Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-16 / 12. szám
1968, Január 16, kedd 3. oldal Befejeződött a próbanépszámlálás Feldolgozás után közzéteszik az adatokat Mintegy 65 000 család — kereken 200 000 személy — adatainak összeírása után hétfőn országszerte befejeződött a próbanépszámlálás. Az összeírásnak az volt a célja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az 1967. január 1-én sorra kerülő általános nép- számláláshoz megfelelő tapasztalatokat gyűjtsön a számlálóapparátus ' szervezéséről, a nyomtatványok célszerű formájáról, kérdések csoportosításáról, az adatok gépi feldolgozásáról. Ezenkívül az adatok fel- használásával a KSH most felfrissítheti a lakosság kulturális életével, foglalkoztatottságával, a lakások számával és felszerelésével kapcsolatos statisztikáit. Az összeírásokat több mint kétezren — főleg pedegó- gusok — végezték. A próbanépszámlálás a családoknak 2 százalékára terjedt ki. Mindenütt a december 31-e és január 1-e közötti éjféli helyzetet vették figyelembe. Valamennyi összeírt személyről körülbelül 70 adatot nyertek. A nagy mennyisé,gű kérdőív rövidesen megérkezik Eudapestre, a népszámlálási központba, utána megkezdik a kartonok kódolását, s az adatokat elektronikus számítógépeken dolgozzák fel. A próbanépszámlálás eredményeit az év végén vagy a jövő év elején kötetbe foglalva közzéteszik. (MTI) •• A párt és a kormány vidéki ipartelepítési politikájának végrehajtása sikeresen folyik megyénkben. Városainkban már olyan eredmények születtek, hogy a megyei pártértekezlet a harmadik ötéves terv időszakára 12 nagyközség iparosítását tűzhette célul. Mi Most kezdődő sorozatunkban erről kérünk tájékoztatást az említett községek tanácsi vezetőitől. Elsőnek dr. Havasi Gyulát, a Kiskőrösi Községi Tanács V. B. elnökét szólaltattuk meg. Gyors ütemben halad Kiskőrös iparosítása üzemek falun a helyzet jelenleg? — A gazpasAgirAnyíTAS új rendszerének bevezetésével egyidejűleg árrendszerünk is megváltozott. Korábban a termelői, a mezőgazdasági, a külkereskedelmi és a fogyasztói i árak többsége hatósági ár I volt, s a piaci feltételeket, ! a fogyasztó értékítéletét tükröző szabadárak csak szűk körben érvényesültek, j A hatósági árakat a stabi- Kiskőrös iparosítását,; beli telepe, valamint aSzol-; utas, a gazdasági változáfiz árak és a gazdasági fejlődés mint általában a megye többi községeit is, elsősorban a foglalkoztatási gondok megoldása sürgette — kezdte tájékoztatóját Havasi elvtárs. — Az exten- zív fejlesztés időszakában az ipari bázis alapját nálunk a gépjavító állomás, a vegyes ktsz, a Kalocsa- vidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat helyIdőjárás és termelés Januári rekordok — Hogy alakul a vízháztartás 1901. óta folyik Kecskeméten meteorológiai mérés, ellenőrzik a hőmérsékletet, csapadékot, napfény- és páratartalmait, szélirányt stb. Tudományos, rendszerező munka azonban csak 1959-ben kezdődött, amikor létrejött az Agrometeorológiai Obszervatórium. Ilyen intézmény hazánkban Kecskeméten kívül csak egy működik, Martonvásáron. Dr. Szilágyi Tiborrral, az obszervatórium vezetőjével a napokban beköszöntött januári hidegről beszélgettünk. Kissé szokatlan ez a kemény idő, de, amikor megtaláljuk a statisztikában az évszázad leghidegebb napjáról szóló feljegyzést, akkor ugyancsak megborzongunk. 1942. január 24-én mínusz 32,2 Celsius-fokot mértek. A másik véglet: 1921. január 17-én volt, amikor plusz 17 fokot mutatott a hőmérő. Az obszervatóriumban azonban, mint azt az intézet megjelölése is mutatja, az általános időjárási jelenségek mérésén kívül konkrétan a mezőgazdasági termelés és az időjárás összefüggéseit kutatják, vagyis, hogy egyes növényekre milyen hatassal van a klíma. A kecskeméti^ obszervatóriumban elsősorban a kertészeti növények ezzel kapcsolatos viselkedését vizsgálják. Az intézetet azért is hozták létre 3. Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet mellett, hogy a kutatók együttműködhessenek. Hasonlóképpen jó a kapcsolat az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Mathiász-telepével is. — Közösen vizsgáljuk a növények és környezetük kölcsönös viszonyát. Ezen belül mi természetesen az időjárási hatást, valamint a hő- és vízgazdálkodást. Megosztottuk a feladatokat egymás között. Én a zöldségfélékkel foglalkozom, a másik két kolléga a szőlővel és a gyümölccsel — magyarázza az obszervatórium vezetője. — Meddig jutottak el a vizsgálatokban ? — Néhány év adatait szükséges figyelembe venDr. Kozma Ferenc, az általa tökéletesített pontíró berendezés előtt. ni ahhoz, hogy a gyakor-] termelés szempontjából. A t „ j • 4 coiét m i vn Ir Qi 11 le lati termelés számára segítséget tudjunk adni. A vízháztartással kapcsolatos kísérleteink két éve folynak és előreláthatólag ez év végén már bizonyos iránymutatást tudunk adni a mezőgazdasági nagyüzemeknek az öntözésre. Hiszen nem közömbös, hogy egy-egy növényféleséget hogyan, mikor öntözünk. Az idén határozottab- bah kezdenek hozzá az agroklimatológiai vizsgálatokhoz is. Az évszázad Kecskemétre vonatkozó időjárási mutatóit — gépi adatfeldolgozóval — statisztikai rendszerbe gyűjtötték. Ezzel ismeretessé vált, az, hogy bizonyos időjárási viszonyok milyen időközökben ismétlődnek, milyen szélsőségek jelentkeznek. — Két évvel ezelőtt hirtelen érett a paradicsom és a felvásárló és a feldolgozó vállalatoknak átvételi gondjaik voltak. Megállapítottuk, hogy ilyen időjárási periódus, amikor a zsendüléstől az érésig rendkívül magas a napfénytartam, ritkán fordul elő — tájékoztat dr. Szilágyi Tibor. Az intézet vizsgálódásai tehát igen jelentősek a kutatók saját munkájuk könnyítésére több újítást valósítottak meg. Dr. Kozma Ferenc a pontíró készüléket úgy tökéletesítette, hogy az elektromos hőmérőket közvetlenül hozzákapcsolta, ezáltal lehetővé vált az azonnali hőleolvasás. Gyorsabbá vált a talaj, levegő, a növények külső és belső hőmérsékletének mérése. Stollár András pedig az úgynevezett transzpirométer tökéletesítésével tette könnyebbé a talaj és a növények párolgási veszteségének mérését. Az obszervatórium munkája egyre jelentősebbé válik. Nemcsak a mezőgazda- sági üzemek, hanem egyes iparágak is mindinkább igénylik adatait. Az utóbbiak közül leginkább a hűtőipar, amely most nagyarányú fejlődés előtt áll. Éppen az említettek miatt érdemes volna több személyt bevonni a meteorológiai mérésekbe. Egy technikus alkalmazása is sókat könnyítene, mert a jelenlegi munkaerők, bár fiatalok és lelkesek, de egyre nehezebben birkóznak meg a növekvő feladatokkal. K. S. gáltató, Javító Vállalat képezte. Ehhez kapcsolódott az elmúlt év végén a Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalatnak a volt r omépület- ben létesített -,e. A község ip-.a 1967-ben már 1762 dolgozót foglalkoztatott. A megyei pártértekezlet iparfejlesztési határozata értelmében 1970-ig Kiskőrösön az iparban foglalkoztatottak létszámát 3260-ra növeljük. Már említettem, hogy községünkben jelentős ipari bázis jött létre az elmúlt években. Ezért nemcsak a lakosság foglalkoztatottságának növelése, hanem ezzel párhuzamosan az intenzív iparfejlesztés — a termelékenység emelése is — fontos feladatunk. Ennek végrehajtására, úgy érzem, minden alapunk megvan, hiszen községünk dolgozóinak tehetségét és szorgalmát bizonyítja, hogy a gépjavító állomás egyszer, a vegyes ktsz pedig már két ízben nyerte el a Miniszter- tanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. Az intenzív fejlődést elősegíti még az is, hogy valamennyi meglevő üzemünkben a harmadik ötéves terv idején nagyarányú rekonstrukciót hajtanak végre. Kiskőrös iparának bővülése ugyanakkor túllép a község határain. A környező falvakból máris sokan járnak be — a kedvezőbb közlekedési lehetőségek folytán — dolgozni. Nem is ez okoz gondot, hanem az. hogy az intenzív ipar- fejlesztéshez termelést irányító műszakiak is kellenek. Ilyen szakemberek helyben nincsenek, ezért lehetővé kell tennünk letelepedésüket. Ezt viszont csak is állami lakások építésével érhetjük el. Az üzemkorszerűsítések és lakásépítkezések révén felvetődik egyúttal a község építőiparának magasabb technikai színvonalú fejlesztése és centralizálása — vagyis egy vállalatba tömörítése. Válaszomat azzal kívánom befejezni — mondotta végül a községi tanács vb-elnöke —•, hogy a harmadik ötéves terv végére megoldódik Kiskőrös iparosítása. N. O. sokkal szembeni merevség, érzéktelenség jellemezte. — Ezek az árak nem tájékoztattak sem költségviszonyokról, sem a piacon végbemenő változásokról; nem befolyásolták sem a termelés, sem a fogyasztás ösz- szetételét. A termelői, a külkereskedelmi és a fogyasztói árak egymástól is elkülönültek. A hatósági árak tehát alkalmatlanok voltak az értékarányok kifejezésére, állandósították a társadalmi és a vállalati érdek ellentétét, nem adtak információkat a gazdasági döntésekhez, nem segítették a gazdaság belső aránytalanságainak felszámolását, végső soron a fejlődés ütemét is fékezték. A gazdaságirányítás új rendszerének az a legfőbb célja, hogy meggyorsítsa a gazdasági fejlődést. Nyilvánvaló, hogy ez a cél csak erre alkalmas árrendszer segítségével valósítható meg. Ebből az összefüggésből az is kitűnik, hogy az új árrendszer nem egyike a számos mechanizmuselemnek, hanem azok legfontosabbika. MI JELLEMZI az új árakat? A termelői árak általában a társadalmi ráfordításokat — tehát az értékviszonyokat — veszik alapul. Szerves kapcsolat létesült a külkereskedelmi és a termelői árak között; a vállalatok exportból származó bevételét és az importtal kapcsolatos költségeit a külső piacok értékítélete, a devizaár szabja meg. Megváltozott a fogyasztói árrendszer is. Eddig a lakosság árualapjának mintegy 10 százaléka került forgalomba az értéknek megfelelő áron; a fogyasztási cikkek és a szolgáltatások zöme a közgazdaságilag indokolt árnál drágább, vagy olcsóbb volt. A fogyasztói árreform (éves szinten 3,8 milliárd forintot kitevő ár- csökkentéssel és 2,4 milliárdos áremeléssel) szerény mértékben kiszélesítette a fogyasztói, valamint a külkereskedelmi és a termelői árak kapcsolatát; azaz a fogyasztói árakat a társadalmilag szükséges ráfordításokhoz közelítette. Ám mindez Uj tanfolyamsorosat a megyei pártiskolán Négyhetes pártoktatási tanfolyamsorozat ünnepélyes megnyitására került sor tegnap Kecskeméten, az Egységes Oktatási Igazgatóság keretében működő párt- iskolán. A négy csoportban, egyenként négy héten át tartó oktatási forma során a hivatalok, intézmények, a közös gazdaságok, továbbá az ipari üzemek MSZMP alapszervezeteinek titkárai — összesen mintegy nyolcvanan — a gazdaságirányítási reform jelenlegi szakaszában időszerű politikai, világnézeti, gazdasági és kulturális kérdésekről tájékozódnak majd, valamint vezetés elméleti és módszertani kérdéseket vitatnak meg. Az első csoport foglalkozásait hétfőn Ágoston András igazgatóhelyettes nyitotta meg. Az MSZMP megyei bizottságának képviseletében jelen volt az ünnepélyes megnyitón Konfár Sándor, a megyei pártbizot propaganda és művelődési osztályának munkatársa. termelői árak kialakításá- sa, a fogyasztási cikkek jelentős részére kiterjedő ármódosítás — még nem árreform, csupán nagyszabású árkiigazítás, amely létrehozta a pillanatnyi helyzetnek megfelelő árarányokat. A mostani árváltozásokhoz azonban új ármechanizmus is társul, amely lehetővé teszi a piaci feltételekhez igazodó ármozgást. A piaci mechanizmus — a műszaki fejlődés, az igények, a kereslet-kínálat árszabályozó hatása — a legteljesebb mértékben a külkereskedelmi és a termelői árak kapcsolatában érvényesül. De jelentős szerepe lesz a belső piacon is a termelők és a felhasználók, a termelés és a fogyasztás egymásra hatásában. MENNYIBEN segíti az új árrendszer és az árak szabályozott mozgása — az ármechanizmus — a fejlődés gyorsítását? A helyesebb árarányok s a társadalmi ráfordításokhoz igazodó árak reálisabb választ adnak — mind nép- gazdasági, mind vállalati szinten — az olyan kérdésekre: mennyibe került, mit ér, mennyi ráfordítást (költséget) igényel és menynyi jövedelmet biztosít? De az új árrendszer és a piaci hatásokat tolmácsoló ár- mechanizmus nemcsak tájékoztat, hanem a termelők és a fogyasztók magatartását is tevőlegesen befolyásolja, a termelés és a fogyasztás összetételére is hatni fog. Utalnunk kell arra, hogy nemcsak az árrendszer és az ármechanizmus változik, hanem az irányítás eszközei és a vállalati gazdálkodás lehetőségei is újak s egymással összhangban érvényesülnek. Ebben az ösz- szefüggésben: az árak egyrészt informálnak, de a nyereség-érdekeltség révén egyúttal kényszerítenek is arra, hogy a vállalat termelését, gazdálkodását a piaci feltételekhez, tehát a fogyasztók, a felhasználók szükségleteihez igazítsa. Az új árrendszerben — a fix áraktól eltekintve — nem lesz eleve garantált vállalati nyereség; annak mértékét egyaránt befolyásolja a piac értékítélete és a tényleges termelési költség. Az új árrendszer s a nyereségérdekeltség természetesen egyéb vonatkozásban is (gyártmányfejlesztés, választék, minőség stb.) a termelés és a fogyasztás egyik fő szabályozója, mozgató rugója les.z. Az árak nemcsak jelzőrendszerként működnek, hanem a keresletnek, a piaci értékítéletnek megfelelően a különféle gazdasági folyamatokra is hatnak, ott hozzák létre a nagyobb fejlesztési alapot és teszik kifizetővé a beruházást, ahol a termelés gazdaságos, vagy ahol a termelés még nem elégíti ki a társadalom, a piac szükségleteit. ÖSSZEGEZVE megállapíthatjuk, hogy az új árrendszer és ármechanizmus a gazdasági struktúra aránytalanságainak folyamatos megszüntetésével — amiben természetesen a tervszerű központi irányításra is sok feladat hárul — a kiegyensúlyozott és gyorsabb gazdasági fejlőpártbizottság í dést segíti. az uj Garamvölgyi István
