Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-31 / 77. szám
4. ofilaf T9 68. március Sí, vasárnap Bemérés /f kalocsai Andriska Géza tanácstag jó r ciklus óta, i- talán még Iebben népfront tisztség- élő. Otthonában égyéh- nt műhelye is van, sűrűn jak egymásnak a kilin- •t választók éppúgy.-mint lyi, vagy járási kiküldőt- k. Ö is, felesége is, beszé- ' s, társaságkedvelő, ízig- rig vendégszerető. Most pen. megyei ispierősöket isékel a veranda melletti \i szobába. Közvetlen han- :latú a helyiség már csak ért isimért a sok köny- •n, folyóiraton, faliképen vul itt is, ,ott is elektro- chnikgi eszközök . részei inésítik a polcot, asztalit. Abban is van valami izvetlenség, hogy áz üli5- kalmatosságok sem eg firmák. Ha egyszerű faszék :t valakinek, arra ül, ha 'gi. Kopott párnáid fote- <cska. abba telepszik. Mondják, mindig tartogat, ilami meglepetést, amivel ■togatóit fogadja. Most pél- ául — alig ülnek le a ven- égek — ezzel kezdi: — Várjatok, mindjárt eknncsolom ... tP kkor derül ki. hogy a sok tarka holmi közt nőst egy magnetofon viszi prímet. Odalép, lenyomja r: billentyűt, s míg a sza- ag megfelelő helyre nem órául, ujját feltartva int igyelemre. Aztán megszó- al a gép... Illetve — ha- narosan rá lehet ismerni t hangjára — ő. — „Tiszelt tanácskozás ... Megtisztelő feladatnak teszek eleget, mikor ezen a magas szintű fórumori tolmácsolhatom Bács menyei kisipá- ros társaim jókívánságait...’’. Aztán .elhangzik egy ötperces.. take-os kis beszéfl. — Ka .szót kapok egyik országos tanácskozásunkon, ezeket szerelném elmondani — fűzi. házzá a magyarázatot. — Bemérem magamnak a felszólalást, ki n- —az időből... IVo l 'rrm, ilyen ez a 1 ” mi időnk. A perceknek mind nagyobb a jelentősége. fmrsMete. Hogy minél tarta1 masabban töltsük ki őket ba--ádd,el — a technika ehhez is hozzásegít. —th —n. Csak egykéi szót még! Igazán sajátos kecskeméti színfolt a'városképben a vasút- kertben kialakított szoborsétány. Számos, nálunk először megforduló vendég dicsérte eddig is az ötletet, hogy á Hírős Város neves szülötteinek szoborportréi fogadják a Kecskemétre látogatót, a hazaérkező helybelit a szép parkon átvezető sétányon. van valami „görögösen klasszikus” a fehér szobrok látványában. — Ugyanakkor ... Ugyanakkor legtöbben — de még kecskemétiek is! — bocsánatkérő mosollyal teszik szóvá: a talapzatokon csupán nevek olvashatók. Ott még nem tartunk — s így .lesz -ez jó ideig , hogy például Budai Dezsőről a nenj-jtecskemétiek is feltétlenül tudják: jogtudós, író. költő' volt -s- sok rtiás Között. Szalvai Mihályról sem mindenki tudja, még, hogy a demokratikus hadsereg egyik megteremtője, altábornagy, s Madrid védője’ volt. Kacsóh Pongrác — és ugyanígy a,többi nagy elqd szobrának talapzatára igazán nem ríagy fáradsággal és költséggel lehetne még rávésetni csupán egy-két szót, kik voltak a nevek viselői. , Nem dicső dolog ezt bevallani. de e- sorok írója is — lévén nem olyan régi kecskeméti — csalt-csak kápisgálja, mivel is érdemelték-ki e nevés emberek, hogy szoborba faragták emléküket. De talán akad Ilyen tájékozatlan az ős-keeskeMe- tiek között is . . . Tehát anná is inkább: kézbe azt a vésőt. Felelőséggel a nagy családok gyermekeiért Ujjtörés, garanciával — Ügye, jó lesz ez égy ötéves kisgyereknek? — bontott ki a selyempápír- ból egy kis' púlóvert a jó- vágású fiatalember. — Bizonyára! Igazán jó ízlése van; szép kis holmi. Megdicséri érte a felesége. — ... Nőm a fiamnak, a kisöcsémnek vettem, tízünk közül ő a legkisebb, a család kedvence. Hárman dolgozunk már, én a legtávolabb, s olyan jó legalább havonként hazamenni!... önkéntelenül is ez a vonatfülkében nemrégiben lezajlott jelenet, a nyírségi kis faluba utazó fiatalember jutott eszembe, amint a megyében élő sokgyermekes családok helyzetfelméréséről készült összegezés két megállapítását olvasom: j,,Figyelemre méltó társadalmi jelenség, hogy a nagy családok nem esnek szét olyan könnyen, mint a kislétszámúak. A család belső viszályai sem vezetnek olyan könnyen a váláshoz, mint a kis családoknál ... A nevelést sok objektív körülmény nehezíti, közöttük mégis kevés az állami gondozásba vétel .. Helytálló, sokszorosan bizonyított - következtetések. Vallanak as adatlapok Mielőtt azonban a felmérés további tapasztalatainak ismertetésébe bo- csátkozriánk, kínálkozik a kérdés: Mi adta az ösztönzést e nagyon is jelentős megyei számbavétel elvégzéséhez? — Tulajdonképpen a mindennapi munkánk — mondotta Madarász László, a megyei tanács vb elnök- helyettese. — Számos égető gonddal is találkozunk, s vitatunk meg a vezetői megbeszéléseken. Ilyen alkalommal került szóba, van- e hozzávetőlegesen is pontos képünk ■ a sokgyermekes családok életkörülményeiről? Nem volt... A megyei tanács vb szociálpolitikai csoportjának irányításával megkezdődött tehát a nagy munka, amelyhez első lépésként a hat, vagy ennél többgyermekes, anyasági jutalomban részesülő édesanyák névsora szolgáltatta a kiindulási alapot. S tisztelet, elismerés a megye védőnőinek, akik 969 családnál gyűjtöttek tapasztalatokat, töltöttek ki adatlapot, s összesen 7114 gyermeket vették számba. A sok tanulsággal szolgáló felmérésből kitűnik, hogy az érintett családok nagytöbbsége t— 71,3 százalékú) —• falun él, s a legtöbb ilyen család •— 165 — a kecskeméti járásban található. A gyerekek korösszetételét tekintve a legnagyobb arányt (csaknem 42 százalékot) .a 7—14, és a 0—6 éves . korúak (mintegy 25 Százalék) képviselik, s csupán alig 16 százalékos a 18 évén felüliek aránya. Jövedelem és lakásviszonyok Az iménti adatok önkénládfenntartás, gyermeknevelés hányféle gondjával birkóznak a nagycsaládos szülők? Az édesanyák többségét például lekötik a háztartás, gyermeknevelés gondjai, csaknem 80 százalékuk nem tud munkát vállalni. Egy egyben azt is jelenti, hogy a család jövedelme — egy kereső kiesése miatt — alacsonyabb. Máris böngészhetjük a 969 nagy családban a szülők keresetéről összeállított táblázatot, mely szerint a legtöbben az 1000—2000 forintig keresők közé tartoznak. Ebben az összegben nincs benne a családi pótlék. S ha még azt is hozzávesszük, az egy családtagra jutó jövedelem csupán 280, vagy valamivel több mint 300 forint körül ingadozik... Nagyon elgondolkoztató a vizsgált családok lakás- viszonyait szemléltető ösz- szegezés is. A nagycsaládosok zöme — 575 család — saját tulajdonú házban lakik, 348-an főbérletben, 46 család pedig társbérletben. A lakások csaknem 76 százaléka azonban mindössze egyszobás, s a bővítésnek éppen az anyagiak hiánya szab korlátot. Az ilyen otthonokban — mivel a vizsgált legkisebb létszámú családoknál is legalább nyolc fekvőhelyre van szükség — a konyhát is fekvőhelyekkel rendezték be. . Igazságtalan hátrány Ragadjunk ki még egyet a megyei felmérés tapasztalataiból. Nevezetesen a gyermekek, s közülük is a 15—18 évesek foglalkozására vonatkozót. A vizsgált családoknál 1238 az említett korosztályba tartozók száma. Közülük azonban mindössze 87 középiskolás, s valamilyen szakmát is csupán 194-en tanulnak. (Ezen vajmi keveset szépít azoknak a fiatalkorúnknak a száma, akik esetleg már 18 éves koruk előtt szak7 munkásbizonyítványt szereztek.) A többieket az önálló, dolgozó, illetve a nem dolgozók kategóriában találjuk. A magyarázat ismét kézenfekvő: A továbbtanulás lehetősége a sokgyermekes családoknál legtöbbször az anyagiakon múlik. Fennáll tehát a veszélye, hogy ezeknek a családoknak a gyermekei — ha később saját erejükből nem tudják pótolni iskolai, szakmai lemaradásukat —, hátrányosabb helyzetbe kerülnek a kis családok gyermekeivel szemben. 1orodes .sokféle módon A megyei felmérésnek csak néhány jelentősebb tapasztalatát villantottuk fel. És csupán a hat, illetve ennél több gyermekes családokról szólót, holott négy-öt gyermekkel sem számít, kicsinek a család! S itt említjük meg: a megyei gye öt városát érintő —, mélyebben szántó vizsgálat követi. Különös tekintettel az életkörülményekre, a lakáshelyzetre. Ám, visszatérve a felvázolt tapasztalatokra: ezek önmagukban is gondolkozásra, tettekre késztetnek. Mert a sokgyermekes családok anyagi gondján segíthet például a bedolgozó hálózat bővítése, illetve a foglalkoztatásban az ilyen édesanyák elsőbbségben részesítése. Vagy: a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezése kapcsán is ügyelni kellene a nagycsaládos szülőknek az anyagi veszteséggel nem járó munkakörbe helyezésére. Számos családnál ugyanis a szülők valamelyike éppen a betegsége miatt tud csak kisebb jövedelemmel járó munkát vállalni. Ugyanígy a lakáshelyzet javításánál is megkülönböztetett elbírálásra van szükség, amikor az állami lakások elosztásáról van szó. Nem is szólva a gyermekek iskoláztatásával, továbbképzésével kapcsolatos feladatokról. Végül az egyik legnagyobb és egyben legnehezebb feladat a nevelés. A felvilágosító, okosító, s ha kell korholó szóval, vagy akár a törvény adta lehetőségekkel folytatott küzdelem az olyan körülmények felszámolásáért, amelyeket elsősorban a szülői felelőtlenség idéz elő. Mert ugyan a vizsgált családok zömében derék, szorgalmas, józan életűek, okos beosztásúak a szülők, sajnos, akad ellenpélda is. Gondolatébresztő és tettekre serkentő felmérés. Hiszen tapasztalatai államunk sokrétű gondoskodásán túl — a társadalmi és tömegszervezeteknek, végső soron mindannyiunk- nak diktálnak tennivalót. Mindenkinek, aki az utánunk következő nemzedékért, s benne a sok-sok gonddal, nehézséggel küszködő, áldozatot vállaló nagy családok gyermekeiért felelősséget érez. 1945 márciusában a Balaton mellett nagy véráldozatot követelő harcokban két szovjet tüzér — Andrej Ivan- csenko főhadnagy és Ivan Nyel jubin szakaszvezető — megakasztotta a fasiszta tankok útját. M ár érezni lehetett a háború közeli végét, amikor a fasiszta vezérkar kétségbeesett kísérletet tett a 3. Ukrán Front fő erőinek visszaszorítására, bekerítésére és megsemmisítésére. A 229-es lövészhadosztály 843-as tüzérezredének tűzszakasza Jákó községtől nyugatra, névtelen magaslaton foglalt el védelmi állást. A szakasz parancsnoka Andrej Ivancsenko főhadnagy volt. Március 6-án reggel a virradat előtti csendet hirtelen ellenséges ágyúk dörgése szakította meg. Amikor a robbanások döreje elült, a Azon a februári délutánon, amikor Kalász Endre találkozott barátaival, egyetlen dolog foglalkoztatta: hogyan és kitől lehetne pénzt szerezni? Már- már reménytelennek látszott a több órája folytatott diskurzus, amikor Kalász homlokára csapva, felkiáltott: — Megvan! A haverok furcsán néztek rá, de Kálász, a 19 éves kecskeméti fiatalember Meggyes Istvánhoz fordult. — Pista!..3 Törd el az ujjamat! — Kérlek — készségeske- dett Meggyes, aki büntetett előéletű lévén, nem jött zavarba barátja bizarr kérésétől. — De mit érsz vele? — A dolog egyszerű, a biztosító fizet, s az orvos kiír. Egy ujjtörés, kétféle jövedelem. — Máris elkezdem az operációt! — emelt fel egy téglát Meggyes. — Csavard a zsebkendődbe azt az ujjadat, amelyre jelenleg nincs szükséged. Kálász jobbkezének mutatóujja zsebkendőbe bugyolálva már az útszegély kövén nyugodott, amikor a szakasz állásai felé megindultak a tankok és a gyalogság. Ivancsenko főhadnagy vezényszavára a kezelőszemélyzet gyorsan kigörgette az ágyúkat a fedezékből, az irányzótüzérek elfoglalták helyüket. A parancsnok elhatározta, hogy amennyire lehet, közel engedi a fasisztákat. Már szabad szemmel is kivehetők voltak a keresztek a fasiszta tankok páncélján. — Most! — határozott a főhadnagy. Az első lövések után az egyik harckocsi lángba borult és megállt. A többi pergőtüzet nyitott a szakasz állásaira. Egy ellenséges lövedék a második ágyú közelébe csapódott le: kezelőjét megsebesítették a repeszdara- bok. Helyét a kezelőszemélyzet parancsnoka foglalta el. A harc folytatódott. Az ellenséges géppisz- tolyosok egész szakasza tégla lesújtott... Fájdal-• más üvöltés, szitkozódás, szipogás következett. — Minőségi mi?1 — kérdezte Meggyes, amikor Kálász lelógó ujját megtapogatta. 1— Uraim, ki óhajt garantáltan biztos ujjtö- rést? A barátok,. kissé döbbenten állták körül a még mindig sziszegő Kálászt, amikor Berente János, Kálász munkatársa odaszólt Meggyesnek: — Csináld meg nekem is! A tégla ismét lecsapott, s Berente ujjesontja is ropogva tört el. Amikor Meggyes István, Hetényegyháza, Szarkás 249. szám alatti lakos ezer forintos csalási ügyében kihallgatták a kecskeméti rendőrkapitányságon Kár lász Endrét és Berente. Jánost, a nyomozónak feltűnt a két törött ujjú fiatalember. Nem sokáig tudták titkolni, mi történt. Meggyes István ellen csalás, Kálász Endre és Berente János éllen biztosítási és táppénzcsalás miatt indítottak büntető eljárást. G. G. esett el a tüzelőállás megközelítése során. A hitleristák kénytelenek voltak visszavonulni. A szünet azonban nem tartott sokáig. Újra feldübörögtek a motorok, újra felhangzott a lánctalpak csörgése. Ismét * megindultak a tankok. Ivancsenko főhadnagy egyik ágyútól a másikhoz fuáctt, bátorította katonáit. S most egy lövedék pontos becsapódása fölrobbantotta a második ágyút. Csaknem az egész kezelőszemélyzet elesett. A főhadnagy elfoglalta az irányzó helyét. Ez a támadás is kiful- c ladt. A hitleristák az arcvonalról nem tudták, megtörni a magaslat védőinek ellenállását. Ekkor az ellenséges gyalogság hozzákezdett a tüzérség megkerüléséhez. Sikerült bekeríteniük a hős katonákat. Ivancsenko köralakú védelmet szervezett. A szakasz erői apadóban voltak. Fogytak a lövedékek. A katonák géppisztolyokkal lőtték a szorongató hitleristáélenül is elindítják a gon- j tanács vb szociálpolitikai iolatsort: Milyen körűimé- j csoportjának összegezését > nyék között élnek, a csa- 1 további — egyelőre a mePerny Irén A Balatontól délre
