Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-02 / 78. szám
1968. április 2. kedd 1. oldal Diskurzus egy kellemes témáról Mennyi volt és mennyi lesz a borítékban? Kellemes témáról beszélgetünk a „Fémmunkás” kecskeméti gyárának dolgozóival: a nyereségrészesedésről. A minap vitték haza — néhányan bizonyára csak részben — az osztalékot. Valamivel kevesebbet, mint 1967. tavaszán, de az átlagosan 13 napi munkabérnek megfelelő összeg is szép pénz. És különösen jól jön ilyenkor a tavaszi vásárlások, ünnepek előtt. A törsffgárdista számvetése Farkas Jánoc, a munkaügyi osztály vezetője éppen arról beszél, hogyan alakult ki a 13 napos átlag: — Egymillió-háromszázezer forintot oszthattunk szét. Ebből 125 ezer forintot a kiváló dolgozók jutalmazására tartalékoltunk, további 59 ezer forint jut a munkaversenyben legjobb eredményt elért kollektíváknak és a baleset- mentesen termelő műhelyek vezetőinek. A fennmaradó összeg az, amit nyereségrészesedés címén kapnak a munkások. A részesedési alap elosztása még a hagyományos módon történt, a kereset és a folyamatos munkaviszonyban töltött idő határozta meg személyenként az összegetBarta József lakatos például, napi 79 forint átlag- keresete alapján, 1027 forintot vitt volna haza, ha kezdő szakember lenne. Ö azonban már 16 éve „űzi az ipart” megszakítás nélkül, s hűségének plusz 507 forint a jutalma. Vannak néhányan olyanok is, akik kénytelenek lemondani a százasokkal bélelt borítékról, vagy legalábbis a jutalom egy részéről — saját hibájukból. Egy igazolatlan hiányzás 25 százalékkal, kettő 50 százalékkal csökkenti a nyereségrészesedést, aki pedig 3 ízben mulasztott indokolatlanul, az csak irigyelheti társait. — Ahogy közeledett a részesedés kiosztásának a napja, egymás után jöttek hozzám fogadkozni: „Sohasem hiányzunk többet igazolatlanul, csak most az egyszer kapjunk még bocsánatot” ... De hiába — mondja a munkaügyi osztályvezető s az elutasítással szemmel láthatóan egyet ért többi beszélgető partnerem is. Jobban érvényesül a szorgalom Azóta talán gyermekcipővé, tavaszi kabáttá, húsvéti ajándékká, esetleg OTP-betétté „alakult” a múlt évi munkával kiérdemelt jutalom. Érdekesebb téma ma már, hogy mi lesz a borítékban 1969. tavaszán. Rokonai Mihály brigádvezető, Holló Imre lakatos és Antal Mihály hegesztő sokszor meghányta-vetette szaktársaival az elmúlt hetekben a kollektív szerződés „anyagi ösztönzés” című fejezetét. Nemcsak a saját nevében szól tehát a deres hajú brigádvezető, amikor ezt mondja: — Helyes, hogy az eddiginél is jobban érvényesül majd a szorgalom és a lelkiismeretesség a részesedés szétosztásánálArra céloz Rokonai Mihály, hogy a harmadik kategóriába sorolt munkások és alkalmazottak fizetésük 50 százalékát minden további nélkül megkaphatják nyereségrészesedés címén, ha eléri a gyár a kívánt eredményt. A további 50 százalékot azonban differenciáltan, a munka minőségét figyelembe véve osztják majd szét. Ily módon az eddiginél jóval nagyobb különbségek adódhatnak, az azonos szakmában és beosztásban dolgozók részesedése között. Ugyanakkor továbbra is hűségjutalomban részesülnek a törzsgárdisták ás nincs korlátozva az osztaretes, eddig maximálisan 6 heti munkabérnek megfelelő összeg lehetett a részesedés.) Pontos tájékoztatást — Nagy húzóerő a nyereségrészesedés, s éppen ezért jó lenne, ha év közben is tájékozódhatnánk arról, hogy mennyit érdemeltünk ki addig — jegyzi meg valaki, s ezzel új vágányra tereli az eszmecserét. A gyár vezetősége a termelési tanácskozásokon rendszeresen tájékoztatta eddig is a kollektívát a főbb termelési mutatók alakulásáról, sőt némi támpontot szolgáltatott arra vonatkozóan is, hogy menynyi nyereségrészesedés várható. A jellemző mégis az volt, hogy a munkás csak akkor tudta meg hogy mennyit kap, amikor felbontotta a borítékot. — Vajon ki lehetne dolgozni legalább egyszer, az első félévet záró termelési tanácskozásra egészen pontosan azt, hogy hány napi munkabérnek megfelelő részesedést érdemelt ki eddig a kollektíva, s mit kell tennie az önelszámoló egységeknek a továbbiakban a gazdasági eredmény megtartásáért, illetve fokozásáért? Kérdésemre a munkaügyi osztály vezetője válaszol: — Kétségtelenül nagy munkát igényelne az adminisztrációtól egy ilyen részletes számvetés. Sőt, segítséget kellene kérnünk a vállalat központjától is, hiszen a gazdasági elemzések egy részét ott végzik el. De nem lehetetlen feladat, és én egyetértek azzal, hogy megérné a fáradságot. Az üzemrészek önálló költségterv szerint gazdálkodnak- Bizonyára sokakat elgondolkoztatna, jobb munkára serkentene, ha például így tudna fogalmazni a gyár vezetősége a lék nagysága. (Mint isme- termelési tanácskozáson:'. 3k felkutatására. S amennyiben X-műhely takarékosabban bánik a rezsianyagokkal és Y üzemrészben kevesebbet állnak tétlenül a gépek, akkor ennyi, vagy annak nyereségrészesedésre számíthat átlagosan egy-egy dolgozó. Bcfc.es Dezső lói vizsgázik a prototípus Még egy utolsót fordul az ezüstösen csillogó berendezésben a henger, azután megáll. Rédely János, a kiskunhalasi Fa és Építő Ktsz kelmefestő és vegytisztító részlegének vezetője elégedetten mutatja a gépből kiszedett zakókat, nadrágokat Közben észreveszi, hogy tekintetein megpihen egy pillanatra a gép felső réErdő és piac Nincs vevő a szőlőkaróra, ami ugyan nem a legdöntőbb, de fontos termékféle a Duna ártéri Állami Erdőgazdaságban. Ügy tervezték, hogy venyigetámasztásra 4000 köbméter akáckarót faragnak az idén. Ebből az első félévben 2400 köbméternyit készítenek el, Ám ennek még a felére sincs vételi ajánlat, s az el nem adott készletek csak halmozódnak. Az elhelyezést nagymértékben nehezíti, hogy a tsz-ek újabban már a saját erdőikből is kitermelhetik a karónak valót. S ez nyilván olcsóbb a készen vásároltnál. Ne firtassuk most, hogy az erdőgazdaságban kellően bekalkulálták-e az igénye - két, a várható keresletet. A szóban forgó eset azt látszik bizonyítani, hogy nem túlságosan. Vagy legalábo is nem idejében. Kissé késve ébredtek rá, hogy —különösen ez évtől kezdődően — piac is van a világon. De talán még nem késő. Mert máris utánanéztek, hogy a karókat, illetve az eredetileg annak szánt faanyagot mi másra használhatnák fel. És megszületett a döntés: a legvastagabbak jó lesznek bányafának, a legvékonyabbak parkettaanyagnak. Ezekre van kereslet. De mi lesz a közepes vas- tagságúakkal? Erre végleges választ még nem lehet adni, de úgy tűnik, jó úton járnak, amikor az elmúlt hetekben elindultak a veeredmény nem is maradt el, kisebb-nagyobb tételt sikerült elhelyezni a keceli szakszövetkezetekben, — a Szekszárdi Állami Gazdaságban és a csátaljai Űj Tavasz Tsz-ben. Kényszerűségtől hajtva, szinte spontánul, de végül is megszületett — a piackutatás. S ezzel válaszoltak az új gazdasági mechanizmus által feltett egyik igen fontos kérdésre. A válasz ez: kiutalás, központi diszponálás helyett a gazdaságnak kell megkeresnie a vevőit. Igaz, nem előre eltervezett szándék volt a piackutatás megszervezése — a kabáthoz előbb volt meg a gomb —, de ez a lényegen mit sem változtat. S most már kezdenek ráébredni, hogy a piackutatás nem haszontalan dolog. Annál is inkább, mert a meny- nyiségi szempontoknál immár fontosabbak a minőségi követelmények. A TÜ- ZÉP-telepeknek, az építőipari vállalatoknak — ezekkel élénkítik a kapcsolataikat — közvetlen érdekük, hogy elsőrendű áruhoz jussanak. Aztán: a füzek értékesítésére az eddiginél jóval nagyobbak a lehetőségek, úgy bel-, mint külföldön. A piackutatás minden bizonnyal hozzásegíti ahhoz a bajai erdészeket, hogy a valós, a tényleges igények szerint alakítsák a fakitermelést és fafeldolgozást H. D. szén levő táblán. Rédely János szabadalma — hirdetik a fémbetűk. — Igen, akárcsak az a régi vegytisztító berendezés — int a helyiség másik sarkába —, ez is az én szabadalmam. Ezt ipari formatervező elképzelése alapján gyártottuk a lakatosrészlegben. Olcsóbb mint a külföldi gépek és gazdaságosabb a használata. Nem utolsósorban azért, mert hazai anyagból készült, nem kell érte valuta, meg azután, ha elromlik, köny- nyebb és gyorsabb itt elkészíteni a szükséges alkatrészt, mint megvárni a drága külföldit. A prototípus március elseje óta van üzemben és jól vizsgázik. Már több helyről érdeklődtek iránta, ezért hamarosan többet is készítünk a megrendelők részére. Halk zúgással indul újra a gép miközben feljegyzem a részlegvezető tájékoztatói jának utolsó mondatait. — Két város és hat község lakói hozzák ide mosni és tisztítani való ruháikat. A múlt évben egymillió 800 ezer forint volt a bevételünk. Rövidesen két műszakban tudjuk csak elvégezni a munkánkat... O. b. 29 ezer forintnyi könyv — ingyen Űj kereskedelmi formát vezetett be tavaly a Kiskunfélegyháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Az üzleteiben vásárolt és 10 ezer forintot meghaladó mennyiségű áru után az összeg 0,5 százalékáért mezőgazdasági szakkönyvet ad a tsz-nek. 1967 februárjától csaknem 29 ezer forint értékű kiadványhoz jutottak így ingyen a gazdaságok. Ezer forinton felüli értékben kapott például könyvet a kiskunfélegyházi Lenin és a jász- szentlászlói Aranykalász Termelőszövetkezet A személyi felelősség növelésére minden gazdaságban szakosított részlegeket brigádokat, munkacsoportokat alakítottunk ki, melyek létszámának, személyi összetételének stabilitására törekedtünk. A gazdaságon belüli szakosítás eredményeként jelentősen emelkedett a termelés gazdaságosságának foka, amit bizonyít a szim- feropoli „Gvardejszkij” szovhoz példája is. A szőlőtermés a szakosítás előtt (1962) hektáronként 22,2 mázsa volt, a szakosítás után (1966) 88,6 mázsát értek el. Lényegesen csökkent az önköltség is. Egy mázsa elszállítása azelőtt 24,58 rubelbe került, most viszont mindössze 10,64 rubel. A tisztajövedelem hektáronként 243-ról 1200 rubelre nőtt. Gazdaságaink sokat tettek a talaj gépi művelése, a megfelelő telepítési módok kialakítása érdekében. A gépesített permetlékeve- rő központok százai épültek. többszörösére emelkedett a védekezés hatékony sága és csökkent az ön költsége. Mindez emelte a szőlő- és gyümölcstermesz tés kultúráját, növelte ' termés mennyiségét. Például 1966-ban egy hektár területről területi átlagban 66,2 mázsa gyümölcsöt és 54,4 mázsa szőlőt takarítottunk be. Sok gazdaságunk ért el ennél lényegesen jobb eredményt. Hogy csak a legkiválóbbak példáját említsem: A „Morszkoj” szov- hozban hektáronként 120 mázsa, a „Vinograönij” szovhozban pedig 2133 hektárról átlagosan 79,5 mázsa szőlőt szüreteltek. A „Veszna” szovhozban hektáronként 254 mázsa gyümölcsöt termeltek. Ezek a terület középátlagának adatai, gazdaságaink nagy részében ennél lényegesen jobbak az eredményességi mutatók. Például a „Vinogradnij” szovhoz összbevételének 94,5 százalékát nyerte a szőlőtermesztésből. Itt a termőre fordult szőlő hektáronként 1409 rubel jövedelmet hozott, a 4. számú brigádnál ez az összeg meghaladta a 2400 rubelt Űj települések a Krímben viszonylag kis területen folynak Erőfeszítésünket főleg a már meglevő ültetvények intenzitásának fokozására fordítjuk. E cél Űszibarackszüret. érdekében felhasználjuk a tudomány és a gyakorlat legújabb eredményeit, mind a hazai, mind a külföldi tapasztalatokat Szakembereink egyre eredményesebben és szélesebb körben hasznosítják Magyarországon és Jugoszláviában szerzett tapasztalataikat Az Új gyümölcsösök telepítésénél növelik a tősűrűséget, palmetta- és termőkarós orsós kiképzést végeznek. Ezeknek az ültetvényeknek az összterülete már elérte az 1700 hektárt A „Zsemcsuzsnij” szovhozban a palmetta rendszerű telepítésről a harmadik évben hektáronként 45 mázsa gyümölcsöt szüreteltek. A „Pobeda” és „Gskalcw* szovhozok tapasztalata bizonyítja a tősűrűség növelésének hatékonyságát ami gyakorlatilag közel kétszeresére növeli a terméshozamot. A „Cskalov”’ szovhozban a hektáronkénti tőszámot 174-re emelték, ennek következtében a termés 21 százalékkal, a jövedelmezőség 285 rubellel emelkedett. A Krímben több mint 10 ezer hektár területen telepítettünk olyan fajtákat A maga ra esi borkombinát pincészetében különleges eljárással érlelik a márkás borokat melyek 12—15 év múlva egy másik hasonló fajta fordulnak termőre és ez 94 mázsa termést adott. Az alatt az idő alatt a föld ellenőrző parcellákon — gyakorlatilag semmilyen ahol ezt a műveletet nem hasznot nem hoz. Hogy végezték el — gyakorlati- meggyorsítsuk ezeknek a lag nem volt termés. E telepítéseknek a termőre- módszer alkalmazása a fordulását, gazdaságaink gazdaságnak hektáronként magyar tapasztalatok alap- 2850 rubel bevételt jelenjén alakítják a koronát — tett. Hasonlóan kedvező lekötözik az ágakat. Ez az eredményekről adott szá- eljárás kiváló eredménye- mot a „Druzsba Narodov” két ad. A „Predgorje” kolhoz, de más gazdaságok szovhozban a kétéves is. A múlt év tavaszáig „kandil-szinap” almafajta 3800 hektár területen al- hektáronként 104 mázsa, kalmazták ezt a módszert.
