Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

2. oldal 1!>68. március lO.vasámap Szófiai figyelmeztetés (Folytatás az 1. oldalról) felmérhetetlen következmé­nyekkel járó bevetésére? H atározottan megállapít­ja a Varsói Szerződés­ben részt vevő szocialis­ta országok nyilatkozata: az agresszió kiszélesítésével és kiterjesztésével Washington nem képes megtörni a hő­siesen küzdő vietnami nép akaratát és erejét. Az Egye­sült Államok kormánya a szocialista közösség támo­gatására és minden oldalú segítségére támaszkodó vi­etnami népnek az eddigi­nél is erősebb visszavágás- sávai találja magát szem­ben: A Varsói Szerződés tagállamai újra kifejezik készségüket, hogy — ameny- nyiben a VDK kormánya ezt kéri — önkénteseket bocsátanak rendelkezésére, és megállapítják: „a továb­biakban is teljes támoga­tást nyújtanak és minden szükséges segítséget meg­adnak a testvéri szocialis­ta országnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság­nak, a vietnami népnek — gazdasági és védelmi esz­közöket, technikát, és szak­embereket. Ezt a segítséget mindaddig megadják, amíg a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, a vietnami népnek arra szüksége lesz az imperialista támadás győzelmes visszaveréséhez.” A Varsói Szerződés szo­cialista testvérorszá­gainak nyilatkozata olyan időpontban született, amikor a hazafiak offenzí- vája a városokban, Dél-Vi- etnam területének nagyobb résién ragyogó eredménye­ket ér el. A pacifikálás, mindaz, amire a távozó hadügyminiszter, McNama­ra, s az egyelőre még nem távozó főparancsnok, West­moreland oly büszke volt — füstbe ment mítosznak bizonyult. Ezen az sem vál­toztat, hogy az ország ve­zetői változatlanul háborús győzelemről beszélnek. S eközben nem látják, hogy olyan délibábos ábrándké­peket kergetnek, amelyek­től annál távolabb kerül­nek, mennél közelebbnek vélik őket... ök talán nem látják, nem érzik ezt — de az amerikai politikai élet­ben, s az Egyesült Álla­mok szövetségesei körében most az a folyamat megy végbe, amelyet a nyugati sajtó „a tények gyötrelmes átértékelésének” nevez. Kezdik már megérteni, hogy más idők járnak, s még az Egyesült Államok sem képes győzni azzal a néppel szemben, amelveta függetlenség, a szabadság, a szocializmus eszméi éltet­nék, s amely a szocialista szövetségi rendszer testvé­ri segítségére számíthat. Hazarendelték Stockholmból az amerikai nagykövetet STOCKHOLM­WASHINGTON William Heath-t, az Egye­sült Államok stockholmi nagykövetét, aki egyébként Johnson elnök texasi földi­je és jóbarátja, az amerikai kormány „konzultációra” hazarendelte, hogy kifejez­ze rosszallását Svédország­nak az Egyesült Államok vietnami háborújával kap­csolatban folytatott politi­kája miatt. Az amerikai—svéd vi­szony az utóbbi hetekben egyre feszültebbé vált. Svédország menedékjogot adott olyan amerikai sor­katonáknak, akik a vietna­mi háború eíféni tiltakozá­sul dezertáltak. Amikor a svéd békeharcosok február 21-én a vietnami diploma­tával együtt, háború-ellenes tüntetést rendeztek Stock­holmban, a felvonulók sorá­ban ott látták Olaf Palme művelődésügyi minisztert is._ A miniszter a tömeg előtt beszédet mondott. Ezt washingtoni hivatalos sze­mélyek „egyoldalúnak és tá­madónak” bélyegezték, mert Palme „törvényes polgárhá­borúról” beszélt. Közben amerikai részről megbróbál- tak nyomást gyakorolni a svédekre, hogy tiltsák meg az amerikai katonaszökevé­nyek mindennemű politikai tevékenységét. A szombat reggeli svéd lapok vastag szalagcímek­ben közölték a svéd—ame­rikai viszony legújabb fej­leményeit. A vezércikkek mindazonáltal kinyilvánítot­ták, hogy Erlander minisz­terelnök szerint a két or­szág kapcsolata — „leszá­mítva a vietnami háború miatti nézeteltéréseket” nem romlik. „ Budapest és Szófia Vietnam ügye mellett — Az ereszkedő atomsorompó Kivégzés Salisfeury-hen A HÉTEN a ma­gyar és a bolgár főváros volt a leg­nagyobb érdeklő­déssel kísért világpolitikai események színhelye. Bu­dapesten nyolc napon át tartó tanácskozások után befejeződött a kommunis­ta és munkáspártok kon­zultatív eszmecseréje. — Szófiában a Varsói szer­Art / lesz veled Robles? flz elnök a gárdához költözött NEW YORK (TASZSZ) A panamai nemzetgyűlés különbizottsága befejezte Robles köztársasági elnök tevékenységének kivizsgá­lását és március 11-én hoz­za meg határozatát. A bizottságokat azokkal a vádakkal kapcsolatban küldték ki, amelyeket az ellenzéki pártok frontja emelt Robles elnök ellen. Eszerint Robles megsértette az ország alkotmányát, amennyiben tevékenyen be­avatkozott a május 12-re kitűzött választásokkal kap­csolatos kampányba, s a kormánypárt elnökjelöltje, David Samudio mellett ve­tette latba befolyását. A nemzetgyűlés, amely­ben az ellenzék van több­ségben, pénteki ülésén el­vetette a vizsgálat beszün­tetésére tett indítványt. Az ellenzék Robles haladékta­lan leváltását követeli. Hírügynökségi jelentések­ből ítélve az elnök minden áron hatalmon akar marad­ni. Átköltözött a nemzeti gárda főhadiszállására, át­vette annak parancsnoksá­gát és így biztosította ma­gának a nemzeti gárda tá­mogatását. ződés tagállamainak csúcs- értekezlete ülésezett, az európai szocialista országok legfelsőbb vezetése talál­kozott. Amint a budapesti és a szófiai dokumentumok ki­fejezésre juttatták, mind­két összejövetel igen hasz­nosnak és eredményesnek bizonyult. A magyar fővá­rosban lezajlott megbeszé­lések nyomán kézzelfogha­tó közelségbe került a kommunista világmozga­lom nagy tanácskozása, er­re a fontos eseményre az év végén került sor Moszk­vában. Szófiában a világ- helyzet néhány időszerű kérdéséről folytattak beha­tó, nyílt, elvtársi vitát. S ami a legközvetlenebb hoz­zájárulást jelenti az impe­rializmus elleni harchoz, mind Budapesten, mind Szófiában szolidaritási nyi­latkozat hangzott el a vi­etnami nép messzemenő tá­mogatását illetően. A VIETNAMMAL kapcso­latos hírek, amelyek az el­múlt héten is jelentős he­lyet foglaltak el, csak alá­támasztották e dokumentu­mok fontosságát. A DNFF erői láthatóan nem merül­tek ki a nagy offenzíva után, s változatlanul ke­A Román Szocialista Köztársaság új közigazgatási felosztása A Román Kommu­nista Párt 1967. decem­ber 6—8-i Országos Konferenciáján az or­szág közigazgatási-te­rületi megszervezésé­nek javítására javas­latokat dolgozott ki amelyek szerint a ko­rábbi tartományi fel­osztást megyék és tnu nicipiumok váltják fel. Ezek kialakításinál íi gyelembe vették a fennálló gazdasági, társadalmi-politikai és földrajzi adottságokat, a lakosság nemzetiségi összetételét és a ha­gyományos kulturális kapcsolatokat, vala­mint a különböző öve­zetek és helységek fej­lődési távlatait az öt­éves terv előírásainak, valamint az ország 1971 és 1980 közötti gazdasági és szociális- kulturális fejlesztésére vonatkozó javaslatok­nak megfelelően. A múlt év decemberi javaslatban szereplő 35 megyét és 31 muníci- piumot később 39 megyét és 31 municl- piumra emelték. Tér­képünk már ezt az ál­lapotot mutatja be. — TERRA — XvX-^XvtvIv!^^ A ipegyshát&r £ S*Ig hatul, Wa rmajiti^ ‘.V.V.V.V.V.t7 Suceav^ \v;v.v.\v.vw.y.\^c£4 r.U vi * t. Ä# • asueT* SljCEAVh • •••••• V*. • • . < • • • • • «— ^ f >•*..«v* ••» •••••» >*•••• . • • • • -A •<•••( • • • /■**• • • • • J • • • ,.-V/ •«..-• •M • ’Muntcipiun» © Megyeszékhely. A régi . IASI Sasi« BIHOR 3‘ .y.w.v.vrí ARAD' ............. *# » • • ArJd-— £!yi,< ■•Turdaí ALBA Si­Váslui ** i,*-­‘ -* 1 • ** >••••••«•/ mi TIMI^ IvX?.' '.vjysv ■ • • • V./« < jV.VCPV/i • • • “* 5f. ••••»if—«•••« ■•••••• • • • «•••••• • ••••« /_• • M Vilii • • • • • •—*» »•••••• •«*» • « • ••••• »'X» • CARħ-‘^ • Resitaj SEVERIN^ auMürei Smhigoar^jj^-.j 1 r”«Meclia1 SIBIL) Í-A jő-*-vf BŰZ ,•/>/ Q\Odorhelülj« • • (/’• •«/ • • • • i A • • • • • V/r • • • • i Ml * ■:••••»«••••<•• J*T«cucI..v.V.V.V.V.V.1 # i GALAjlV VU : r11 1.12 íll>\ DŐLJ Buc^reytf. (15 ÍÜ=OV xandcia-qv^» «tahta— äs»- i\ tóit *4"» 'CMaqun ©r. »•••\ .•«•.#••••••••••••••• »í—v ... 7". . a ■’ , •« ' ....................... *---1 • . ................ A-........................ • • ■ ^waguni» >«■«»« \.v.*.V/.V.V.V.V.V.V.*.Vl V . : * ’ . *,* .. . « • . •;‘J, I | TTV. éo . • • r/v, .H •«. •••••••• ••••••••••••• *Z 1 Maramurej 4'Cluj 6 Bacäu, 9 Hunedoara 12 Argej 15 Bucücegti 17 Dpbrogea. 2 Suceava 5 Nfcre^JMWomS 7 laji *. 10 Brajov 13 Ploie^tl 1§ BuCyrejtl JŐ Constanla 3 "Crisara 8 Banat 11-Oltenia , 14 Galati (váfós) ’ (város)' Politikai egyetértés Bonn és Peking között? HAMBURG Brandt nyugatnémet kül- gyminiszter pénteken este özölte, hogy tavaly a nyu- atnémet—kínai kereske­elmi forgalom értéke első­iben meghaladta az egy- íilliárd márkás szintet. A ülügyminiszter kijelentet- 2, hogy a kereskedelmi apcsolatok kedvező alaku- ása Bonn és Peking viszo- yában politikai közeledést ; eredményezhet. Brandt megjegyezte, hogy ddig azért nem kötöttek ülőn kereskedelmi egyez- nényt Kínával, mert nem akarták kiváltani más or­szágok neheztelését. n „hatok” ülése Az Európai Gazdasági Közösség hat tagállamának külügyminiszterei szomba­ton délelőtt Couve de Mur- ville francia külügyminisz­ter elnökletével összeültek Brüsszelben, hogy a tagál­lamok és a csatlakozni kí­vánó négy ország — Ang­lia, Norvégia, Dánia és Ír­ország — kapcsolatairól tár­gyaljanak. Sorozatos tüzérségi támadások Dél-Vietnamban HANOI (MTI) A dél-vietnami felszaba­dító hadsereg lapja a haza­fias erők egyhónapos offen- zívájának ideiglenes mér­legét felállítva azt írja, hogy a felszaoaditó fegyve­res erők, valamint Saigon— Gia Dinh környékének la­kossága 30 000 ellenséges katonát tett harcképtelen­né, köztük több mint 14 000 amerikait. Több mint 400 repülőgépet lőttek le, vagy pusztítottak el a földön és 500 katonai járművet sem­misítettek meg. Elsüllyesz­tettek, illetve felgyújtottak 12 hajót, amelyek közül egy 10 000 tonnás volt Saigoni közlés szerint a szabadságharcosok szomba­ton hajnalban tüzérségi tá­madások újabb sorozatát indították el Saigon kör­nyékén és a deltavidéken. Aknavetőkkel támadtak há­rom megerősített katonai állást Saigontól délre, ame­lyek közül egyet Phuoc Loc-ban el is foglaltak. A fővárostól 10 kilométernyi­re délre fekvő Nha Be, ahol több dél-vietnami olajrak- táí van, szintén aknatűz alá került. B—52-es amerikai óriás­bombázók szombatra vir­radó éjjel támadták a sza­badságharcosok állásait Khe Sanh, Hue és Saigon körül. A nemzetközi nőnap al­kalmából a VDK-ban mű­ködő „Nőszövetség Dél- Vietnam felszabadításáért” felhívással fordult a világ asszonyaihoz, felkéri őket, hogy fokozzák a dél-vietna­mi nép igazságos harcához nyújtott támogatást. Kö­veteljék, hogy az Egyesült Államok feltétel nélkül szüntesse meg a VDK bom­bázását zükben tartják • a kezdeményezést. Az amerikaiaknak im­már egy pillanatnyi nyugtuk sincs. Hol Khe Sanh erődje alatt fedeznek fel partizán alagutakat; hol Saigon külvárosaiban újul­nak ki a harcok; hol az ország legdélibb támasz­pontját, Camrhant éri ra­kétatámadás —, ez volt az a pont amelyet mindezjde- ig „bombabiztos”-nak, a partizánok által megköze- líthetetlennek tartottak. Az esemény következtében a saigoni rezsim hadserege tovább bomlik, s az ame­rikaiakra mind nagyobb terhek nehezednek. Az amerikaiak minderre — a régi recept szerint — az eszkaláció fokozásával válaszolnak. Újabb pusztí­tó támadásokat intéznek Hanoi ellen, bombazápor érte Haiphongot, a fontos tengeri kikötőt is — a pol­gári lakosság mindkét hét lyen jelentős veszteségeket szenvedett. Mindez azon­ban sem katonai, sem poli-; tikai tekintetben nem hoz­hat eredményt —, még Amerikában sem. Példa er­re a szenátus műsoronkí- vüli vetnami politikája is. Amikor egy másik téma kapcsán, Fulbright szená­tor Vietnamról is szólott, „megrepedt a gát”; tizen­hat felszólaló közül tizen­négy szenátor bírálta John­son politikáját — ezzel is érzékeltetve az amerikai közérzetet... A HÉTEN olyan területen is történt haladás, ahol sajnos, általában csigalas- súságú tempó a jellemző. Áz atomsorompó (vagyis: a nukleáris fegyverek to­vábbterjedésének megaka­dályozása) kérdésében a szovjet-, amerikai-, angol nyilatkozat biztosította az atomfegyverekkel nem ren­delkező hatalmakat, hogy nukleáris fenyegetés esetén védelemben részesülnek. Remélhető, hogy a hár­mas nyilatkozat előreviszi a tárgyalásokat. Az idő sür­get, az eredeti tervek sze­rint a jövő péntekig jelen­tést kell benyújtani az ENSZ-nek. Ugyanakkor nem lennénk realisták, ha nem látnánk az atomso­rompó szerződés megköté­sének nehézségeit. Két nuk­leáris nagyhatalom, Fran­ciaország és Kína eddig nem mutatta magát érdekeltnek a tárgyalásokban. Az NSZK bizonyos vezető körei továbbra is kibúvókat ke­resnek és néhány más or­szágban is maradt még ag­godalom vagy értetlenség. Ám hadd idézzük az egyik latin-amerikai diplomata genfi megjegyzését: „Még egy bizonyos mértékig ki­fogásolható atomsorompó- egyezmény is sokszor jobb, mintha semmiféle megál­lapodás nem történne... NEM LENNE teljes a héti krónika a rhodesiai gaztett említése nélkül. A Smith- csoport kivégeztetett há­rom afrikait és még száz- tizenhatan élnek a szó szo­ros értelmében a halálos fenyegetések, az akasztófa árnyékában. A brit kormány, amely­nek felemás és megújuló politikája idáig juttatta az eseményeket — öt perccel tizenkét óra előtt — meg­próbált beavatkozni. Még a királynő személyét is fel­használta; II. Erzsébet ke­gyelmet adott a halálra­ítélteknek. A fajgyűlölők azonban ezt sem vették fi­gyelembe és szinte tüntet­nek véres cselekedeteikkel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom