Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-22 / 69. szám

1968. március 22, péntek 5. oldal Rekíája négylet Kérem szépen, ez nem üres abrakadabra. A magyar módi sztriptízről ugyebár meg.rták a lapok, hogy gyatra, nem tel­jes, vagyishát csak sztrip-ki- lenc. Ugyanezzel a logikával csak négy-letnek minősíthet­jük a MOKÉF legújabb „ötle­tét” is. Nagyszabású reklámhadjéra- tott indított a MOKÉP a Fiúk a térről című film érdekében. Helyes. A film jő, nézzék meg minél t§t)t>en, főleg a fiata- lok. De az ilyen hadjáratok­ban úgy látszik nekünk saj­nálatosan kevés a tapasztala­tunk. Azt már a kritika is a szemére vetette a MOKÉP- nek, hogy Ízléstelenség ezt a müvet „a csattanós és felejt­hetetlen pqfonok filmjének” hirdetni. s a másik suta reklámőtlet, illetve négylet mi volt? Jojó­kat osztogattak az iskolákban, kedvcsinálónak. Hogy mi a jojó, azt az idő­sebbeknek nem kell megma­gyarázni. De kétlem, hogy a mai fiatalok a harmincas évek nagy jojólázát ebből az aján­dékból megértenék. Mit ettek rajta régen annyira? Ez a mü­tyürke egyszerűen nem haj­landó szuperálni. Elakad ben­ne a madzag, nem pörög az istennek se. Primitív, olcsó kis holmi, de még annyit se ér, amennyibe került. KSzönség- bosszantó ez — folytassuk a szójátékot: — nem reklám, hanem reklá-Ja, t. 1. a MO- KÉP-nek (ón legalábbis sem­miféle közösséget nem válla­lók az efféle sikeretlen ötle­tekkel). Ha rám bíznák, hogy osztá­lyozzam, nem adnék rá kitű­nőt, még Jo-Jót sem, hanem zordonan beírnék a noteszba egy elegtelenelégtelent! — r — ♦ Nem gyermekmegőrxő Takaros kis épület az or- _____ g oványi óvoda kívül-belül. C# t/WßMMww Csikós Imréné vesetó óvó­nÓ lábujjhegyen mutatja harmincnak dolgozik mind- a jobb cipó, melyik a bal. meg a két világos játéktér- két szülője állandóan. Ez És a nő már óvodáskorban met, az ebédlőt, a konyhát. azt mutatja, hogy nem csu- is nő! A kislányokat úgy (Azért lábujjhegyen, mert a gyerekek éppen délutáni álmukat alusszák.) A kam­rában telistele a polc íny­csiklandó befőttekkel, sa­vanyúsággal. — Itt készítettük. Muszáj önellátásra berendezked­nünk, mert nem nagy a helyi piac választéka. Min­denért Kecskemétre szalad­gálni meg mégsem lehet. — Ügy tudom az óvoda létrejöttében is nagy szere­pe volt a* öntevékenység­nek. — Hogyne. Hatodik éve vagyunk ebben az épület­ben, a papák-mamák segít­sége nélkül még ma sem lenne virágos kertünk, tá­gas udvarunk. Nem is be­szélve a Sallai és a Rákóczi Tsz segítségéről. Járműve­ket kölcsönöztek, homokot, sódert szállítottak nekünk. — A városi óvodák túl­zsúfoltságával ellentétben Barátságos labdázgatás Csilla nénivel a piiK '5 után. SB? hogy Sigen akar Pán gyermekmegőrzőnek te­betelni a létszám. Orgo­ványon is így van ez? — Csak régen volt így. Itteni működésem kezdetén. Annak pedig már idestova 14 éve, ötvennégy gyere­kintik az óvodát már falun sem, hanem az iskola elő­készítésének is. A gyerekek érteimének sokoldalú ki­bomlását várják az óvodai neveléstől. A helyi iskola is igazolhatja, mennyivel künk van és közülük csak könnyebben megszokják az nák. kell elcibálni a tükör elől, órákig „tupíroznának”. Éppen Orgoványon me­sélte egy idős néni, hogy fiatalasszony korában ha napszámba ment, a gyere­keket derékig a földbe ás­ta, hogy el ne mászkálja­Megjelent a Kiskőrösi Napló Miként szerdán közöltük, Kiskőrös újjátelepülésének 250. évfordulója alkalmá­ból a nagyközség járásá­nak pártbizottsága a Petőfi Népe külön kiadásaként márciusban, áprilisban és májusban, Kiskőrösi Nap­ló címmel, lapot jelentet meg. Az e havi újság ma hagy­ta el a nyomdát, s hol­nap már kapható lesz a kiskőrösi járás községeiben. Több riportot, cikket tar­talmaz a járás társadalmi, gazdasági és kulturális éle­téről, s úgyszólván minden községről olvasható benne tudósítás. Éppen ezért re­mélhető, hogy mind a hat és fél ezer példánya rövid idő alatt vásárlóra, olva­sóra talál. iskolát az „óvodaviselt” gyerekek. Anyanyelvi, mennyiségtan!, zenei, test- nevelési, környezetismereti és esztétikai alpismereteket plántálunk a fejecskéjük­be. Persze csak egészen könnyedén játékosan, még­sem kis előny ez az indu­lásnál. Időközben véget ért a délutáni szieszta. Csodála­tos látvány a két szobára való csöppség ébredezése a parányi ágyakon, öregesen hunyorognak, nyújtóznak, ásítanak, és mindenáron ön­állóan akarnak öltözni. Per­sze azért Bán Csilla óvónő­nek jócskán kell útbaigazí­tásokat adni, hogy melyik Mikor volt az már? Mi­kor? Sz. J. A Dóm tér irodája Március I. óta kevés ma­gántelefon csengett annyit Kecskeméten, mint a 11- 92-es. Személyesen is so­kan keresték fel a Jókai utca 22. alatt Horváth Ist­ván lakását, amely már évek óta tavasztól nyár vé­géig a Szegedi Szabadtéri Játékok szervező irodája is egyúttal. És az idén elő­ször nemcsak városi, ha­nem megyei is. — Két hét alatt ezer je­gyet adtam, el — mondja —, pedig messze még jú­lius 20. Akkor harsannak meg először a januárok, a Dóm téren. — Melyik darab iránt érdeklődnek leginkább? — Még mindig a János vitéz a sláger. Augusztus 3-ra és 10-re már nem le­het jegyet kapni az egész országban. A szereposztást felújították, Palcsó Sándor és Andor Éva játssza a fő­szerepeket. De szerepet ka­pott Gabbj Hilda, Kibédi Ervin és Alfonzé is. — Külföldi művészek lépnek-e föl az idén? — Hogyne. Az Aida há­rom főhősét Maria Biesu szovjet, Pedro Havirgen spanyol és Peter Glossap angol énekes alakítja. Ezenkívül Csajkovszkij halhatatlan táncjátékát, a Hattyúk tavát a rigai ope­ra és balettszínház együt­tese mutatja be négy elő­adásban. — És a többi előadás? — Továbbra is színen marad a Bánk bán, Feren- csik János vezényletével, a Simándi József, Moldován Stefánia, Komlóssy Erzsé­bet, Radnai György-féle már-már klasszikus sze­reposztásban. A Magyar Állami Népi Együttes fel­lépése lesz véleményem szerint a játékok idei leg­nagyobb meglepetése. Rap­szódia címmel minden ré­szében új műsort tanított be az együttesnek Rábai Miklós, — A megyéből intézmé­nyek is felkeresték már, vagy még csak a magáno­sok? — Főként a tsz-ek ér­deklődnek, A dávodi Aranykalász száznyolcvan, a szakmári Petőfi 150, a lászlófalvi Alkotmány 90 jegyet rendelt. Már kér­tünk egy különvonatot is augusztus 19-re, az Aidára. Kellő számú jelentkező esetén még többet is indí­tanak. Természetesen a 33 százalékos egyéni utazási kedvezmény továbbra is érvényben van. sőt az ed­digiektől eltérően szállást is lehet rendelni nálunk. Telefonbeszélgetésünk ez­zel meg is szakadt, mert közbeszólt a központ: — Vidéknek bontom a ll-92-t! Az orgoványi Sallai Tsz közönségszervezője jelent­kezett. Hatvan jegyet ren­delt. Színházi yilágnap — a Magyar Rádióban A magyar rádiózás törté­netében szinte egyedül álló vállalkozással készül a Rá­dió az idei színházi világ­nap megünneplésére. Már- cius 27-én 14 órától éjfélig végig élő adásban adnak műsort a hallgatók kíván­sága szerint. Ez annyit je­lent, hogy az ország külön­böző részeiből, sőt akár kül­földről is telefonon jelenthe­tik be a hallgatók kívánsá­gaikat az adás folyamán a Rádiónak: mit szeretnének hallani. A kívánságszámok­ból „menet közben” kere­kedik ki maga a műsor, tekintettel a színházi világ­napra, elsősorban a hallga­tók színházzal kapcsolatos kívánságait elégítik ki- Es­te 19-T-23 óra között ugyan­29 színházival. Ezek közül 18 magyar — fővárosi és vi­déki — 11 pedig külföldi színház. A külföldi fővá­rosok közül kapcsolják Moszkvát, Londont, Párizst, Varsót, Prágát, New York­ot, Berlint és Montrealt. A műsor előkészítésében és bemutatásában több mint száz szerkesztő, riporter és Js összeköttetést teremtenek I technikus vesz részt. Három ember — három korszak III. Miniszter és történész Dr. Molnár Erik édesapja tanár volt, akit politikai magatartása miatt Űjvidékről Alsó-Kubinba, Árva megyébe helyeztek büntetésből. 1919-ben már Fiúméban van, ott tanár- kodik, itt lép be a szo­ciáldemokrata pártba, s 1919-ben a Fiumei Szociál­demokrata Párt az ő ve­zetésével csatlakozik a 111. Internacionáléhoz. Fiúmé­ból mint kommunistát uta­sították ki és megbilincsel­ve toloneolták Magyaror­szágra 1920-ban. Így került a Molnár család Kecske­métre, ahol édesapja két évtizeden keresztül tanár- kodott. Két fia volt, Erik és René. Mindkét fiú jo­gász lett, mert ez a pálya biztosította abban az idő­ben a legnagyobb politikai függetlenségei A két Mol­nár fivér nem a polgári karriert, hanem az áldo­zatos, nemzetközi munkás­mozgalommal szolidáris prolstárforradalom Útját választotta. Az ellenforradalom köz­tudomásúan nehéz helyze­tet teremtett a haladó erők tevékenységéhez, A legki­sebb megmozdulást is drá­kói szigorral torolták meg, — így az áléit munkás­mozgalomba nem volt könnyű lelket önteni. De a kecskeméti munkások Molnár Erikkel az élén, nem a visszahúzódás és a passzivitás álláspontjára helyezkedtek, hanem egy- évtizedes szünet után, 1929- ben újjáalakították a szociáldemokrata pártot, amelynek titkári posztjára dr. Molnár Erik került. A munkások, az egy­szerű emberek mindig bi­zalommal fordultak Mol­nár Erikhez, a nép ügy­védjéhez. ö intézte a párt ügyes-bajos dolgait is, vi­tatkozva, verekedve a he­lyi méltóságokkal és a szüntelenül leselkedő rend- őrkopókkal. A rendőrség szegedi ke­rületének főkapitánysága 1930- ban a belügyminisz­ternek a következőket je­lentette: „Tisztelettel je­lentem, hogy a „100%” cí­mű röpirat, amelyet a Bu­dapesti Kommunista Párt utasítása alapján szerkesz­tenek, a kecskeméti rend­őrkapitányság megállapítá­sa szerint Budapesten ké­szül. Kecskemétre kb. }0-- 15 db érkezik minden számból postán, nyomtat­vány jelzéssel dr. Molnár Erik kecskeméti ügyvéd, a szociáldemokrata párt helyi csoportja ügyészének a tűmére, aki azután bi­zalmasan eljuttatja az egyes példányokat a meg­rendelőknek. Nevezett egyébként cikkeket is szo­kott írni ebbe a röpiratba és azonos a munkatársak között szereplő Jeszenszki Erikkel. Mind nevezett, mind a többi kecskeméti előfizetők tevékenységét állandóan éber figyelem­mel kísértetem.” Amikor az ellenforra­dalom már úgy hitte, hogy eszméi biztosan ülnek a trónon és a haladó törté­nelmi gondolat már az enyészeté, Molnár Erik széles körű történetírói te­vékenységbe kezd, ami azonkívül, hogy teljes fényt derített az ellenforradalom történethamisító próbálko­zásaira, rendkívül nagy eszmei segítséget js jelen­tett a munkásmozgalom gyakorlati harcaihoz. Minden írásában fel­lelhető a marxizmus igaz­ságának szenvedélyes vé­delme. Ennek bizonyításá­ra a Németh Lászlóval folytatott vitájából idézek egy mondatot „Be fogja látni, hogy a marxizmus tudományosságát nem ha­ladhatja meg az idő, mert a marxizmus önnön magá­nak folytonos meghaladá­sa az időben, hogy a mar­xizmus nem lehet dogma­tikus, mert egyetlen dog­mája a dogmák elvetése, hogy nem bízhatja magát emberfölötti, törvényedre, mert számára a törvények működése és emberi sze­replés azonosak, hogy nem szállhat el belőle az élet, mert ö maga nem más, mint az élet ritmusának a lüktetése.” A kecskeméti rend­őrség dr. Molnár Erikről 1944. április 6-án nyilván­tartólapot állított ki, ame­lyen — többek között — a következőket olvashat­juk: „Nyelvismerete olasz, francia, német. A vonat­kozó rendelet alapján rendőri felügyelet alá he­lyezem és tartózkodási he­lyéül Kecskemétet jelölöm ki. Nevezett a lefolytatott nyomozás adatni szerint 1929-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja volt, mint ilyen a je­lenlegi viszonyok között ngm nyújt kellő biztosíté­kot arra nézve, hogy poli­tikai nézetét nem fogja is­mét károsan nyílvánítani. Ezért fokozottabb megfi­gyelése és magatartásának ellenőrzése vált szükséges­sé.” A kecskeméti rendőrség nem tudta a teljes igazsá­got, éspedig azt, hogy dr. Molnár Erik 1929-től tagja az illegális kommunista pártnak és saját nevén, va­lamint Jeszenszki Erik né­ven kívül Pálfai István és Szentmiklósi Lajos álne­veken is írt a 100%-ban, a Társadalmi Szemlében, a Qondolatban és a Ko­lozsváron megjelent Ko­runkban. Az ellenforradalmi negyedszázad idején az ön­művelés, a politikai har­cok, a filozófiai, történel­mi és gazdaságtani tanul­mányok országos hírű tu­dóssá érlelték Molnár Eri­ket. Személye nemcsak a haladó emberek, de még az ellenség körében is tiszte­letet ébresztett 1944, év végén. A nyilas hatalom- átvétel után letartóztatták és sorsa kilátástalanná lett. De a józanabbul gon­dolkodó polgárok egy cso­portjának a nyomására —■ a szovjet csapatok előre­nyomulásától megriadt ak­kori csendőrparancsnok — a fogdában felkeresi és közli vele, hogy többek kérésének tesz eleget, ami­kor szabadlábra helyezi azért, hogy a szovjet csa­patok bejövetele után ő legyen a város vezetője. Molnár Erik az itthonma- radottek között volt és 1944. november Bén már az új rend, az új világ ér­dekében ajánlotta fel szol­gálatait. Helyettes polgár- mesterként irányítja a közigazgatás első, nehéz lépéseit és november köze­pén részt vesz a párt meg­alakításában is. Nem sokkal később Deb­recenbe hívják és részt vesz az ideiglenes nemzet­gyűlés előkészítő bizottsá­gában, majd olyan meg­bízatással tér vissza Kecs­kemétre, hogy szervezze meg a Nemzeti Bizottság első szabad nagygyűlését, amelyen a kecskemétiek hetedmagával a debreceni ideiglenes nemzetgyűlésbe küldik. A nemzetgyűlés az ideiglenes kormányba ke­rült három kommunista miniszter egyikeként dr. Molnár Eriket népjóléti miniszterré választja. A felszabadulás óta eltelt több mint 20 eszten­dő alkalmat adott Molnár Eriknek arra, hogy külön­böző tárcák élén kibonta­koztassa államférfiúi ké­pességeit és ezzel párhuza­mosan öregbítse marxista tudósi hírnevét is. Az akadémiai tagság, a két Kossuth-díj, s a leg­magasabb állami kitünte­tések bizonyítják azt a megbecsülést, amellyel az elért eredményeket az egész magyar nép elismerte és emlékezetében tartja Molnár Erik bátor és pár­tos életművét. Dr. Bodóczky László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom