Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-27 / 48. szám

1 «Mal I96S. február 27, kedd HOZZÁSZÓLÁS A tagság varja Szőlosgazdáh a falsa szinten a kezdeményezést Í/W is részt vettem azon | azóta is többen szeretnének az ankéton, amit a megyei j közénk jönni, pártbizottság és a Petőfi i Néhány évvel ezelőtt sok Népe szerkesztősége kezde- j gond, baj volt a mi közsé- ményezett a termelőszövet- ; günkben. Három termelő- kezeti pártalapszervezetek szövetkezet volt és a terü- titkátai számára. Idő hiá- j leti megosztottság mellett nyában nem tudtam hozzá-1 jelentkeztek a társadalmi szólni a vitához, amely az különbségek hatásai is. A új munkastílus, a párt ve-; három közös gazdaság zető szerepének érvényesü lése körül folyt. Figyelem­mel kísértem az ankét óta megjelent, e témakörről szóló írásokat. Igen érde­kesnek tartom a párttitká­rok kezdeményezéseit, a pártszervezetek útkeresését. Nálunk is keressük az újat. Tapasztalataink szerint a mi pártalapszervezetünk helyzete, tekintélye, vezető szerepe is megerősödött. Ez annak köszönhető, hogy ja­vaslataink, elgondolásaink helyessége igazolódik az életben. S eddigi eredmé­nyeink egyúttal növelik a »-lelősségünket, mert_ a tagság továbbra is elsősor­ban tőlünk, kommunisták­tól várja a kezdeményezést. Ax élet bebizonyította, hogy nem lehet csak politi­kai, vagy csak gazdasági cé­lokért külön-külön küzdeni és eredményt várni. A po­litikai munka hatékonysága a gazdasági eredményekben is jelentkezik. Nemrég volt a zárszámadási közgyűlé­sünk. Az előző évhez viszo­nyítva tavaly 33 százalék­kal magasabb termelési ér­téket produkáltunk. Az egy tagra jutó jövedelem csak­nem 30 ezer forint volt ta­valy. Sikereink láttán egy­re több fiatal tér vissza hozzánk. Elég, ha annyit említek meg, hogy a zár- számadási közgyűlésünkön 62 jeletkezőt vettünk fel, de ugyanis a parasztság ko­rábbi rétegződései szerint alakult meg. Ezek a kü­lönbségek néhány év alatt eltűntek, nemcsak azért, mert a termelőszövetkeze­tek egyesültek, hanem a gazdasági eredmények javu­lása megváltoztatta a gon­dolkodásmódot is. Véleményem szerint az eredményekhez hozzájárult a vezetőségben kialakult összhang. Nincs vita azon. hogy „ki a dudás csárdá­ban”, a tapasztalatok meg­értették velünk, hogy csak közös erővel lehet jól ve­zetni a gazdaságot. A szövetkezeti tagság ál­talános hangulatából kitű­nik: a kommunistáktól azt várják, hogy mint az elvi kérdések megmagyarázásá­ban, ugyanúgy a gyakorlati megvalósításban is járjanak élen. Ez viszont elemző munkát, határozottságot, át­gondoltabb tevékenységet kíván tőlünk. Most készül az idei terv. Számos elképzelésünk van. Rövidesen üzembe helyez­zük most épülő keltetőállo­másunkat, amelynek évi teljesítménye 1 millió 200 ezer darab naposcsibe lesz. Hozzákezdünk 800 hold sző­lő rekonstrukciójához, fa- .rost lemez-gyártó, valamint savanyítóüzemet kívánunk létesíteni. Sok egyéb tennivalónk is A HOMOK URAI van, hiszen az új rendelke­zések, a föld jogi törvény végrehajtása, az alapsza­bály készítése eléggé lefog­lal bennünket. Törjük a fe­jünket az anyagi ösztönzés új módszerein is. Mozgalmas mostaná­ban a pártalapszervezetek élete. Ahogy mondani szok­ták „van mit a tejbe aprí­tani”. Minden alapszerve­zetre érvényes általános re­ceptet, módszert adni nem lehet. Néhány olyan kezde­ményezés azonban máris van, amit érdemes követni nekünk is. Érdemes néha tapasztalatcseréket tartani. Bácskai Antal a rémi Dózsa Termelő- szövetkezet párttitkára. Kpül a finom nedűk tárháza Ne tévesszék meg a ked­ves olvasót a képen látható furcsa oszlopok. Nem vala­mi különleges építményről van itt szó, hanem egy bor­tárolóról, vagy mint az épí­tők mondják a finom nedűk tárházáról. Nyolcvanezer hektoliteres pince épül a Hosszúhegyi Állami Gazda­ság hildpusztai üzemegysé­gében. A feldolgozó rész 1200 vagon szőlőt présel ki egy idényben. A Bács-Kis- kun megyei Építőipari Vál­lalat kivitelezésében készü­lő hatvanmillió forintba kerülő létesítményt jövőre adják át rendeltetésének. (Pásztor Zoltán felvétele.) /. Utazás bor körül A Pest fedői jövő délutá- I hozzávezető iparvágánnyal ni vonatot várjuk a solt- szentimrei állomáson. Alig ötven méternyire, a közel­ben friss homoktúrások, óriás vasbogárként ki-ki- emelkedik közülük a talaj­egyengető gép. A helybeli Ezerjó Szakszövetkezet 12 ezer hektós pincéje épül itt meg az idén, hozzá a fel­dolgozó és a borpalackozó. Néhány órával korábban ugyanis már alkalmam volt megtekinteni a munkát. Bu­dai Lajos szakszövetkezeti elnök és helyettese. Nagy Lajos társaságában. Hozzá­értő, higgadt szőlősgazda­ként nyugtázták magukban az1 eredményt: a kezdet nem rossz. Kezdet? Sok egyéb között a hetedik évében járó szö- . vetkezet 127 hold közös, korszerű szőlővel rendelke­zik. A hírneves ezerjóval, I amellyel ha megkínálnak j— bármelyik házba térsz is be — úgy érzed, mintha mindenütt ugyanazt a bort innád. Nem véletlen hát, hogy a szövetkezeti ven­déglátó központ jókora, több milliós támogatást nyújt a gazdaságnak. Ga­rantálja ez az összefogás, hogy a falu második, iga­zából modern épülete mi­előbb tető alá kerüljön. Mi­után mostanában költöznek be a lapostetejű, ékszeres doboz formájú új székház­ba. A Korvin utcában lakik Már szinte magam előtt látom a kombinátot, a együtt, amikor befut a vo­nat. Kevés az utas. A kocsi másik oldalában, ahová fel­szállók, terebélyes termetű vasutas asszonyság foglalja el a helyet. Előtte két, tíz­literes, szemmel láthatóan üres demizson himbálódzik, hiszen dugó sincs a szájuk­ban. Fészkelődik bennem a kíváncsiság ördöge, hogy mielőbb megfogalmaztassa velem az óvatosan közelítő kérdést: — Kérem, ne vegye bi­zalmaskodásnak, de ugye ma még megtölteti valahol ezeket az üvegeket? Először mintha nem hal­laná, néz tovább az abla­kon kifelé. Aztán lassan fe­lém fordul, párnázott, apró szemeivel bizalmatlanul te­kint rám. — Igen, meg — mondja végül. — És melyik faluban? — Kiskőrösön. — Vissza mikor indul? — A legközelebbi ellen- vonattal. Remélem, hogy elérem. — Ha közel van az állo­máshoz a töltőhely. — Közel van. A Korvin utcában lakik a gazda. Ügy ajánlották. Most már közlékenyebb. Azt mondja nem is a saját részére viszi a bort. Meg se kóstolja, biztosan jó lesz. Tíz forintért adják. Tudott dolog, hogy a ka­rácsony- és a húsvét előtti hetekben a Soltvadkerten és Kiskőrösön áthaladó vo­natokon mozdulni is alig lehet a demizsonoktól. Vadkerti bumerángok De nézzünk szét a postán is. Például Soltvadkerten. Gúlákban állnak a 14—15 literes kishordók, amelyek bruttó súlya éppen eléri a húszkilós felső határt. El­mondja a postafőnök, hogy tavaly legalább 30 ezer mi­nihordót továbbítottak. — Hogy hová? Volt olyan címzés, nem is egy, amit külön megnéztek a helység­névmutatóban : egyáltalán létezik-e olyan az ország­ban. Létezett. Főleg az északi és a dunántúli me­gyékbe „guruinak” a hor­dók, vagy ahogy szemléle­tesen itt nevezik: a bume­rángok. Mivel hogy pár hét után rendre visszaérkeznek, immár üresen. A tárgyilagos érdeklődés nem akadályozhat meg, sőt éppen arra kötelez, hogy ne kerüljem meg a „rázós” kérdéseket. Mint például azt, hogy bort minden eset­ben a tőkén termett mivol­tában értékesítik-e. Akár szerződés útján, akár „ba­tyuzással”. A gazdaság autóbuszán e gyre -másra érkeztek az emberek a központba. Ki­mértek. meggondoltak vol­tak a lépéseik, ahogy le­szálltak, és beszéd közben szinte takarékoskodtak az asszonyok és férfiak a gesztusaikkal. Nem csoda, munkából jöttek. Nehéz „aranyat sajtolni” a ho­mokból. Ennek ellenére Lászlófálván az Alkot­mány Termelőszövetkezet mégse fizet tagjainak — immár negyedik éve — átlagosan 15 és fél ezer forintnál kevesebbet. S emellett természetesen a Az eredmények és a szá­mításba jövő előnyök ha­tására több mint harminc jelentkezőt, közitük alkal­mazottakat is, vettek fel zárszámadási közgyűlésü­kön a közösbe. — Csak hadd jöjjenek, szükség van a munkaerőre, — je­gyezte meg. miközben sza­vazott. idős Kiss János, aki ott volt az 1950. de­cemberi alakuláskor, és itt küzdötte, dolgozta végig az elmúlt 18 évet. A tavalyi esztendő gaz­dálkodásáról számot adó közgyűlésre meghívták _ az üzemmel kapcsolatban álló vállalatok munkatársait is. holnapra gondolva tarta- Megjelent például a 3V1ÉK lékol is: a tavalyi kilenc kecskeméti, telepenek kep­és fél millió forintot kitevő bevételének 32 százalékát halmozta fel. Hogy miként?: A meg­felelő termelési szerkezet kialakításával és szívós akarattal. Többek között növelték a gyenge tala­jon nagy hozamot adó homoki takarmánynövé­nyek vetésterületét. A somkórójük 1967-ben a megelőző évinek csaknem a dupláját: 32 mázsa szé­natermést hozott holdan­ként. A triticale területét az idén tovább növelik, mintegy 200 holdra. Gya­rapították az állatállomá­nyukat is. 110O hold rét- és legelőt tudnak jobban hasznosítani azáltal, hogy mederbe kényszerítették a hosszú ideje tetemes kárt okozó belvizeket. A talajt javítják, a homokot kötik meg 200 holdas nyárfatele­pítésükkel. viselője. A felvásárló szervvel egyéves szünet után is­mét szerződött a közös — 35 vagon szántóföldi zöldségféle átadására. Ott volt a félegyházi dohány­beváltó vezetője, akivel előzőleg 30 hold virgínia- dohány szállításában álla­podtak meg. A konzerv­Bizony, ez is öngól A kecskeméti minket, mire mun- épitöipari vállalat kából hazatérünk, egyik vezetője me- Így is van. Elég séli. volt csak egyetlen — Modern, az egyszer bejelenteni gyár termelési felügyelője j igényeket messze a szaktársaknak. elmondta, hogy az idén öt j kielégítő, emeletes paradicsomfajta magijának i munkásszállásun- biztosításával kedvezően \ kon gyakran ját­Elvtársak, látják, ez a ragyo­gó, tiszta kövezet tábla helyett van, hogy — „A lábakat tes­sék letörölni!” „ ,..., Nincs is szükség semmiféle figyel­meztetésre. Öröm nézni, mikor beme­net előtt már ősz­szódnak le érdekes aylel tt a kis epizódok. Ma­gam is ott lakom, családomhoz időn­ként járok haza. szabályozzák az érési sor­rendet és így az átvételi ütemet. A lászlófalvi Alkotmány Tsz mezőgazdasági ter­mesztéssel és állattenyész­téssel kapcsolatos eddigi sikerei és tervei imponá­lóak. S az értékesítési el­gondolásaik. úiraalakuló, bővülő kapcsolataik is pél- gondnokkal, hogy tönösen, gondosan dázzák, hogy megvetették mindennap szépen ledörzsölik cipő- lábukat a homokon. ] felmosott • előcsar- talpukat a munká­Halász Ferenc ttok várjon be a- sok. Szorulna a többitől, aki erről megfeledkezne. Más. Égész cso­port panaszkodik egy napon: „Elv­társ, ez azért iga­zán nem idevaló látvány ebben az új szállóban. Tes­sék megnézni, a mosdóhelyiségben áll a víz. Tagisko­lánk benne, ami­kor nem is kell, részben vissza is folyik, mielőtt mind lemenne .,. Itt már nekem is öniróniával kellett a választ megad­nom. — Elvtársak, — vakartam meg a fejem —, ezt hív­ják öngólnak... Igaz, nagyon helyt­álló a kifogásuk, de ... Ezt a mun­széthordjuk, vizes kisszállást a mi szutykos lesz a fo- vállalatunk dolgozói egymást például a rendszeretetre? Megbeszéltem a loyosó, a szoba.’ Megnézzük, való­ban méltatlan hely­zet a modern mun­kásszálláson. A le­folyónyílást vizs­gáljuk, bizony an­nál szúrtak el va­lamit az építők. Fentebb van, mint kellens, ma «* építették. M a- gunknak csi­náltunk selejtet... Nincs más hátra, mint magunkat szidni. Gondolják el. Ha másoknak építjük, most hogy szidnának bennün­ket mások,.. A szeszfok eredete Dr. Vedres Ferenc, a szakszövetkezetek kiskőrösi szövetségének elnöke ezt mondja: — 1964-ig az átvételnél semmi más nem számított, ' csak a cukor-, illetve a Ma- ligand-fok. Az azt megelő­ző hét évben, a nagy ter­mések esetén két ízben is csökkentették az átvételi árat, majd a rákövetkező évben visszaállították. Így a kapzsiság mellett a bi­zonytalanság is arra ösztö­kélt egyeseket, hogy a cuk- rozáson kívül a vízcsapokat ) is megnyissák a hordók fe- 1 lett. 1965 óta azonban, ami- I kortól a fokon kívül szá- : mit a szín, a zamat, a sav­es a szárazanyag-tartalom j is, szigorúbbá váltak az el­lenőrzések. A visszaélések í súlyosabb büntetése is meg- 1 tette a hatását. A cukrozás azonban, mi­vel a pár nap alatt bekö­vetkező invertálódás után kimutatni lehetetlen, vál­tozatlanul dívik. Ezt azok a gazdák sem tagadják, akikkel szót váltottam a kérdést illetően. Egyesek szerint, bizonyos fokhatá­ron innen, törvényesen is lehetővé kellene tenni. Mi­vel ugyanaz a hatása, mint a sűrítménynek, amelynek az alkalmazása megenge­dett. A sűrítmény persze nemcsak cukrot tartalmaz De ez már szorosan a szakma kérdése. Kétségte len, a fenti tényezők, hu nem is döntően, szerep, játszanak a szakszó vet L zeti gazdák egy szűk rét gének az átlagosnál jóv nagyobb jövedelemszerzés ben. A továbbiakban a szer zés egyéb okairól és mód jairól, valamint az életfoi mat alakító következni é nyeikről esik sző. > (Folytatjuk.) ' JBateaai Dániel

Next

/
Oldalképek
Tartalom