Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-06 / 30. szám
4. oldal 1!>68. február 6, kedd Tettekre serkentő vita Antikor a jegyzőkönyv vezetésével megbízták, Kaposvári Mária nem sejtette, i nennyi dolga lesz ezen a taggyűlésen. — Nagiy kár — sóhajtotta —, »hogy nem tudok gyorsírni, mert az elhanr zottakat sv.ó szerint kellet! volna megörökíteni. Sokai; emlékezetes marad ez a tagküny vcseré vei egybekötött KISZ-gyűlés! Valóban. A Városföldi Állami Gazdaság csaknem negyven tagú. KlSZ-alap- szervezetének tagsága a környező tanyavilágból, s a gazdaság központjában levő lakásokból, sok mondanivalóval érkezett az eseményre. Zsemberi György KISZ-titkár, a fiatal gé pészmérnök, miután elmondta a vezetőség lényeg- retörő beszámolóját, ezzel fejezte be szavait: — Azért nem tértem ki a részletekre, hogy maradjon kiegészíteni való.,. Borzsák Benő, a Gödöllőn nemrég diplomát szerzett agrármérnök: — A gazdaság kultúrházá- nak bárja, itt, ahol most is vagyunk, Pesten, a Belvárosban is megállná helyét. Van könyvtárunk, sportpályánk, előadótermünk színpaddal, vetítővászonnal. Valamikor volt színjátszó- és tánccsoport, rendszeresebb klubélet is ... Béki Zoltán kertészmérnök: — Kérjük a gazdaság vezetőit, meghatározott időpontban, hetenként többször biztosítsa a klubesték megrendezését itt, a bárhelyiségben. M— — kaverseny sikerei — és egyéb témák szerepeltek a KISZ-vezetőség beszámolójában. Jó néhány KISZ- alapszervezetben megelégedéssel nyugtázták volna ezeket az eredményeket. A Csík Antal igazgató, országgyűlési képviselő válaszol a fiatalok „interpellációira”. Mellette: Zsemberi György, a KlSZ-alapszer- vezet titkára. városföldi KISZ-istáknak, a gazdaság vezetőinek azonban más a véleményük. — Sok még a tennivaló — magyarázta Parti Lajos, agitációs- és propagandafelelős. — Többet kell foglalkozni a szervezeten kívüli fiatalokkal. Elgondolkoztató.. hogy a gazdaságban a pártalapszervezet taglétszáma meghaladja a KISZ- szervezetét. Vagy: Több if- júkommunistát is javasolberek mellett a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, az adminisztrációban dolgozó fiatalok is elmondták véleményüket. Érthető ez, hiszen az új körülmények között a munka eredményessége mindenkinek saját zsebét is érinti. — Kezdeményezés, helytállás a termelő munkában — körülbelül ennyiben foglalta össze Faragó Gyula, a KISZ kecskeméti járási bizottságának titkára az állami gazdaság fiataljainak termeléssel kapcsolatos tennivalóit — Tudjuk — kért ismét szót Csík Antal —, hogy jó néhány szociális intézkedést, lakásproblémát stb. kell még megoldanunk. Ez azonban csak a munkával, többek között a fiatalok még eredményesebb helyt- á'Sásával alapozható meg. Mivel az itt vitatkozók ed- cVg e szerint dolgoztak, éltek, , gondolkoztak, én derűlátó vagyok a gazdaság fejlődését s ami ezzel összej függ, fiataljaink jövőjét il- f tetőén is. ... B. Gy. Másfél száz vállalat, szövetkezet „gazdája 99 Szankciók helyett megelőzés A múlt év szeptemberében alakult, s nemrég költözött Klapka utcai új székházába a Bács-Kiskun megyei Vállalati és Szövetkezeti Adóhivatal. Tátrai Bélát, a hivatal vezetőjét afelől kérdeztük meg, mi tette szükségessé az új szerv létrejöttét, illetve mely tennivalók tartoznak a hatáskörükbe. — Mindeddig külön hivatalok látták el a vállalati éa szövetkezeti bevételekkel kapcsolatos feladatokat és az adóvizsgálatot, illetve az ellenőrzést. A gazdaságirányítás reformja, a nagyobb vállalati önállóság szinte parancsolóan követelte meg, hogy e tennivalók „egy kézben” fussanak össze. A megyei tanács vb pénzügyi osztályának közvetlen irányításával működő" hivatal hatáskörébe a tanácsi vállalatok, ktsz-ek, valamint a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek költségvetési kapcsolatainak bonyolítása, illetve számukra a jogszabályban meghatározott árkiegészítések, állami dotációk folyósítása tartozik. Feladatuk az adók, járulékok előírása, s ezek befizetésének biztosítása. Nem kevésbé jelentős tevékenységük az említett gazdálkodási egységeknél — tanácsi vállalatoknál és szövetkezeteknél — a pénzügyi revízió ellátása. Az adóhivatal huszonöt dolgozója két csoportban — egyik az ipari ágazattal, másik a kereskedelmi- kommunális ágazattal foglalkozva — végzi munkáját. összesen 152 gazdálkodási egységgel állnak kapcsolatban, s mint a hivatalvezető közölte, a tőlük származó álami bevétel az év során mintegy kétszázmillió forintot tesz ki — Célkitűzéseink egyike: fokozottan jó kapcsolat kialakítása az ellenőrzésünk alá vont vállalatokkal, szövetkezetekkel; állandó felvilágosító tevékenység, a tapasztalatok folyamatos kicserélése, s a jogszabályok magyarázata révén is munkájuk elősegítése. Az adózást és az Faragó Gyula, a kecskeméti járás KlSZ-titkára átad,ja az új tagsági könyvet Csík Franciska gazdasági felelősinek. Csapó István raktáros: Ízt nemcsak a KISZ-isták, lanem a szervezeten kívü. iek is szeretnék. Csík Antal igazgató igy 'álaszolt: — Hetenként kétszer, zerdán és szombaton afia- aloké a bárhelyiség. Jugoszláviai, Szovjetunió- s NDK-beli turistaút, tár- adalmi munka a sportpá- ya építésénél, kollektív zínházlátogatás, a kézi- abdázó lányok, a labdarú- ;ó fiúk sportslkerei, viták i gazdasági reform kérdőéiről, az állami gazdaság xedményeit fokozó munhatna a párttagok sorába a KISZ. i ii Afoonyi István szerelő: A szabad idő hasznos kihasználásáért többet kell tenni. Ha körültekintőbben állítjuk össze a jövőben a politikai oktatás, a kulturális munka programját, jobban élünk lehetőségeinkkel, kielégíthetjük a politikai, gazdasági kérdések,1 a művelődés iránti igényt. S így a termelő, a társadalmi munka, a szakmai továbbképzés is eredményesebb tehet... Az új gazdasági mechanizmusról az ifjú szakemÓriás gyémántot találtak a Szovjetunióban MIRNIJ (TASZSZ) Hétfőn a Mimij-telepen 66 karátos gyémántdara- >ot találtak. A ritka leletet a sztá- ingrádi csata 25. évfor- lulójának tiszteletére „Sztálingrád”-gyémántnaik nevezték el. Az új gyémántdarab 60 karáttal súlyosabb a korábbi „Maria”- gyémántnál, amely a Kreml gyémánttárában található. Az idén a Mimij-telepen még négy jelentős súlyú gyémántdaxabot találtak. A szerkesztőség postájából... „Egyoldalú*' . lapkczbesítés Többször kértem a postát, hogy időben kézbesítse a lapot. Most úgy van tudniillik, hogy az utcánk túlsó oldalán délelőtt 10—ll óra között kapják meg az újságot, hozzánk — a másik oldalra — pedig délután 15—17 óra között jut el a lap. Miért nem lehet a sajtóhoz jutnunk körülbelül egy időben? Annál is inkább, mivel a túlsó félen egy ízba jár egy lap, ezen az oldalon pedig minden házba jár újsán. Azt hiszem, nem kérek lehetetlent, amikor ennek megváltoztatását szeretném. Molnár István fodrász, Bácsalmás, Toldi n. 13, Hang nem jön a vászonról, de a vállalattól sem Több száz embert érint a panasz, amivel a laphoz fordulok. Ennyi rendszeres látogatója volt vasárnaponként a lászlófalvi Április 4 mozinak. Körülbelül fél éve, de talán több is már, hogy a vetítés minősége igen változó. A hang — a nézők bosszúságára — teljesen érthetetlen. Képzeljék magukat a mi helyzetünkbe: ülünk a vászon előtt, s csak a nagy zúgást, vagy eay-egy recsegő hangot hajiunk. Érthető, ha a nézőtéren megritkulnak az eddig foglalt székek. Reméljük, hogy levelünk után mielőbb intézkedik a megyei Mozi- üzemi Vállalat, amely eddigi panaszos sorainkra nem reagált. Sok száz mozinéző nevében: Vörös László KISZ-titkár. i Pocokirtás árammal Járásunkban két-három évenként nagy kárt okoz a mezei pockok inváziója. Sok millióra rúg a termelésben okozott veszteség, illetve a rágcsálók elleni védekezés költsége. Az olcsóbb és célravezetőbb eljárásokat kutatva jutottunk el a villamos árammal történő irtás gondolatához. Városi árammal kezdtük a kísérleteket. Különböző távolságokban, más-más nedvességtartalmú talajokban helyeztünk el elektródákat. Két elektróda közötti elektromos térbe, természetes környezetbe pockokat tettünk. Az áram 220 volt feszültségű. 300— 350 milliamper erősségű volt. Az állatok idegesen futkostak, majd pár perces „villamosítás” után remegtek, de nem pusztultak el. Más berendezésre volia szükség. A kísérlet azt mutatta, hogy ez az út járható, a további kutatás azonban meghaladja anyagi erőinket. Nagy teljesítményű áramforrás kellene majd, s mérőműszerek, valamint próbálkozások a pockok számára leghatásosabb áram- impulzus megtalálásához. Mészáros Fülöp növényvédelmi felügyelő. Segítsenek... 1953. február 10-én reggel 7 órakor súlyos bányakatasztrófa ért, több társammal együtt betemetett az omlás. Legrosszabbul én jártam. Eltörött a hátgerincem, a két lábam, medencecsontom, a karom, s a fejem is betört. Deréktól lefelé teljesen megbénultam. Azóta — 15 éve már — ágyhoz • vagyok kötve... így lesz életem végéig. Még most sem tudok ülni, ha nincs támaszom. Hogy életemet valahogy eltengessem, a nyáron kezdtem foglalkozni öreg órákkal. Szétszedem, összerakom őket. így fekve „dolgozom” egy kicsit, hogy elviselhető legyen a roppant unalmas élet... Nagyon kérem a jólelkü olvasókat, segítsenek rajtam, s ha otthon a házban olyan ócska óra van, amit nólz külözni tudnak, ajándékozzák nekem. Jószerencsét! Tamás Árpád, Budapest, Auróra u, 6. I. 7. A bajai könnyűbúvárok Az MHSZ bajai városi területi alapszervezet keretében igen eredményesen működik egy 20 tagú köny- nyűbúvárcsoport — Kalo csai Gyula vezetésével. Ez- idáig 15 foglalkozást tartottak és jelenleg elméletileg készülnek fel a nyári idény szépségeire, a víziéletre. A könnyűbúvárcsoport fiataljai többségükben bevonulás előtt állnak, és majd a néphadseregben kívánják továbbfejleszteni tudásukat. Pechtler Ferenc, MHSZ-klubtitkár. Gomba a fán A televízió nemrégen 7 perces filmben — a Haladás c. műsorban — ismertette a fán termeszthető, késői laskagomba termelésének általunk kidolgozott módszereit és eredményeinket. A múlt évben már néhány tsz és állami gazdaság is foglalkozott — kísérleti jelleggel — ezzel az új eljárással. Ebben az évben pedig — a tavaszon — több ezer mázsa lombosanyagot, rönköt, gyökér- és ágtuskót, gallyfát oltunk be. Igen előnyös a kitűnő ízű, hazai, erdei vadgomba mesterséges termesztése, hiszen nem igényel épületet, jelentős beruházást, munkaráfordítást, emellett a másra nem használható mezőgazdasági területeket is hasznosítja. A Hosszúhegyi Á. G. Sü- kösdön laboratóriumot létesített a faanyag beoltásához szükséges steril oltóanyag üzemi előállítására. Vállalnak majd helyszíni béroltást kisebb, háztáji terhelők részére, s már ez év második felében forgalomba hoznak termőképp«!, oltott rönköket is, Véssey Ede vegyész, g. szakértő, Tóth Ernő oki. kertészmérnök, g, szakértő, Budapest.egyéb kötelezettségeket illetően pedig nem annyira utólagos szankcionálásra, mint inkább hatékony együttműködéssel a megelőzésre törekszünk, ebben is követve a reform szellemét. J. T. Arányok Azt hittem káprázik a szemem. Kedvenc országos lapom hírei közt a következő négy sor ragadta meg a figyelmemet: — Az országos mező- gazdasági könyvhónapot Kecskeméten dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg. A meglepetésre nem az esemény adott okot, hiszen erről sokkal részletesebb információim voltak már. Mint tudvalevő, megfelelő terjedelemben az első oldalon, képekkel illusztrálva számolt be róla a megyei sajtó, a Petőfi Népe. Csak az lepett meg, hogy az országos lap mindösz- sze egy négysoros kis hírt szentelt az egésznek. A dolgok protokolláris részét most nem vitatom, habár szerintem még ilyen szempontból is nagyobb terjedelmet érdemelt volna a kecskeméti esemény. Hiszen elvégre az egyik legjelentősebb minisztérium vezetője, az MSZMP Központi Bizottságának tagja mondotta az ünnepi beszédet. De ennél is hathatósabb érv . talán a dolgok tartalmi része, maga a tény, hogy az ország mezőgazdaságának jövőjéről, a tudományosan megalapozott gazdálkodásról volt szó a könyvhónap országos megnyitóján. S a hangsúly itt most az országos jelzőn van! Mert nyilvánvaló, ha országos valami, az elsősorban attól ilyen, hogy az országos sajtó is méltóképpen megemlékezik róla, igyekszik közvéleményt teremteni az ügynek, s ráirányítani a lakosság figyelmét. Különben hiába írja a megyei lap, hogy ezúttal Kecskeméten, azaz Bács- Kiskun megye székhelyén volt az országos megnyitó — ettől bizony még nem válik országos üggyé... Vagy talán a mi nézőpontunkkal van baj? Annyira torzítana a lencse, melyen át az eseményeket szemléljük, hogy csak a mi szűk kis pátriánk szemszögéből látszik a mezőgazdasági könyvhónap — mely ezúttal szaklapok és folyóiratok hónapja is — országos jelentőségűnek? Nem, ennyire nem tévedhetünk! Inkább az előbb említett közleménnyel jelzett arányokat vélem hibásnak — ezúttal. S arra kérem az illetékesek nevében is, a könyvhónap aktivistáit, falusi, városi szervezőit. — ne tévessze meg őket ez a furcsa kis négysoros közlemény. S kövessenek el mindent, hogy — dr. Dimény Imre elvtárs szavai szerint is — valóban jelentős eseménnyé váljon a mezőgazdasági szaklapok és szakkönyvek hónán ja. £ E.
