegetengerit, őszi és téli retket, spenótot, sóskát, áttelelő salátát, stb. vethetünk. A gazdaságos területki- kihasználásra néhány pél­da. Az áttelelő fejessalá- la és őszi vetésű spenót után május közepén para­dicsomot, köztesként zel­lert, vagy paprikát ültet­hetünk. Zöldborsó után júliusban őszi szedésre kar­fiol, kései kel, kései kara­lábé és középkései fejes­káposzta termeszthető. Ko­rai burgonya után zöld­babot és korai káposztafé­léket, utánuk augusztus­ban spenótot vethetünk. A zöldségeskert nagy­mérvű kihasználása per­sze csak akkor lesz ered­ményes, ha növényeink te- nyészfeltételeit — különö­sen tápanyag és vízigény tekintetében — bőségesen kielégítjük és az ápolási munkákat gondosan elvé­gezzük. Pap Istvánné Tavaszi gyermekei ivat Az utóbbi évek gyer­(mekdivatja gyökeresen megváltozott. Ma már nem dívik a babos, fod­ros, agyondíszített ruha­költemény. A divatterve­zők — figyelemmel a gyakorlatiasságra, célsze­rűségre —. a gyermek életéhez, alkatához jobban ülő öltözékeket tervez­nek. A kicsik öltözékének a színei élénkek. Ilyen a különféle színáranyalatú zöld; a homokszín, a sár­ga többféle tónusban; a piros, a piros-kék, a pi­ros-zöld, a piros-fekete színpárosítás, no és a mindig elegáns fehér és sötétkék. Gyakran alkal­maznak a tervezők több­féle variációi ú. kockás mintázatú anyagokat A vuSiétk én a kabátkák aa általános divatnak meg­felelően lefelé bővülnek. Csinosaik, a tűzéssel dí­szített katonás kabátok, a rakott szoknyák és a sza­bad mozgást biztosító, bő­HÉTFO: Sóskaleves zsemle­kockával, sertéspörkölt bur­gonyával, savanyúság. KEDD: Lebbencsleves, pa­radicsomos káposzta, fasíro- zott, alma. SZERDA: Gulyásleves, tú­rós-, lekváros bukta. CSÜTÖRTÖK: Zöldborsóle­ves (mirelit), parajfőzelék bundászsemle, császármorzsa. PÉNTEK: Almaleves, mákos nudli. SZOMBAT: Zöldbableves (mirelit), báránypörkölt ga­luskával, savanyúság. VASÁRNAP (Húsvét): Be:sináltleves, töltött bárány, petrezselymes burgonya, fejessaláta, dobostorta. HÉTFŐ (Húsvét): Húsleves, rántott bárány, párolt rizs, fejessaláta, csokoládétorta. RÁNTOTT BÁRÁNY: A fiatal bárányhúst megmossuk, felszeleteljük és besózzuk. Egy órát állni hagyjuk, majd lisztbe, azután tojásba; zsem­lemorzsába mártjuk és forró zsírban vagy olajban szép pi­rosra sütjük. Burgonyát és fejessalátát adunk hozzá. TÖLTÖTT BÁRÁNY: A bá­rány elülső részén, a mellén, elválasztjuk a húst a csont­tól. Kissé leforrázzuk és be­sózzuk. Elkészítjük a tölte­léket. Lábasban, forró zsír­ban, kevés reszelt hagymát s egy áztatott és jól kicsavart zsemlét párolunk. Tűzről le­véve apróra vágott petrezse­lyemzöldet, 2 nyers tojást, kockára vágott 2 főtt tojást, Nylonanyagok fehérítése A fehér nyloningek, blúzok, kombinék, a fehér bánion, őrlőn pulóverek a leggondosabb mosás mel­lett is idővel elvesztik fe­hérségüket. A megszür­kült, megbámult holmival a következőképpen járha­tunk el. A ruhadarabot rendesen kimossuk a jól bevált Super Mos 6, Unió, Azur, Komfort, vagy a szinteti­kus holmik mosására al­kalmas mosószeres vízben, majd három liter kézme­leg vízhez kb. egy deci Hypót töltünk, s abban áztatjuk 15—20 percig a fehérítendő holmit, több­ször átnyomkodva, megke- vergetve. Utána két-há- rom — langyos vízben történő — öblítés követke­zik. A Hypós kezelést egy­mást követően három­négy mosás alkalmával is megismételhetjük, s bizo­nyos, hogy utána hosszú hónapokig ismét fehérek lesznek a szokásos egysze­rű mosással is a nylon­fehérneműk és blúzok. kis sőt, borsot jól összedol­gozunk, megtöltjük vele a húst és a nyílást bevarrjuk. Pecsenyesütőben zsírt forró- sítunk, beletesszük a húst, kevés vizet, és gyakran lo­csoljuk, míg a hús szép pi­ros: a £,«11- szeletekre vágjuk B ARANYPÖRKÖLT: A bá­rányhúst apró darabokra vágjuk, lábasba zsírt te­szünk, egy fej apróra vágott hagymát megpárolunk, adunk hozzá késhegynyi pirospap­rikát. Beletesszük a húst, megsózzuk, kevés vizet ön­tünk alá, ha megpuhult, ki­csit hagyjuk zsírjára lesülni. Azután 1—2 kanál vizet ön­tünk rá, felfőzzük és galus­kával tálaljuk. CSOKOLADÉTORTA: Hoz­závalók, 20 deka vaj, 4 to­jás, 20 deka cukor, 18 deka liszt, 4 deka kakaó, fél cso> mag sütőpor. A vajat porcelán tálban kissé felpuhítjuk, hogy ke­verni lehessen. Hozzáadunk . 4 tojás sárgáját és habverővel fél­óráig keverjük. Ezután a 4 fehérjét a maradék cukor­ral kemény habbá verjük, majd hozzáadjuk a kikevert masszához. Végül a kakaót a liszttel és a sütőporral együtt könnyedén belekeverjük. Egy tortakarikát fehér papírral ki­bélelünk, ebbe öntjük a masszát, egyenletesen eliga­zítjuk benne és lassú tűznél kezdjük a sütést, majd ami­kor a massza kifejlődött, fo­kozatosan erősített tűznél sütjük. Ha kihűlt, három egyenlő részre vágjuk, ba­racklekvárral kenjük, tetejé­re csokoládémázat teszünk és bevonjuk. vülő kötényruhák. A modem gyermekru­házat praktikus anyagai között megtaláljuk a ha­sított bőrt, a kötött kelmé­ket, a gyapjút, a jerseyt, a kordbársonyt, a tery- lént és az egyéb gyűrte- lenített, szintétikus anya­gokat. A csinos kis tiroli öltözék kiegészítőjeként bőrből, vagy műbőrből ké­szülnek a kalapok, sap­kák. A napfény azonban már könnyű szövetből, gyakran a ruhával egye­ző anyagból készült tava­szi sapkát adat a terve­zőkkel a kicsinyek fejére. Az OKISZ Labor divat- bemutatóján, a legkisebb korosztály — a 2—4 éves fiúk és leányok — ré­szére készült modellek kö­zül nagyon tetszett az a kisfiúmodell, amely raj­zunkon is látható: kék­szürke kockás pelerin-ha- tású kabát, fehér inggel, piros bársony mellénnyel, szürke hosszú pantallóval és a kabát anyagával egyező sildes sapkával Mellette a kislány kék kapucnis fregoli kabátot viselt, alatta a kabát szí­nével harmonizáló kockás ruhácskát. A 6—10 évesek divatját felsorakoztató modellek közül szintén nagyon szép volt egy fűzöld gyapjú­kabát, kockás, kantáros, hólos szoknyával, a szok­nya anyagából készült nyakkendő« fehér blúzzal. Nagyon csinos összeállí­tás például az a kihajtós gallérű, oiros csíkos ruha, amely fölött mandzsettás, gallér nélküli világosabb piros kabátot hordott a kis maneken. G. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom