Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-27 / 73. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIII. évi 73. szám 1968. március 87. SZERDA /ira: 80 fillér Ülést tartott a megyei tanács Pálfy József kűlóntudósítása Látogatás a Renault-gyárban A magyar-francia kapcsolatok Egy hónappal a megye költségvetésé­nek és fejlesztési alapjának jóváhagyása után, tegnap ismét gazdag program meg­vitatására ült össze Bács-Kiskun megye Tanácsa. A délelőtt 9 órakor megkezdett tanácsülés résztvevőit, közöttük Horn Dezsőt, a közlekedési és postaügyi mi­niszter első helyettesét, valamint a KPM képviseletében megjelent munkatársait dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb- elnöke köszöntötte. Majd javaslatot tett a kétnaposra tervezett tanácskozás na­pirendjére. A javaslatot a testület Sarok Antal indítványára akként módosította, hogy tekintettel a mezőgazdaság időszerű, sürgető munkálataira, s a tanácstagok­nak a munkaterületükön való elfoglalt­ságára, vitassák meg a napirendre tű­zött témákat egy nap alatt Ezt követően a lejárt határidejű ta­nácsi határozatok végrehajtásáról és a végrehajtó bizottságnak a két tanács­ülés között végzett munkájáról szóló elnöki jelentést hagyta jóvá a tanács. Új, j, időtálló közlekedéspolitikai koncepcióra Tan szükség a Fock—Pompidou tanácskozások középpontjában (Párizs, március 26. Centropress) A magyar kormányfő és kíséretének második pá­rizsi napján kisütött a Nap. Verőfényes tavaszi időben gördült ki reggel Párizs legpatinásabb hotelje, a Concorde térre néző Cril- lan elől a 30 gépkocsiból álló autókaraván. Százhú- tempóban vágtattak A megye közlekedési helyzetéről és az új közle­kedéspolitikai törekvések­ről szóló jelentéssel rend­kívül időszerű, fontos té­ma került a megyei ta­nács elé ezután. A helyzet- elemzést és a közlekedés fejlesztésének fő irányait évtizedekre körvonalazó jelentés — melyet a testü­let tagjai tanulmányozás céljából előre megkaptak — sokoldalú vizsgálódás, egyeztetés nyomán készült. A jelentés indoklását Bu­da Gábor vb-elnökhelyettes terjesztette elő. Bevezetőül elmondotta: — A megye ipari és me­zőgazdasági termelésének örvendetes fellendülése megköveteli a közlekedés fejlesztését is. A közlekedés egy-egy részterületén ta­pasztalható szállítási prob­lémák az elmúlt években időszakonként súlyos el­lentmondásokat teremtet­tek. Ilyen helyzet állt elő például 1963—1964-ben, amikor a megtermelt zöld­ség, gyümölcs időbeni el­szállítását — a vasúti és közúti szállítóeszközök a szükségesnél kisebb száma miatt — csak nagy erőfe­szítésekkel tudtuk megol­dani. Gondok jelentkeztek a személyszállításban is. Kü­lönösen a közúti forgalom tartott nehezen lépést az igényekkel. Az iskolakörze­tesítés pedig még külön nehezítette a személyszál­lítás szervezését. A járműállomány örven­detes gyarapodása az út­hálózat korszerűsítését is szükségessé tette. Az élet- színvonal emelkedése, s a kulturális igények növeke­dése egyre követelőbben veti fel — városokban és községekben egyaránt az utak és járdák burko­lattal való ellátását. Mind­ezek a problémák évek óta napi gondként jelentkeznek és folyamatos intézkedést igényelnek. A végrehajtó bizottság es a szakigazgatási szervek szüntelenül keresték a megoldás lehetőségét, a legégetőbb ellentmondások megszüntetésének módo- zait. Az esetenkénti intéz­kedések mellett azonban halaszthatatlanná vált a probléma komplex meg­vizsgálása, a közlekedési A vb előter jesztését mond ja el Buda Gábor. helyzet összefüggő elemzé­se. A népgazdaság struktú­rájában végbement válto­zást ugyanis nem követte a közlekedés eszközeinek azonos arányú fejlődése. — Ezek a meggondolások késztették a végrehajtó bi­zottságot, hogy a témát valamennyi összefüggésé­ben napirendre tűzze — mondotta Buda Gábor. Utalt rá, hogy két évvel korábban a bajai járás köz­lekedési helyzetét vizsgál­ta a megyei tanács vb, ta­valy pedig az egész me­gyére kiterjedően tájéko­zódott. Az ugyancsak ta­valy folytatott népi ellen­őrzési vizsgálat szintén igazolta a közlekedési hely­zet komplex megvitatásá­nak szükségességét. Az állami és tanácsi utak fejlesztésében elért ered­ményekről szólva, ismer­tette az előadó, hogy a KPM évenként több tíz­millió forintot költ a köz­úti hálózat karbantartásá­ra, korszerűsítésére. Jó­voltából a minisztérium ke­zelésében levő utak zöme portalanított, minden járá­si székhely és nagyobb köz­ség jól kiépített úton kö­zelíthető meg. A több számjeggyel jelölt, kisebb forgalmú utak még korsze­rűsítésre várnak, de belát­ható időn belül ez is meg­oldódik. — Távolról sem ilyen kedvező a helyzet a taná­csok kezelésében levő utak, járdák vonatkozásá­ban — folytatta Buda Gá­bor. — A belterületi utak­nak csak mintegy 15 szá­zaléka kiépített. Bár a má­sodik ötéves terv során 170 kilométer út kapott szilárd burkolatot, e nagyon je­lentős előrehaladás is cse­kély az igényekhez képest. A külterületi utak zöme üzemi útnak tekinthető Különösen a kiépített be­kötő utak helyzete tartha­tatlan. A tanácsok — pénz­eszközök hiányában — kar­bantartásukról, felújításuk­ról nem tudnak gondos­kodni és szemünk előtt mennek tönkre, mert tény­leges használói nem tekin­(Folytatás a 3. oldalon.) végig motorkerékpáros rendőrök kíséretében Pá­rizson, az útioél a nagy francia gépkocsigyár, a Renault korszerű új flinsi üzeme volt, a francia fő­várostól nyugatra. Stílsze­rűen. csupa Renault—16 tí­pusú autóból állt a kara­ván. A gyárban Pierre Drey­fus, a Renault Művek ve­zérigazgatója fogadta Fock Jenőt és kíséretét. Ott volt az üzmelátogatáson Roland Nungesser, a gazdasági és pénzügyminiszter államtit­kára. Két órán keresztül jár­ták végig a magyar ven­dégek a hatalmas, 10 500 főt foglalkoztató üzem kü­lönböző egységeit, nagy ér­deklődéssel kísérték végig a gépkocsigyártás folyama­tát. A futószalagról minden fél percben legördül egy Renault-autó. A miniszter­elnök bele is ült egy fris­sen elkészült kocsiba — természetesen a fényképé­szek és filmoperatőrök nagy örömére. A gyár üzemi ebédlőjé­ben Fock Jenő elbeszélge­tett a munkásasszonyok­kal, érdeklődött életük, munkakörülményeik felől. A gyárlátogatás végén a miniszterelnök beírta ne­vét a Renault Művek ven­dégkönyvébe, sok sikert kívánt a gyár vezetőinek és mind boldogabb életet az üzem munkásainak. Kedden délben a kor­mányfő és kísérete a fran­Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke és Georges Pompidou, a Francia Köztársaság miniszterelnöke a kerekasztal mellett. A kép bal oldalán Valkó Márton, hazánk franciaországi nagykövete. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) cia gyáriparosok országos tanácsa által rendezett ebéden vett részt. Itt Geor­ges Viliiére, a gyáriparosok országos tanácsának elnöke mondott pohárköszöntőt, amelyre Fock Jenő vála­szolt, rámutatva a két or­szág közötti gazdasági kap­csolatok jelentőségére, azok fejlesztésének szükségessé­gére. Az ebéd több volt egyszerű udvariassági gesz­tusnál: a miniszterelnök­nek és kíséretének alkalma nyílott itt a kapcsolatok felvételére francia üzlet­emberekkel, akiken első­sorban múlik az árucsere fokozása, a magyar piac nyújtotta lehetőségek „fel­fedezése”, az ipari együtt­működés fokozása. A magyar miniszterelnök franciaországi látogatásá­nak második napján is vol­tak kulturális természetű programpontok. Előbb a halhatatlan francia szob­rász, Rodin alkotásait cso­dálták meg a magyar ven­dégek, majd elmentek a Párizsi Népművészeti Mú­zeumba, ahol a közelmúlt­ban nyitották meg a ma­gyar népművészeti kiállí­tást. Közben Fock Jenő láto­gatást tett a Francia Rádió és Televízió ultramodern palotájában is. Érdeklődés­sel hallgatta meg a francia színes televízió bevezetésé­ről tartott ismertetőt. Este a Guai d’Orsay-n Pompidou miniszterelnök és Couve de Murville kül­ügyminiszter adott vacso­rát a magyar vendégek tiszteletére. Már a magyar minisz­terelnök látogatásának má­sodik napján is megállapít­ható, hogy francia részről nagy jelentőséget tulajdo­nítanak Fock Jenő útjának, párizsi eszmecseréinek. A párizsi lapok jelentős ter­jedelemben számolnak be az eseményről. A tekinté­lyes Le Monde vezércikket szentelt a látogatásnak. A Pompidou—Fock találkozó­ról írva a francia sajtó aláhúzza, hogy elsősorban a két ország közötti kap­csolatok kérdéscsoportja került napirendre, s azon belül a műszaki tudomá­nyos és általában a gazda­sági együttműködés kérdé­sei. A francia tárgyalófelet érdeklik a magyar gazda­ságirányítási reform első eredményei és kihatásai Magyarország külkereske­delmi kapcsolataira. A saj­tó is megállapítja, de hi­vatalos, vagy magánjellegű nyilatkozatokban francia államférfiak, diplomaták is aláhúzzák, hogy a megbe­szélések rendkívül szívé­lyes légkörben folynak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom