Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

Bárki ingyen kérdezheti: En mit tud Bizsu a divat Az idén 183 ezer fia- 1al végez az általános, és 55 ezer a középiskolák­ban. Ez a csaknem ne­gyedmillió fiú és lány Az OFOTÉRT az idén 700 ezer különféle formájú és színű napszemüveget hoz forgalomba boltjaiban. Rombusz alakú napszemüveg. Panoráma szemüvegellen­zővel azoknak, akik meg­akadják hökkenteni a ta­vaszi napsugarakat. A gazdag választékból a közelmúltban a fővárosban már megtartották az első napszemüveg-bemutatókat. A vidéki városok és falvak üzleteinek kirakataiban is megjelentek a legújabb és a hagyományos formájú napszemüvegek, amelyeket az idén új árakon, a ko­rábbi évekhez viszonyítva 18—24 százalékkal olcsób­ban vásárolhatunk meg. most kutatja a lehetősé­geket, hogy melyik szak­mában, iskolában mennyi a hely. Ezt a „kutatást” az állami és társadalmi szervek napjainkban már számottevően megkönnyí­tik. A Munkaügyi és Mű­velődésügyi Minisztérium a pályaválasztási tanács­adó szervezetekkel együtt évente tucatnyi kiad­ványt jelentetett meg a legszükségesebb aktuális tudnivalókkal. Tájékozta­tó összejöveteleket szer­veznek szülőknek, peda­gógusoknak, diákoknak. Felkereshetik az érdeklő­dők a tanácsadókat —ál­talában mindenütt a me­gyei. járási városi taná­csokon — személyesen, le­vélben, sőt még a mun­kaügyi ügyeleteken is. Megtudhatják hol lehet továbbtanulni az általá­nos és középiskolák után, milyen feltételekkel, hol lehet jelentkezni és mi­kor. Ismertetik a külön­féle szakmákat, a képzési időt, az elérhető, kerese­tet és így tovább. A kér­dés csak az, hogy pusztán a lehetőségek tisztázása elégséges-e a helyes döntéshez. Nos, a szakemberek — pedagógusok, pszichológu. sok — egyre nagyobb ré­sze vélekedik úgy, hogy nem elégséges. Egyre töb­ben állítják, hogy a fia­taloknak a helyes döntés­hez minden egyéb más tá­jékozódás előtt előbb sa­ját képességeik felől kel­lene „informálódniok”. Ritkán hangzik el a kér­dés — a pedagógusoktól, a szülőktől, a tanácsadó­tól: a képességed fiam vá­lasztott pályáddal össz­hangban áll-e? Számtalan példát em­líthetne bárki, hogyan vergődik valaki választott, pályáján, mert az képessé­geinek nem felel meg, s így ereje teljes megfeszíté­sével sem képes a jobbak rangjára- emelkedni. Az ilyen „életutak” elkerül­hetők lennének, ha a pá- . lyaválasztási tanácsadást. pályaalkalmassági vizsgá­lat előzné meg. Nem vitás, ma még sok az akadály az ilyen „mélységű” tanácsadás széles körű bevezetése előtt. Egy országos szer­vezet kiépítése, ellátása megfelelő eszközökkel, szakemberekkel ' nem kis pénz. A legnagyobb aka­dály azonban mégsem a beruházás, sokkal inkább az érintettek, a pályavá­lasztás előtt állók szem­lélete, a kialakult szoká­sok. Általában — hogy úgy mondjam — kuruzsló módszerekkel dől el alkal­mas-e valaki valamilyen pályára vagy sem. A pályaválasztók egy részének döntésében az dominál; mennyit lehet keresni? Ezért azután a valóság helyére gyakran kerülnek az illúziók. Létezik már egy-kcl gyár, ahol képesség- vizsgálatnak vetik alá az új dolgozót, és létezik már az ipari tanulók kötelező képes­ségvizsgálata is. például a vegyiparban; a szellemi pályákon viszont ez még szinte teljesen hiányzik. Az, hogy ;,ökos”-e valaki, vagy sem, bizonyos mér­tékig persze lemérhető a bizonyítványon, de a bi­zonyítvány sem ad min­den tekintetben meg­nyugtató információt. De bogy, valaki, aki mérnök akar lenni, nem lenne-e esetleg jobb orvos, vagy jogász, azt ma még rit­kán akarjuk. tisztázni. Kellenek ugyan beru­házások az intézményes és országos körű képesség- vizsgálat megteremtésé­hez, ám az igazság mégis az, hogy valójában külö­nösebb anyagi befektetés nélkül is közelebb jut­hatunk a célhoz. Fel kell ismerni, s valamennyi családban el kell fogadni a tényt: a pályaválasztás nem kezdődhet a lehetősé­geknek és az egyes szakmák fizetőképessé­gének számbavételével. Éppen ezért az első lé­pés, csakis a fiatalok ké­pességeinek felmérése le­het. Bárki ingyen meg­kérdezheti önmagától: Én mit tudok?... S ha a kérdés elhangzik, az már nagy eredmény, már-már megoldás, mert a választ -meg lehet keresni, kon­zultálva a szakemberek­kel, pedagógusokkal, meg- látogátva ' esetleg a már működő alkalmasságvizs­gáló laboratóriumok egyi­két. Minél többen teszik ■fel maguknak ezt a kér­dést, annál kevesebb lesz a különféle oktatási in­tézményektől eltanácsolt fiatal, s annál kevesebb lesz a munkáját lélektele- nül végző, feladatát te­hernek tekintő, vagy az­zal megbirkózni nem tu­dó felnőtt évek múltán. G. F. HÉTFŐ: Zöldségleves, paraj­főzelék, burgonyakrokett. KEDD: Tarhonyaleves, va- jasfilé vesepecsenyéből, bur­gonyapüré, káposztasaláta. SZERDA: Bableves füstölt­hússal, finom morzsa. CSÜTÖRTÖK: Húsleves, a főtt húshoz sóskamártás és tört burgonya, alma. PÉNTEK: Rizsleves, rántott ponty tartarmartassai. SZOMBAT: Töltöttkáposzta, madártej. VASÁRNAP: Raguleves, rántott sertéskaraj zsírban sült burgonya, körtebefőtt, Kossuth-kifli. VAJASFILÉ VESEPE­CSENYÉBŐL : A 2—3 napig hi­degen tartott vesepecsenyéből szeleteket vágunk, húsverővel kissé kiveregetjük, megsózzuk, esetleg borsózzuk is, és kis finomra vágott zöldpetrezse­lyemmel beszórjuk. Serpenyő­be teszünk olajat vagy zsírt, s ha forró, a húst lisztbe márt­va hirtelen kisütjük. Az olaj­ból, illetve a zsírból kivesz- szük, kevés friss vajjal be­kenjük, lábasban 15 percig hagyjuk állni gőz felett, majd a zsírjából leöntve, kis vizet teszünk hozzá. Tálaláskor a levét a húsra öntjük. Burgo­nyapürével tálaljuk. FINOM MORZSA. 5 delta cukrot, 5 deka vajjal elkeve­rünk, hozzáadunk egyenként 6 tojássárgáját, kis reszelt cit-. romhéjat, csipetnyi sót, 3 de­ka tisztított mandulát vagy diót, 14 deka lisztet, végül 6 tojásfehérje keményre vert habját és fél liter tejet; mind­ezt jól összekeverjük. Nagyobb lábasba 6 deka vajat teszünk, ha forró, beleöntjük a masz- szát, egyik felét megsütjük, most megfordítjuk, s ha ez is megpirult, kanállal apróra da­raboljuk. Végül 5 deka tisztí­tott mazsolát keverünk közé és vaníliás cukorral leszórjuk. KOSSUTH-KIFLI. 3 tojás sú­lyú vajat, 3 tojás súlyú zsírt, 5 tojás súlyú cukrot, egy cit­rom, reszelt héját és levét, csi­petnyi sót habosra keverünk, hozzáadunk egyenként és ál­landóan keverve' 5 tojássárgá­ját. Azután az 5 tojásfehérje kemény habját és 5 tojás sú­lyú lisztet könnyedén hozzá­keverünk. Vajjal kikent, liszt­tel kiszórt tepsibe tesszük a Néhány alapvető szabály a bizsu használatára: a nappali fény, különösen a napfény nem viseli el a láncok közül a bizánci pu­ritán forma az újdonság, Az esti bizsuk ékszerha­tást keltőek, fémfoglalato­szikrázó fényes ékszert. A metszett kövek és gyön­gyök sziporkázása nagyon hatásos, erős, esti világí­tásnál. Apró gyöngyökből készült bizsut telt, vagy áttetsző kivitelben, csak fénylő felület nélkül lehet nappalra hordani. A viasz­bizsu univerzális. Különö­sen a fehéret bármilyen alkalomra lehet viselni. Színes kivitelben nappalra csak akkor való, ha nem kombinálják csiszolt gyön­gyökkel. A halvány, matt felületű gyöngyök különö­sen tavasz kezdetére va­lók, az igazi tavasz a vilá­gos színeket kívánja. A nappali ékszerek kö­zött sok a fémlánc, de egé­szen új összeállításban, ta­goltságban. Gyakori a fém­fa, fém-kerámia, fém-opál- gyöngy, a zománcozott fém, ezüst és bronzfém együtt felfűzve. A fémlán­cok elsősorban az öv, vagy a csukások szerepét töltik be az öltözködésben. A tűk simavonalú ruhák kihang­súlyozására szolgálnak, ezért fazonosak, díszesek a már fent felsorolt alap­anyagokból. Divatosak a nagyméretű, gyakran üveg­kövekkel díszített brossok, amelyeknek a finoman megmunkált, szép foglala­tú galvanizált kerete biz­tosít érdekes, új megjele­nést. A nappali karkötők vál­tozatosak. Egyaránt diva­tos forma a széles, felső­karra is viselhető tükörsi­ma, vagy maratott díszíté­sű fémkarkötő, vagy a sza­bályosan tagolt, szögletes fémlapokból összeállított karkötő is. A fülbevalók továbbra is tartják a he­lyüket a nappali öltözkö­désbem A nyakláncokról csak annyit, hogy szövet­ruhához, kosztümhöz, két­részes ruhákhoz újra di­vat a tekla-gyöngy egy- és háromsorosán is, fémlánc- kombinációval is. A nyak­masszát, darabosra tört cuk­ros dióval beszórjuk és kö­zépmeleg sütőben szép piros­ra sütjük. Amikor megsült, nagy lánkvágóval félhold ala­kú kifliket vágunk belőle. TAVASZI VITAMINSALA- TA. Hozzávalók: 2 csomó hó­napos retek, 2 csomó zöld­hagyma, 1 fej saláta, 4 főtt tojás, 1 citrom, 2 deka mus­tár, 3 deka olaj, 3 deka por­cukor, törött bors, só. A megtisztított retket és hagymát, a hagyma zöldjének gyengébbjével vékony kariká­ra vágjuk, megsózzuk. A citrom levével, mustárral, olajjal, cukorral, borssal és sóval salátalevet készítünk, a megmosott salátát metéltre vágjuk. Belekeverjük a lesó­zott retket és hagymát, majd salátás tálra helyezzük. Kö­rülrakjuk főtt tojásszeletek­kel. sak, finoman megmunkál­tak, a nemes ékszerekre emlékeztetnek. Sok közöt­tük a színjátszó ónix és topáz, s nemes fémhatású. A tűk, a ragyogó csiszolt kristályok az idei év kü­lönlegességei. Nagyon fi­noman galvanizált fogla- latúak az arany, vagy az ezüst valódiságával hat. Féldrágkő, vagy féldrága­kő utánzatokkal, mint achát, türkiz, topáz, opál^ valóban nemes ék­szer hatását keltilt. Sok a valódi gyön­gyöt imitáló, édesví­zi gyönggyel díszí­tett tű is. A karkötők garni­túrában, vagy önál­lóan is strassztból, kristályból, formá­zott gyöngyből, mar- kazitból, gyöngysze­mekkel díszítve vál­tozatos megoldásúak és dekoratív kiegé­szítői az esti alkalmi öltözködésnek. A klipszek talán a legmegfelelőbb, de egyben a legfeltű­nőbb kiegészítői is lehet­nek az esti öltözködésnek. A divatvilág központjai­ban (Párizs, London, Ró­ma) valóságos fülbevaló­hullám uralkodik. Éspedig minél nagyobb, színpom- pásabb formákban. V. M. Az olvasó kérdez az orvos válaszol Az utóbbi napokban több olvasónk is egész­ségügyi tanácsot kért la­punktól. A levelekben be­küldött kérdésekre most dr. Honti Géza. rovatunk számos szakcikkének író­ja válaszol. B. H.-né Bajáról kérdezi: Mi a különbség a migrén és a fejfájás között? VÁLASZ: A migrén fél­oldali görcsös fejfájás, amely az értónus válto­zásán alapul. Általános­ságban tehát azt mond­hatjuk, hogy a migrén a fejfájás egy típusa. Elő­fordul azonban az is, hogy a migrénes fejfájással együtt más helyen is je­lentkezik fájdalom. Leg­gyakrabban epetáji gör­csös fájdalom lép fel, amely esetleg az epekő,- roham gyanúját keltheti. Ha azonban tisztázzuk a panaszok jelentkezésének körülményeit és jellegét — ez a gyanú könnyen kizárható. A diagnózis he­lyességét a therápia sike­re is igazolja. A migrén esetében gyakori az éh- gyomori hányinger, s szin­te kivétel nélkül bántja a beteget a fény, a zaj; za­varja a tömeg. Ritkán előfordul, hogy nem a migrénes fejfájás, hanem a kísérő tünetek. így ál­talában az epegörcs je­lentkezik. Ilyenkor beszé­lünk a migrénnel egyen­értékű tünetről, amikor ugyanolyan gyógyszereket kell alkalmazni, mint migrénes fejfájás esetén. A legjobban hatnak az úgynevezett szimpatikus idegrendszeri tónust (a vegetatív idegrendszer egyik tónusát) bénító gyógyszerek, például Er- gam stb. Az epeköves ro­ham esetében viszont görcsoldók is csak kezde­ti stádiumban és nagy adagban hatnak. Egyéb­ként inkább az erősebb — kábító hatású — fájda­lomcsillapítók használato­sak. L. J.-né kérdezi Kiskunha­lasról: Hogyan lehet az, hogy korábban az Entero- septol-tabletta hasmenés esetén mindig használt, most pedig — bár két hete szedem — panaszaim nem szűnnek? VÁLASZ: Az Enterosep- ' tol nem mindenható gyógyszer a hasmenésre. Csak bizonyos típusú fer­tőzésekre. kórokozókra hat. Tehát amennyiben olyan kórokozó hozza lét­re a bélfertőzést, amely­re az Enteroseptol nincs hatással, a tünetek sem szűnnek m,eg. A hasme­nést egyébként nemcsak baktérium idézheti élő. Okozhatja fokozott pajzs- mirigyműködés, a gyo­morsav hiánya, különbö­ző táplálékokkal szembe­ni érzékenység (főleg fe­hérjék, például a tej), s létrejöhet izgalom, ide­gesség hatására is. Ezút­tal is hangsúlyozni kell azonban, hogy ugyanazon tünet különböző okok miatt is létrejöhet és or­vosi tanács, ellenőrzés nélkül — főleg hosszabb időn át jelentkező tüne­tek esetében — fejet­lenség bármily gyógyszert is alkalmazni öngyógyí­tásként. G. M.-né Lajosmizséröl: Okozhatott-e hasmenést, hasgörcsöket, lázt és köhö­gést e"v rossz ízűnek talált gyümölcslé? VÁLASZ: Valószínű, hogy a láz és a hasi pa­naszok is influenzás (ví­rusos) alapon keletkeztek. Az a körülmény, hogy a gyümölcslét rossz ízűnek találta, arra is utalhat, hogy az influenza akkor már „útban volt”, s a fogyasztás ideién már hő­emelkedése, vagy láza is jelentkezett. Igaz ugyan, hogy a rosszul kezelt, romlott gyümölcslé is okozhat, hasonló panaszo­kat, de a tünetek levél­ben jelzett formája, illet­ve csoportosulása az influenza valószínűségét igazolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom