Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-14 / 37. szám

1968. február 14, szerda 5. flfda! Vízbe dobott kő módjára gyűrűzteti a véleményeket, itt-ott az aggodalmakat a múlt évben hozott földtör­vény a szövetkezeti pár­toló tagság körében. Ennek az intézménynek ugyanis a megszüntetését írja elő a rendelkezés. Vagy a szö­vetkezeti gazdák sorába lépnek, vagy megváltják földjüket a pártoló tagok. Az életben azonban ko­rántsem ilyen egyszerű a választás. Különösképpen tapasztaljuk ezt Kiskunha­las városban, és járásában. Először dr. Birkás Jánostól, a járási-városi földhivatal vezetőjétől érdeklődtünk: mi a rendje a pártoló tag­ság felszámolásának. Kétharmadrészt a járásban — Számítások szerint a járásban és a városban 4700 pártoló taggal kell számolni — sorolja. _ — Ezek egyharmada a város­ra jut. Ezen belül is leg­magasabb az arányuk az Üj Élet és a Vörös Szikra Tsz-ben. Bár a törvény ja­nuár 1-én életbe lépett, a rendelkezésekből közvetve az következik, hogy ez év­ben még az eddigi állapo­tok szerint fenntartható a pártoló tagsági viszony. Az előkészítő munka azonban nem szünetelhet. A szövet­kezeti gazdaságoknak ez év március végéig kell be­nyújtaniuk hozzánk a be­lépett tagok névsorát. Az év vége felé már minden községben kifüggesztjük a földtulajdon és a földhasz- 'nStett“¥fendszeFes- listáját. A mentesítési kérelmet akkor nyújthatják be a volt pár­táid tágők. A törvény sze­rint azonban csak 'á'Tjélfé- rületen, illetve a zártkert­ben levő földterületeikre, egy holdig terjedően kér­hetik a mentesítést. Ezek aránya nem nevezhető túl nagynak. Ugyancsak el­enyésző az a lehetőség, hogy a volt pártoló tagok, mint kívülállók kapjanak a belterületi zárt kertek­ből. A földhivatalhoz, vala­mint a járási mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályhoz már most naponta érkeznek a mentesítési ké­relmek. . Különösen sok ér­kezik Jánoshalmáról és Tompáról. Jánoshalmán például két és fél-három ezer hold parcellás szőlő van, amit lényegében pár­toló tagok vállaltak családi művelésre. Három csoport Dr. Hegedűs István, a já­rási tanács vb-elnöke azt tartja: mielőtt érvényesí­tenénk a törvényt, igen óvatosan kell ügyelnünk a valóságban is meglevő dif­ferenciálódásra. A pártoló tagokat három csoportba sorolhatjuk. Eszerint: 1. Jelentős részük olyan ember, aki az átszervezés­kor nem akart végleg meg­válni a földjétől, ám korá­nál, vagy más oknál fogva nem akarta magát elköte­lezni a közös munkavég­zésre. 2. Számos „kétlaki” csa­ládban a házastársak egyi­ke vállalta a pártoló tag­sági viszonyt. Vagy pedig mint ipari nyugdíjas lépett be pártoló tagként. 3. Azért, hogy a szőlős vidékeken átmenetileg sem csökkenjen a termelés, a parcellás szőlők gazdái — Jánoshalmán, Kelebián —, nem váltak taggá, hanem hosszúlejáratú szerződést kötöttek a gazdasággal a százalékos művelésre. Ha ezeket a parcellákat a be­lépett tagoknak adták vol­na ki, azonnyomban rá­fizetésessé vált volna a szőlőtermesztés az alacsony hozamok miatt. Türelem és tapintat A csoportosításból követ­kezik, hogy annak idején szép számmal váltak pár­toló tággá Olyanok is, akik­nek a megélhetés fő forrá­sát továbbra is a mező- gazdaság jelentette. E for­rásokat egyik napról a má­sikra elzárni — senki nem tarthatja üdvös és ember­séges dolognak. Valójában a törvény sem ezt akarja. Szelleméből következik, hogy az eddigi, a százalékos művelésre kö­tött szerződéseket továbbra is fenntarthatják a gazda­ságok. — Nálunk eddig is 380 pártoló tag művelte zöm­mel a 350 hold régi szőlőt, illetve kisüzemi gyümöl­csöst — teszi hozzá Papp Sándomé, a kiskunhalasi Oj Élet Tsz főkönyvelője. — Az eddigi, öt évre kö­tött szerződéseket fenntart­juk. Vannak olyanok is, akik tagfelvételre jelent­keztek. Bizonyos, hogy őket is felvételre javasolja a ve­zetőség, mivel elég gyen­gén állunk munkáskéz dol­gában. Ám korántsem biztos, hogy az új belépőket, főleg az idősebbeket mindenütt egyazon szívélyességgel fo­gadják. Éppen ezért nagy hiba lenne a belépésre való rábeszélés. Mindenki szá­mára — a törvényes lehe­tőségeken belül — a leg­kedvezőbb megoldást kell megtalálni. Ehhez nagy türelem és tapintat szük­séges; a mechanikus, lélek­telen intézkedés sokkal töb­bet árt, mint használ az ügynek. Mindezek érdekében szükség lenne egy olyan központi állásfoglalásra, amely nyíltan is módot ad­na a tsz-vezetők számává a pártoló tagsággal kapcso­latos egyéni döntésekre. H. D. Az országos járműfej­lesztési programiban jelen­tős szerep hárul a Kismo­tor- és Gépgyárra, amely­nek egyik gyáregysége — mint az olvasóink előtt is ismeretes — Baján van. A vállalat robbanómotoro­kat, járműszerelvényeket, kompresszorokat. légfék- szerelvényeket stb. gyárt. A bájai gyáregységet már is­merik olvasóink. Most az anyavállalat műhelyeibe kalauzoljuk el önöket. A budapesti Fehérvári úti központ és a közvetle­nül hozzátartozó I-es szá­mú gyáregység korszerű nagyüzem. Mint azonban kísérőnk. Várnagy Pál be­ruházási csoportvezető mondta — a rekonstrukció befejezése után — a bajai gyáregység legalább akko­ra, s még modernebb gyár lesz, mint amelyben ezúttal jártunk. N EB-utóvizsgálat a beadványok ügyében A dolgozók beadvá­nyaival való foglalkozás cí­mű témában utóvizsgálatot indít a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság. Az utó- vizsgálattal kapcsolatos szervezési s módszerbeli kérdések megbeszélésére és az egységes értelmezés biz­tosítására irányuló indító értekezletet február 16-án tartja a NEB Kecskeméten. Pártnapok a megyében Népes érdeklődéstől kísérve az időszerű bel- és kül­politikai kérdésekről adott áttekintést tegnap, az Izsá­kon tartott pártnapon Szabó Lajos, az MSZMP megyei bizottsága mellett működő egységes oktatási igazgató­ság vezetője. Ma, február 14-én, 15 órai kezdettel, a Kecskeméti Fémmunkás Vállalatnál kerül sor pártnapra, melynek előadója Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. Február 15-én, csütörtökön 14 órakor, Lászlófalván Horváth Rezső, a megyei párt- bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának munka­társa; a 16-án, pénteken 17 órakor, Alpáron tartandó pártnapon pedig Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára lesz az előadó. különösen nagyok voltak Kiskunfélegyházán. A tö­megek elégedetlensége itt február 24-én zavargáshoz vezetett. Miután a város­ban már egy hete nem osz­tottak ki zsírt az igényjo­gosultaknak, 24-én reggel mintegy 7—800 főnyi soka­ság követelte azt, ami jegy­re járt neki. A hatósági zsírkiosztó helyiséget erre bezárták. A tömeg azon­ban nem oszlott fel, hanem a városházára vonult. Mi­után ott a hivatalnokok nem akartak velük szóba állni, az épület ablakait beverték. Ezután a sokaság a Városház térről az Iskola, a Petőfi, Dobó, Kossuth, Pázmány, Szegedi és Holló Lajos utcákat járta végig „Az uraknak jut hús is, meg zsír is” kiáltásokkal. Később soraikban a békét éltető jelszavak is felhar­santak. A hatóságok megijedtek a nép spontán megmozdu­lásától. A helyi rendőrség kevésnek bizonyult a nagy tömeg ellen. Kecskemétről kértek katonaságot, a Bel­ügyminisztériumtól pedig csendőri erősítést. Erre azonban • délutánig várni kellett. Közben a tömeg is­mét visszatért a Városház térre, létszáma már 4—5 ezer fő volt. „Lázító beszé­dek” hangzottak el. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy a tömeg elfoglalja a város­házát. Csak délután kettő­kor érkezett meg a kar­hatalmi erősítés: 250 főnyi katonaság és 50 főnyi csendőrség. A tömeget így nagynehezen sikerült fel­oszlatni. Másnap, február 25-én a nép elégedetlensége még nem vesztett harcos lendü­letéből. A város különböző területein verődtek össze kisebb csoportok. Á kato­naság és csendőrség ébe­ren figyelt, de hiába verték szét egyes helyeken a meg­mozdulásokat, másutt ki­sebb tömeg ismét összeve­rődött. A hatóságokkal való összecsapások során üzletek kirakatai és házak ablakai is megrongálódtak, és sok embert letartóztat­tak. Aznap délután a vá­ros rendőrkapitánya való­ságos ostromállapotot ren­delt el. Betiltották nemcsak a csoportosulásokat, hanem az esti órákban az utcai kijárást is. Ezek a szigorú elnyomó intézkedések komoly csa­pást mértek a mozgalom­ra. Másnap, 26-án már csak kisebb zavargásokra került sor. Február 27-én pedig látszólag helyreállt a rend Kiskunfélegyházán. Persze — mint ezt Chemák Béla rendőrkapitány bizalmas jelentéséljen beismerte — „A nép fékentartása annak a körülménynek közönhetö, hogy tudatában van a rend­őrhatóság segítségére és támogatására ide koncent­rált közbiztonsági erőnek és gyakran látja felbuk­kanni a kakastollat.” A kiskunfélegyházi nép feb­ruár 24—26-a közötti moz­galma (mellyel a fővárosi baloldali sajtó is foglalko­zott rövid tudósításokban) szemléletesen mutatta be a tömegek spontán tiltakozá­sát a nyomorúság és annak oka: a vérengző háború el­len ... 1918 január—február fo­lyamán Bács-Kiskun népé­nek háborúellenes mozgal­ma komoly méreteket öl­tött. Formái a legváltozato­sabbak voltak, zártkörű összejövetelekre, nyilvános gyűlésekre, sztrájkokra és zavargásokra egyaránt sor került. Kifejezésre jutott e mozgalmak során a béke­vágy növekedése, a fiatal szovjet állam iránti rokon- szenv erősödése, a népjo­gok egyre hangosabb köve­telése. Az 1918. január— februári megmozdulások újabb ' sikerek előhírnökei voltak. Értékes haladó ha­gyomány ez, melyre Bács- Kiskun megye lakossága most, fél évszázad távlatá­ból büszkén gondolhat visz- sza. Dr. Merényi László történettudományok j kandidátusa Képünkön a szerelőasztalon áramfejlesztő gépcsoporthoz kéthengeres, 12 lóerős motorok szerelése látható. Az 1-es számú gyáregység fontos üzeme a TMK-mű- liely. Itt javítják a többi üzem gépeit is. Képünkön ép­pen a bajai gyáregység szovjet gyártmányú automata revolver-esztergapadját javítja Hóri Lajos lakatos. Az anyagszerkezet vizsgálata rendkívül fontos a moto gyártásban. Képünk a laboratóriumban készült, ai Kiss Zsuzsa laboráns spektroszkóppal vizsgálja az ac lók, a színes fémek összetételét, s színképelemzés ala ján dönti el: megfelelő-e az anyag összetétele. Szembe vele Kozma László gépésztechnikus mikroszkóppal í fémek szövetszerkezetét vizsgálja. (Nagy Ottó — Pásztor Zoltán.) Emberséges rendezés a törvény szellemében Pártoló tagság Kiskunhalason Látogatás az anyavállalatnál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom