Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-21 / 68. szám

Í968. márrfns Sí. esfltSrtSÜ BL oldal ' Ók hárman már választottak irodalom, képzőművészet PQlyQZQf’ok a forradalmi évfordulókra A Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottsá­ga és a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya a KMP és a KIMSZ meg­Sok száz ifjúsági klub született szerte az ország­ban. A helyiséghiány min­denütt nagy gond, a be­rendezéshez szükséges pénzben sem bővelkednek sehol, s mégis gomba mód­ra szaporodnak a fiatalok közös szórakozását, együtt- létét szolgáló szervezetek. Mert az ifjúsági klubok valóban a fiatalok kedvé­re valók. Hány és hány klubhelyi­ség volt és van ma is, amely üresen tátong, pedig minden meg volna hozzá, hogy a fiatalok jól érezzék ott magukat. Csak éppen az hiányzott, ami minden fotelnál, játékasztalnál, hangulatlámpánál fonto­sabb: a szellem, a légkör, a hangulat, egy kis roman­tika, amely odavonzza a fiatalokat. Az igaz persze, hogy egy társaságnak saját magának kell megteremte­nie a megfelelő légkört, de az is igaz, hogy a fiatalok többsége önmaga nem ké­pes erre. Kiemelkedő nép- szerűségű, tudású, vonzó vezetők, akik szintén a fia­talságból kerülnek ki, egy- egy ilyen ifjúsági klub mo­torjai. S a fiatalok életé­nek más területei is azt bizonyítják, milyen nagy jelentősége van annak, ki­re néznek fel. kiket be­csülnek, kire hallgatnak a tizenévesek. Űj generáció lép majd az idősebb helyébe, már csak azért is fontos, hogy segítsük az ifjúság között a vezető egyéniségek ki­bontakozását. Számos if­júsági brigádot, KISZ- szervezetet neveztek el szerte az országban Ságvá- ri Endréről. Kilián György­ről, Kulich Gyuláról, Pa­alakulásának 50. évforduló­ja tiszteletére három pá­lyázatot hirdet. A pályázat célja fiatalságunk alkotó­erejének, a szocialista épí­taki Istvánról és hős tár­saikról. Egy nép történeté­be vonultak be ők. akiket nagyon fiatalon ért a fa­siszta hóhérok bárdja. Sok­sok társukat ragadták ma­gukkal az illegális harc nehéz viszonyai között is a társadalmi haladásért foly­tatott úton. Nagy egyénisé­gek voltak, de áldozatos és alázatos harcosai az eszmének. Ma az országot vezető kommunisták között a legtöbben szintén már ifjú korukban kitűntek társaik közül. Igaz. ma mások a körülmények. De vajon fiataljaink között nem akadnak-e olyanok, akik kiválnak társaik kö­zül? Bizonyára igen. S akadniuk is kell, hiszen a jövő vezető posztjait ők fogják betölteni. Nagyon sok szó esik ar­ról, hogy mit tudnak a mai fiatalok. Különböző érdemjegyekkel, tanulmá­nyi versenyekkel le lehet mérni, hogy ki mennyit tanult. Arra azonban már kevesebb figyelmet fordí­tunk, hogy közülük ki, mennyit ér. Bármennyire megnövekedett fontossága van ma a tudásnak, nem szabad háttérbe szorulnia az emberré válás egyéb kritériumainak. A fiatalok közösségei képesek arra, hogy segítsék ebben egy­mást. Több segítség és mennél kevesebb merev gondolkodásból fakadó be­avatkozás a fiatalok hasz­nára válik. Az ifjú ember szárnybontogatása közben segítsünk a helyes repülé­si irány megválasztásában, de ne nyessük meg szár­nyait. Szárnyaljon csak nyugodtan a mai ifjúság, végtére is hazánk felett szabad az ég. tést segítő szándékának bi­zonyítása, a mai fiatalok életének, szocialista épí­tésünk, kultúránk fejlődé­sének bemutatása. Űj vonása a pályázat­nak, hogy bárki részt ve­het rajta. A 26 éven alu­liak bármilyen, az időseb­bek csak ifjúsági témával. Az irodalmi pályázaton együtt értékelik a verse­nyeket, novellákat és a szociográfiai írásokat. Az első díj 1000, a második 800, a harmadik 400 fo­rint Ugyanilyen díjakat nyer­nek az ifjúságmozgalmi pályázat győztesei is. A résztvevőknek egy-egy helység, üzem, gazdaság vagy bármilyen intézmény 1918—1938 közötti ifjúság­mozgalmi tevékenységét vagy ennek egy különösen tanulságos szakaszát kell feldolgozniuk. A képzőművészeti pályá­zat díjazásához, amelyet 60X80 em-es táblaképre, illetve kisplasztikára hir­detnek meg, a rendező szerveken kívül a 600 éves jubileumát ünneplő Kecs­kemét város tanácsa is hozzájárul. (A részletes fel­tételeket, amely jelenleg a képzőművészeti lektorátus véleményezésére vár, rö­videsen ismertetjük.) A pályamunkákat vala­mennyi ágazatban szep­tember 1-ig kell bekülde­ni, jeligével ellátva, a me­gyei KISZ-bizottság címé­re. A KISZ és a megyei ta­nács ifjúsági pályázatai mér eddig is eredménye­sen segítették megyénk tu­dományos és művészeti életének felfrissülését. Az ifjúsági mozgalom és a népművelés vezetői most a forradalmi évfordulók méltó megünneplése és az alkotóknak nyújtandó se­gítség érdekében a nyilvá­nosság elé is eljuttatják a legjobb pályamunkákat. Novemberben antológiát adnak ki az irodalmi, szo­ciográfiai és mozgalomtör­téneti írások válogatott anyagából. Nem kevés azoknak a száma, akik mád döntöt­tek, merre mennek, ha ke­zükben lesz az érettségi bizonyítvány. Eemutatunk a Kecskeméti Katona Jó­zsef Gimnázium IV/a. osz­tályából három fiút, akik nyugodtan készülnek a vizsgákra, ök már a jövő­re, leendő pályájukra gon­dolnak. — Sosem jutott eszembe, hogy íróasztal mellé kí­vánkozzam —. mondja Kö­kény Gyula. — Édesapám autószerelő. Laci öcsém kőműves ipari tanuló, én autóvillamossági szerelő­nek készülök régóta. Már a helyem is megvan, az Autó- és Gépjavító Ktsz- néL Az MHSZ-.ben elvégezte a híradástechnikai tanfo­lyamot, autóvezetést is ta­nult. Odahaza Félsőszéktón kis házi műhelye van, ahol Kökény Gyula, rádiókat, kismotorokat ja­vít Kedvenc tantárgya mindig a fizika volt — Természetesen ha ke­zemben lesz a szakmun­kás-bizonyítvány. nincs ki­zárva, hogy beiratkozom majd valamilyen műszaki technikumba, hiszen az élettel lépést kell tartani. Balogh Imrével a Tán­csics Kollégium könyvtár- szobájában ismerkedtem tem meg. Komoly, meglett fiú, válaszai és kérdései megállapodott lelkivilágra | vallanak. Ö a bútoraszta-1 los szakmát választottá. — Édesapám sertésgon­dozó a Városföldi Állami Gazdaságban, négy éve kollégiumban tanuloic. Hogy miért ezt a szakmát választottam? Osztályunk Balogh Imre. asztalos-poli technikás osz­tály, nem volt nehéz a fa- miunikákika] megismerkedni. Szívesen tervezek külön­féle bútorokat és már elő­re örülök, milyen könnyű lesz a Szék- és ' Kárpitos- iptari Vállalat gépein ter­veimet valóra váltani. Erdész családiból szárma­zik Herczeg József, szü­lei Köncsögön laknak, öt testvére között akad erdő- mérnök, agrármérnök, sző­lészeti technikus, géplaka­tos tanuló, és asztalosipari tanuló is. — Te miért választottad a műbútorasztalosságot? — Ahogy Balogh Imre mondta, osztályunkban asz­talos-politechnikát tanul­tunk. Sokan választották ezt a szakmát, ipari ta­nulók lesznek. Én a fával való ügyeskedést már ott­hon megszoktam, az erdő­ben sokféle alkalom adó­dik erre. Érdekes fiú: odahaza kis méhészete van öt méhcsa­láddal, házi asztalosműhe­lyében ezeknek gyárt kap­tárokat, meg ha kell, a la­kásba kisebb bútordarabo­kat is. Persze, egyelőre „kisipari szinten”. „Asztalos osztály" — r v nevezik a Katonában a IV/a-t, nem csoda hát, ha többen ezt a szakmát és nem az íróasztalt válasz­tották. Balanyi Mihály, a politechnika tanára véle­ményét is hadd idézzük: — Nem egy fiú egészen különleges tehetséget árul el az asztal osságban. Itt van például Herczeg Jó­zsef, aki rosszul tenné, ha nem ezt a szakmát vá­lasztaná élethivatásául. Tervezőkészsége, kézügyes­sége egyaránt erre a pá­lyára teszik alkalmassá. És ő, nagyon helyesen, úgy döntött, hogy a gyalupad mellett marad. Űjabb gondolatokat sző­ve Balanyi Mihály tanár úr szavaihoz: ilyenkor, a pályaválasztás idején na­gyon is megmutatkozik, milyen nagy szerepe van az iskolai gyakorlati fog­lalkozásoknak a tanulók manuális tehetségének fel­kutatásában. Ezért fontos, hogy évközben ne csak órakitöltő foglalkozásokat lássanak benne, hanem Herczeg József. egyénileg is foglalkozzanak a pedagógusok a tanulók­kal. Az idézett példák mu­tatják, sok haszna van en­nek. Balogh József Ifjúság, romantika, egyéniség Három ember — három korszak II. A tudós forradalmár Dr. Buday Dezső 1879-ben született Pécsett, ott érettségizett kiváló eredménnyel, majd jogász­nak ment Budapestre és Kolozsvárra. Huszonkét éves korában avatták ál­lamtudományi doktorrá, egy évvel később jogtudo­mányi doktorátust szerzett s pár év múlva a kolozs­vári egyetemen magánta­nári képesítést nyert. 1912-ben a Kecskeméti Jogakadémia rendes taná­rává választották, s ebben az időben mind élénkebbsn fordult a kor szociális és politikai kérdései felé. Előadásokat tartott társa­dalomtudományi témákról, cikkeket, könyveket írt. Élesen látta a feudális ma­radványokkal átszőtt ma­gyar élet elmaradottságát, kulturálatlanságát, a dol­gozó osztályok végtelen nyomorát. Buday érdeklődési köre igen kiterjedt volt. Elmé­leti fejtegetései mellett ta­giunk a munkások és pa­rasztok életbevágó napi problémáival foglalkozó cikkeket is. „A gépfegyver szociológiája” című hábo­rú előtt megjelent cikké­ben nagy előrelátással írt a fegyverkezés ellen, s ugyancsak ebben a cikké­ben azt irta, hogy „Európa jövője Oroszország kezében van”. Dr. Buday Dezső nem­csak a Jogakadémián ta­nított, hanem a kecskemé­ti munkásegyetemen is, ahol „Az ember fejlődése a társadalomban” címmel 1913-ban előadásokat tar­tott. Buday érdeklődési köre nem korlátozódott egyedül a tudományokra, kiváló zenész is volt — maga is komponált. Hamar felis­merte az akkor fiatal Bar­tók Béla nagy tehetségét és lelkes hívévé szegődött. Rajongott Adyért is. Az első világháború kitörésekor regényben, versben szakadt ki belőle a tiltakozás. Háborúelle­nessége, erkölcsi felhábo­rodása lázas cselekvésre késztette. A Bernben tar­tott nemzetközi békekong­resszuson, mint a Hágai Béketanács küldötte, két előadással szerepelt. A bé­ke nemzetközi szankcióiról és a nemzetközi leszerelés­ről beszélt és benyújtott egy, a világbéke biztosítá­sát szolgáló törvényjavas­latot. Figyelme mindin­kább a munkásság felé fordult, amit igazol az is, hogy 1915 és 1917 között imperializmusellenes elő­adásokat tartott a kecske­méti munkásegyetemen. 1918 októberében a nép véget vetett a véres háborúnak. A polgári for­radalomhoz Buday Dezső szívvel-lélekkel csatlako­zott. 1918. november 14-én a Kecskeméti Lapokban a következőket írta: „A múlt az gonosz volt, a jelen az nehéz. De a jövőnek szép­nek kell lennie. A jövő ke­nyere sok lesz és fehér. A jövő az egyerlőségé, a test­vériségé. Ezért élünk és halunk...” 1918 végén Bu­day már nem tüdős-tanár, hanem aktív politikus. 1919. március 22-én Kecs­keméten is megalakult a direktórium, melynek esz­mei irányítója dr. Buday Dezső volt. Ö, a jómódú polgár, levonta a végső kö­vetkeztetéseket maga és a társadalom számára, szó­ban és tettben. Cikkeket írt a proletárdiktatúra lét­rehozása érdekében és 12 hold szőlőjét, amit írói munkásságának díjazásá­ból vásárolt, Kecskemét la­kosságának adományozta — mint mondotta: „Kom­munista jellegű termelési szövetkezet céljaira.’’ Dr. Buday Dezsőt a mun­kástanács végrehajtó bi­zottsága vezetőjének vá­lasztották meg s ekkor úgy érzi, hogy most már min­dent megvalósíthat, amiről eddig csak cikkezett, álmo­dozott. Naponta kapja a fenyegető leveleket, ame­lyekre nyílt levélben vála­szolt. „Tisztelt gyilkos úr! Ón volt szíves ma bal kézzel írott névtelen, leve­let küldeni hozzám,I hogy le fog lőni. A hivatalos órák alatt a városházán vagyok található. Fenyege­tésétől sem én, sem elv­társaim nem ijedünk meg. Mi jót akarunk, az igaz­ságért harcolunk. Szeret­ném, ha belátná tévedését, s akkor hajlandók leszünk önnek megbocsátani. Fi­gyelmeztetem, hogy ha mi meghalunk, lesz második, sőt ha kell, harmadik di­rektórium is, szóval annyi, hogy nem tudják kiirtani a szabadságot és a szabad­ságért küzdő embereket. Éljen a világforradalom, éljen a proletárdiktatúra.” 1919. május 1. után a közoktatásügyi népbiztos­ság kikérte Buday Dezsőt, mert országos feladattal bízta meg. A népbiztosság egyik vezető főtisztviselő­jévé nevezték ki, családjá­val együtt Budapestre köl­tözött, ahol fáradhatatla­nul dolgozott a magyar nép műveltségi színvona­lának emelésén. A proletárdiktatúra bukása után, 1919 szep­tember közepén tartóz­tatták le, s a kecskemé­ti börtönbe szállították, ahol már társait fogva tar­tották. November 20-ra virradó éjjel harminc gyil­kosból álló terrorcsapat tört rájuk Héjjas Iván és Francia Kiss Mihály veze­tésével, akik Buday Dezsőt hatvankét társával együtt az orgoványi erdőbe hur­colták, s a Dömös-tanyán állati kegyetlenséggel meg­gyilkolták. Fiatalon, 40 éves korában halt vértanú- halált. A nemzetközi felhábo-' rodás arra kényszerítette a hatóságokat, hogy látszat­vizsgálatot indítsanak a gyilkosok ellen, akiknek azonban még a hajuk szá­la sem görbült meg. A bű­nösöket Horthy amnesz­tiában részesítette. Néhá- nyan közülük csak 1947- ben nyerték el méltó bün­tetésüket. Francia Kiss Mihály 1956-ig itt, Bács megyében bujkált 1957- ben ítélték halálra, s vé­gezték ki. Ezzel a késői igazságszolgáltatással zá­rult le Kecskemét város történelmének legszégyen- teljesebb fejezete. Városunkban a felsza­badulás után utcát ne­veztek el a kiváló forra­dalmárról, emléktábla örö­kíti meg a nevét a volt jogakadémia épületének falán, s a városi közteme­tőben az 1919-es vértanúk emléktábláján is ott olvas­hatjuk dr. Buday Dezső nevét. Dr. Bodóczky László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom