Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-04 / 29. szám
A megye pártszervezeteinek feladatai a gazdasági reform sikeres bevezetése érdekében Amint arról már beszámoltunk olvasóinknak, a me• gyei pártbizottság január 15-i kibővített ülésén a területi pártszervezetek 1968. évi gazdaságpolitikai feladatairól tanácskoztak a pártbizottság tagjai és a meg hívottak. Az ott hozott nagy jelentőségű határozatok, valamint a gazdasági reform bevezetését megelőző december 6-i megyei pártbizottsági ülés határozatai az egész megye fejlődését átfogják, s irányt mutatnak az elkövetkező időre. Eddig az ipar és a mezőgazdaság kérdéseiről közöltünk nyilatkozatokat a megyei párt- bizottság állásfoglalásai alapján. Most dr. Molnár Frigyes elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát kértük fel, hogy tájékoztassa a Petőfi Népe olvasóit, megyénk lakosságát: miben látja a pártbizottság, a pártszervezetek legfőbb feladatait a gazdasági reform sikeres végrehajtása érdekében. Dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkárának nyilatkozata a Petőfi Népe számára I KÉRDÉS: A megyei pártbizottság ülésének I jelentőségét hogyan lehetne röviden összefoglalni? VÁLASZ: Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága ülésének jelentőségét aláhúzza az a tény, hogy az 1968-as esztendőbe léptünk, amely egyben az új gazdasági mechanizmus bevezetésének első esztendeje. A pártbizottsági ülésen a megye politikai vezető testületé azokat az éves gazdaságpolitikai feladatokat tárgyalta meg, amelyeknek megvalósítása a Központi Bizottság november 24-i határozata alapján a megye kommunistáira vár. Alapvető célunk az volt, hogy számba vegyük a gazdasági reform előkészítésének helyzetét, s az adottságok és lehetőségek alapján dolgozzuk ki a gazdaságpolitikai feladatok reális megyei programját A továbbiakban pedig ennek alapján arra törekszünk, hogy a politikai vezetés eszközeivel elősegítsük a megye egész párttagsága és lakossága számára a felismerést célkitűzéseink össztársadalmi s egyben egyéni összhangja és érdekei között. Ezzel szeretnénk megnyerni hatékony munkájukat a gazdaság- politika megvalósításához. Szeretném hozzáfűzni, hogy a megyei pártbizottság ülésén igen termékeny és sokrétű vita alakult ki, s egységes állásfoglalás is a helyes program kidolgozása érdekében. A megyei pártbizottság bizakodóan ítéli meg helyzetünket és lehetőségeinket. Ennek alapját az évek során elért kiemelkedő gazdasági eredmények, a reform várható kedvező hatásai képezik, amelyek minden bizonnyal még jobban kibontakoztatják megyénk vezetőinek, dolgozóinak immár hagyományossá váló kezdeményezőkészségét és öntevékenységét. I KÉRDÉS: Mik a pártvezetés feilesztésének I ielenlesfi főbb célkitűzései? VÁLASZ: E célkitűzéseket a következőkben összegezhetjük: ■ j I Az idei év jelentő- I * I séqéből fakad, hogy tovább kell fejleszteni a pártszervezetek vezető szerevét a gazdaságpolitikai feladatok jobb helyi megvalósítása érdekében. i~ T A gazdasági élet az I “ 1 ipari és mezőgazda- sági üzemekben, valamint a termeléssel szoros kapcsolatban levő intézményekben zajlik. Ménvedig menvövekedett. önállósággal. Ebből következik, hogy az itt működő pártszervezetek vezető tevékenységét még hatékonyabbá kell tenni. I ,, I Az önállóság új igé- I " ' nyékét és követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben. Ezért helyesen kell értelmezni és még következetesebben érvényesíteni a párt káderpolitikáját. A sokrétű és bonyolult feladatok megkövetelik a politikai tömegmunka fejlesztését, az eszmei-politikai és cselekvési egység erősítése érdekében. KÉRDÉS: Miben látja Molnár elvtárs a párt- szervezetek helyi vezető szerepe növelésének tennivalóit? VÁLASZ: A pártszervezetek vezető szerepének fejlesztése sokrétű probléma, ezért csak néhány főbb vonás kiemelésére törekszem. Hozzáfűzöm, hogy az ezzel összefüggő tennivalóinkat gyakorlatiasan kell felfogni. Most a gazdasági év megkezdésével és a reform bevezetésével kapcsolatos közvetlen tennivalókra összpontosítsuk a figyelmet. A későbbiek során — a tapasztalatok gondos rendszerezésével — széles körűen ki kell munkálnunk a pártvezetés továbbfejlesztésének tennivalóit, a párt IX. kongresz- szusa határozatainak megfelelően. A pártvezetés továbbfejlesztésekor a gazdasági irányításban általában végbemenő változásokat kell figyelembe venni. Ezek a következők: A korábbi tervutasításos rendszer helyett a gazdaságvezetés korszerűbb módszerei érvényesülnek, mégpedig: a gazdasági eszközökkel, a különböző anyagi és erkölcsi ösztönzők útján történő irányítás. Az önállóság növekedése az ipari és mezőgazdasági üzemekben, valamint az állami és gazdasági szervekben a vezetés bizonyos fokú decentralizálását jelenti. Az elmondottak lehetővé teszik szocialista társadalmunk alapvonásának. a szocialista demokráciának kiterebélyesítését az ipari üzemekben és termelőszövetkezetekben, az említett intézményekben, a dolgozók képviseleti szerveiben: a szakszervezetekben, a KISZ-szervezetekben és más szervezetek munkájában. Mindez természetesen azt jelenti, hogy az új körülmények között megnövekedik a területi pártszervezetek hatásköre, felelőssége. Ez indokolja a vezetés stí- n-ónnak továbbfejlesztését. KÉRDÉS: Müven mód. ■zerekkel hajtják végre a területi pártszervezetek pártunk gazdaságpolitikáiét a saját körzetükben? VÁLASZ: A párt gazdaságpolitikáját hatékonyan csak úgy hajthatják végre a területi pártszervezetek, ha kidolgozzák ennek a politikának területi és üzemi, tehát helyi végrehajtási programját. A tsz-pártszer- vezetek például akkor érvényesítik vezető szerepüket, ha az ismert agrár- ■ politikai intézkedések figyelembevételével, helyi adottságaik és tartalékaik, valamint a gazdálkodás tapasztalatainak mérlegelésével kialakítják programjukat a gazdasági év főbb feladataival kapcsolatban. A kommunisták mellett a program összeállításába vonják be a leghozzáértőbb pártonkívüli dolgozókat is, akik nyilvánvalóan hasznos útmutatást tudnak adni a termelőszövetkezetek éves gazdálkodási tervének céltudatos elkészítéséhez. A gazdálkodásban döntő szerepük az embereknek és a gazdasági folyamatokban kialakuló emberi kapcsolatoknak van. Éppen ezért megyei bizottságunk hangsúlyozta, hogy az új körülmények között pártszervezeteink ne foglalkozzanak a legkülönbözőbb operatív feladatokkal. Ez egyébként is a gazdaságvezetők hatásköréhez és felelősségéhez tartozik. A pártszervezetek a gazdasági kérdésekkel is az emberek oldaláról és az eszmei politikai vezetés eszközeivel foglalkozzanak. Semmiképpen se kössék le magukat a gazdálkodás apró részletkérdéseivel. Azt tartjuk fontosnak, hogy az üzemek vezetői és dolgozói értsék a főbb gazdaság- politikai célkitűzéseket és keressék a módját a legjobb helyi megvalósításnak. az eredményes gazdálkodás érdekében. A párt- szervezetek irányítsák figyelmüket a gazdálkodás fő kérdéseire és nyújtsanak segítséget ezek célszerű megoldásához. Ügyeljenek, hogy a gazdálkodás során érvényesüljön a népgazdasági, a kollektív üzemi érdek, s ezen belül találják meg egyéni érdekeltségüket is a termelőegységek dolgozói. KÉRDÉS: A korábbi években gyakran tapasztaltuk bizonyos feladatkörök, hatáskö. rök elhatárolásának hiányát. Az új körülmények között történik-e változás ezen a területen? VÁLASZ: Szocialista rendszerünkben minden szervnek és intézménynek megvan a maga rendeltetése, hatásköre és felelőssége. Ezért ezt figyelembe véve számos pártszervezetünknél gyökeres változást kell alkalmazni a szervek hatásköre, önállósága és felelőssége növelésé, tehát a céltudatos munkamegosztás érdekében. Amint utaltam rá,' a pártszervezet politikai vezető testület, tehát a politikai és gazdaságpolitikai célok érdekében sajátos politikai eszközökkel kell, hogy tevékenykedjék. Ugyanezekért a célokért a gazdasági vezetőknek felelős gazdasági tevékenységgel kell dolgozniuk. Természetesen biztosítva, hogy intézkedéseik megértésre találjanak a dolgozók körében. A tömegszervezeteknek is megvan a maguk sajátos és megnövekedett szerepük mind a politikai nevelő munkában, mind a helyesen értelmezett érdekvédelem szempontjából. A céltudatos munkamegosztás alapján végzett tevékenység feltétlenül a párt- szervezetek vezető szerepének hatékonyságát szolgálja. mégpedig a növekvő gazdasági eredményeken keresztül, ami érthetően megnöveli a pártszervezetek tömegbefolyását Ezzel kapcsolatban érdemes arra az alapvető megállapításra gondolni: ott és akkor érvényesül a párt vezető szerepe, ahol és amilyen mértékben a párt politikáját valósítják meg. A gazdasági és tömegszervezeti vezetők önállóságának és felelősségének növekedésével tovább fejlődik a vezetésük alatt álló szervek munkája, növekszik az emberek aktivitása, hozzáértése, alkotókedve — és megsokszorozódik a munka hatékonysága. Ez a feltétele annak is, hogy növekedjék az üzemi demokrácia, az emberek tömegeinek részvétele az üzem, a vállalat problémáinak megoldásában. Pártszervezeteinknek ezért fontos feladatuk, hogy különböző törvényeink — a Munka Törvénykönyve, a tsz-törvény —, valamint a tömegszervezetek jogkörének betartásával segítsék elő a- dolgozók jogainak és kötelezettségeinek minél teljesebb érvényesülését, s ennek alapján alkotó tevékenységük és a közösség iránt érzett felelősségük növekedését. KÉRDÉS: Sok szó esik mostanában a káderek helyes kiválasztásáról. Az eddig elmondottak hogyan függenek ösz- sze a káderpolitikai kérdésekkel? VÁLASZ: Az említett gondolatok nyilván összefüggnek a párt káderpolitikájával is. A Politikai Bizottság erről szóió határozatát a területi pártszervek már megtárgyalták. A tapasztalatok szerint azonban még nem. vált a Politikai Bizottság határozata eléggé gyakorlattá. Ezért megvalósítását állandóan napirenden kell tartani. Most igazán elmondhatjuk, hogy az új mechanizmus sikeres megvalósítása a kádereken .múlik, akik vezetik, szervezik a sokrétű gazdásági folyamatokat. Fontos káderpolitikai elvünk — mint ismeretes —, hogy o vezetők munkájának értékelését az általuk kifejtett tevékenység hatékonyságán mérjük. Ezért is szükséges a feladatok, a hatáskörök világos elhatárolása. Pártszervezet teink segítsék a különböző vezetőket, ugyanakkor , ne váljanak a gazdaságvezetők valamiféle , „segédszervévé”, mert ez ismét a felelősség elmosódását jelentené. Lehetetlenné, tenné, hogy a pártszervezet felülemelkedjék a problémákon és helyesen ítélje meg a tényleges helvzetet, s az esetleges hibákat is. Ezért a pártvezetők, gazdasági és tömegszervezeti vezetők között helyes, pártszerű, elvtársi viszonyt kell kialakítani. A pártszervezet rendszeres időközökben tárgyalja meg az üzem, a vállalat munkáját és a pártellenőrzés jogkörével élve számoltassa be az egyes vezetőket végzett munkájukról, ennek alapján értékelje és segítse tevékenységüket. Ez a feltétele annak is, hogy elkerüljék a szubjektivitást az emberek megítélésében. és egyben biztosítsák az emberek kommunista jellemformálását. Megyei pártbizottságunknak, a járási, városi párt- bizottságoknak mindezekben a maximális segítséget kell nyújtaniuk a pártszervezeteknek. KÉRDÉS: A helyes közvélemény kialakításában nagy szerepe van a politikai agitá- ciónak. Miben látja Molnár elvtárs az ági. tációs és propoganda- munka főbb feladatait? VÁLASZ: Alapvető feladatmik tekintjük, hogy széles körű felvilágosító munkával a vezetők és a lakosság körében kialakítsuk a jó ügy iránti bizalmat, megteremtsük a reális és nyugodt közvéleményt, s a kormány intézkedéseinek teljes támogatását. Sok tekintetben természetesen új problémákkal is találkozunk. Arra van szükség, hogy a lakosság érezze és lássa: a nép- gazdasági körülmények javulása összefügg saját sorsának alakulásával. A helyes közvélemény kialakítása érdekében számos kérdésben már eddig is széles körű tanácskozások folytak. A reform előkészítése is a nagy nyilvánosság előtt történt. Legutóbb pedig az új fogyasztási árakról rendeztek vitát. Ügy látjuk, az árreform eddig pozitív hatást váltott ki a dolgozók körében. Mindenesetre arra törekszünk, hogy a lakosságot rendszeresen, a tényeknek megfelelően tájékoztassuk előrehaladásunkról és gondjainkról. KÉRDÉS: Egyes gazdasági vezetőknél esetenként csalódott hangulat tapasztalható amiatt, hogy szigorúbbak lettek a gazdasági feltételek, bizonyos fékek kerültek alkalmazásra. Mi a véleménye erről Molnár elvtársnak? VÁLASZ: Az ezzel kapcsolatos aggályok véleményem szerint indokolatlanok. Fontos, hogy minden gazdasági vezető jól értse a párt politikáját. A fokozatosságot és bizonyos „fékek” beiktatását azért alkalmazzuk a reform során, hogy elkerüljük a gazdasági megrázkódtatásokat. Arra törekszünk, hogy sem a gazdaságban, sem a politikai életben ne érjenek meglepetések bennünket. Hadd tegyem hozzá, hogy egyes dolgozók között is elterjedtek különféle nézetek és aggodalmak, amelyeket hangoztatnak is. A munka- alkalmak csökkenésétől, ä szabad árak túlzott emelkedésétől, s a gazdasági vezetők „hatalmának” növekedése miatti kiszolgáltatottságtól félnek. Egyesek anyagi jövedelmének aránytalan növekedésétől, s értelmiségi körökben az oktatási és kulturális célokra eddig fordított összegek ' befagyasztásától is tartanak. Ezeket az aggodalmakat meggyőző, felvilágosító munkával kell eloszlatnunk és tudatosítanunk, hogy a reform a szocialista építés, az egész társadalom érdekéből indult ki, és egybeesik minden becsületes ember személyes érdekeivel. I KÉRDÉS: Milyen hatásokkal és esetleges problémákkal számolhatunk még? VÁLASZ: Egyesek azonnali, gyors életszínvonal- növekedést várnak, holott az új irányítási rendszer bevezetésével,« a termelőerők fejlődésében nem történik azonnali változás. A változás elsődlegesen az irányításban következik be. A reform hatása ezért csak bizonyos idő múlva fog kibontakozni. A reform a jövedelmek alakulását szorosabban kapcsolja össze a vállalat eredményességével Segítsük annak megértetését agitációnkban, hogy az anyagi ösztönzők alkalmazása nem ellentétes ' a szocializmus elvével, hanem fontos ösztönzője szocialista fejlődésünknek. Módosul a közfelfogás más területeken is. Szabadabbá vált a munkaerőgazdálkodás mind a vállalat, mind a munkavállalók szempontjából. Eddig szoros megkötöttségek voltak a dolgozók számára, ha munkahelyet kívántak változtatni. A vállalatok pedig sokszor olyan munkaerőt is alkalmaztak, akit nem tudtak teljes mértékben hasznosítani. A felesleges munkaerő átcsoportosítása nem jelenti azt, hogy munkanélküliség lesz. Az országosan előirányzott 30 ezer új munkahely betöltésének 10 százalékát megyénkben tervezzük, folytatva iparosítási politikánkat. A rugalmasabb árpolitikához is hozzá kell szoknia lakosságunknak. Mint ismeretes, most az árak 50 százaléka fix ár. A mozgó árak alakulása nagymértékben az áruellátás növekedésétől függ, amelyben igen komoly feladatai vannak a területi és a gazdasági szerveknek, az ipari és a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak. A szociális juttatásoknál is módosulnak a feltételek. A nagyobb rész, az egészségügy, oktatás, gyermek- gondozási segély terhe változatlanul az államra hárul. Más része — a köz- étkeztetés, védőruha, üzemi lakásépítés és egvéb feltételek megteremtése — a vállalat hatáskörébe kerül. Nagyon fontos kiemelni, hogy az új feltételek között is 100 százalékban biztosítják a munkások fizetését, s a szociális juttatások eddigi szintjét. Az agitáció és propaganda erősítse ezért a reformnak azt a lényeges vonását, hogv a jobb munka fokozottabb anyagi megbecsülése következtében a társadalom számára hasznos munkát végzők életszínvonala az eddigieknél gyorsabban fog növe- kédni. Az elmondottak alapján meggyőződésem, hogv az úi mechanizmus kedvező a dolgozó nép számára és elősegíti, hogy a lakosság széles köreivel együttműködve segítsük megvénk, városaink és községeink szocialista ^ovábbfeilődcsc* — foieztr be laounknak aör-tf nyilat kozatát dr. Molnár Frigyes elvtársi
