Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

Hogyan segítse a szülő az ötödikes kisdiákot? Immár két hónapja, hogy véget ért a tanév első félideje. Igen sok ta­pasztalatot szűrhetünk le az eltelt időből egy ötö­dik osztályban. Ez a buktató osztály — így mondják. De miért az, s így kell-e lennie? A negyedik osztályban sajnos nincs olyan tan­tárgy, melynek keretében megtanulhatott volna „ta­nulni” a gyermek. Itt van ugyan olvasmánytárgya­lás, melynek segítségével a tanító néni az olvasmá­nyok tartalmának elmon­dásával segíthet a re­ménybeli ötödikeseken. De a tanulók zöme és sok szülő nem veszi ezt komolyan. Megszokták, hogy a leckét elvégezni annyi, mint megírni az írásbelit. Ezt jól-rosszul „lekaparják”, utána jön az estig tartó játék. Így csinálják ezt igen sokan az ötödikben is. A szülők nagy része nem gondol arra, hogy a gyereknek tanulni is kell, vagyis leülni a könyv mellé, és a tanárok által elmagyarázott, sőt gyako­roltatott módon egy-két oldalnyi leckét megtanul­ni. Pedig amennyi gond­dal kell a kis elsőst kézen fogni és segíteni ugyan­annyi törődéssel kellene segíteni az ötödikeseket is, hiszen a negyedik és az ötödik osztály szerke­zete, beosztása között nagy a különbség. Ei;re az új rendszerre is rá kell ve­zetni, szoktatni a kisdiá­kot. Ebben kevésbé segít­hetnek a tanárok — hi­szen minden órát más szaktanár tart. Szerető szülői gondoskodásra van szükség, ellenőrizni kell a másnapra való készülést és — talán a legfontosabb — kikérdezni a tanulókat. Erre azért van szükség, hogy a tanuló megszokja: gondolatait kerek, világos mondatokban, logikus sor­rendben kell előadnia. Ezzel fejlődik kifejező- készsége, szókincse, és fe­lelés közben már a tanár és osztálytársai előtt sem ijed meg a saját hangjá­tól. Mert sok az olyan kis­diák is, aki megtanulta, tudja a leckét, de felelés­kor gátlásos lesz, meg sem szólal. Pedagógusaink szerint van még egy másik típu­sú gyerek: aki még ötö­dikben is alig tud olvas­ni. Az ide tartozók nagy nehézségek előtt állnak, éppen ezért különösen nagy segítséget igényel­nek. Ha a szülő rendsze­resen kikérdezi és hango­san olvastatja gyermekét, egy bizonyos idő után már csak ellenőrzésre lesz szükség. Van még más baj is: nagyon sok helyen a gyer­mek egész délután nem tartózkodik otthon, a ját­szótéren focizik, játszik, akár este hét óráig is. Mi­re felkerül a lakásba ál­mos, fáradt, éhes, vajon mit lehet már vele kez­deni? Nincs olyan osztály, ahol ne beszélnék meg a gyer­mek helyes napi időbeosz­tását. De kevés az a csa­lád, ahol ezt rendszeresen be is tartják. Késő este még zeng a lakóhelyek környéke a gyerekek lár­májától. Aztán panaszko­dik a szülő, a tanár, hogy a gyermek neveletlen, fe­gyelmezetlen, rossz. Idézzük osak fel a régi igazságot: a félévi értesí­tő a szülőknek is szól. Fe­lel arra, hogy mennyire támogatták gyermekeiket a tanulásban, különösen az elsősöket és az ötödi­keseket. Levonva a tanulságot az első félév tapasztalataiból, irányítsák, segítsék, ellen­őrizzék gyermekeik tanu­lását, időbeosztását. Az év végi „javított kiadású” bi­zonyítványt ezt is tükröz­ni fogja. Tóth Pálné szülői munkaközösségi elnök Otthon is csinosan Az asszonyok, lányok ma­napság arra is gondot for- o l i.c, hogy otthoni öltö­zékük vonalaiban, színei­ben is a divatnak megfelelő legyen. Számukra terveztük e két csinos, divatos mo­dellt. Az elöl végig gombolt, rövid köpeny, jól mosható anyagból, színes tűzés dí­szítéssel, nadrághoz, szok­nyához egyaránt praktikus, csinos otthoni öltözék. (Fel­nagyítható szabásmintáját mellékeljük.) Az elöl cipzárral csukó­dó egyszínű — kockás, el­ütő színű pánttal és nagy rátett zsebekkel díszített — ruha hűvösebb napokon pu­lóverrel, blúzzal, jó időben anélkül is viselhető. (Er- hardt Magda rajzai.) Szabásminta: 80 cm szé­les anyagból 2.70 méter kell hozzá. 1. eleje, 2. háta, 3 ujja. 4. nyrkpánt, 5. zseb. 6. ujjapántok, 7. zsebpán­tok. Védekezzünk az áramütés ellen Az elmúlt esztendők­ben tömegessé vált a mo­sógépek, porszívók, elekt­romos hűtőszekrények, centrifugák, villamos tűz­helyek, bojlerek, híradás- technikai gépek használa­ta a háztartásokban. A Magyarvillamos Művek­nek, amely az ország va­lamennyi elektromos ener­giát szolgáltató üzemét irányítja több mint há­rommillió előfizetője van. Sajnos, évenként átla­gosan 32 embert ér az országban halálos áram­ütés, több százat súlyos sérülés. S mivel már mindenütt 220-as áramot használ­nak, a nagyobb feszültség miatt természetesen a ve­szélyek is nagyobbak. — Hogyan lehet elke­rülni, megelőzni az áram­ütést, az ezzel járó tra­gédiákat? — kérdeztük a szakemberektől, a Magyar Villamosművek érintés­védelmi osztályán. — Elsősorban azzal — hangzott a válasz —, ha a villamos készülékek és a hálózat bármilyen ja­vítását szakemberrel vé­geztetjük, és a készülé­keket a műszaki előírá­soknak, a biztonsági sza­bályoknak megfelelően használjuk. Csak száraz, fapadlós helyiségben va­saljunk, mossunk, centri­fugáljunk. Ha a helyiség köves, farácson, gumi­vagy műanyaglapon áll­junk. Vasalás közben nem szabad érinteni a víz-, gáz-, vagy radiátor- csövet. Ha mozgatható asztali lámpa van a ke­zünkben, szintén ügyel­jünk, hogy egyidejűleg ne érintsünk fémcsövet, vagy radiátort. Toldott, vagy hosszabbított vezetéket le­hetőleg sehol se használ-- junk. Törött, vagy sérült készülékcsatlakozót, du­gaszaiét, sérült szigetelé­sű vezetéket ne tűrjünk meg a lakásban. Amikor a dugaszolót be-, vagy kiiktatjuk, mindig a ba­kelit részt fogjuk meg, és sohasem a vezetéknél fog­va rángassuk ki. Elsőren­dű fontosságú tanács: áram alatt levő. tehát be­kapcsolt háztartási készü­lékbe, rádió-, tv-készülék belsejébe ne nyúljunk. Az utóbbiakba akkor sem, ha az áramot már kikap­csoltuk. A széltében-hosszában elterjedt házi barkácso­lásnak (de inkább kontár­kodásnak) megvannak a veszélyei. Gyakori, hogy a kiégett biztosítókat dróttal javítják, a hibás vezetéket szakszerűtlenül próbálják helyrehozni, s kész a baj. A készülékek testzár latot is kaphatnak. A lámpák és egyéb be­rendezések fémrészei árammal telítődnek. — Elsősorban M úgy­nevezett nullázással ke­rülhetjük el a nagyobb bajt. Egyébként az ingatlanok tulajdonosait 1966 óta kö­telezzük az úgynevezett 0-vezeték kiépítésére ott is, ahol korábban nem volt. Csak így érhető él a villamos készülékek valóban biztonságos hasz­nálata. Egyébként nem szüksé­ges minden készüléket érintésvédelmi berende­zéssel ellátni. Ezek egy része ugyanis ma már kettős szigeteléssel készül. Ilyenek: a porszívó, a ház­tartási robotgép, a hűtő- szekrény, a mosógép, a villanyvasaló, a rádió, a televízió stb. Azt, hogy a ki _ülék kettős szigete­lésű-e. a berendezés adat­tábláján levő kettős koc­kalapról tudhatjuk meg. — Sokfelé láthatók még légvezetékek. Mire kell ezeknél ügyelni? — Ügyelni kell arra, hogy például a vihar által leszagga­tott vezetéknek még a közelébe se menjünk, nemhogy megérintsük. Különösen fontos felhívni erre a gyermekek figyel­mét. Évről évre ezekből is számos tragédia szár­mazott már. Zs. L. Kora tavasz a virágoskertben GYAKRAN fagyosak az éjszakák, de az enyhe, de­rült napokon már előké­szíthetjük a virágosker­tünket a tavaszra. Mindenekelőtt távolít­suk el a múlt évi kóro­kat, szármaradványokat, s ha a föld fagya engedi, fel is áshatjuk a kertet. Az alacsony hőigényű vi­rágokat, mint a búzavi­rág, szarkaláb. fátyolka, a sövénynek való nyári ciprus, az illatos estike, rezeda magját, már már­cius közepén elvethetjük állandó helyükre. AZOKAT a lassú fejlő- désű virágokat, amelyek állandó helyükre vetve csak későn kezdenének virágozni, ajánlatos már márciusban a lakásban lapos ládába, vagy cse­répbe elvetni, hogy a ta­vaszi fagyok elmúltával erőteljes palántákat tud­junk a kertbe kiültetni. Ilyen a sok színben pom­pázó tátika, a szárazságot jól tűrő. illatos verbéna, a Cbabaud és Margit szegfű, a szegélynek al­kalmas kékvirágé lobélia, a szintén szárazságtűrő fagyokig pompázó petu­nia, a tűzpiros salvia (paprika virág) magja. Március második felében vessük el az őszi rózsa, a zinnia, (legényrózsa), a nyári viola, a kerti aza­lea, a bársonyka, vagy büdöske, magját. Ez utób­biak április elején állan­dó helyükre is vethetők. A magvetéshez finom, Ír-za szerkezetű — korha­dó anyagot nem tartal­mazó ■— földet használ­junk. A tetejét kissé nyomkodjuk meg léccel, símítóval. A magokat le­hetőleg ritkán vessük, hogy a kikelő palánták­nak legyen helye a fej­lődéshez. A nagyon apró magokat — petunia, táti­ka — ajánlatos teljesen száraz homokkal összeke­verni, hogy ritkábbra tud­juk vetni. Az elvetett magokat vékony földré­teggel takarjuk. Utána fi­nom szóróféjes kannával permetszerűen öntözzük meg és kelésig takarjuk le üveglappal. A kikelt növényeket tartalmazó edényeket azonnal tegyük világosra, csak a tűző naptól óvjuk eleinte. Ha sűrű volt a magvetés, ajánlatos a palántákat át- tüzdelni. A salvia nagyon gyor­san fejlődik. Ha már 4 pár levele van, a felső 2—3 pár alatt visszavág­hatjuk a növényt és a kis „fejet” eldugványozhat- juk: egy hét alatt meg­gyökeresedik. Az Msó el­vágott rész elbokrosodva fejlődik tovább. Ugyanígy dugványokat készíthetünk az áttelelt begóniák, age- rátumok, muskátlik, hajtá­saiból és 3—4 hét múlva szépen bokrosodó, gyak­ran már virágzó kis nö­vényekkel díszíthetjük a kertünket, ablakunkat. A JÖ IDŐ beköszönté­sével a palántákat hozzá kell szoktatni a szabad levegőhöz, hogy a kiülte­tés idejére teljesen meg­edződ jenek. Pap Istvánná, kertész I HÉTFŐ: Gombakrémleves, kelkáposztafőzelék, rántott pá- rizsi, alma. KEDD: Rizsleves, lencsefő­zelék füstölt oldalassal, őszi­barackbefőtt. SZERDA: Bableves csülök­kel, ízes palacsinta. CSÜTÖRTÖK: Alraaleves, vesepecsenye burgonyakrém­ben, vegyes savanyúság. PÉNTEK: Halászlé, túrós­csusza tepertővel. SZOMBAT: Lebbencsleves« tükörtojás virslivel, alma. VASÁRNAP: Zöldborsóleves (mirelit), rántott sertéskaraj, szalmaburgonya és párolt ká­poszta, kakaótekercs. VESEPECSENYE BURGO­NYAKRÉMBEN. Szép nagy ve­sepecsenyét megtisztítunk min­den héjától, besozzuk és be- borsozzuk. Hosszúkás tepsibe tesszük, hozzáadunk egy ka­nál zsírt, kis vizet öntünk alá és folytonos locsolás mellett sütőben fél órán keresztül szép pirosra sütjük, majd onnan kivéve lehűtjük. 4—5 közepes nagyságú burgonyát megsü­tünk, szitán áttörjük, tálba tesszük. Tojásnagyságú friss vajat jól elkeverünk, hozzáad­juk a burgonyát, 3—4 tojássár­gáját és kis sót. összekever­jük, ujjnyi vastagon bekenjük a vesepecsenyét és vízbe már­tott késsel elsimítjuk. Tojással megkenjük, apróra vágott son­kával beszórjuk, majd tálalás előtt negyed órával sütőbe tesszük. Szép pirosra sütjük, ezután éles késsel vékony sze­letekre vágjuk. KAKAÓTEKERCS. 5 tojásfe­hérjét kemény habbá verünk, belekeverünk 15 deka porcuk­rot, az 5 tojássárgáját és végül 8 deka lisztett elvegyítünk 3 deka kakaóval. Az egészet ösz- szegyúrjuk, illetve keverjük. A tepsit papírral kibéleljük. A tésztát középmeleg sütőben süt­jük, porcukorral meghintett szalvétára kiborítjuk, a papí­rost hideg vízzel megkenjük és lehúzzuk róla. A szalvéta se­gítségével azonnal összecsavar­juk. Ha kihűlt, szétnyitjuk és 3 deci vaníliás cukorral ízesí­tett tejszínhabbal, vagy ba­rackízzel megtöltjük, majd is­mét összecsavarjuk. Nedves 'késsel felszeleteljük, ismét Imeghintjük vaníliás cukorral.

Next

/
Oldalképek
Tartalom