Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-31 / 77. szám
2. oldal 1968. március 71. vasárnap Ludvik Svoboda Csehszlovákia Hazaérkezett Fock Jenő és kísérete PRÁGA (MTI) Szombaton délelőtt a prágai vár Ulászló-termé- ben összeült a nemzetgyűlés, hogy megválassza a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új elnökét. Bohuslav Lastovicka, a nemzetgyűlés elnöke pontban tíz órakor nyitotta meg az ülést, amelyen a képviselőkön kívül a CSKP vezetői, a KB tagjai — köztük Antonín Novotny volt köztársasági elnök — a kormány tagjai, a nemzeti frontban tömörült pártok és társadalmi szervezetek képviselői, valamint a diplomáciai képviseletek vezetői is megjelentek. A nemzetgyűlés elnöke bejelentette, hogy a parlament plénuma előző napi ülésén tudomásül vette Antonín Novotny lemondását a köztársasági elnöki tisztségről. Ezután Alexander Dubcek, a CSKP KB első titkára számolt be az elnökválasztás politikai előkészületeiről. Hangsúlyozta. hogy a köztársasági elnök személyében az önállóság és az államiság képviselőjét látja a csehszlovák nép. A köztársasági elnök funkciójának demokratikus és haladó hagyományai vannak Csehszlovákiában és e tisztség szocialista tartalma az utolsó két évtizedben szorosan egybeforrt a dolgozó nép 1948 februári győzelmével. Megbíztak — folytatta, tegyek javaslatot, hogy a nemzetgyűlés Ludvik Svo- bodát válassza meg a köztársaság elnökévé. Hozzáfűzte, hogy Ludvik Svo- bodát a CSKP javasolta az elnöki tisztségre és ez a javaslat teljes támogatásra talált a Nemzeti Frontban képviselt pártoknál, szervezeteknél és a nép széles rétegeiben. Idézte a szak- szervezetek központi tanácsának levelét, amely többek között rámutat arra, hogy Ludvik Svoboda érdemeit a Szovjetunió és a többi szocialista ország is nagyra értékeli. A Szlovák Nemzeti Tanács állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a szlovák nemzet nagyra értékeli Svoboda tábornokot a szocializmus ügye iránti odaadásáért és a szlovák nemzethez fűződő meleg baráti kapcsolataiért. A CSKP KB első titkára ezután ismertette Ludvik Svoboda életútját, amely arról tanúskodik, hogy igaz hazafi és kommunista. Ezt követően a szavazatszedő bizottság hozzáfogott a szavazás lebonyolításához. A szavazatok ossze- számlálása után a parlament elnöke bejelentette, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökévé Ludvik Svoboda tábornokot választották meg. Két- száznyolcvannyolc érvényes szavazat közül 282 Ludvik Svobodára esett: hatan tartózkodtak a szavazástól. Losonczi Pál távirata Ludvik Svobodának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének Igen Tisztelt Elnök Elvtársi! A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmával a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az egész magyar dolgozó nép, valamint a magam nevében a legőszintébb jókívánságaimat küldöm, önnek. Sok sikert, jó egészséget kívánok a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felvirágoztatása érdekében végzendő nemes munkájához. Budapest, 1968. március 30. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Tüntetés a fali egyenjogúságért A Fehér Ház péntek este nyilvánosságra hozta Johnson elnöknek a Memphis városban kirobbant faji zavargásokkal kapcsolatos közleményét. Az elnöki közlemény az eseményeket „tragikusnak” minősíti. „A rend biztosítását” követelve Johnson lényegében felszólította a rendőrséget, hogy határozottan számoljon le a faji egyenjogúságot követelő tüntetések részvevőivel. (Folytatás az 1. oldalról) világ előtt kifejezné, hogy baráti kapcsolataink erősödnek, hozzájárulhatna az európai feszültség csökkentéséhez, és közelebb hozná a katonai tömbök megszüntetését is.” Francia i részről közölték, hogy a kérdést tanulmányozzák. A miniszterelnököt meg- ' : rdezték, hogy a közös ! k özleményben említett né- i zetazonosság mennyiben j vonatkozik a német kérdés- ! re, nevezetesen a NDK-el- | ismerésére. Fock Jenő vá- j i ászában rámutatott, hogy I „a német kérdésben egyik kormány álláspontja sem változott, viszont jobban megismertük egymás érveit. Nem tudok arról, hogy a francia kormányak szándékában állna az NDK elismerése. Mi a magunk részéről örömmel fogadnánk egy ilyen lépést, mert a realitásokhoz tartozik a két német állam létezése is. Ugyanakkor nagyon örülnénk annak is, ha az NSZK legalább a francia álláspont egy részét magáévá tenné, például elismerné az Odera-Neisse határt” Az NSZK és Magyarország közötti kapcsolatokról szólva a magyar kormányfő leszögezte: „Magyarország minden országgal normális diplomáciai kapcsolat létesítésére törekszik. így például az NSZK-val is. Amikor azonban azt tapasztal juk, hogy az NSZK velünk úgy akar kapcsolatra lépni, hogy ezzel eltávolítson barátainktól, az NDK-tól és a Szovjetuniótól, — akkor nem vagyunk erre hajlandóké A továbbiakban a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolat felvételének lehetőségéről kérdezték a miniszterelnököt. Fock Jenő válaszában hangoztatta, elképzelhetőnek tartja, hogy a két szervezet egymással legfelső szinten kapcsolatot létesítsen. Megkérdezték a miniszterelnököt, hogy véleménye szerint nincs-e ellentét a Varsói Szerződés erősítése és a de Gaulle tábornoknak a tömbök feloszlatása szükségességét hirdető nézetei között. „A két dolog nagyon is összefügg — mondotta a magyar miniszterelnök —, de Gaulle tábornokkal együtt az a véleményünk, hogy fel kell számolni a katonai tömböket. Mivel azonban úgy látjuk, hogy ezt mások nem akarják annyira, mint mi, erősítenünk kell a Varsói Szerződést. Egyébként a kérdés még nyitott, az Atlanti Szerződés 1969-ben lejár. Ha nem újítják meg, biztosíthatom önöket, a Varsói Szerződés is meg- szűnik.’' A nemzetközi pénzügyi válságáról szólva megjegyezte, hogy mivel Magyar- országnak nincsenek olyan aranykészletei, mint a francia banknak, nem érinti őt olyan közelről. Ameny- nyiben a tervbe vett nemzetközi pénzreform csökkenti majd az amerikai befolyást Európában, akkor azt üdvözölni lehet. A csehszlovákiai fejleményekkel foglalkozva a magyar miniszterelnök visszautasította azt az állítást, hogy ott „a demokrácia visszatéréséről” lenne szó. „Csehszlovákiában nem visszatér a demokrácia, hanem megerősödik” — mondotta. Kijelentette, a többi magyar vezetővel együtt egyetért azokkal a célokkal, amelyeket a csehszlovák párt, kormány és nép tűzött maga elé, és bízik abban, hogy e céloknak megfelelően fognak előrehaladni. „Ezen álláspontunkon az sem változtat, hogy aggodalommal nézünk sok olyan mellékjelenségre, amely ezt a fejlődést befolyásolja és be is árnyékolja. Például nem tetszik az, hogy a csehszlovák sajtó szemünkre veti, miért nem foglaltunk állást a személyi változásoknál egyesek mellett és mások ellen. Szerintünk a változások a csehszlovák nép, a kormány, a párt belügyét jelentik. Ebbe pedig mi nem avatkozunk bele.” Egy kérdésre válaszolva végül leszögezte: a magyar kormány álláspontja Mindszenty ügyében változatlan: bizonyos körülmények és garanciák mellett kegyelmet kaphat és elhagyhatja az országot. „Nekünk ez a kérdés nem okoz különösebb gondot” — fűzte hozzá. Szombat délben Párizsból hazautazott Magyarországra a francia kormány meghívására hivatalos látogatásra ideérkezett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Péter János külügyminiszter és a magyar kormányfő kísérete. í Hanoiban megelégedettség, Washingtonban aggodalom az F—111 lelövése miatt HANOI. (MTI) A vietnami néphadsereg légvédelmi tüzérségének nagy sikere — egy ultramodern F—111 mintájú amerikai vadászbombázó megsemmisítése — a hanoi közvéleményben nagy megelégedést, Washingtonban pedig — mint az AFP jelenti — határozott aggodalmat keltett. „A Vietnam Hangja” rádióállomás hír- magyarázója megállapította: „Johnson békeszólamai- nak hitelét semmivé teszi az a körülmény, hogy az F—111-es repülőgépeket, oaav aíof.rn .az utolsó-járó; barepülés mellőzésével vetették harcba”. A kommentár felhívja a figyelmet arra is, hogy a Tinh tartomány 4-es számú katonai körzetének légvédelmi ágyúi már az első lövésekkel megsemmisítették a behatoló gépet. Az F—111-es pusztulása Észak-Vietnamban továbbra is aggasztja az amerikai kormányt — írja az AFP tudósítója. Ha a gép titkos vezérlőberendezése az észak-vietnamiak kezére került, úgy a VDK a jövőben még hatékonyabb ellenszerét dolgozhatja ki az F— 111-esek akcióinak. A varsói egyetem rektorának intézkedése Mint a szombat reggeli lapok közlik, a varsói egyetem rektorának rendelkezése értelmében az egyetem épületében csütörtökön engedély nélkül megtartott diákgyűlés szervezői és részvevői közül 34 hallgatót kizártak az egyetemről, 11-et pedig ideiglenesen megfosztottak az egyetemi hallgatókat megillető jogoktól. Mivel egyes fakultások hallgatóinak nagyszámú csoportja megsértette az egyetemi fegyelmet és az egyetemi hatóságok rendelkezéseit, a varsói egyetem rektora a közoktatás és felső- oktatási \ miniszterrel egyetértésben határozatot hozott néhány tagozat feloszlatásáról, március 30-i hatállyal. Ez az intézkedés mintegy ezer diákot érint. Ezekre a tagozatokra új felvételeket írnak elő. A feloszlatott tagozatok hallgatói április 6-ig írásban, vagy személyesen nyújthatják be igényüket az újrafelvételre. Az egyetemi foglalkozások felújításának időpontjáról külön hoznak döntést. Fájdalmas és költséges intézkedés — mutat rá a Trybuna Ludu kommentárja —, de ugyanakkor feltétlenül helyes, mert elvezet az egyetemen uralkodó feszültség, fő gócainak felszámolásához. Wladys- law Gomulka március 19-i beszédében szólt a diákság helyes és helytelen követeléseiről, és kijelentette, hogy ezeket a követeléseket a párt nyugodt és őszinte légkörben meg is fogja vizsgálni. A rektor intézkedése a többi között ezt a célt is szolgálja. ~Jej?-nrrnc>*it3Ä^'1 A törvény születése j\z újságok, a rádió ‘ * és a tv, mint mindig, most is viszonylag részletesen beszámolt az országgyűlés ülésszakáról. Mégis az a benyomásunk, hogy mindenekelőtt kellő tér és idő hiányában, aligha adtattak — adhattunk — tökéletesen hű képet arról a mindjobban erősödő demokratikus légkörről, amely a képviselők tiszteletet érdemlő, lelkiismeretes munkája és nem csekély bíráló, javaslattevő hajlandósága nyomán a parlamentben uralkodik. A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása és a két legmagasabb igazság- szolgáltató fórum, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség vezetőjének beszámoltatása, az elhangzott csaknek 30 képviselői felszólalás során rendkívül érzékletesen bontakozott ki a felelősségteljes törvényhozói munka, ezúttal nem- csupán a jogalkotás, hanem a jogellenőrzés terén is. a felidézzük a felszólalásokat, úgy tűnik, a pontosságra alaposságra törekvés az egyik legáltalánosabb vonásuk. Nem is annyira a jogászi precizitásra gondolunk, ami csupán egyesek sajátja, hanem arra az ügyszerető, a körülrrfényeket és a jelenségeket! kutató, s felettük mélyen eltűnődő lelkiismeretességre, amely szinte minden felszólalásból kiviláglott. Látnivaló volt, hogy a képviselők mennyire átérzik az országban uralkodó szocialista törvényesség megőrzésének és szüntelen erősítésének jelentőségét. Nemkülönben a számtalan tennivaló fontosságát, ami ezzel együtt jár. Még felsorolni is sok: a társadalmi tulajdon fokozott védelme, a közlekedési balesetek erősen növekvő tendenciájának visszaír szorítására, az ifjúsági bűnözések elleni sokoldalú küzdelem, a megelőzés jobb megszervezése, az erősen elterjedt visszaeső bűnözés okainak felderítése és, amennyire csak lehet, megszüntetése, mindenekelőtt pedig a szocialista igazságszolgáltatás elsőrendű „fegyverének” a nevelés- nek, a felvilágosításnak hathatósabb bevetése. If ülönös figyelmet ér- delmel maga, a törvény is, amelyet a képviselők most megszavaztak. Már az is felettébb örvendetes, hogy számottevően szélesíteni lehetett az előforduló rendellenes cselekmények között azoknak a körét, amelyek csupán szabálysértőnek minősülnek. S ezt is azzal a kétségtelen szándékkal, hogy a folyamat nem zárul le, hiszen ilyen módon tovább erősödhet a jogrend, a közbiztonság, s a növekvő bizalomból és méltányosságból a humánus szocialista törvénykezés tökéletesítésének sok újabb lehetősége fakad. A megszavazott törvény erősen támaszkodik a demokratizmusra, ami főleg a szabálysértések helyi* akár községi elbírálásában, valamint a lehetővé tett bizottsági elbírálásban jut kifejezésre. r #I m a demokratizmus- nak ez a, mondhatni iskolája ezzel még korántsem ért véget Következett a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének beszámolója, amelyet első ízben tárgyalt meg szocialista parlament. Ugyanezen az ülésen döntöttek a képviselők az országgyűlés ügyrendje egyes pontjainak módosításáról, amely szintén az országgyűlési munka demokratizmusának fejlesztése érdekében történt.
