Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-17 / 40. szám
2. oldal 1968. február 17, szombat Magyar és szovjet államférfiak fáviratváflása Fogadás a moszkvai és a budapesti nagykövetségen Kádár János, a Magyar I rátsági, együttműködési és Szocialista Munkáspárt j kölcsönös segélynyújtási Központi Bizottságának el- \ szerződés aláírásának 20. sö titkára, t Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki tanácsának elnöke és Fock Jenő, a magyar for- radalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratot küldtek a szovjet vezetőknek az első magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából, L. I. Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. Podgornij elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének és A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Moszkvába. Kedves Elvtársak! Húsz évvel ezelőtt, 1948. február 18-án írták alá a két ország képviselői az első magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Erre emlékezve a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormán\j és népünk nevében szívből köszöntjük önöket, a Szovjetunió testvéri népeit. pyw*' • ★ L. I. Brezsnyev, N. V. Podgornij és A. N. Koszi- -5i - Sin szintén üdvözlő táviratot küldtek Kádár János, Losonczi Pál és Fock Jenő elvtársaknak Budapestre. ★ A magyar—szovjet baévfordulója alkalmából Szipka József, a Magyar Népköztársaság szovjet- unióbeli nagykövete fogadást adott. F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete pénteken este fogadást adott a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és segélynyújtási szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából. B. N. Ponomarjov látogatása Budapesten Február 14-e és 16-a között az MSZMP Központi Bizottságának meghívására látogatást tett Budapesten Borisz Ponomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára és megbeszélést folytatott Komócsin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. Az amerikai agresszorok keserű kudarca Vietnamban SAIGON (MTI) Péntekre virradó éjszaka a dél-vietnami hazafias erők több amerikai repülőtér ellen intéztek támadást. A Saigontól 310 kilométerre levő Nha Trang-i légi- maszpontra több mint harminc lövedék zuhant, a támaszpont berendezéseiben okozott károkról nem érkezett jelentés. A partizánok hét nap alatt négy ízben vették tűz alá a Can Tha-i és a Tra Noc-i repülőteret. Több repülőgép megsemmisült, illetve megrongálódott. Mint az UPI jelenti, súlyos veszteségeket szenvedett egy amerikai tengerészgyalogsági egység csütörtökön a demilitarizált övezettől délre. Az alakulaton a partizánok ütöttek rajta. Tizenkét amerikai katona meghalt, százhúsz megsebesült. Csaták dúltak Da Nang és Hoi An között is. Az amerikaiak saját bevallásuk szerint 27 katonát veszítettek. Péntek reggel a leghevesebb harcok Bomlás, lázadás a bábhadseregben U Thant New Yorkban NEW YORK (MTI) Párizsból New Yorkba érkezve, U Thant ENSZ- főtitkár csütörtökön este magához kérette Goldber- get, az amerikai ENSZ-kül- döttség vezetőjét és több mint egyórás megbeszélést folytatott vele. U Thant, aki a vietnami probléma rendezését célzó tárgyalásairól Űj Delhiben, Moszkvában, Londonban és Párizsban nem volt hajlandó felvilágosítást adni a sajtónak, ezúttal sem nyilatkozott. Huéban, az ősi császári városban folytak. Az amerikai repülőgépek folytatják a partizánok által megszállva tartott óriási erődítmény bombázását, míg amerikai hadihajók a partmenti vizekről lövik a citadellát A Nhan Dán című hanoi lap pénteki számának vezércikke hangsúlyozza, hogy a dél-vietnami forradalmi erők január 30-án kezdett általános offenzívája megváltoztatta Dál-Vietnam katonai és politikai helyzetét. A lap rámutat: Az amerikai agresszorokra mért legsúlyosabb csapás az, hogy szétesett a bábrezsim közigazgatási rendszere, és a bábrendszer hadseregében súlyos bomlási folyamatok indultak meg. — Az általános offenzíva első hat napjában a -hazafias-ierőtc^ a bábhadsereg katonáinak tízezreit tették harcképtelenné. A dezertálás, a bőm-- lás, a háború ellenes ’tévé1" kenység és a lázadás gyakorivá vált a bábhadseregben. Miként a Nhan Dán hangoztatja, az amerikai ag- resSzorok keserű kudarcként könyvelhetik el: „via hazafias-forradalmi erők tekintélye mind az öt kontinensen emelkedett — írja befejezésül a Nhan Dán. Fulbright, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke csütörtökön Washingtonban visszautasította Rusk külügyminiszternek azt a vádját, hogy’a taktikai nukleáris fegyverek' dél-vietnami bevetéséről folytatott viták feltárása rossz szolgálatot tenne az országnak. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak „sokkal rosszabb szolgálatot tenne, Sőt katasztrófát okozna az, ha az ország vezetősége a vietnami amerikai csapatokat olyan helyzetbe sodorná, hogy csak atomfegyverekkel lehetne megmenteni őket a pusztulástól”. feláSf ^áyi's ~ f epühliká- nus párti képviselő' csütörtökön Mii'Waukee-bén „jólértesült fehér házbeli forrásokra'” hivatkozva ■ azt jósolta, hogy Johnson elnök még a húsvéti ünnepek előtt visszahívja Westmoreland tábornokot, a Dél-Vietnamban tartózko- déki pacifikációs program-1 dó amerikai csapatok főjük” • semmivé válását. j parancsnokát. A képviselő szerint Johnson WestmoreAz amerikaiakra az utóbbi napokban mért csapások stratégiai jelentőségűek. Néhány nap alatt a katonai és politikai erőegyensúly a felszabadító erők javára változott meg. A DNFF és land tábornokot a „vietnami háborúban elszenvedett kudarcok bűnbakjává” akarja tenni. Robert McNamara távozó hadügyminiszter viszont Washingtonban védelmébe vette Westmore- landot. A meleg, szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen eszmecserére került sor a kommunista és munkáspártok konzultatív találkozójának előkészületeiről, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom más időszerű kérdéseiről. A megvitatott kérdésekben teljes nézet- azonosság nyilvánult meg. Február 15-én Borisz Po- norriarjovot fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Borisz Ponomarjov pénteken elutazott Budapestről. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály vezetője búcsúztatta. Jelen voK F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. (MTI) Kállai Gyula, Erdei Ferenc és Nagy józsefné finn kitüntetése Dr. Vrho K. Kekkonen, a Finn Köztársaság _ elnöke a finn és a magyar nép barátságának elmélyítése terén szerzett érdemei elismeréséül Kállai Gyulának, az országgyűlés elnökének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének a Finn Oroszlán Lovagrend nagykeresztjét, dr. Erdei Ferencnek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának, a Magyar Tudományos Akadémia alel- nökének és Nagy Józsefné könnyűipari miniszternek a Finn Oroszlán Lovagrend parancsnoki keresztjének I. fokozatát adományozta. A kitüntetéseket pénteken Ole Salonen, a Finn Köztársaság ipar- és kereskedelemügyi minisztere a budapesti finn nagykövetségen adta át. (MTI) Kiesinger és de Gaulle folytatja a megbeszélést Pénteken reggel tíz órakor folytatta megbeszélését az Elysée-palotában de Gaulle elnök és Kiesinger nyugatnémet kancellár. A pénteki francia lapok kiemelik a csütörtökön kezdődött nyugatnémet:— francia. tárgyal'ásQ& ^édv«.-. ző légkörét a mindkét félre jellemző szándékot arra, hogy megegyezésre jussanak. Nyoma sincs semmiféle válsághangulatnak Nagy-E'ritahnia közöspiaci felvételével kapcsolatban — mutatnak rá. A Nation címe hangsúlyozza, hogy a francia— német csúcsértekezlet nem igazolta a pesszimista jóslatokat és már az első nap után a megbeszélések mérlege rendkívüli mértékben pozitív. Bár az angol felvétel kérdésében a nehézségek . továbbra is nagyok, a franciák és a németek egy elértenek abban, hogy a Közös Piac működését folytatni kell. de egyúttal meg kell keresni a felvételüket kérő államokkal való kereskedelmi kapcsolatok bizonyos fajta megoldásának lehetőségét is, A német—francia megbeszélések — írja a lap — máris megmutatták, hogy az , „öt%' fr?níj.a” Érán ciaor- .szággal szemben hiú ábránd maradt. A Combat szerint a csü- t örtökon délre! Öt 1 megegyezésből, hogy az. Anglia közös Piaci belépésével kapcsolatos átmeneti „megoldásról” folyó tárgyalásokra, a „hatok” február 29-i brüsszeli tanácskozásán kerül sor, két következtetés vonható le: az egyik, hogy a német—francia emuiM-v,."’iíí.-’ós- marad továbbra is az európai egyesülés motoria: a másik, hogy legalább is átmenetiig eltemették a Benelux -llamok memorandumát, amelyet amúgvis megbénított a belga kormányválság. Akcióegység az imperializmus ellen A KOMMUNISTA és munkáspártok nagy nemzetközi összejövetelei az elmúlt évtizedekben — a váltakozó történelmi viszonyoknak megfelelően — általában a stratégia és taktika kidolgozásának faladatát állították a tanácskozások elé. A kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozása — pártunk s a testvérpártok többségének véleménye szerint — nem tűzi majd napirendjére a nemzetközi kommunista mozgalom stratégiájának és taktikájának egészét. Az erre vonatkozóan kidolgozott korábbi dokumentumok legfontosabb következtetései ma is érvényesek. A február végi budapesti előkészítő konzultatív értekezleten tehát olyan témákat készítenek elő a nagy tanácskozás napirendjére, amelyek alkalmasak az an- tiimperialista akcióegység fokozására. Miért vált ez szükségessé? A világhelyzet alakulása — a szocialista országok erősödése és a gyarmatok felszabadulása következtében — az elmúlt időben kedvezőbb feltételeket teremtett a szocializmus és a haladás erői számára, ezzel párhuzamosan az imperializmus, s elsősorban annak faltörő kosa, az amerikai militarizmus agresz- szívebbé vált. Politikájában a felforgatás, a puccsok, a katonai agressziók kerültek előtérbe, amelyek átmenetileg bizonyos helyi sikerekkel jártak. Mindez annak is a következménye, hogy az imperialisták kihasználhatták a kommunista és munkásmozgaolm egy- ségének megbomlását. AZ ELMtJLT években nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok visszakanyarodott a hírhedtté vált Dulles-féle hidegháborús politikához. E politika lényegét az úgynevezett globális stratégia fejezi ki. Ennek egyik megnyilvánulási formája a „Johnson- doktrina”, amelynek alapján az Egyesült Államok felhatalmazva érzi magát, hogy fellépjen a világ bármely pontján, ahol megítélése szerint „fennáll a kommunista rendszer létre- ■ jöttének veszélye”, beavatkozzék más népek bel- .ügyeibe és elfojtson minden demokratikus mozgalmat. Erre a doktrínára épül — figyelembe véve a világban kialakult, a szocializmus számára kedvező erőviszonyokat — a helyi háborúk taktikája, mindenekelőtt Ázsiában és az úgynevezett „harmadik világiban. Azt vallják ugyanis, hogy az USA pozícióit mindenütt — de elsősorban Ázsia stratégiailag fontos területein — fenn kell tartani, mert ezek elvesztése esetén összeomlana külpolitikai és hadászati koncepciójuk — magyarán nem tudnák többé betölteni „a világ csendőre” szerepét. AZ IMPERIALISTAiT jól tudják, hogy a szocializmus és az imperializmus között kialakult erőviszonyokat közvetlen katonai összecsapással nem képesek a maguk javára megváltoztatni. Ügy vélik azonban, hogy Ázsiában vagy a fejlődő országokban még yan „keresnivalójuk”, ott még feltartóztathatják a nagy méretekben kibontakozó antiimpe- rialista mozgalmakat. E fel- melegítgtt agresszív amerikai stratégia következtében a nemzetközi, helyzet kiéleződött. PÉLDAKÉNT elegendő utalni a vietnami eszkaláció kiszélesítésére, az amerikaiaktól bátorított izraeli agresszió következtében a Közel-Kelet térségében kialakult politikai válságra, a görög katonai puccsra, a ciprusi válság fejleményeire, az indoriéz helyzetre, a ghanai reakciós fordulatra. Európában figyelemre méltó tény ebben a vonatkozásban — mint ahogy ezt a Karlovy Vary-i értekezlet is megállapította — a Német Szövetségi Köztársaság, ugyancsak amerikai segédlettel folytatott, revansista politikája, a nyugatnémet űjfasizmus aktivizálódása. A történelmi szükségszerűség s a nemzetközi méretű osztályharc érdeke egyaránt azt diktálja, hogy az amerikai imperializmus ..globális stratégiájával” szemben kialakujlon a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom antiimperialista akcióegysége. Ezért szükséges lépéseket tenni a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének helyreállítására, és ezért kell egyeztetni az antiimperialista harc tennivalóit. Világos ugyanis, hogy az imperializmus elleni eredményes harc előfeltétele a marxista—leninista pártok egysége; e nélkül nem kerülhet sor az összes haladó és forradalmi erők összefogására sem. A BONYOLULT világ- helyzet tehát mélyreható marxista elemzést igényel. Hiszen — például — van olyan tőkés* ország, ahol a kommunisták tagjai a kormánynak, más országokban viszont a burzsoázia osz- tálybírósága ítélkezik felettük. Egyes, nemrég még gyarmati országban fegyveres harcot kell folytatni, másokban a demokratikus szabadságjogokért vívott küzdelem, vagy a nem. kapitalista úton való következetes haladás a feladat. A szocialista országokban ma általában a termelőerők gyorsütemű fejlesztése, a gazdaságirányítás tökéletesítése az egyik fő kérdés. Más szocialista országnak ■viszont minden erejét az amerikai szoldateszka elleni élet-halál harc köti le! .A világhelyzet bonyolultsága következtében a tennivalók meghatározása nem egyszerű dolog. De éppen e differenciált feladatok teszik égetően szükségessé, hogy az antiimperialista harc tennivalóit egyeztessék s ezáltal erejét meghatványozzák. A pártok közötti véleménykülönbségek, akár a szocializmusért folytatott harc módszereire, akár a világhelyzet perspektívájára vonatkozzanak, nem lehetnek akadályai az internacionalista egységnek az imperializmus elleni harcban. Valamennyi ország kommunistái és haladó erői akkor harcolhatnak legeredményesebben saját feladataik megoldásáért is, ha maguk mögött tudják a nemzetközi munkásmozgalom egészét, az ebben megnyilvánuló szolidaritás le- bírhatatlan erejét. A BUDAPESTI konzultatív találkozó hasznos eszköznek ígérkezik a kívánt akcióegység útjának egyen- getéséhez. Boros Béla
