Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-20 / 67. szám
8. oldal 1968. március 20, szerda Növelni kell a MTESZ társadalmi szerepét Járműipari fejlődik Baja Tegnap a MTESZ Bács- Kiskun megyei szervezetének munkájáról tárgyalt a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztálya. A kibővített osztályértekezleten részt vett Borsodi György, a megyei pártbizottság titkára, Szabó Ferenc, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Horváth Antal, a mezőgazda- sági osztály előadója, dr. Maár András, a MTESZ megyei szervezetének elnöke, Horváth György, a szervezet titkára, Buda Gáborné szervező titkár, valamint a TIT megyei szervezetének képviselője. A közvetlen hangú megbeszélést Gyóni Lajos, a propaganda- és művelődés- ügyi osztály vezetője nyitotta meg. A MTESZ megyei vezetői áttekintést adtak eddigi munkájukról, elmondták terveiket, s azt, Üt ja az irodalomhoz — akárcsak három évtizeddel később Arany Jánosé és Petőfi Sándoré — a színházon keresztül vezetett. Nem úri kastélyok és kúriák termeiben, hanem titött-kopott színpadok deszkáin szolgálta a nemzeti nyelv és a nemzeti érzés újjászületéséért vívott harcot. Statisztál, játszik, fordít és ír. Békési József álnévén egy ideig szerződtetett tagja a magyar színtársulatnak, mint műkedvelő színész. 1810—14 között valósággal ontja a műfordításokat, majd az átdolgozásokat és az eredeti drámákat a pesti magyar szín- társulat számára. Katona József legkiemelkedőbb irodalmi alkotása a Bánk bán, amelyet 22 éves korában írt meg első változatában, s ezt küldte el az 1815. szeptember végén lejáró kolozsvári pályázatra. Pesten gyűjtötte a drámához az anyagot és Kecskeméten — mint előhogy milyen közvetlen feladatok várnak a MTESZ szervezeteire. Hangoztatták, hogy az idén inkább kevesebb, de annál színvonalasabb rendezvények megtartására törekednek. Igen élénken foglalkoztatta az értekezlet résztvevőit a tudomány és technika házának problémája, amelyre egyébként kész tervei vannak a MTESZ megyei szervezetének. Borsodi György elvtárs a beszélgetés folyamán a szervezet társadalmi szerepe növelésének, valamint a műszaki, agrár- és köz- gazdasági értelmiségi körökre való politikai ráhatásának fontosságát hangsúlyozta. Kérte a szervezet vezetőit: kísérjék figyelemmel, milyen hatást gyakorol a MTESZ különböző szervezeteinek tevékenységére a gazdasági mechanizmus. versében írja — almafája tövében fejezte be. A kolozsvári pályázatot meghirdető Döbrentei Gábor még csak válaszra sem méltatta a tehetséges, akkor még ismeretlen drámaírót, ami nagy keserűséggel töltötte el. Már csendes lakója volt a kecskeméti temetőnek, amikor felismerték a dráma értékeit, azt, hogy ez a mű a világirodalom remekei közé tartozik. Az ügyvédi pálya nem sok örömet hozott számára, még a betevő falatot sem kereste meg, s mert a jogászi hivatáshoz ragaszkodott, természetes, hogy hivatal után törekedett szülővárosában, ahol erre leginkább számíthatott és ahol szüleivel, testvéreivel együtt élhetett. 1820 elején, amikor Sziládi István városi főügyész meghalt, pályázott az állásra, de a tanács Simonyi János al- ügyészt választotta főügyésszé, ennek helyére pedig Deák János írnokot nevezte ki. Még ugyanezen Vissza a „fazékkomforthoz“ Nem kSnnyű eleget tenni a lakók igényének. A múlt év őszén számos levelet kapott szerkesztőségünk is a leninvá- rosl toronyházakból, amelyekben a mt'legv.z-szólg,.Itatást sürgették a lakástulajdonosok. Meleg vizet már régen adnak a csapok, de most újabb panasz- szal jelentkeztek nálunk a boldogtalan torony háziak: túlsókba kerül a fürdő. A tisztaságért, szépségért áldozatot kell hozni, de a Schőn- herz tér 8. szám alatti épület lakóinak a havi kiadásait mi is sokalljuk kissé. Itt ugyanis családtagonként csaknem havi 40 forintot inkasszált az Ingatlankezelő Vállalat melegviz- szolgáltatás címén. Ha sokallják a költséget, spóroljanak jobban a meleg vízzel — adódik a következtetés. Csakhogy ebben az épületben igen nehéz spórolni — egyénenként — mivel a fogyasztást kizárólag az egész házra vonatkozóan tudják mérni. A lakásokat ugyanis mindeddig nem szerelték fel vízórával. Lényeg az, hogy sok-sok házi viszály után elhatározták a lakók: amíg nem szerelik fel a vízórákat, lemondanak a meleg vízről. Visszatérnek a hosz- szú hónapokig élvezett „fazékkomforthoz”, azaz a gáztűzhelyen melegítenek maguknak fürdővizet. Nosza alá is Írtak harminchaton egy ilyen értelmű levelet és elküldték az Ingatlankezelő Vállalatnak. A vállalat szakemberei azonban rövid fejszámolás után megállapították, hogy a harminchetedik lakó neve hiányzik a kérvényről. Így még jó akarattal sem tudják szüneteltetni a melegvízellátást, mert a 37-cs számú lakás bérlője joggal kifogásolná a változást. Egyébként a házkezelőség vezetője szerint törvény van arra, hogy ahol meleg víz van, ott használni is kell! Mit lehet itt tenni? A vízórákat már megrendelték, s ha minden jól megy május végéig fel is szerelik. (Jobb későn, mint soha. Nem igaz?) Fürdeni viszont, addig is lehetne — fazekazás nélkül — legalább kétszer egy héten, mondjuk szerdán és szombaton. Azt javasoljuk, hogy állapodjanak meg ebben a vállalattal és egymással a Schőnherz Zoltán téri lakók. Ha pedig nem tetszik nekik az ajánlatunk, akkor mossuk kezeinket. Már fel is tettünk egy lavór vizet a spar- heltra. Békés Dezső Az 1968—1969-es tanévben 111 000-rel több fiatal kezdi meg a tanulást a szakmunkásképző intézetekben, mint tavaly. Az idén tizennyolc helyen összesen 145 új tantermet kap a szakmunkásképző iskolák hálózata. Nyolcvankilenc tantermet már a tanév megkezdéséig átadnak az építők. év november 1-én a tisztújítás alkalmával Simonyi János főügyész másodjegyző lett, Deák János pedig aljegyző. A városi tanács Csányi Jánost főügyésznek, Katona Józsefet pedig al- ügyésznek hívta meg. Katona József a meghívásnak örömmel tett eleget és 1820. november 22-én megjelent a városi tanács előtt és tisztelete jeléül a Bánk bánt Kecskemét város főbíró jának és tanácsának ajánlotta, amiért honorárium fejében a város kasz- szájából 100 forintot utaltak ki részére. Saját feljegyzése szerint 1820. november 30-án jött haza Kecskemétre elfoglalni hivatalát. A szerződések, behajtási perek nem sok munkát adtak, de annál többet a büntetőügyek. Egy-egy úriszékre, amelynek jegyzője volt 50 —60, néha 100 ügyet kellett előkészíteni, s ezek között „főbenjárók’’ is voltak. Az előkészítésen kívül a jegyzőkönyveket és az ítélete* Mint már arról hírt adtunk lapunkban, a Kismotor- és Gépgyár Bajai Gyáregységét jelentős beruházással bővítik. Felkerestük az anyavállalat fejlesztési főosztályának vezetőjét — Diófási Sándort —, s megkértük tájékoztassa lapunkat a Baján folyó üzemfejlesztés céljáról. Az alábbiakban közöljük a főosztályvezető kérdéseinkre adott válaszait — Milyen feladatok hárulnak az elkövetkező években a Kismotor- és Gépgyárra, ami szükségessé teszi a nagyarányú rekonstrukciót? — A Minisztertanács határozatot hozott amelynek alapján a harmadik ötéves tery legnagyobb beruházása a közúti járműfejlesztési program — kezdte tájékoztatóját Diófási elvtárs. — Mint ismeretes a KGST- szerződések szerint 1970- ben már hétezer autóbuszt gyárt, jórészt exportra. Hasonló arányban kell fejlesztenünk a traktor, a tehergépkocsi és a dömper gyártását. Vállalatunk — a Kismotor- és Gépgyár — is igen nagy feladatot kapott a közúti járműfejlesztési program végrehajtásából. Ugyanis a járműveket gyártó nagyüzemeket — az IKARUS-t, a Csepel Autógyárat, a Vörös Csillag Traktorgyárat, a Magyar Vagon- és Gépgyár új motorgyárát — a mi vállalatunknak kell ellátnia különféle szerelvényekkel, járműfejlesztési cikkekkel. Ennek megfelelően több mint 100 millió forint értékben Tizenhárom helyen új szakmunkásképző intézet épül. Sok segítséget nyújt a szakmunkás-utánpótlás növeléséhez a kecskeméti 20, az egri 16, a kiskunfélegyházi 12 és a mátészalkai tíztantermes új iskola is. A jövő évre újabb 160, s a következő évre további 150 új tanterem építését irányozták elő. két is neki kellett írásba foglalnia. A munka sok volt, a jövedelem pedig kevés, és a nagy hivatali megterhelés miatt a fiskálisok magánügyeket alig vállalhattak. Katona lelkes jogász volt, aki az ügyészi hivatalát olyan nagy buz- gósággal látta el, hogy érdemei elismeréséül 1826- ban főügyésznek választották meg. Túl komoly, pontos ember volt, aki visszavonultan élte hivatalnok életét. 1830. április 16-án szívszél- hűdés ölte meg, amikor fárasztó úriszéki tárgyalások után délután öt óra tájban hivatalába akart visz- sza térni. Katona tragikumának teljességéhez tartozik, hogy remekművének diadalútja kevéssel halála után kezdődött meg. Életében nem lehetett részese a sikernek, amely talán további remekművek alkotására inspirálta volna. Dr. Bodóczky László növeljük a légfékszerelvé- nyek, a különböző járműfelszerelési termékek (zárak, alumíniumveretek) — valamint a licence alapján készített Rába—MAN motorokhoz szükséges szerelvények (üzemanyag- és kenőolajszűrő, kenőolajhűtő stb.) gyártását. Ezt a feladatot csak úgy tudjuk végrehajtani, ha Baján, a Szegedi úton jelentős beruházásokat eszközlünk, s így teremtünk műszaki alapot a gyártásra. — Miért esett éppen Bajára a választás? — A beruházás helyének kiválasztásánál az ipartelepítési politikai elveken és a budapesti munkaerőhelyzeten túl a döntő szempont az volt, hogy Baján vállalatunk már olyan meglevő telepekkel rendelkezik, ahol kialakult a megfelelő szak- munkás-törzsgárda. A Bajai Városi Tanács — mely- lyel egyébként is jó kapcsolataink alakultak ki — úgy nyilatkozott, hogy a városból és környékéről kielégíthető gyáregységünk többletmunkaerő igénye. A Bajai Vas- és Fémipari Vállalatot — mely korábban is igen jelentős termelési kapcsolatban állt velünk — 1964. január 1-én szervezetileg az összevont Kismotor- és Gépgyár nagy- vállalathoz csatolták. Jelenleg az 5-ös számú (bajai) gyáregységünk két telephellyel rendelkezik. Az egyik a Kígyó utca 27, a másik a Dózsa György út 97. szám alatt van. A Kígyó utcai telepet azonban csak béreljük és 1970-ig visszaadjuk a tanácsnak. — Milyen arányú fejlesztést hajtanak végre a városban? — A termelési követelmények megteremtéséhez 134 millió forintos beruházást hajtunk végre a Szegedi úti telepen. Ebből mintegy 65 millió forintot építésre, 50 millió forintot gépbeszerzésre, a többi pénzt járulékos és egyéb jellegű beruházásra fordítjuk. A járulékos beruházások közül 10,4 millió forintot a Bajai Városi Tanács rendelkezésére bocsátunk, a külső víz- és csatornavezeték megépítésére. Ezzel nemcsak új telepünk, hanem az egész városrész — a Szegedi út és környékének — közművesítése is megoldódik. A beruházás lebonyolításával a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalatot bíztuk meg. Az építkezés generál kivitelezője a Bács- Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat. A program szerinti üzembe helyezés határideje 1969. december 31. Az új üzem technológiájára a forgácsoló megmunkálás lesz a jellemző. A gyáregységet ellátjuk univerzális eszterga-, fúró-, köszörű-, maró- stb. gépeken kívül automata esztergapadokkal, különböző teljesítményű sajtoló és több fajta speciális, illetve célgépekkel. A forgácsoláson kívül fontos és jellegzetes technológia ága lesz az üzemnek a felületkikészítés. Az általánosan alkalmazott lakkozáson és festésen túl megvalósítjuk a fémek műanyaggal történő bevonását, a barnítást, a políro- zást, a galvanizálást —j ezen belül a nikkelezést, ’ krómozást, horganyozást —j és az 1970-es években az alumíniumeloxálást is. Baján a programvezérlésű automatikus galvanizáló berendezések kapacitása országos viszonylatban is egyike lesz a legnagyobbaknak. — Hány új dolgozóra lesz szükség a rekonstrukció befejezése után? — Az új üzem felépítésével vállalatunk bajai létszámszükséglete további 400 —500-zal növekszik, s 1970-ig eléri az 1100— 1200-at. Ebből 1000— 1100-an a Szeged úti telepen dolgoznak majd. Az ötszázas létszámú szakmunkásgárda kialakítására már évek óta nagy erőfeszítéseket teszünk. 1970-ig újabb nagyszámú ipari tanuló képn zését kezdjük meg, ezzel a szakmunkásproblémát önerőből kívánjuk megoldani. Ugyanakkor a nagy mennyiségben készülő új típusú motorszerelvények előállításához nem kellenek szakmunkások, gyártásukhoz elegendők betanított munkások is. Ez lehetővé teszi, hogy Bajáról és környékéről jelentős számú női munkaerőt vegyünk fel. — Honnan szervezik az új üzem műszaki gárdáját? — A bajai gyáregységnek 1970 táján már több mint száz műszaki szakemberre, — mérnökre, technikusra — lesz szüksége. Ez felveti a középfokú képesítéssel rendelkező műszaki káderek utánpótlásának kérdését. Ismereteim szerint a Kismotor- és Gépgyáron kívül más vállalatok is jelentős fejlesztést terveznek Baján és környékén. Éppen ezért mi célszerűnek tartanánk, ha Baján egy gépipari technikum létesülne. A gépipari üzemeken (Ganz Villamos- sági Művek, ktsz-ek, Állami Mezőgazdasági Gépjavító Állomás) kívül a más iparágakhoz tartozó, valamint szolgáltató vállalatok — mint a Délalföldi Gáz- szolgáltató Vállalat, Hűtőház, Posztógyár, Vízművek stb. — is egyre növekvő mértékben tartanak igényt gépésztechnikusokra. — Hogyan halad a beruházás kivitelezése? — Ahogy szaknyelven mondják a beruházás készültségi foka jelenleg 15 százalékos. Az elmúlt év december 31-ig elvégzett 5 millió forint értékű építkezésen kívül eddig 15 millió forint értékű gépet szereztünk be, s állítottunk a Dózsa György úti telepen ideiglenes jelleggel üzembe. A beruházás meggyorsítása nemcsak vállalati és népgazdasági érdek, hanem Baja városnak és Bács-Kiskun megyének is előnyös. Ezért kérjük ezúton is a megyei és a városi tanácsot, valamint a kivitelezőket, hogy tőlük telhetőén mozdítsák elő a beruházás mielőbbi befejezését. Addig is rajtunk és a kivitelezőkön kívül igen sok feladat hárul még a Bajai Városi Tanácsra a vízvezeték és a csatorna megépítése és lakások biztosítása terén. Reméljük, hogy a már kialakult jó kapcsolatainknak megfelelően továbbra is élvezzük a város segítőkészségét — fejezte be tájékoztatóját Diófási Sándor főosztályvezető. Nagy Ottó Házilag készült vasfűrészgép Ötletes, a munka végeztével automatikusan kikapcsoló vasfűrészgépet szerkesztett Rideg Gábor, a keceli Béke Szakszövetkezet gépjavító üzemének esztergályosa.. A szerkezetnek nagy hasznát veszik a karbantartásnál, az alkatrészek felújításánál. Bővülnek a szakmunkásképző intézetek
